Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

i Csütörtök, 1962. márelns 1. Tizenkét millió forint ebédpénz A Csongrád megyei, ssc 9»di üzemek, vállalatok, hi­vatalok dolgozói összeget kaptak ebédpénz­ként 1961-ben. Tavaly to vább nőtt. az üzemi étkezte­tésben résztvevő dolgozók száma: a megye üzemi ven­déglátása és vendéglátóipara egy év alatt 7 millió 800 A fegyelmezetlen megtérése .19" summás í A nyers őszinteség J' ben közölte velem B. Imre, hogy az irigység olykor a legjobb nepnevelö agnator, vagy amit akarok. Kissé j- megrendülten fogadtam e kijelentést, s lelki szemeim ezer adag előfizetéses ebé- slo!t "jelent szakszervezeti a legjobb bizalmi. a det. 700 ezer előfizetéses va- ,, . . ., ... . , „ csorát szolgált ki. Csongrád -eskivalobb partcsoportbizal­rvi • c7oiri i rt u • re i r *»-.»«»» o megveben az állami hozzá mi" szemináriumvezető as támlásként 12 millió forintot i amint fizettek ki a vállalatok. cmeatelömikiáta. lángpaliosaal tiltakozik, il­letve védekezik az ilyen ön­kényes analógiRk ellen. Az­tékfielenül drukkolt. a ven­deglőkben mértéktelenül szórakozott —• neha. Ezt hozzá kell tenni az igazság kedveért., mert nem volt rabja az italnak, wak ba­rátja. Sejét bevellése ""g* szőr kezett a munkából, mint ahányszor késett a busz. S gyakran megelőzte az óra­mutatót • műszak vegefelé. Elébb csinált műszakvégét, mint illei volna. Különben érti a szakmat. ügyesen ke­Nem tudom, ilyenkor mí illik: komolyan viselkedni, vagy harsányan nevetni. B Imre komoly is. nevet is es azt állítja, hogy hatarozot­tan jobban érzj magat, mint annakelötte. Ily A tavaszi idényben a kü­lönböző intézmények, válla­latok üzemek stb. dolgozói­ból alakított csoportok szá­mára különleges szakmai társasutazásokat; szervez az loat es eppen olyan kíván­csian .barnulnak B. Imrére, mint én. Várják a magya­rázatot. — Hogy érti eat? — kér­deztem nyugalmat szín­lelve, hadd lássa B. Imre, hogy hozzászoktam a nyers j oszinteseghez, sót igenvlem. , . .... ,-r, Mert csak igy érdemes be­t? . Csehszlovákjába. Ut- , Si£e,8etni ^ nenl köntörta­tán lábhoz, teszik a -langpal- zeli- a gepet, ügyesen fogjo vonaluk azonos valamelyik szokásos kiránduláséval, de a tűra résztvevői számára a rendszeresített programokon kívül különleges, az illető szakma szempontjából fon­tos es érdekes látogatásokat fis szerveznek. Az első kirándulások most indulnak, az utolsóra pedig május eleién kerül sor. Az ilyen társasutazasok szerve­zése iránti igen veket mareius 15-ig lehet bejelenteni az IBUSZ-nál. a saerszámot. Ezért ifi kin­ledtak vele annyit. Csak egyvalaki ölelgette vallat, a fura Cimbora, aki­nek az volt a kedvenc sz.o­kasa, hogy állandóan o szom­szédját lesle es esípős meg jegyzesekot tett arra. aki nem kereste £»i a mellék­helyiségeket óránként. Egy alkalommal Imre is belefe­ledkezett a munkabs — vé­letlenül. S jött a Cimbora. A hátba vágás és a szellr­Hordozható lazni. Néhány perc múlva önkri­tikusan voltam kenytelen elismerni, hogy .meghökkene- meskedé megjegyzes közé sem értelmetlen onámítas. " Igaza van B. Imrének, az irigység olykor izempülan­tás alatt képes megváltoz­tatni, illetve jé útra térí­teni embereket. Titoktartásra kért Imre, minek vegyük örömét azok­nak. akik szentül hiszik, hogy általuk lett fontosabb, szorgalmasabb, jobb dolgo­szorult félmoselv végigciká­zott Imre idegrendszeren 6, hát így vagyunk! — állapí­totta meg egy szemvillanás alatt a