Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

3 Szerda, 1962. február 14, Hatezer holdas kísérleti gazdaság A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének kísérleti gazdaságában eddig kétezer holdnyi területen foglalkoztak a nemesített növények vetőmagjának szaporításával, valamint az intézet által kidolgozott agrotechnikai módszerek nagyüzemi kipróbálásával. Ez a kétezer hold azonban most már nem elegendő, ezért az év elejétől a Ráckeresztúri Allami Gazdaság területének egy részét az intézet kísérleti gazdaságához esatolták. Ezzel a gazdaság területe hatezer holdra növekedett. Üj hidraulikus gépek az autójavítónál Két korszerű gépi .berendezéssel is gazdagodott a XI. Autójavító Vállalat a közelmúltban. Békéscsabáról egy 153 ezer forint értékű új hidraulikus emelőt szereztek be, könyvjóváírásra. Az emelőszerkezet a szervízállomásmunkáját teszi majd könnyebbé. Hosszú idő óta hiányzott a gépműhelyben egy olyan korszerű fűrészgép, mellyel bármilyen vastagságú acélrudat rövid idő alatt fel lehet darabolni a szükséges méretre. Az eddig használt motoros fűrész termelékenysége gyenge volt. s emiatt lassan ment az előkészítés is. Néhány napja állították üzembe az új, hidraulikus fűrészgépet, amely minden tekintetben megfelel a követelményeknek. A gép érdekessége, hogy a csepeli 1. számú iparitanuló intézet növendékeinek készítménye. Tizenötezer forintért vásárolták meg. Három hónap alatt kész a családiház Felkészült a tavaszra az építőipari szövetkezet Tizennégymillió forintot tesz ki a Szegedi Építőipari KTSZ idei terve, s ennek az ősszegnek hetven százalékát lakóházépítkezésre fordítják majd. Jelenleg azonban, míg a téli időjárás akadályozza a termelés teljes megindítását, csak fctsebb, főképpen belső munkákat végeznek. Nevezetesen: folytatják a zákányszéki földművesszövetkezeti falatozó és vegyesbolt, a kiskundorozsmai pénzügyőri szakasz épületének, a szegedi Rigó nteaá nevelőotthon és a Rócsa Ferenc sugárúti földművesszövetkezeti bolt átalakítását. öt termelőszövetkezet, az űjszentiváni Üj Élet, az algyői Napsugár, a röszkei Petőfi, valamint a rúzsai Aranykalász és Szivárvány számára 32 vagon gabonát befogadó raktárakat építenek az első félévben. Valószínűleg hozzálátnak egy ötezer férőhelyes csibenevelő építéséhez is a tiszaszigeti Lenin Tsz-ben. Az évszakkal függ össze, hogy most kevés családiházépíttető jelentkezik a szövetkezetnél. Tavaszra minden bizonnyal sokkal többen lesznek. Tavaly mintegy 186 ezer forint beruházásbői sok gépet vásárolt a ktsz; betonkeverőt, födémdarut, vibrátort, japánereket, szerszámokat, keverőládákat, a szakipari műhely számára pedig hegesztő dinamót. A jelenlegi műszaki felkészültséggel három hónapon belül fel tudnak építeni egy családiházat. Ha á közületi kijelölések, illetve az OTP családiházakciója nem késik, akkor az építőipari szövetkezet negyedévről negyedévre teljesíteni képes majd idei tervét Anyag, gép, munkaerő van elegendő. Fontos kérdésekkel foglalkoztak a tanácstag beszámolók az I. kerületben Kétezerkétszáz választó vett részt a beszámoló gyűléseken A szegedi első kerületi tanácsnál a napokban értékelték a tanácstagok 1961 második félévi beszámolóit. Megállapították, hogy javult a tanácstag-beszámolók/színvonala, mivel a kül- és belpolitikai események mellett megfelelően tájékoztatták a választókat a nagyobb jelentőségű helyi eseményekről is. Ezenkívül a tanácstagok részletesen ismertették a tanács és saját maguk egész évi munkáját. 6 megvitatták választóikkal az 1962. évi főbb gazdasági feladatokat. A végrehajtó bizottság titkársága a tanácstag-beszámolók sikere érdekében sokat segített a szervezésben, örömmel állapították meg a jelentések összegezése után, hogy az első félévi beszámolókhoz viszonyítva emelkedett a második félévi beszámolókon résztvevők száma. Míg 1961 első fél évében a tanácstag-beszámolókon mintegy 1900-an, a második fél évben pedig már csaknem 2200-an vettek részt. Sokan szóltak hozzá a felvetett problémákhoz. Míg az első fél évben 270, a második fél évben már 290 választópolgár mondta el véleményét, javaslatait a tanácstag beszámolóján. Emelkedett a közérdekű javaslatok száma is. A második fél évben ugyanis 242 közérdekű javaslat hangzott el az első kerületi tanácstagok beszámolóin. Az egyéni kérelmek viszont kevesebbek lettek, 60-ról 48-ra csökkentek. A fentiek ellenére még mindig sok a tennivaló, mert a választópolgárok nagyobbik tábora még mindig érdektelen a tanácstagok beszámolói iránt A beszámolókon több felajánlás hangzott el társadalmi munkára. Vállalták a hozzászólók, hogy a Petőfi Sándor sugárút, a Juhász Gyula utca, a Batthyány utca, Nemestakács utca lakóival együtt segítenek a járdák, valamint az úttest felújításánál is. Hasonló felajánlás hangzott el az Ogyesszai körút és azÜjszőregi űt lakói részéről is. A beszámolókon a kerületi tanács munkájának értékelésekor a választók általában jónak tartották az 1961ben végzett munkát. Az űjszegediek azonban kifogásolták, hogy e városrész útjainak burkolására, közvilágításának, vízhálózatának fejlesztésére keveset fordít a tanács. Javasolták, hogy a jövőben a rendelkezésre álló költségvetési hitelkeretből az eddigieknél nagyobb aranyban biztosítson a tanács felújítási hitelt Üjszeged fejlesztésére. ÚJ VONALÚ CIPŐK (Somogyiné felv.) A Szegedi Cipőgyár fiatal tanulólányának. Szabó Margitnak is tetszenek azok az új vonalú, szürke női pumscipők, melyekből 25 ezer párat a Szovjetunióba és Lengyelországba is készítenek. Felvételünkön félig kész állapotban láthatók az újfajta női cipők A% egyetemes népi állam A pártoktatásban az SZKP XXII kongresszusa anyagának tanulmányozása során most az rgyetrmrs, össznépi állam kérdéseit Is tárgyalják. Ezért is és a téma fontosságára való tekintettél is közöljük „Az egyetemes népi állam • cimü írást. 4

Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai alapján közismert, hogy a szocialista rendszert minden országban csak azzal a feltétellel lehet megteremteni, ha a munkásosztály valamilyen formában kivívja saját hatalmát: a proletárdiktatúrát. A szocializmus felépítéséhez a proletárdiktatúrán keresztül visz az út. Napjainkban sem avult el tehát Leninnek az a tanítása, hogy csak az a marxista *aki az osztályharc elismerését kiterjeszti a proletárdiktatúra elismeréséigAz is közismert, hogy a proletariátus diktatúrája minden eddiginél magasabbra emelte a demokráciát. Valamennyi dolgozó számára a legszélesebb szabadságjogokat biztosított és ezzel elősegítette a nép alkotóerőinek kibontakozását. Ennek ellenére a jobboldali szociáldemokrácia csakúgy, mint a reformizmus és a revizonizmus különböző áramlatai, mindenekelőtt a proletariátus diktatúráját vetették el, ami természetesen magával hozta a szocialista forradalom és az osztályharc tagadását is. A proletárdiktatúra revizionista tagadása azzal a látszatmegoldással történik, hogy az űj viszonyoknak megfelelően "alkalmazzák" a marxizmust. A reformisták viszont kereken kijelentik, hogy az pj viszonyok között a marxizmus nem alkalmazható, elavult. 1-izekkel az elméletekkel szemben áll azonban a történelmi tapasztalat, többek között hazánk 1956-os tapasztalatai, amelyek azt igazolják, hogy a munkásosztálynak szüksége van a proletariátus diktatúrájára, a kizsákmányolók éllenállásának elfojtására, a forradalmi viszonyok megvédésére és megszilárdítására. Am amikor megszűnnek az osztályantagonizmusok és a proletárdiktatúrát életre hívó egyéb feltételek, amikor a proletárdiktatúra megvalósította feladatait, akkor a proletariátus diktatúrája magának a munkásosztálynak kezdeményezésére, a társadalom valamennyi osztályára és rétegére támaszkodó egyetemes népi álammá válik. A Szovjetunióban már a gyakorlatban bizonyosodik be. hogy a proletariátus az egyetlen osztály, amely nem tűzi ki feladatául uralmának örök időkig történő fenntartását. A Szovjetunióban, amikor a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakába léptek, a proletárdiktatúra a belső fejlődés szempontjából már nem szükségszerű. Igaz, a Szovjetunióban még megvannak a munkásosztály és a parasztság közötti különbségek. De ezek nem antagonisztikus jellegűek és e különbségek elmosódása nem az osztályharc formájában, hanem a lakosság valamennyi rétege gazdasági és kulturális színvonalának emelése útján megy végbe. , Az egész vázolt átalakulásban a munkásosztály továbbra is vezetőszerepet kap. Ugyanis a munkásosztálynak vannak a legforradalmibb hagyományai, a munkásosztály gyakorolja a legdöntőbb befolyást az ország gazdasági, társadalmi és politikai életére és a munkásosztály a kommunista eszmék legkövetkezetesebb hordozója. Megjegyezzük: a program által felvetett egvetemes népi állam nem jelent azonos fogalmat a Marx által bírált lassalle-i -népi állam" fogalmával. Lassalle és hívei, akrácsak a mai reformisták és revizionisták, tagadták a kapitalista társadalom forradalmi átalakításának szükségességét és a -népi állam«-ot a burzsoá állam közvetlen utódjának tekintették. A program viszont az egyetemes népi állam létrejöttéről a szocializmus felépítése alapján beszél, tehát akkor, amikor a proletárdiktatúra már teljesítette történelmi hivatását. F

elvetődhet a kérdés, hogy miért maradhat fenn áz állam ilyen körülmények után? A kérdésre szükséges helyes válasz kapcsolatban van a társadalom mind belső, mind külső feladatainak elemzésével. Nézzük az állam szükségességét először a társadalom belső feladatai megoldása szempontjából: a) A kommunizmusba való átmenet nagyarányú gazdasági és kulturális építésének irányítása szükségletté teszi az állami szervek fennmaradását. Az állami szervek rendkívül jelentős szerepet kapnak olyan gazdaságpolitikai intézkedések megvalósításában, mint a tervszerűség, a termelés specializálása és kooperációjának biztosítása stb. E gazdaságpolitikai intézkedések a legszigorúbb fegyelmet tételezik fel, amelynek megvalósításához nem mindig elég a meggyőzés — bár ez egyre jelentősebb szerepet kap —, hanem esetenként az állami kényszer-rendszabályokra is szükség van. • b) De szükség van az állam hatalmára azért is, mert a társadalomnak még — legalábbis egy ideig — nem minden tagja kész képességei szerint dolgozni, ezért a társadalmi fegyelem megsértői, a naplopók és csalók stb. elleni harc szintén feltételezi az állami rendszabályokat. Az ellenük folytatott társadalmi befolyást tehát ki kell egészíteni a törvény szigorával. c) Az állami szervek szükségesek a bűncselekmények ellen folytatott harcban is. Ugyanis a gonosztevők, a bűnözők, a jog és a rend megsértői nem máról-holnapra tűnnek el. Ellenük a társadalom egyelőre csak állami eszközökkel tud a leghatásosabban fellépni. d) Az államra szükség ram a munka és a fogyasztás mértékének ellenőrzése miatt is mindaddig, amíg az anyagi bőség nem biztosítja a társadalom tagjainak szükséglet szerinti kielégítését. Ami a szovjet