Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

3 Péntek. 1962. március 23. Csökken a menetidő a Szeged—Békéscsaba-vonalon Nyomdába került az új vasúti menetrend A MÁV Szegedi Igazgatósága még 1961 novemberében menetrendi értekezletet rendezett.. A menetrendi értekezleten elhangzottak alapján a nyári menetrendtervezeten több módosítást eszközöltek. s eszerint elkészült az új menetrend. kapcsolatban sok Szegeden ban érkezik az említett állodolgozó kérte, hogy másokra, később indítsák a Békés- Az újszegedi vonalon az új t-sabáról Hódmezővásárhe- nyári menetrendben is közlelvcn át közlekedő vona- kedtetik tot. a reggeli mentesítő motorA kérések figyelembevételé- vonatot Makóról Üjszevel az új menetrendben má- gedrc. jus 27-től 9 perccel később, A kísérletképpen szombati amely hamarosan nyomtatás- tehát 6 óra 28 perckor indul napon Üjszeged—Makó kőbán is napvilágra kerül. Az Hódmezővásárhelyről a Sze- zött bevezetett vonat nagyúj, május 27-re virradóra gedre tartó vonat. .szerűen bevált, ezért az új életbelépő vasúti menetrend A Szeged—Budapest, Bu- menetrendben most már véga következő változásokat, új- dapest—Szeged közötti útvo- leges formában szerepel, donságokat tartalmazza. nalon, illetve menetidőnél is Sok kérés hangzott el az A Szeged—békéscsabai vo- lesz több változás. Az új Űjszegedi Ládagyár és az nalon, ahol az elmúlt évben nyári menetrendben Buda- Űjszegedi Kender- és Lennagyarányú korszerűsítést pest Nyugati pályaudvarról szövő Vállalat dolgozóinak hajtottak végre mintegy 11 óra 35 perckor személy- részéről, hogy indítsák lega20—25 perccet csökken a vonat indul, amelynek utasai lább néhány perccel később menetidő. Cegléden és Kiskunfélegyhá- az éjszakai műszakból hazaIgy például az esti órákban zán történő átszállás után 17 térők részére az eddig ŰjBékéscsabáról Szegedre ér- óra 59 perckor érkeznek szegedről 6 óra 3 perckor inkezö, eddigi 21 óra 26 perces majd Szegedre. A Budapest- duló vonatot. A menetrend vonat 20 óra 43 perckor ér- re induló reggeli gyors 3 készítői ezt is figyelembe kezik a szegedi nagyállo- perccel korábban, a Buda- vették és így május 27-től másra. pestről Szegedre érkező esti Újszegedről 6 óra 14 percA megye áthelyezésével gyorsvonat 3 perccel koráb- kor indul ez a vonat Többet, jobbat, olcsóbban! Felhívás a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz A KISZ Csongrád megyei 7. Ifjú traktoristák egyéni rendelkezésre 1962-ben. F.bből bizottsága, a megyei tanács versenye. (Egy és két mű- az összegből megjutalmaz. , •„, szakban). zák a megyei verseny I., II. vt> mezogazdasagi osztalya, ^ m helyezettjeit a MEDOSZ megyei bizottsá- ALLAMI Az említett versenymozgalGAZDASAGOKBAN KgS Az országos versenyfelhi- ifjúsági munkaversenyt hir ga, a Békés—Csongrád Megyei Állami Gzadaságok Igazgatósága té a Csongrádnv. ^ ^TU^lSeTkeréti'^ gyet oepaiiomasoK igazgató- dp azok alapján a megyei 32 allami gazdasagi ifjúsági sága együttes határozatot ho- verseny meghirdetői az álla- munkacsapatok és brigádok zott amelyben szocialista mi gazdaságokban dolgozó részére a szegedi járásban a mun ka versen vt hirdet a me- fiatalok részére a következő fűszerpaprika, a rnamunkaveraenjtt hirdet a rmti ymozgalmakat javasol- *>i árasban a hagyma, a zogazdasagi nagyüzemekben -ák. * szentesi jarasban az íntentíolgozó fiatalok részére a j Kukoricatermelő ifjúsági zí.v búzatermelés eredmásodik ötéves terv idősza- munkacsapatok versenye. menyeinek novelesere Ebkaban A határozat felhívást 2. Hibridkukorica vetőmag a. versenyben reszt veKaBM. a natarozat lexnivast ifiúsáei brieádok het minden ifjúsági munkatartalmaz a termeloszovetke- lfJusagl bngadok csapat és KISZ-szervezet, zetek, az allami gazdasagok, versenye. amely az említett termékek valamint a gepaHomasok fia- 3. Ifjú s.lokmnbájnvezetők ^^^ foglalkozik. baljaihoz: kezdemenyezzenek egyem versenye. ,, versenyt a szocialista mező- traktorosok egyéni A fűszerpaprika termelesi gazdaság fejlesztéséért a má- versenye. (Nehéz szántógépe- versenyben (szegedi járás) az sodih ötéves terv céíkitűzé- ken, szállító traktorokon uni- elsőbbséget az dönti el, hogy seinek valóra váltásáért. Rá- verzál traktorokon), mutat, hogy a fiatalt* a 5. Ifjú baromfitenyésztő növénytermesztésben, az ál- munkacsapatok versenye, lattenyésztésben és a gépi (Tojástermelésben, baromfimunkában elsősorbap a mun- hús-termelésben), katermelékenység emelésé- . . _ . vei, az önköltség csökkenté- GÉPÁLLOMÁSOKON sével, a legszigorúbb takaré- A fe]hivás a következó jakossaggal növeljek a termes- vaslatokat tartalmazza: atlagokat, a hozamokat. A l Ifjú traktoristák egyéni kukorica termeles ben a szo- versenye egy műszakban). 2. Ifjú traktoros brigádok versenye. Az új ember tavasza vetkezetek ben tegyék tömegmozgalommá a 30 mázsás, állami gazdaságokban a 35 mázsás mozgalmat. Siló-kukoricatermelésben érjék el a 300 mázsás holdanként! átlagot. Vegyenek részt a fiatalok a korszerű állattenyésztés megalapozásában. MinjutalmazAs katasztrális holdanként hány mázsa paprikát termelnek a föld aranykorona értékéhez viszonyítva. Ebben a versenyben az első helyezett 3000, a második 2000, á harmadik 1000 forint jutalomban részesül. a hagymatermelési versenyben (makói járás és vá„-„„,,„ ros) cél: vöröshagymater(Két műszakban, „^^ holdanként 90; fokhagymatermelésben holdanként 40 mázsa termés elo in i, uirt^^v érése. A holdanként legjobb 3 Ifjú gabonakombaj nosok predmé t elérők közü] „ egyem versenye. e]ső ;300y a második 2000 a harmadik 1000 forint jutalmat kap. A több évre szóló megyei Az intenzív búzatermelésden KISZ-szervezet adja ki ifjúsági versenymozgaiom ben (szentesi járás és város, a jelszót: fiatalokat az állat- résztvevőit a versenyt hirdető Csongrád város) cél: állami tenyésztésbe! A gépeken dol- szervek évenként jelentós gazdaságokban katasztrális gazó ifjak gondoskodjanak a pénzjutalomban részesítik. A holdanként 25: tsz-ekben katechnika maximális kihasz- szövetkezeti ifjúsági munka- tasztralis holdanként 22 nálásáról, küzdjenek a két- verseny jutalmazására 30 ezer, mázsás termés elérése. A műszakos munkaszervezet az állami gazdasági ifjúsági holdanként legtöbbet termelő bevezetéséért. Hangsúlyozza verseny jutalmazására 10 ezer, első helyezett 2500, második a felhívás a megyei jellegű a gépállomási ifjúsági mun- helyezett 1500, harmadik hetermelési verseny ifjúsági tö- kaverseny jutalmazására lyezett 1000 forint jutalommegmozgalommá tételének ugyancsak 10 ezer forint áll ban részesül. szükségességét. A szegedi járásban elsősorban a fűszerpaprika, a makói járásban elsősorban a hagyma, a szentesi járásban pedig elsősorban az intenzív búzafajták termelésére irányuljon az ifjúsági munkaverseny. TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A versenyt hirdető állami, illetve tömegszervezetek a szövetkezeti fiatalok részére a következő versenymozgalmakat javasolják: 1. Termelőszövetkezeti ifjúsági kukoricatermelő munkacsapatok versenye. 2. Falusi KISZ-szervezetek kukoricatermelési versenye. 3. Ifjúsági silózóbrlgádok versenye. 4. Ifjú baromfitenyésztő munkacsapatok versenye (Tojástermelésben és árubaromfi-termelésben). 5. Ifjú tehenészek egyéni versenye. 6. Fiatal sertéstenyésztők egyéni versenye (Hússertés, zsirsertes). A termelőszövetkezetek is létesítsenek társadalmi ösztöndíjakat Aktívaülést tartott tegnap a népfront megyei bizottsága Kibővített aktíva ülést tartott tegnap Szegeden a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Benkö Tibor, az Országos Békebizottság munkatársa is. Az aktívaülésen ismertették a második ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit. Javaslat hangzott el az aktívaülésen, hogy a termelőszövetkezetek létesítsenek társadalmi ösztöndíjakat és ezek felett a Hazafias Népfront megyei elnöksége vállaljon védnökséget. A megbeszélésen még igen sok hasznos hozzászólás hangzott el majd Lukács Tibor újságíró ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzetet valamint a leszerelésért folytatott harc békemozgalmi feladatait. A

z újság — újabban a Ma hasonlóan ezer és ezer rádió és a televízió esetet mesélhetnénk már el — azzal, hogy láza- annak bizonyítására, hogy san összegyűjti s azon me- az embert hem annak alaplegében továbbadja mind- ján értékelik, mije van, azt, ami egy-egy városban, országban, vagy világrészen történik, mindig egy kicsit az utókornak is dolgozik. Lefényképezi korszakát és felvételén akarva-akaratlanul megörökíti azt az embert is, aki az események központjában áll. Ez a felvétel azonban sohasem lehet tökéletes. A nyugati újságíró valamiféle különleges színszűrőt tesz gépének lencséje elé, hogy tompítsa a tőkés társadalom ellentmondásainak vad, harsogó színeit. És a mi újságaink? Azon igyekezetükben, hogy napról napra felfedezzék azt, ami akadályozza a szocializmus építését, könnyen torz képet készíthetnek azok számára, akik eleve ilyen felvételt várnak, vagy nem csodálkoznának azon, ha ilyen fényképet kapnának. Mert mit "mazsolázhat-" ki magának az olvasó nap mint nap a fővárosi és vidéki lapok nemegyszer termelési mennyi pénze, mekkora vagyona. Hol van az az idő, amikor társadalmi eszménykép volt a hideg, számító, kegyetlen üzletember, a munkásainak hátán magát gyárossá feltornászó "szakember-", a béreseket hajszoló földesúr! hatja azokat, akik az utolsó néhány évben a kenyérkereset, a család ezer gondja közben érettségi bizonyítványt, főiskolai, egyetemi oklevelet szereztek maguknak. m Egyre többen ismerik fel, hogy a tulajdon egy bizonyos határon felül már béklyózza az életet. Saját magukat is kizsigerelték korábban az emberek, csakhogy minél többet kaparintsanak. Nemegyszer tragédiákhoz vezetett ez a szerzési vágy egyes családok életében, falun és városon egyaránt. Késhegyre menő harcok a juss elosztásánál, életre szóló harag a legédesebb testvérek között is, ha egyikük egy darab bútorral vagy egy barázdányi földdel kapott. Egyre ritkábbak ezek a vagyon okozta viszályok a városban. A mezőgazdaság eredmények -szürkítette- ha- t^^^tll^jt sabjaibol? Mi üti meg a fülét annak a hallgatónak, aki figyeli a rádió műsorszámait a társadalmi és gazdasági visszásságokról? Az, hogy itt vagy ott megint rosszul intézkedett valamelyik gazdasági vezető ... Az, hogy még nem szűntek meg néhol a hivatalok packázásai... Megkárosították a társadalmi tulajdont! Kultúra? A Csárdáskirálynő maholnap olyan klasszikusunk lesz. mint a Bánk bán. Az emberek magánélete? Növekszik a válások száma. Olvashattunk magukra hagyott öregekről, akiknek jól kereső felnőtt gyermekeik vannak... A mai fiatalságról pedig egyáltalán ne beszéljünk — mondják némelyek. A huligán szó az utolsó években honosodott meg nálunk. Sok újságolvasó ezt a kifejezést korábban nem is ismerte. Hát mivel jobb ez a magyar társadalom, amelyet most hoznak létre annál, amelyre 1945 áprilisa tett pontot? Tessék erre felelni annak a valóságnak alapján, ami a mai magyar sajtó hasábjain. a. rádió adásaiból, a televízió képernyőjéről néha tükröződik. A feleletet a nem minden hátsó gondolat nélküli kérdésekre maga az élet adja meg sodrásával, sokrétűségével. Tegyük le az újságunkat egv pillanatra és gondolkozzunk el azon. ami itt forr, buzog körülöttünk. V

együk először azt,ami alapjában különbözteti meg a múlt társadalmái a mai társadalomtól. A kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerben az ember vérengző fenevad, amely társa torkának rohan, csakhogy minél többet szerezzen magának. Az a társadalom boldogulási lehetőséget, elismerést, megbecsülést csak a vagyonosoknak biztosít. Az "enyém- régen mindig és mindenütt a -mienkelőtt volt. Az -aki bírja — marja- kegyetlen törvénye kiölt az emberből minden közösségi érzést, tiszteletet, megértést társával szemben. Ezt a mai idősebb nemzedékek tagjai ezer és ezer példával igazolhatják saját tapasztalataikból. etteti a lelkek megbékélését a juss körül. És ahogy az -enyém- szó csillogása fakul, kopik, úgy fénylik, tüzesedik a -mienk- fogalma napjainkban. Lehet, hogy egy ember elcsen valamit a gyárból, de ugyanabban az üzemben száz és száz ököl emelkedik az ég felé dühösen, ha az kiderül. És az összefüggések is egyre inkább közismertebbé és elfogadottabbá válnak az egyén és a közösség érdékei között. Hivatkozzunk az odahaza a pakolópapírra műszaki elgondolásokat felskiccelő munkásokra? Az éjszakánként lombikokat figyelő kutatókra, vagy azokra a parasztokra, akik a barázdákra hasalva szinte kiszuggerálják, kibűvölik az újfajta növény csiráit a földből? Ezek mind-mind megszállottjai az újnak, a jobbnak, a korszerűbbnek. A prémiumért, az újítási díjért, a találmányi részesedésért? Igen. Azért is. De nemcsak azért, hanem már vérükben van, idegeikben ott remeg a közösségért való odaadás izgalma. A

z ember az embernek farkasa! — ez volt a vastörvény még tizenhét évvel ezelőtt nálunk. Felölem elpusztulhatsz akár az út szélén is! — vallották akkor, ha egy másik ember bajba jutott. És most? A vezetés közben szívrohamot kapott szolnoki sofőr még halálábarj is görcsösen tartotta a volánt, nehogy vele pusztuljanak az árok felé tartó autóbusz utasai. Emberek vérüket, bőrük egyegy darabkáját, csontvelőjükből egy részt adnak vadidegen, de szenvedő társaelegebb, bensőségesebb a családi élet napjainkban annak ellenére, hogy néha kedvezőtlenül alakul a válások statisztikája. Ami a legfontosabb: a nő nemcsak a közéletben, hanem a házasságon belül is egyre inkább egyenrangú társa lesz a férfinak. Az íróasztal, q munkapad önbizalmat, öntudatot ad neki, s így már nem hallgattathatja el a férj azzal: én tartalak el téged — én parancsolok neked! A családi otthonban lezajló kis forradalom változtatja az általános felfogást is. Ma már a közvélemény megköveteli, hogy a férj vegye le a háztartás gondjainak egy részét a nő többet válláról. És egyre több férfi önként és szívesen tesz eleget e kötelességének. Változott a családon belül az idősebbek helyzete. Őszinte megbecsülés és szeretet árad a nagymamák, nagypapák felé, már azért is, mert a családok változott életkörülményei között a gyermekeikkel együtt élő idős szülők megfizethetetlen segítséget nyújthatnak még akkor is* ha már kihullt a szerszám* vagy a toll a kezükből. Az otthon tűzhelytéiek átforrósodását igazolja az * gyermekkultusz, ami nálunk van. Lehet, hogy a lakosság egy-egy rétege, főleg a nagyvárosokban, időszakosan elzárkózik a gyermekáldás elöl. Ez azonban átmeneti jelenség, és bonyolult okok idézik elő. Egész társadalmunkra ennek ellenére a gyermek szeretete, dédelgetése a jellerjíző. Annyira, hogy a legidősebb nemzedék tagjai néha csóválják is a fejüket: »ej, ej, benneteket mi nem ajnároztunk annyit* és mégis felnőttetek!-... Lehet, hogy a huligán szó csupán néhány éve közismert nálunk, de nemrég honosodott meg a társadalmi munka fogalma is. És e fogalom kialakításában szerepe van azoknak a lelkes, tettrekész és önzetlen fiúknak és lányoknak, akik nyaranta a Hanság lecsapolásánál. a hattyastelepi csatornák ásásánál, az állami gazdaságoKban gyümölcsszedés közben barnulnak le. 1962 fiatalja lehet, hogy szűk nadrágban jár, de sza ve meleg és érző, s egyáltalán nem rosszabb, mint apái voltak ... L

ám a felszín alatt, amit az újság az olvasói elé tár nap mint nap, állandósult mozgás észlelhető — előre. Olyan átalakulási folyamat zajlik le, ami nagyon-nagyon egészséges. Mindig történik valami a mai társadalom íknak. Jóformán minden vá- legtöbb emberénél, annak rosban — magától értető- felfogásában. magatartásában. közösségi viszonyában időnként, ilyen vagy olyan formában, itt vagy ott. Olyasmi, ami egy fokkal jobb, mint a hasonló jelenség a korábbi társadalomban. És ez a sok jelenség egyszer összegeződik az egyénben es a társadalomban is. Az öszszegezés eredménye már minőségileg teljesen új lesz: a oci A sok apró változás halezt igénylik, holnap mozódását sokak talán még az igazi értékek lép- nem észlelik mert nem gonMaxim Gorkij nevét veszi föl az élelmiszeripari tanulók kollégiuma Szombaton délután 5 órakor kollégiumi névadó ünnepséget rendeznek az Élelmezésügyi Minisztérium szegedi élelmiszeripari tanulúothonában. A Mérey utcai kollégium növendékei elhatározták, hogy kollégiumukat a nagy szovjet íróról, Maxim Gorkijról nevezik el. Igyekeztek jó munkával, jó tanulmányi eredményekkel méltóvá lenni is erre a névre, s az igyekeztük nem maradt eredmény nélkül, A tavaly ősszel kibontakozó szocialista brigád-versenyben a vetélkedő 11 brigád közül mostanáig 9 teljesítette a kitüntető eim elnyerésének fettételeit a kollégiumban. dően — csendben, feltűnés nélkül. Ügy, hogy sem a rádió, sem az újság nem szerez róla tudomást. Mi ez, ha nem a magasabbfokú társadalom formálása? Lehet, hogy még sokáig foltot hagy nemzeti kultúránkon a múltból ittragadt sziruposság, giccs. Ha talán úgy érezzük, hogy olykor még árad a talmi, gondol- szocialista ember, junk arra, hogy azok, akik még már csőjére teszik a lábukat. Mi nemcsak olyan operettkedvelő ország vagyunk, hanem az iskolapadok országa is. Olyan padoké, amelyekben a fiatal nemzedék mellett ott ül az idősebb generáció és szinte habzsolja a tudást, ismerkedik az igazi kultúrával és a valódi művészettel. Ha a Csárdáskirálynőre gondol az olvasó, azt se feledje el, hogy a vasárnap délelőtti hangversenyeket a klasszikus zene hótiszta csúcsai felé tartó fiatalok töltik meg, vagy az Éjjeli menedékhely előadásán a szomszédja egy esztergályos volt. Nézzen körül a munkahelyén, hivatalában és sorol—.. —... - • - - • , " — ondóinak rá. Ugy vagyunk ezzel, mint az időjárással a tél végén. Érezzük, hogy szállingózik a hó, fúj a szél, mi pedig naponta éppúgy didergőnk, mint decemberben. Azt egyáltalában nem vesszük észre, hogy az átlaghőmérséklet márciusban talán csupán egy-két fokkal, de lassan és folyamatosan. napról napra emelkedik. És egyszer csak bimbó pattan a "tulipánfákon-" a Széchenyi téren, leomlik az aranyeső sárga zuhataga a Móra-park bokrairól. Beköszöntött a tavasz, az új, a jobb ember tavasza, pedig nem is figyeltük készülődését! ... Németh Lajos