diagnózist. Irigy a •n as élet Ar eíyik ember az irigységre, a félteken.vsegre erzekeny, a másik emberre a logikus számok hatnak, a tervek, egyéni es országos szinten. Mondjam azt R Im­rének, hogy mégis csak az utóbbi eset a tipikus? Bó­lintana rá és elfordulna tő­lem. miért is fogadott bizal­mába. Nineg más hatna, mint ta­nácsot kérni tőle. Mit java­sol a fegyelmezetlen dolgo­zok megtérítésére? Akikre nincs hatással az irigység, a féltékenység, de a szívre, értelemre apelláló agitáció sem rendit! meg őket túlsá­gosán. Legalabbis ezieleig nem. Imre megigazította sapká­ját. hümmögött és semmi okosat nem tudott tanácsol­ni. Maradjunk tehát a ha­gyományos módszereknél. Érveljünk, vitázzunk, ne­Felülvizsgálják a kazánok, kompresszorok, turbinák nyomásmérőit Az Országos Mérésügyi A most már rendeletben Hivatal szegedi kirendeltté- előirt, kötelező hitelesítés ge korábban kiadott kor- azonban egy újabb problé­manyrendelet alapján idén mát eredményezett, A szak­felülvizsgálja Csongrád me- értők történetesen megalla­gye valamennyi érdekelt vél- pítják — mint az ió néhány laltánál a nyomásmérő-szer- esetben meg is történt —j kezetekei. Sok száz kaként, hogy rossz, megbízhatatlan kompresszort, turbinát és a nyomásmérő szerkezet, gázfejlesztő-készüléket tize- A legtöbb vállalatnak meltetnek városunkban és a nincs tartalék merője, a megyében.. s ezek nagv ré- gyártó üzem pedip, a megsza­szének nyomásmérői már el- porodott rendeléseknek csak avultak, hibának, nem meg- fél, vagy egv esztendő múl­biehatók. va tud eleget tenni, Tiz technikus hitelesíti Viszont egész Dél- is Ke­maid Szeged és a megye vb let-Mngvarorstágon nincs lamennyi. öt atmoszféránál egyetlen vállalat, vagy Wí­nagyobb nyomással működő ipari szövetkezet sem, ame­berendezéseinek mérőszerke- lyik javítással foglalkozna. zeteit. Az ennél kttebbekre Érdemes volna ezt meg­csalt jövöre kerül sor. mert szívlelni — főleg Szegeden, az ehhez szükséges műszere- «hol több vállalat, vagy eaő­... vetkezet is akadna, amelvik ket csak az ev vegére bittó- tm.hnikai felkészültségénél sítják a szegedi kirendelt- fogva bevezethetné ezt a pro­eég/ek. fiit. cimbora, féltakeny! No várj véljünk: rendre, tisztességre, enak, majd megtáncoltatlak. Azóta Imre kárervendően pontos, nem késik, nem siej az óramutatóim. Dolgozik kettőzött erővel. A szakszer­zója a gyárnak. Még talán Vezeti bizalmi ragyog, a írásban is rögzítettek or.r a csodával hataros eredményt. , [Maradja*) a* utókor s»má­tv-szerviz <•» "gy, ahogy megírták. A tények ettől úgysem változ­nak. B. Imre valóban pon­tos lett, szorgalmas, lelkiis­meretes. Éveken át hiába kérlelték, nevelték, szidták es bün­A Híradástechnikai KTSZ szakemberei hordozható TV­szervizfelszerelest állítottak ÖM2se. A kis táskában elhe­lyeaett műszercsoporttal or­vosolhatják a TV-k vala­pártcsoportbizaJmi úgyszin­tén, a kollektíva büszke: megneveltek egy cwnahej­dert. Holott a Cimbora tett* — ismétli nygra ösíí n leseggel B. Imre. Az ember megönti ar irigységet és képenvágja. Ki így, ki úgy Imre • mun­kával. S létrejött az a ver­üavazáKok Jugoszláviában, árvíz Amerikában M^.zjrtTlmrétaUPÍ^ Jugoszlávia rézaki vidéke- a legnagyobb hideget. A Ja­nuárién a Cimbora fétté- erősen havazik Sriové- ges országutakon sok baleset kenvsóge lendítette ki a í híában csaknem egv hetes történt. Des Moines es Iowa flegmából. Hanem , köUye ^net utón kedden 20-30 államban még mindig vastag