Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

Szombat, 1962. f eheti ár 17. 2 Az idei köTtségvetésről Nyert Rcisö: Népgazdaságunk fejlődése lépést tart a szocialista országok fejlődésével tárgyal az országgyűlés Expozéja elején a mi­niszter foglal­kozott. az 1961-es terv teljesítésének néhány rész­kérdésével. — Ma már megállapít­ható, hogy célunkat el­értük — mondotta. Tavalyi mun­kánkat nem lebecsülendő siker koro­názta, bár számításba nem vett ne­hézségek is jelentkeztek. A sajátos cé­lokat is elér­tük, • emel­lett a nép­gazdasag égé­sűé i», he­lyes irányban tovább fejlő­dött. A fejlődés Ütemét jel­ző mutató­számok né­melyikében túlhaladtuk as 6 téves tervben elő­irányzott át­lagos évi ütemet, ugyancsak lényeges tatok terén azonban megközelíteni tudtuk ránt ütemet. A népgazdaság egészét lókra fordítható jövedelem összege is. Ez a trndcneia ez évi költ­ségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal na­gyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 04,4 , , ... ,. ,. milliárdos és a kiadások 83,8 mintegy 50 000 fos emelkede- miUlárdos összegéből látha­se okozta. A kereskedelem tój hogy a költségvetés egyen­árukészlete főleg iparcikkek- súlyban van. A tervezett ben növekedett, a választék összeállításkor célunk volt bővült. minden reális bevételi for­, A ukarékbetetallomany a rás felkutatása, igénvbevéte­mult evbrn tovább nőtt. az le és a rendelkezésre ,0110 ev vegen 1,1 milliárd fo- összegek ésszerű, arányos rinttal volt nagyobb, mint felhasználása. sét elsőoorban a foglalkoela­tottak szamanak — a mező­gazdaság nélkül számított más, mert a gépiparban nőtt a ka­mu- vésbé anyagigényes műszer­csak ipari, híradástechnikai, villa­a mosgépipari termelés rész­aránya. _ te- — Sikerként könyvelhetjük kintve7nem baszéíiietünk el- hogy népgazdasági szín­maradásról, hanem azt mond- ten teljesítettük a termele­hatjuk, hogy ötéves tervünk kenység növelésére vonatkozó teljesítését kielégítően kezd- terveket.^ 1961-benji jermeles tűk. — hangsúlyozta, majd igy folytatta: — Vajon minden vállalat­nál kihasznaljak-e a terme, lékenveég növelésének es a termelési költségek csökken­tésének adott, lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai nép­gazdasági szinten kielégítő fejlódeat mutatnak, de ko­rántsem minden vállalatnaL Különösen sok lehetőség rej­lik az üzemszervezés tökéle­tesítésé bpn. A tartalékok jobb kihasználása Ezután a pénzügyminiszter rámutatott: — További tartalékok rej­lenek a műszaki fejlesztési alapok jó felhasználásában is. Ebben az évben előrelát­hatóan több mint kétmilliárd torint összegű műszaki fej­lesztési alap képződik az ál­lami vállalatoknál. Az eddi­gi tapaszlalatok azt mutat­ták, hogy némely vállalatnál csak c-ekély mértékben hasz­nálják fel, ezért tavaly pél­dául föbbszáz millió forint maradt felhasználatlan. Más vállalatoknál viszont helyte­lenül nem műszaki-technoló­giai céíokra használták feL A tudományos üzemszer­vezési. módszerek megis­merése és elterjesztése le­gyen szívügye az üzemi vezetőknek is. a szakszer­vezeteknek is. A termelékenység és gaz­, . , . daságosság szempontjából menye annak, hogy a do - kedvező eredményeket ho­gozó parasztok is reszesul- aot, a7 eImuU években n<v nek a tersadalomblztosi- hany kigebb vátlalat egyesí­tasi szolgaltatasban. lésc Lehetővé tette az adott Átmeneti kiadósként jelent- kapacitások hatékonyabb ki­v-.i-.il lclu„i -.,,,„„ „„u.-,..- kezik a költségvetésben a használását, kedvezőbb felté­Szocialista viszonyok rélis holddal váló''növelésé- gyenge termelőszövetkezetek • teleket teremtett a műszaki között az állami költségvetés re. 12 000 katasztrális hold pénzügyi támogatására elő- fejlesztésre. as év elején. — összefoglalva megálla­píthatjuk. hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények van­nak túlsúlyban, és megfelelő lépcsőt jelent, áz 1962. év ma­gasabb követelményeinek el­éréséhez. Az lt«2. évi költségvetés — Ez évi állami költségve­tésünk — mint minden szo­cialista állam költségvetésé — a termelés ée a jövedel­mek népgazdasági szintű ter­vezésén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalék­kal. a mezőgazdasági ter­melés pedig 9 százalékkal növeksalk. ' A tervek szerint a gazdasá­gosság is tovább javul, a ter­A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók Igényeit, de nem 100 százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiin­duló pontnak, hanem a vár­haló bevételi lehetőségeket Az idei beruházási prog­ram megfelel az országgyű­lés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy as ipari minisztériumok beru­házásainak 60—70 száza­léka a vidéki ipar bővíté­sét és fiaemfejleiztéset • szolgálja. I ra ösztönözzük a termelő­szövetkezeteket, valamint fokozott talajjaví­tásra, a minőségi vetőmag­vak hasznosítására. kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóter­he — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek. az újonnan alakult szövetke­zeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzd­jék magukat a kezdeti nehéz­ségeken, Az adóteher csök­kentését részben lehetővé tel­te a termelőszövetkezetek nel alkalmazott egyszerűbb adó­kivetési rendszer és az adó­behajtás költségeinek csök­kenese is. A jövőben lehetségessé vá­lik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érde­kében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocia­lista átalakítása következté­ben jelentősen növekedtek az Többek között az éy végéig f"8™ ízociális-egeszségűgyi kiadósai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátá­sóra 800 millió forinttal na­fordítunk, elkészül a Dunai Szalmacel­luló* Gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcső­gyára pedig az idén mar 200 000 televízió-képcsövét gyobb _,°«gI®*ct gyárt. — A költségvetés jelentős ,, . , .... . , , eszközöket biztosit a mező­melee, kpltsegek csökkennek gazdasag fejlesztésére. Kö­- az iparban például átlago- ^ 7|)0() trakloITal ga mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következ­ean 1,8 százalékkal —. tehát bonakombájnnal, 'több ezer a tavalyinál tobb nemzeti munkagéppel nő a gépállo­jövedelmet számolhatunk el mány. Lehetőség lesz az ön­az év végén tözött terület 43 000 kataszt­— A népgazdaság fejlődé­sét legjellemzőbben a nem­zeti jövedelem alakulása mu­tatja. 1961-ben n nemzeti jö­vedelem 7 százalékok növe­lését terveztük, a tényleges eredmény azonban ennél va­lamivel kisebb, pontos ki­számítása még nem fejező­dött be. A tervezett jövedelem­szintet azért nem értük el, inert a mezőgazdaság hoz­növekedésének már több, mint kétharmada termelé­kenység émetkedésből szár­mazott. A termelékenység 1981-ben mintegy 8 százalékkai nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelé­kenység-növekedési üteme­nek és magasabb, mint a fej­lett kapitalista országoké, ki­véve Olaszországot..A terme­lési költségek csökkenése keretében rendszeresen, év- szőlő ről évre növekvő mennyisé- hold gű anyagi javakkal gazdál­kodunk. Nő a társadalom szükséglete ne nő a közcé­re, további 103 0Ó0 katasztrá­lis holdon pedig talajjaví­tásra. Szocialista viszonyok — a népgazdaság egészében mint ... .. .. ,K ugvanrsak megfelel a terve­íeí^ieí'nemTl el ZíH,nek adalük Ef" de emhez nem éri el sem » ánnmi iparban 1961­» tervezettet, sem az clozo ^ J 2 szazalékkal csökken­tek a termelési költségek. Az iparban viszont a terve- pozitív ténv, hogy a szo­zettnél 1—2 százalékkal na- cjalisia termelési viszonyok gyobb mértékben nőtt a nem- uraikodóvá váltak, As a tor­zét' jövedelem. A nepgazdB- melószövetkezetek a megszi­ség egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél ki­sebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az lárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal ipart és mezőgazdasági ter- e|maradt a tervezettől. Ked­mékek részaránya ls eltoló­dott • tervezetthez viszonyít­va. Mindkét körülmény bátrá­vezóbb a kép. ha aszerint ségügyi kiadasok. ezzel szem teszünk különbséget az emlí- bp" csökkentek a mezosaz tett két folyamat között, dasagbo _s^'rnazo adobeve hogy melyik tekinthető ide- telek. Első pillantasra szem­— A most beterjesztett költségvetés az első, amely­nek összeállításakor a nép­gazdaság egészében szocia­lista termelési viszonyokkal számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövet­kezeti gazdáikod as győ­zelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as es az 1962-es a tudományok apola.-ara. Ne esztendőt összehasonlítjuk, hany hónappal ezelőtt a Tu­azt látjuk, hogv a költsegve- domanyos Akadémia .iavasla­tésben erőteljesen nőttek a tára a kormány létrehozta a hitelfolyósítások, a mezógaz- tudományos kutatások fej­dasági termelés pénzügyi tá- lesztési alapját 110 millió fo­mogatása a szociális-egész- üntos évi előirányzattal. Ebből 90 millió forint fe­lett a tudományos és felső 18 000 katasztrális irányzott 506 millió forint. Ez gyümölcsös telepítésé- az összeg a gyenge termelő­szövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan esök­ken, s reméljük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítunk a tudo­mányos munka anyagi felté­E támogatásokkal képzett 'elemek biztosítására — a szakemberek alkalmazása- lehetőségek határain belül. melőszövetkezeteknek, négy évvel ezelőtt Több mint kétmilliárd a tudományok ápolására Ez évben a Magyar Nép­köztarsasag valamivel több mint 2 milliárd forintot költ nyoe&n befolyásolta a nem- iglenes jelenségnek ée me­lyik az állandóan ható té­nyező. Kétségtelen, hogy az el­múlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti Jelző­vel Illethetjük, még akkor is ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasz­Htotta hazánk mezőit A s?ö­zeTő tőkés országok többsé- vetkezeti közös gazdasagok get az ipari termelés növeke- létrejöttével és fokozatos szi­devenek ütemében. lárdulasával viszont a jóvő­K-övező irányban tolódott ben is állandóan bato pozi­«l sz ipari termelés belső tiv erők jönnek leire a ma­sserkezete is. KW- mezőgazdaságban zeti Jövedelem elosztását. Az ipari termelés — vál­tozatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent, állapította meg Nyers Rezső, hogv a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fej­lődésével és meghaladta a ve­oklatási tanács ték. betűnő, hogy növekedtek a Az alap összegéből 1982­mezőgazdasággal kapcsolatos ben 40 millió forintot a mű­köllségvetési kiadások, csök- szaki tudományok, 19 millió kentek a bevételek. forintot a természettudomá­A szocialista átalakítás te- n.vok. 18 millió forintot az hát kétségtelenül jelentós agrártudományi, 11 millió pénzügyi terhet hárított az forintot az orvosi es bioló­sőfoku technikum költségei szerepelnek. A 110 millió fo­rinton felül kell szamitás­ba venni az üzemek altal az iskolák részére atadott anya­gok és felszerelési targyak értékét, ami további öt­venmillió forintot ielent. Számoltunk azzal, hogy a következő években évről évre jobban növekszik maid rendelke- az oktatási célra fordított kiadasok összege. As állatni pénzzel való ta­Esért tanulmányozni kell további ésszerű összevoná­sok lehetőségét. — Változatlanul sok nej­tett tartalék van a beruhá­zási munkák javításában A beruházások előkészítésében és koncentrálásában határo­zott javuias tapasztalható. A kivitelezési időtartam (erén is mutatkozik javu-­las, de még mindig nem kellő mértékben. A fő probléma az építke­zes. a gépszállítások és a sze­relesek összhangjának bizto­sítása. amellyel nagymérték­ben gyorsíthatjuk a munkát. Még mindig gyakori a be­ruházási költségek aláter­sezése és a kivitelezést költségek túllépése. Előfordul, hogy a beruházási program elkészítésétől a terv­dokumentációig. 30—40 szá­zalékkal is növekszik eg , -egy beruházás összege, a kivite­lezés során pedig még to­vábbi . emelkedés jelentkezik. AZ utóbbi hónapokha.n sok szép példáját láthattuk an­nak: miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehaj­tását. Néhány esetben azon­államra is, de olyan terhe­ket, amelyeket nyugodt lé­lekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyü­mölcsöző befektetések. Vegyük például a Hitelfo­lyósításokat. Ebben az év­ben 2.5 milliárd forinttal több hosszú - és középlejá­ratú hitelt folyósítunk a ter­giai tudományok, 2 forintot pedig a társadalom­tudományok támogatasara fordítanak. Ebben az évben 110 mil­lió forintot irán.vaunk elő a költségvetésben az el­múlt év őszén megszavaz sott oktatasi törvény vég­rehajtására. karékos gazdálkodás azt ban azt is tapasztalhattuk, követeli, hogy az oktatási hogy reformot fokozatosan hajt- az egyes vállalatok mer­suk végre legeiket azzal javították, és az erre a célra swlgáló hogy felesleges és hasznai­pénzeszközöket is fokozato- hatatlan eszközöket kuld­millió san növeljük Oktatasi cé- « tokotoknak Poll­inkra mar most. az oktatási '"hnikai oktatás céljára, reform megvalósításának élve azzal a lehetöseggel A fő arányok érvényesülése a nemzeti jövedelem felhasználásában — Fontos és örvendetes, területen Jelentkezett letérés hogy 1961-ben a nemzeti jfr- a terv vágányairól, mégpe­vedelem felhasználása a fa dig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. melőszövetkezeteknek, ^ mint F.hben az összegben a poli­technikai oktatás kiszélesí­tésének, új iskolai osztályok es tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipari és mezőgazdasági fel­arányok tekintetében terv­szerű volt. Az állami beru­házások tervét előzetes ada­tok szerint 90—99 százalékra teljesítettük, a termelőszö­vetkezeti beruházásokat pe­dig 160 százalékra. A közű- . ,. ... lati kiadások a tervezettnek 8 takarékos gazdal­meRfelelöen alakultak, a szó­négy esztendővel ezelőtt A hitetek zöme beruházási célokat szolgál. ós a szövetkezetek örömmel igénybeveszik. A termelőszö­vetkezeti gazdaságok létre­jötte a beruházási kedv A, ,u * , i „ nagyfokú megélénkülésével ^l^i-^JÍ!!^^ Járt együtt. Az állami hite­lek mellett a legtöbb terme­kezdetén is nagyon jelenté­keny összegeket fordit az ál­lami költségvetés 1962-ben például egy álta­lános iskolai tanuló kép­zésére átlagban 125S forin­tot. egy középiskolás diák képzésere 3882 forintot jut­tat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4706 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 .forintot költünk eb­ben az évben. tervezettnél lényegesen na­gyobb részét kellett kész­let-hitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, A költségvetés kiindulópontja Folytatjuk ctnüs-kulturálts kiadások az előirányzat szerint növeked­tek. Biztosítottuk a szüksé­ges anyagi eszközöket a hon­védelem fejlesztésére, első­sorban n hadsereg korszerű­sítésére és eleget tettünk nemitetközl pénzügyi kötele­zettségeinknek is. Egyetlen kodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. — A lakosság •fogyasztása a tervezettnél kisebb mér­tékben. nem egészen 2 szá­, a lakásépítési löszövet kezet saját anyagi program megvalósítását, eszközökből is számottevő t!)62-re 2,6 milliárd forintot beruházásokat végzett irányoztunk elő állami la­Az egész országban évente kásepítésre. amiből 1B 060 !a­körlilbelül 1 milliárd fo- klds építését fejezik be az rintot ruháznak be a ter- év folyamán. saját A magánlakás-építés álla­mi támogatására 1,1 milli­árd forint szerepel a költ­ségvetésbea, melószö v etkezetek pénzalapjukból. a beruházási kedv ilyen fel­élénkülése biztató és feltét­zalékkai növekedett. A terv- lenül meghozza gyümölcsét, tői való elmaradás fő oka a — A termelés növelését cél- ezzel a magánerőből léteoí­kisebb mezőgazdasági terme- ző különböző támogatások ré- tendő 28 000 lakas megépité­lésben keresendő. A lakos- vén ez évben 1,3 milliárd fo- sét segítjük elő. Ezenfelül sag jövedelmének növekedé- rinttal többet juttatunk a ter- 115 millió forintot iranyzunk elő az emeletráépítésekre Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el. Nyers Rezső a továbbiak­ban rámutatott arra. hog> a költségvetési eszközök fel­használásának hatékonyságai a célszerűség és a takarékos­sag elve alapján növelni le­het. Az előttünk álló esztendő­ben a gazdálkodás minden területen elsősorban a tervszerűség és a gazdasá­gosság követelményét kell érvényesíteni hogy ezeket az anyagokat saját javukra számolhatják el. A szerencsi gimnázium reszére például 70 000 forint értékű színes ceruzát és H ezer forint értékű kerékpár­lámpaüvoget szállították. A sajószentpéteri 2. számú ts­koja udvarán viszont meg mindig 4 darab, több mázsa súlyú, egyenként 30 000 fo­rint értékű fényszórö-dma­mót, továbbá 10 darab ön­működő földdöngölőt áztat az eső. Akad olyan iskola is, amely több ezer szájrúzst tartalmazó küldeményt ka­pott egyik üzemünktől. Nyers Rezsó befejezésül a dolgozók ts a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fon­tosságára hívta fel a figyel­met, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) Nyers Rétén expozéja után több hozzászólás hang­zott el. A felszólalók külön­böző oldalról világították meg a költségvetés tételeit é6 egyetértettek azzal. Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents