Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

3 V»s«>:iap, 1962. március lí. Eredményesen dolgozik Szegeden a társadalombiztosítási bizottság Csongrád megyében három társadalombiztosítási bizott­ság működik. Ezek foglalkoz­nak a dolgozók egészségügyi ellátásának vizsgálatával, a dolgozóknak járó pénzbeni és természetbeni juttatásokkal kapcsolatos vitás ügyek, ké­relmek, s az elsőfokú nyug­dijfellebbeaések elbírálásá­val. A Szegedi Társadalombiz­tosítási Bizottság tavaly meg­látogatta a Il-es kórházat, az idegklinikát, a TBC gondozó­intézetet és 11 szegedi kör­zeti rendelőt, hogy ellenőrizze a dolgozók egészségttgyi ellátását. Az észlelt hiányosságokról tájékoztatta a vezető főor­vost, s a hibákat minden esetben rövid idő alatt meg­szüntették. Az üzemi kifizetőhelyek közül a 10-es számú AKÖV­höz, a Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalathoz, a Kábel­és Sodronykötél gyar szegedi telepére és a Szegedi Nyom­da Vállalathoz látogattak el ós megvizsgálták, hogy a dolgozók megkapják-e rend­szeresen a társadalombizto­sítási szolgáltatásokat, A szociális kérelmekkel kapcsolatban 14 vizsgálatot tartottak. Kivételes nyugel­látásra hét esetben tettek felterjesztést és 21 alkalom­mal döntöttek családi pótlék­kal kapcsolatos vitás kérdé­sekben. A bizottság nyugdíj­ügyi albizottsága 591 felleb­bezést bírált el. A szolgálta­tási albizottság 1406 kórel­met tárgyalt és ebből 1203 kérést teljesített. Tavaly tár­gyalt először gümökóros megbetegedésekkel kapcsola­tos rendkívüli segélyügyeket is. Mintegy 800 kérelemre 419 ezer forint segélyt utalt ki. Népfront-aktivisták tanácskozása Tegnap, szombaton dél­előtt Szegeden, a népfront Vörösmarty utcai székházá­ban tanácskozást tartottak a népfront járási bizottságá­nak aktivistái. Molnár Sán­dornak, a népfront megyei bizottsága munkatársának ús Sajó Gyulának, a népfront járási bizottsága elnökének beszámolói alapjón a nép­front tömegkapcsolatamak további szélesítését tárgyal­ták meg. A népfront a sze­gedi járásban aktivistái út­ján újabb és újabb embe­reket von be a népfront közhasznú tevékenységébe. Gondoskodnak a paprikatermelő gazdaságokról Lesz elegendő melegágyi keret és jó minőségű vetőmag Az év első hónapjaiban, munkaigényes és nem vállal- megelégedéssel jelentik, a amikor a falvakban még iák termelését, most szinte szerződéskötés befejeződött, esak tervekbe szövögetik a két kézzel nyúlnak utána. Ezzel azonban a téli előké­szövetkezeti parasztok gon- A paprikatermelés munka- szltő munka nem ért véget, dolatait, elképzeléseit, s a igényes dolog, de jól fizet, a vállalat állandó szoros íöld is téli álmát alussza, Az idei érvelést a nagyobb kapcsolatot tart fenn alap­a Szegedi Paprikafeldolgozó területek érdekében folytat- anyagtermelőivel, a fűszer­Véllalatnél még tart a sze- ták. Amennyit más évben, paprikát termelő szövetke­zőn. Az elmúlt év termését annyit az idén is könnyen zeti gazdaságokkal. Ellátja dolgozzák fel, de már eköz- leszerződtek, de az idei terv- őket ben is készülnek az újra. ben már több holdon kell Arra. amit a szövetkezeti termelni fűszerpaprikát, mint tervekben most rögzítenek, más esztendőkben. Szerződést kötnek a termelő gazdaságokkal, s paprika termőterületét az Idén többre, mint ta- az elmúlt évhez mérten, valy. összesen 6500 holdra. yjtáztek, érveltek a mi­Amitől két-három évvel ez- nisztériumokkal, a megyei előtt -fáztak® a szövetkeze- tanácsokkal, s itt-ott a szö- kat nevelhessenek és korán tek, azzal a jelszóval, hogy vetkezetekkel ls. De ma már kiültethessék azokat. Az el­múlt évek tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a korai ki­ültetésű paprikatáblék egy szedéssel több termést adnak. Természetesen az ablakok alá mag is kell. Ezt is a vál­lalat adja, s nem akármi­Törvényesség — emberség palántaneveléshez szüksé­ges melegágyi ablakkeret­tel. .... . „-.... „ Az idén 3360 nagyméretű, s üíís! ^il^sm* * 2790 kisméretű keretet ad az igénylő szövetkezeteknek. Támogatja a gazdaságokat, hogy minden időben jó mi­nőségű, egészséges palánta­Elkészült a szegedi üzletek új nyitvatartási rendje Iz iparcikk boltok Is áruházak az eddigi 17 óra helyeit 18 órakor zárnak T öbbször nyílik alkal­munk — nem ritkán kötelességünk — em­berekről véleményt monda­ni, ügyeikben dönteni, hiva­tali megbeszéléseken, baráti körben, vagy értekezleteken. Életünk színjátékaiban, amikor emberek sorsáról ha­tározunk, csak akkor lesz igazságos döntésünk, ha ösz­szeötvözzük a lelkiismeretes­ség arányával. Nagy szükség van erre, mert az Igazság gyakran álruhát ölt. Olykor sokféle látszat s ellentmon­dás kusza szövevényében la­pul meg. Onnan kell kihá­mozniok azoknak, akik hiva­tásuk szerint ügyekről, em­berekről döntenek. Akár ki­csi, akár nagy ügyről van szó, ha közérdeket érint, em­beri sorsot súrol, roppant fe­lelősség hárul arra, aki a végső szót kimondja. A he­lyes határozathoz sokszor nem elég csak a törvény pa­ragrafusaira támaszkodni, emberség is kell hozzá. Tévedés ne essék, ezzel nem azt mondjuk, hogy a mi törvényeink nélkülözik az emberséget. Mindenki tudja, hogy e törvények a nép, a dolgozó emberek alkotta tör­vények. Lám mégis szólunk az emberségről, mert nem mindig esik egybe a törvény betűje és a törvény szelleme. Erre a megállapításra né­hány eset késztet a Csongrád Megyei Területi Egyeztető Bi­zottság üléseinek tapasztala­taiból. Nem. vitatjuk a tör­vényes eljárás igazságát pél­dául a Szegedi Ingatlankeze­lő Vállalat egyik intézkedé­séből, hiányoljuk azonban a megértést, az emberséget. A közelmúltban átszervezés cí­mén több dolgozót bocsátot­tak el ettől a vállalattól. Köztük egy idős munkást is, akinek nem sok ideje van hátra a nyugdíjjogosultsá­1 lyen minőségű, hanem faj Mint arról már előzetes két órakor állapították meg. i Úszta, nemesített, bő termest gáig. Így azonban nem tart­tájékoztatást adtunk, a Bel kereskedelmi Minisztérium a lakosság jobb ellátása ér­dekében a tanácsok jogkö­rébe utalta az üzletek nyit­vatartási Idejének szabá­lyozósát. A rendelkezés után a Szeged városi tanács ke­reskedelmi osztálya msphc­tzélésre hívta össze a ke­reskedelmi vállalatok veze­tőit. a kerületi tanácsok képviselőit s ennek alapján a KPVDSZ Csongrád me­gyei bizottságával együtte­sen kidolgozta a szegedi bol­tok általános új nyitvatar­tási rendjét. Az alapos körültekintő előkészítés után a most el­készült új nyitvatartási rend intézkedik arra vo­natkozóan, hogy az iparcik­keket árusító boltok hétköz­napi esti záróráját az eddi­gi 17 órától 11 órára hosz­rzabbították meg. Szomba­ton a jelenleg 14 órakor és 14 óra előtt záró iparcikk­boltokat és áruházakat 15 óráig kell nyitva tartani. A később záró üzletek üzem­ideje változatlan. A lakosság bejelentéseinek figyelembevételével intézke­dés történt a Szegedi Kis­kereskedelmi Vállalat több boltjának a nyitvatartási idő rendezésére. Ennek alapján április 1-től a Szegedi Kis­kereskedelmi Vállalat négy boltegységébe boltvezetöhe­lyettes állítanak be (a 2-es számú ajándék-, a 34-es szá­mú sport-, 29-es számú vil­lamossági és a 43-a* üveg­boltba), így biztosítják, hogy az említett boltok hosszabb nyitvatartással üzemelhes­senek. Intézkedés történt arra vonatkozóan ls. hogy a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat minden szakmájá­ban egy-egy áruda 18 óráig legyen nyitva és a fogyasz­tók rendelkezésére álljon. A Szegedi Ruházati Bolt­nál szintén szakmánként biztosították egy-egy bolt nvitva tartását 18 óráig. A Szegedi Szálloda- és Ven­déglátó Vállalathoz tartozó Alföldi Étterem nyitvatartá­si idejét mindennap éjjel Intézkedtek arról is, hogy a kisebb forgalmú vendég­lők, ahol délelőtt forgalom nincs, később nyissanak és így természetesen későbben zárjanak is. hozó fajtákat. Már eddig több mint 120 mázsa ma­got szállítottak el a feldolgozó vállalat raktá­raiból a szövetkezeti gazda­ságok. hat igényt nyugdíjára. A munkás fellebbezett, a TEB viszont elutasította keresetét, mert nem volt folyamatos a munkaviszonya, ezért a nyugdíj előtt álló emberek­Március 20-án kezdődik a próbaüzemeltetés a Zrínyi utcai áramátalakító állomáson A város évről évre fejlődő a hatalmas gépek, berende- 2—3 hetes próbaüzemelést. A energiahálózatának fontos, új zések szerelésének utolsó be- 2 millió 750 ezer forintra ter­létesítménye lesz a Délma- fejező munkálatai folynak vezett szerelési munkánál gyarországi Áramszolgáltató jelenleg. A fővárosi Villa- máris megtakarítás mutatko­Vállalat és a Szegedi Közle- rnosállomás Szerelő Vállalat zik, ami a szerelők jó mun­kedósi Vállalat közös kezeié- 14 tagú szerelőbrigádja dol- káját dicséri. A próbaüzeme­sében működő új áramátala- gozik nagy szorgalommal a lés után átveszi a Szegedi kító állomás, amelynek léte- gépek szerelésén. Előrelátha- Közlekedési Vállalat az - . ararnatalukito állomást a sze­sítésére több mint 7 millió tóan március 20-ra befejezik „löktől megkezdheti forintot fordítottak. Az állo- a teljes szerelést ós az átala- niajd energiaszolgáltató mun­más Zrínyi utcai épületében kító állomás megkezdheti a káját a városi hálózatban. re vonatkozó védőrendelke­zóseKet nem alkalmazhatta. A törvény paragrafusainak megfelelően jártak el a vál­lalatnál, de nyilvánvalóan mégsem elég emberséggel. A Csongrád Megyei Te­rületi Egyeztető Bi­zottsághoz fordult pa­naszával a szegedi központ­tal működő 10-es AKÖV nagymarosi üdülőjének volt gondnoka is. Az üdülőt át­adták az ottani tanácsnak, s a gondnoki munkakört be­töltő idős asszonyt elbocsá­tották. A döntést megváltoz­tatta a területi egyeztető bi­zottság, mert a törvény védi az asszonyt, aki közel van már a nyugdíjaztatásához. Két hete ismét az egyeztető bizottság elé került az asz­szony ügye, de most már nem az elbocsátás, hanem az áthelyezés megfellebbezósé­vel. Fizetése meghagyásával Nagymarosról Szegedre he­lyezték át takarítónőnek. Ez már törvényes eljárás volt, de nem emberséges. Ki kí­vánhatja ugyanis, hogy az idős asszony otthagyja csa­ládját és itt Szegeden dol­gozza le a nyugdíjaztatásáig hátralevő időt? Erre a köl­tözésre nem is gondoltak az AKOV-nél — amit az egyez­tető bizottsági ülésen a vál­lalat jogásza ki is jelentetté. Az áthelyezés az ügy törvé­nyes keretek közötti lezárá­sát jelentette. Ezzel az előb­bihez hasonló lélektelen el­járással szemben akkor in­tézkedtek volna helyesen, ha már az üdülő átadása előtt törődnek azzal, hogy a tanács az épülettel együtt át­vegye a gondnokot is, vagy ott a környéken akár az au­tóközlekedési vállalatok va­lamelyikénél megfelelő mun­kakörbe, esetleg takarítónő­ként elhelyezzék, K önnyű azzal védekez­ni -törvényesen jár­tunk el!« Ez nem ele­gendő, ha emberségből rosz­szul vizsgáztak. Nagy fele­lősségérzetet követel minden rendű és rangú vese tő tői az emberek ügyeinek intézése. Az Üjszegedi Kender- Len­szövő Vállalatnál is lett volna alkalom egy munkás­Jány törvényes elbocsátására­Többször is hiányzott igazo­latlanul, s amikor a soroza­tos hiányzást azzal tetőzte be, hogy nyolc napig a gyár tájára sem ment, a figyel­meztetések után elbocsát® hatták volna. Mégsem tették. Bíztak a munkáslány fejlő­désében, s igazuk volt. Ma már fegyelmezett, dolgozó. Az emberség teremtett lehe­tőséget, hogy azzá legyen. A húsz óv előtti újszegedi gyárban a vezetők cseppet sem izgatták magukat, ha kitettek az utcára egy mun­káslányt. Abban a rendszer­ben, amely rideg és érzéket­len volt a dolgozó ember sorsa és magánügye Iránt, borsózott a munkás háta ha a főnökhöz hívták. Sohasem tudta, mikor jár al vele szemben kénye-kedve sze­rint. A húsz év előtti gyár­vezetők nemcsak egyszerűen igazgatók, művezetők, ha­nem egy másik, az elnyomó osztály tagjai voltak, ök uralkodtak a többség, a dol­gozó osztályok felett. Ma? A jog és értelem szerint ural­kodó osztályok, a dolgozók maguk közül küldték a veze­tőket az igazgatói, a vezetői íróasztalok mögé. Ez pedig kötelez. Mindebből az is követke­zik, hogy a mi társadal­munkban nehezebb a vezető emberek hivatása, mint a múltban. Miért? Azért, mert a tőkés társadalom és annak bármelyik Intézménye nem aggasztotta magát a munká­sok sorsával, lesz-e állásuk, keresetük, vagy sem. Nálunk az állam és a társadalom nyakába vette az egyen gondját is. Éppen ezért min­den vezető 'ember kötelessé­ge, hogy figyelmesen törőd­jék az emberek ügyeivel, egyengesse útjukat, segítsen nekik. •mvagy a felelősség, ami­kor sorsokat kell íon­tolóra venni. S meny­nyi lehetőség a téves intéz­kedésre! Elhamarkodott, fer­de megítéléssel embereket sérthetünk, bélyegezhetünk meg. Ez pedig méltatlan a mi társadalmunk vezetőihez, kiváltképp méltattad a kom­munistákhoz, akik minden tettükkel számadással tar­toznak a pártnak. A szocializmus társadalmi rendjében az emberek a gyárvezetés munkáját, a ve­zetők gondosságát, magatar­tását, esetleg nemtörődömsé­gét egyaránt a rendszerrel hozzák kapcsolatba. A rend­szer számlájára írják, ha igaztalanul járnak el velük szemben. A dolgozók ugyanis általában közvetlen vezető­jükkel érintkeznek legfőb­bet, s az egész világot, a rendszert egy kicsit rajtuk keresztül Ítélik meg. A* emberek javáért becsü­lettel munkálkodnak Szege­den la az üzemi vezetők. Nagy többségük jól látja el feladatát, teljesiti kötelessé­gét. Ehhez a munkához most ők is, mint minden kommu­nista, hosszú Ideig erőt út­mutatást merítenek az SZKP XXII. kongresszusa anyagá­ból. Ismeretes, hogy a kong­resszus messzehangzó szóval ítélte el az emberekkel való foglalkozás vadhajtásait: a lelketlenséget, a bürokratiz­must. A* igaz ügy nálunk nem bukhat el, senkivel sem szabad Igaztalanul, törvény­telenül eljárni. S ez nagyon jó, pártunk politikájának egyik legszebb, az emberek szívében gyökerező gyümöl­cse. Nagy Pál Megszüntetik az utcák számozását Petőfitelepen ötvenegy utca kap nevet a II- kerületben Az áramáta'akító állomás lelke az egyenáramú részleg. Innen kerül az 550 vol­tos egyenáram a villamosközlekedés vezeték-hálózatába A pécsi Geodéziai Intézet szegedi kirendeltsége a múlt hónapban magkapta a II. ke­rület névtelen, vagy új ut­cáinak az elnevezését a kerü­leti tanácstól. Mivel már az összes külterületi részt, ahol eddig nem voltak utcák, fel­mérték, már csak azonosítási munka van hátra. Eddig Petőfi telepen, Tar­jánban, Baktóban. Gedóban, a Rókusi és Felsővárosi fe­keteföldeken negyvenegy, csupán számmal jelölt utca volt, azonkívül az elmúlt év­tizedekben tíz névtelen ut­ca alakult. Egy-egy ház megkeresése ezért nehézséget és sok bosz­szúságot okozott magánosok­nak és hivatalos szerveknek egyaránt. Ezt a -dzsungelt® most felszámolják. A II. kerületi tanács idei költségvetésében 80 ezer fo­rintot irányozott elő az ut­carendezésre. Ebből az ösz­szegböl készíttetik el az új névtáblákat, házszámokat, s végzik el az egyéb szükséges munkákat. Amennyiben a táblákat gyártó vállalat gyor­san teljesíti a megrendelést, már a második negyedévben megszűnhetnek a névtelen ut­cák a II. kerületben. A geodéziai intézet mű­szaki dolgozói a Vidám Park építéséhez is jelentős segítsé­get nyújtottak. Társadalmi munkában felmérték és szin­tezték az egész területet már­cius 15-re. Elkészítették a szükséges térképeket. Most már következhetnek a többi tervezők — az építőművészek szegedi csoportja, a DÁV, a Vízművek dolgozói — akik ugyancsak társadalmi mun­kát ajánlottak fel. A geodé­ziai intézet tervezői egyéb­ként a fenti, mintegy 18 ezer forint értékű társadalmi munkán kívül vállalták, hogy a területtel kapcsolatos kisa­játítási eljárás dokumentáci­óját is elkészítik. (

Next

/
Thumbnails
Contents