ml" ifi, a körülmények is. centiméter ho esett. A si e- '"takaró akadályozza a koz­Hoey rézrevette a Cimbora • ''epeket meg ennel is vasta- lekedest. Kentucky, Tennes­időszerűtlen. haszontalan' hótakaró borítja. see és Nyugat-Virginia állam* higlelkűségét nem egészen Észak-Amerikában ujabb ban a nagv osozesek arvize­érzékeny idegrendszerének hideghullám terjed. Észak- ket okoztak. Egyes vidékeken köszönheti hanem a ker • D»kót*. Montana ré Minne- lakóházakat ürítettek ki es a társadalmunk so,a állam északi vidékein közlekedési nehézsegek miatt kedden merték az idei télen iskolákat zártak be. mennyi olyan hibáját, amely den. N«m erőltette meg ma­otthon kijavítható. A taaka gát, csak a sportpályán és a súlya mindössze * e* fél kiló. 1 vendéglőben. A pályán mér­tették. lepergett róla min- seny. amit nem a szocialis­ta öntudat irányit, hanem a virtus. Magánügy ez a ver­seny. kizárólag magánügy. Változó tájakon Madártani kutatások a Duna—Tisza kosán Beiméigetés Keve Andrással Immár harmadik éve, hegy létrejött és csendben fékee szikem tavak munkálkodik a INins—Tisza-közi madártani munkakwtöa­ság, amelynek az a feladata, hogy » szikes teriileteken felytasea azokat a kutatásokat, amelyek részéé® ggróbesi állnak az esi fannak rá madárvilágok feltérkáoetwévei ig es A huszonnegyedik áralmn kemekvon u tatok. — 1wm»?«t»im — kang­•ulyezáa dr. feeve András — találkámmá méltó példákkal is. amelyek na­gyon elősegítik. a madártani m unkakozosnég által végzen­dó tudományé* munkát. A Veasüprém megyei tanáé* mű­velődnél osztálya például ter­mésaettudományi kutatási léteaített, amelyből bárki néenesülhet. aki a me­gye terülgtén madártani utakat végez. Ha egyes kultúrál i« szervek Dr Keve András kandidá- rossz volt a helvzet ezen a tus. egyetemi magántanár, a területen, hiszen az orezag­me.gj'ar ornitológia külföldön nak ezt a részét az előttünk is ismert jelee kepviselöjenyí- járt generációk ceak el­lgtkoneu lapunknak a Duna— szórt, szigetszerű foltokban Tisza-köri madártani mun- kutatták, a ma mar többnyi- , kaközössóg eddig elért ered- re a felismerhetetlensegig menyeiről. megváltozott tájfermakat tau — Kutatási területünk dé- lálunk az egykori szakiroda­len a jugoszláv határ, kele- lomban ismertetett helyeken. ten a Tisza, nyugaton pedig Az elmúlt évek tapaezta­a Duna. Célkitűzésünk első- i,tai azonban az eredményék Ü^^^J'ra^ ^T?..! fiorb«n az. hogy felkutattuk mellett kezdeti hianyossa­az eddig még madartanilag gokrol is vallanak. Különbö­ismeretlen pontokat, megul- gő területeken közel 240 al­lapíttuk. milyen változások kálómmal jártak a munka­történtek a már kutatott te- közösség tagjai, hogy ki-ki Fületeken, s az észlelt váltó- elvégezze a maga feladatát. Zasok mennyire érintették a Sajnos ezekre a kiszállasok­madárvilagot. Ami a. terepek rg mindössze huw. esetben minőségét illeti, a kutatás Volt hivatalos költségtérítés, természetszerűleg a szikre 214 esetben ki-ki a es a homokra esik. de nem költségén, vasárnapok ré evi hagyjuk figyelmen kívül az szabadsagok felhasználasa­egvéb tar epe ket som. ame- val. úgynevezett magánjeHe­lyek madártani jelentőség- gű vállalkozásagl kezdte meg, Zel rendelkeznek. Felada- vagv folytatta munkáját, tunk annal is jelentősebb. Elmondotta dr. Kave And­mjval a második ötés'es terv Pás professzor, hogy a az akadémiai kutatások ke- na—Tisza közi kollektív ku­reteben csak egy esztendőt tatást ez ideig senki sem tá­engedélyejcett a Duna—Tisza mogatta. s pillgnatnyiiag • ... kór homokosainak viragála- munkaközösség, a résztvevők aki madarvonulasi sank­tára. Ez az egy esztendő vi- saiát zsebére ré szabad ide- non kutat Afinkat végez vagy szont a madártani felméré- jére bízta a vállalkozást. Ez mazögazda«agi vonatkozású sekhez igen kevés, noha így viszont hátráltatja a tudo- alkalmazott madártani larna­is a huszonnegyedik oraben mánvos felmereseket és meg- kon dolgozik, avagy paraw­vagyunk, hogy közös munká- fjtvelesekét. mert a rövid tolagjai kutatáai eredménya­vgl feldertteük s Duna—Ti- idő alatt megkézélfthetó ba- dolgoz fal. Szegedet ko­sza kö&enek eredeti madar- iVPk svakran kapnak tát®- xairél énnte, teman delgorik életet, mert a kep. as ere- gatokat. ugyanakkor háttér- például dr. Beretek Péter deti arculat mind ióbhan be szorulnak a httwai wtg- mmitelagus. aki a Pehértenak zaet em ielemtö* kéltségét immár kémei ha«*n evti.se­megkövetelő távolabbi terii- adathalmawl delgmraa leteink. Tudjuk viszont, hogy fe! n a majd elkéésült mű aenek érdekében Ilyen segít­séggel eietnek a tudományos munka támogatására, akkor azt » remélhetjük, hogy a mi közös, tervsierüe« vég­zendő óa az egréz ország ma­dártani feldolgozására szóló válla Ikogáeunk előbb-utóbb _ megkapja majd fontassagá­rsaját hOK "térten az eddiginél na­gyobb anyagi támogatáfit. Mái témák Megtudtuk dr. Keve And­rastol azt ig. hog}- a madár­tani munkakösüMés a* álta­lános fauna ku tatárt problé­mán kívül mae. ípeeialis té­mákkal fe fegjlglkorik. Van erkölesí arculatának. Ma még mutatóban akad e*ak néhány olyan gyár — a szocialista országokon be­lül, ahol pl. a bérkifizetések űjmódon történnek. Kirak­ják a pénzt az asztalra, a listával együtt, s a dolgozó kiszolgálja önmagát. Nincs borítékozd*. e»oporto«uiás, És nincs hiány sem. Min­denki annyit vegz a pénz­ből. amennyi megilleti, Nemcsak a technika tudo-; A minisztertanács legutób­mánya fejlődik, eró*ödik; bi ülésén megtargvalta ős szedületwan. hanem az em- j jóvahagvta az ország táv­ber is. Nemcsak a rossz, i iati tudományos és kutatási példa hat, egyre inkább a (tervét. A terv kidolgozásában jó példa uralja a terepet. Kivételek persae akadnak jócskán. De azért elórebal­lagnek eaek a kivételek is és nem hátra. A tempó las­sú ugyan, olykor bosszantó­an lassú. S ez is a körül­mények miatt. Túlságosan l* alnéaő. barátságos ré türel­me* velük szemben a kol­lektíva. a gyar, a társada­lom. Elkészült az országos táylati tudományos és kutatási terv Kétmilliárd forint a kutatásokat ttolgáló beruházásokra azokat a konkrétan kitűz­helő legfontosabb problé­mákat tartalmazza, ame­lyeknek megoldásával a tudomány munkásainak el­sősorban kell foglalkoz­niuk. mintegy 2100 tudós, kutató és gyakorlati szakember vett ,reSZt' A terv 73 kutatási fő fela­A nagyszabású tudományos g0rol fel — s ezek program — állapította meg mindegyiké döntően befolyá­a kormány — megfelelő solhatja egy-egy népgazda­»lapot nyújt a tudományos ságl agazat, vagy tudomány­kutatás magasabb szintre ág fejlődését, emeléséhez. A távlati tervvel kapcsola­hatókonvságának. tervszerű- tón minisztertanácsi határo­! ségenek fokozásához, és ah- zat megszabta a kutatómun­Nb egyszer fe belegondol- hoz. hogy a tudomány mun- ka fejlesztését szolgáló font®. nanak a fegyelmezetlenek, a lusták, a kényelmesek, ha mindenki hoanyijuk hasonló­an félvállról venné a munká­két. a fegyelmet, mi lenne akkor? begy- nem érzékenyek ezek az emberek a becsü­letre legalább olymértékben, mint B. Imre., Bizonyos, hogy előbb-utóbb rajtuk is végig­él kérik majd a felismerés. Persze az sem mindegy, hogv mikor. BALLÁ ANNA Milyen kér, kásái a jövőben fokozottab- snbb keretszámokat is. iEsz«­ban hozzájárulhassanak szo- rint s második ötéves , terv eialista építésünk sikeréhez, időszakában a kutatók szama A távlati terv messzemenően körülbelül 25 százalékkal, a figyelembe veszi népgazdasá- kutatási segédenők szama ságunk várható fejlődését. 65—70, a kutatási költségke­a társadalom legfontosabb 'etek pedig mintegy 70 szá­igényett, a KGST országai zalékkal növelhetők 1960-hoz közötti nemzetközi együtt- viszonyítva. A tervidőszak­működré, munkamegosztás ban hatalmas összeget, lehetőségeit ré a tudományok rohamléptű fejlődéséből adó­dó követelményeket. Tudományos életünk e nagyjelentőségű dokumentu­ma mintegy 2 milliárd forin­tot irányoznak elő külön­böző forrásokból a kutatá­sok fejlesztését szolgáló be­ruházások megvalósítására. Qtqömát ak változik, jainkban. különösen nap­20+214 eppen ezeken a területeken, fontos része 1 rék annak az 5- — * pillanatnyilag rnog, ^agnak^ely^tt^ — A teljes felmérés szam- ° ~ fékben feltárja pántjából — folytatta dr. tóhs sorsra jutott neszeken f^fjeijpwggat avujté tudsma­Keve András — ez ideig igen igen sokfelé vannak iwsg ér- nyss weeNnttiveket. A nagykörút egyik forgalmas fússerüzleteben történt. A vevő már indulóban van amikor meg­akad a szeme a PUlten heverő friss, írietfs hús­féleségen — Ugyan, ké­rek belőle egjf Sáép szeletet. — mondja a gusztu­sos. falatozni va­lóra mutatva. A • kiszolgáló szőkeség gyors mozdulatok után hemendja a sze­lét súlyát, értékét, s a vevé elé teszi az árut. Közben a pult másik végen hul­lámzó haragon vi­tája tarnak egy másik vevővel, aki úgy látszik képtelen megérte­ni. hogv a 45 de­kás kenyérdarab ara pontosan anv­nyí, mint a telies fél kilóé. Hiába — sajnos nem minden vevő egy­formán értelmes. A váratlan szó­harc hallatára a szelete* vevő is felfigyel, vissza, fordul és mint akit valami belső gyanú marcartgol, mérlegre teszi a ki* csomagot, "az­tán indulattal szól: — Kérem, kis­asszony. nézzen tdp, milyen rosz­szul mér. Mondja, A jóváhagyott terv alap­I ján a tudományos és felső­| oktatási tanács — az érde­> kelt országos hataskörű szer­vek vezetőivel — a közeljö­vőben kijelöli azokat a ku­micsoda dolog az , látási témacsoportokat, ame­hogy lehet igy el-ilyeken az illetékeseknek a mérni? — kérde- második ötéves terv idösza­zi a mérlegre mu-1 tatva. A kiszolgáló meg egy ideig all­i« a szócsaprtso­kat, majd hirte­len elszántsággal ígv fedi fel az eset »nyomós okát«: — Csak azért hiányzik a szelet­ből. mert én a másik mérlegen mertem, kerem... Az okot — úgy látszik mind a két vevő elfogad­hatta, mert a to­vábbiakban már csak egymásnak panaszkodnak. o. kában dolgozniuk kell, egy­szersmind meghatározza, me­lyek az elsőrendűen fontoo témacsoportok. A kijelölés alapján a minisztériumok tu­dományos kutatasi tervet ál­lítanak össze, amely tartal­mazza a minisztériumok fel­ügyelete alá tartozó Intézmé­nyek kutatási feladatait és azokat a programokat, ame­lyek a távlati kutatási terv­ben nem szerepelnek. A kormány határozat* egyébként lehetőséget bizto­sít olyan tudományos kutatá­sokra is. arhelyek az orszá­gos távlati tervben nem sze­repelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents