Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
Szombat, 1962. f eheti ár 17. 2 Az idei köTtségvetésről Nyert Rcisö: Népgazdaságunk fejlődése lépést tart a szocialista országok fejlődésével tárgyal az országgyűlés Expozéja elején a miniszter foglalkozott. az 1961-es terv teljesítésének néhány részkérdésével. — Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük — mondotta. Tavalyi munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, • emellett a népgazdasag égésűé i», helyes irányban tovább fejlődött. A fejlődés Ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk as 6 téves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, ugyancsak lényeges tatok terén azonban megközelíteni tudtuk ránt ütemet. A népgazdaság egészét lókra fordítható jövedelem összege is. Ez a trndcneia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 04,4 , , ... ,. ,. milliárdos és a kiadások 83,8 mintegy 50 000 fos emelkede- miUlárdos összegéből láthase okozta. A kereskedelem tój hogy a költségvetés egyenárukészlete főleg iparcikkek- súlyban van. A tervezett ben növekedett, a választék összeállításkor célunk volt bővült. minden reális bevételi for, A ukarékbetetallomany a rás felkutatása, igénvbevétemult evbrn tovább nőtt. az le és a rendelkezésre ,0110 ev vegen 1,1 milliárd fo- összegek ésszerű, arányos rinttal volt nagyobb, mint felhasználása. sét elsőoorban a foglalkoelatottak szamanak — a mezőgazdaság nélkül számított más, mert a gépiparban nőtt a kamu- vésbé anyagigényes műszercsak ipari, híradástechnikai, villaa mosgépipari termelés részaránya. _ te- — Sikerként könyvelhetjük kintve7nem baszéíiietünk el- hogy népgazdasági színmaradásról, hanem azt mond- ten teljesítettük a termelehatjuk, hogy ötéves tervünk kenység növelésére vonatkozó teljesítését kielégítően kezd- terveket.^ 1961-benji jermeles tűk. — hangsúlyozta, majd igy folytatta: — Vajon minden vállalatnál kihasznaljak-e a terme, lékenveég növelésének es a termelési költségek csökkentésének adott, lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazdasági szinten kielégítő fejlódeat mutatnak, de korántsem minden vállalatnaL Különösen sok lehetőség rejlik az üzemszervezés tökéletesítésé bpn. A tartalékok jobb kihasználása Ezután a pénzügyminiszter rámutatott: — További tartalékok rejlenek a műszaki fejlesztési alapok jó felhasználásában is. Ebben az évben előreláthatóan több mint kétmilliárd torint összegű műszaki fejlesztési alap képződik az állami vállalatoknál. Az eddigi tapaszlalatok azt mutatták, hogy némely vállalatnál csak c-ekély mértékben használják fel, ezért tavaly például föbbszáz millió forint maradt felhasználatlan. Más vállalatoknál viszont helytelenül nem műszaki-technológiai céíokra használták feL A tudományos üzemszervezési. módszerek megismerése és elterjesztése legyen szívügye az üzemi vezetőknek is. a szakszervezeteknek is. A termelékenység és gaz, . , . daságosság szempontjából menye annak, hogy a do - kedvező eredményeket hogozó parasztok is reszesul- aot, a7 eImuU években n<v nek a tersadalomblztosi- hany kigebb vátlalat egyesítasi szolgaltatasban. lésc Lehetővé tette az adott Átmeneti kiadósként jelent- kapacitások hatékonyabb kiv-.i-.il lclu„i -.,,,„„ „„u.-,..- kezik a költségvetésben a használását, kedvezőbb feltéSzocialista viszonyok rélis holddal váló''növelésé- gyenge termelőszövetkezetek • teleket teremtett a műszaki között az állami költségvetés re. 12 000 katasztrális hold pénzügyi támogatására elő- fejlesztésre. as év elején. — összefoglalva megállapíthatjuk. hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban, és megfelelő lépcsőt jelent, áz 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. Az lt«2. évi költségvetés — Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetésé — a termelés ée a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal. a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növeksalk. ' A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a terA költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók Igényeit, de nem 100 százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várhaló bevételi lehetőségeket Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy as ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és fiaemfejleiztéset • szolgálja. I ra ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására. kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek. az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken, Az adóteher csökkentését részben lehetővé telte a termelőszövetkezetek nel alkalmazott egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenese is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az Többek között az éy végéig f"8™ ízociális-egeszségűgyi kiadósai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátásóra 800 millió forinttal nafordítunk, elkészül a Dunai Szalmacelluló* Gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén mar 200 000 televízió-képcsövét gyobb _,°«gI®*ct gyárt. — A költségvetés jelentős ,, . , .... . , , eszközöket biztosit a mezőmelee, kpltsegek csökkennek gazdasag fejlesztésére. Kö- az iparban például átlago- ^ 7|)0() trakloITal ga mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következean 1,8 százalékkal —. tehát bonakombájnnal, 'több ezer a tavalyinál tobb nemzeti munkagéppel nő a gépállojövedelmet számolhatunk el mány. Lehetőség lesz az önaz év végén tözött terület 43 000 kataszt— A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1961-ben n nemzeti jövedelem 7 százalékok növelését terveztük, a tényleges eredmény azonban ennél valamivel kisebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük el, inert a mezőgazdaság hoznövekedésének már több, mint kétharmada termelékenység émetkedésből származott. A termelékenység 1981-ben mintegy 8 százalékkai nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemenek és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot..A termelési költségek csökkenése keretében rendszeresen, év- szőlő ről évre növekvő mennyisé- hold gű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete ne nő a közcére, további 103 0Ó0 katasztrális holdon pedig talajjavításra. Szocialista viszonyok — a népgazdaság egészében mint ... .. .. ,K ugvanrsak megfelel a terveíeí^ieí'nemTl el ZíH,nek adalük Ef" de emhez nem éri el sem » ánnmi iparban 1961» tervezettet, sem az clozo ^ J 2 szazalékkal csökkentek a termelési költségek. Az iparban viszont a terve- pozitív ténv, hogy a szozettnél 1—2 százalékkal na- cjalisia termelési viszonyok gyobb mértékben nőtt a nem- uraikodóvá váltak, As a torzét' jövedelem. A nepgazdB- melószövetkezetek a megsziség egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az lárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal ipart és mezőgazdasági ter- e|maradt a tervezettől. Kedmékek részaránya ls eltolódott • tervezetthez viszonyítva. Mindkét körülmény bátrávezóbb a kép. ha aszerint ségügyi kiadasok. ezzel szem teszünk különbséget az emlí- bp" csökkentek a mezosaz tett két folyamat között, dasagbo _s^'rnazo adobeve hogy melyik tekinthető ide- telek. Első pillantasra szem— A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdáikod as győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as es az 1962-es a tudományok apola.-ara. Ne esztendőt összehasonlítjuk, hany hónappal ezelőtt a Tuazt látjuk, hogv a költsegve- domanyos Akadémia .iavaslatésben erőteljesen nőttek a tára a kormány létrehozta a hitelfolyósítások, a mezógaz- tudományos kutatások fejdasági termelés pénzügyi tá- lesztési alapját 110 millió fomogatása a szociális-egész- üntos évi előirányzattal. Ebből 90 millió forint felett a tudományos és felső 18 000 katasztrális irányzott 506 millió forint. Ez gyümölcsös telepítésé- az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan esökken, s reméljük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítunk a tudományos munka anyagi feltéE támogatásokkal képzett 'elemek biztosítására — a szakemberek alkalmazása- lehetőségek határain belül. melőszövetkezeteknek, négy évvel ezelőtt Több mint kétmilliárd a tudományok ápolására Ez évben a Magyar Népköztarsasag valamivel több mint 2 milliárd forintot költ nyoe&n befolyásolta a nem- iglenes jelenségnek ée melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti Jelzővel Illethetjük, még akkor is ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkaszHtotta hazánk mezőit A s?özeTő tőkés országok többsé- vetkezeti közös gazdasagok get az ipari termelés növeke- létrejöttével és fokozatos szidevenek ütemében. lárdulasával viszont a jóvőK-övező irányban tolódott ben is állandóan bato pozi«l sz ipari termelés belső tiv erők jönnek leire a masserkezete is. KW- mezőgazdaságban zeti Jövedelem elosztását. Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent, állapította meg Nyers Rezső, hogv a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a veoklatási tanács ték. betűnő, hogy növekedtek a Az alap összegéből 1982mezőgazdasággal kapcsolatos ben 40 millió forintot a műköllségvetési kiadások, csök- szaki tudományok, 19 millió kentek a bevételek. forintot a természettudomáA szocialista átalakítás te- n.vok. 18 millió forintot az hát kétségtelenül jelentós agrártudományi, 11 millió pénzügyi terhet hárított az forintot az orvosi es biolósőfoku technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell szamitásba venni az üzemek altal az iskolák részére atadott anyagok és felszerelési targyak értékét, ami további ötvenmillió forintot ielent. Számoltunk azzal, hogy a következő években évről évre jobban növekszik maid rendelke- az oktatási célra fordított kiadasok összege. As állatni pénzzel való taEsért tanulmányozni kell további ésszerű összevonások lehetőségét. — Változatlanul sok nejtett tartalék van a beruházási munkák javításában A beruházások előkészítésében és koncentrálásában határozott javuias tapasztalható. A kivitelezési időtartam (erén is mutatkozik javu-las, de még mindig nem kellő mértékben. A fő probléma az építkezes. a gépszállítások és a szerelesek összhangjának biztosítása. amellyel nagymértékben gyorsíthatjuk a munkát. Még mindig gyakori a beruházási költségek alátersezése és a kivitelezést költségek túllépése. Előfordul, hogy a beruházási program elkészítésétől a tervdokumentációig. 30—40 százalékkal is növekszik eg , -egy beruházás összege, a kivitelezés során pedig még további . emelkedés jelentkezik. AZ utóbbi hónapokha.n sok szép példáját láthattuk annak: miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehajtását. Néhány esetben azonállamra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a Hitelfolyósításokat. Ebben az évben 2.5 milliárd forinttal több hosszú - és középlejáratú hitelt folyósítunk a tergiai tudományok, 2 forintot pedig a társadalomtudományok támogatasara fordítanak. Ebben az évben 110 millió forintot irán.vaunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavaz sott oktatasi törvény végrehajtására. karékos gazdálkodás azt ban azt is tapasztalhattuk, követeli, hogy az oktatási hogy reformot fokozatosan hajt- az egyes vállalatok mersuk végre legeiket azzal javították, és az erre a célra swlgáló hogy felesleges és hasznaipénzeszközöket is fokozato- hatatlan eszközöket kuldmillió san növeljük Oktatasi cé- « tokotoknak Pollinkra mar most. az oktatási '"hnikai oktatás céljára, reform megvalósításának élve azzal a lehetöseggel A fő arányok érvényesülése a nemzeti jövedelem felhasználásában — Fontos és örvendetes, területen Jelentkezett letérés hogy 1961-ben a nemzeti jfr- a terv vágányairól, mégpevedelem felhasználása a fa dig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. melőszövetkezeteknek, ^ mint F.hben az összegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osztályok es tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipari és mezőgazdasági felarányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 90—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 160 százalékra. A közű- . ,. ... lati kiadások a tervezettnek 8 takarékos gazdalmeRfelelöen alakultak, a szónégy esztendővel ezelőtt A hitetek zöme beruházási célokat szolgál. ós a szövetkezetek örömmel igénybeveszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv A, ,u * , i „ nagyfokú megélénkülésével ^l^i-^JÍ!!^^ Járt együtt. Az állami hitelek mellett a legtöbb termekezdetén is nagyon jelentékeny összegeket fordit az állami költségvetés 1962-ben például egy általános iskolai tanuló képzésére átlagban 125S forintot. egy középiskolás diák képzésere 3882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4706 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 .forintot költünk ebben az évben. tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlet-hitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, A költségvetés kiindulópontja Folytatjuk ctnüs-kulturálts kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban n hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemitetközl pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen kodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. — A lakosság •fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben. nem egészen 2 szá, a lakásépítési löszövet kezet saját anyagi program megvalósítását, eszközökből is számottevő t!)62-re 2,6 milliárd forintot beruházásokat végzett irányoztunk elő állami laAz egész országban évente kásepítésre. amiből 1B 060 !akörlilbelül 1 milliárd fo- klds építését fejezik be az rintot ruháznak be a ter- év folyamán. saját A magánlakás-építés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésbea, melószö v etkezetek pénzalapjukból. a beruházási kedv ilyen felélénkülése biztató és feltétzalékkai növekedett. A terv- lenül meghozza gyümölcsét, tői való elmaradás fő oka a — A termelés növelését cél- ezzel a magánerőből léteoíkisebb mezőgazdasági terme- ző különböző támogatások ré- tendő 28 000 lakas megépitélésben keresendő. A lakos- vén ez évben 1,3 milliárd fo- sét segítjük elő. Ezenfelül sag jövedelmének növekedé- rinttal többet juttatunk a ter- 115 millió forintot iranyzunk elő az emeletráépítésekre Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra. hog> a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságai a célszerűség és a takarékossag elve alapján növelni lehet. Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területen elsősorban a tervszerűség és a gazdaságosság követelményét kell érvényesíteni hogy ezeket az anyagokat saját javukra számolhatják el. A szerencsi gimnázium reszére például 70 000 forint értékű színes ceruzát és H ezer forint értékű kerékpárlámpaüvoget szállították. A sajószentpéteri 2. számú tskoja udvarán viszont meg mindig 4 darab, több mázsa súlyú, egyenként 30 000 forint értékű fényszórö-dmamót, továbbá 10 darab önműködő földdöngölőt áztat az eső. Akad olyan iskola is, amely több ezer szájrúzst tartalmazó küldeményt kapott egyik üzemünktől. Nyers Rezsó befejezésül a dolgozók ts a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) Nyers Rétén expozéja után több hozzászólás hangzott el. A felszólalók különböző oldalról világították meg a költségvetés tételeit é6 egyetértettek azzal. Az országgyűlés ma folytatja munkáját.