társadalom külső feladatainak ellátását illeti, ugyancsak szükségletté teszi az állam létét: a) A nemzetközi feszültség mai viszonyai és az imperializmus háborús mesterkedése! miatt —, amíg az általános és teljes leszerelés, amiért a Szovjetunió kitartóan küzd, meg nem valósul —, a szocialista társadalomnak életbevágóan fontos, hogy a korszerű haditechnika minden vívmányával felszerelt erős hadserege legyen. Csak így tudjá biztosítani a békés munkát és amenynyiben szükséges, az agressziós cselekvésekre a hatásos választ. b) A nemzetközi helyzet mai viszonyai szükségletté teszik az állami biztonsági szerveket is, amelyek segítenek meghiúsítani az imperialista kémszolgálatok szocializmuseilenes cselszövéseit. c) Az államapparátus létét a kapitalista rendszer országaival kialakult kölcsönös állami viszonyok is feltételezik. De feltételezi az állam létét a szocialista országok állami vonalon való kapcsolatai, sőt a kapcsolatok erősítésének feladaiai is gazdasági. kulturális és politikai téren egyaránt. F.zen belső és külső feladatok megvalótítása a kommunizmusba való átmenet viszonyai között is szükségletté teszi tehát az állam fennmaradását. A

szocializmus építése során és győzelmének eredményeként, a párt és az állam életének lenini normáinak helyreállítása alapján a proletárdemokrácia továbbfejlődött és egyetemes népi szocialista demokráciává változott a Szovjetunióban. Ezen eredményekből kiindulva állapítja meg a pártprogram a szocialista államiság fejlődésének fő irányait, a kommunizmus építésének időszakában. Éspedig: 1. A szocialista demokrácia általános fejlesztése és tökéletesítése valamennyi állampolgárnak az államigazgatásában, a gazdasági és a kulturális élet vezelésében történő tevékeny részvétele alapján. 2. Az államapparátus munkájának javítása és a fokozott népi ellenőrzés az államapparátus tevékenysége fölött. Ezen elvek megvalósulása alapján — tehát a szocialista demokrácia továbbfejlődése folyamán — az államhatalmi szervek fokozatosan a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át. Ezen fejlődésnek gyökeresen ellentmond a kapitalista állam fejlődése, ahol mind nagyobb mértékben korlátozzák az amúgy is formális demokráciát. Az össznépi alapon létrejött állam azonban még hosszú ideig megmarad —, elhalása mint ez a programból és Hruscsov elvtárs beszámolójából kiviláglik —. hoszszú ideig eltart és egész történelmi időszakot ölel fel és csak akkor fejeződik be, amikor a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Addig pedig az állam-vezetési és a társadalom-önigazgatási vonásai összefonódnak. E

zt az összefonódást mutatják már ma is a legfontosabb államhatalmi szervek, o. szovjetek. Ezeknek az a jellegzetességük, hogy egyszerre államhatalmi szervek és a dolgozók demokratikus elvek alapján működő öntevékeny, társadalmi szervezetei is. A szovjetek képviselői munkájának kettős — állami és társadalmi — természete és a társadalmi rész állandó fokozódása és fejlődése készíti elő az átmenetet a közügyeknek az államapparátuson keresztül végzett irányításáról, a társadalom kommunista önigazgatására. A szovjetek mellett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában egyre növekszik szerepük a dolgozók. az ifjúság, a nők egyéb szervezeteinek is. Közismert pl. a szakszervezetek jogainak bővülése, a termelés irányításában és a társadalom ellenőrzésében. A lényeg tehát, az, hogy a szocialista demokratizmus fejlesztése összefügg a tömegszervezetek szerepének növelésével. A szovjet nép társadalmi és politikai szervezetének legmagasabb formája a párL A párt belső élete megszervezesében a kommunista önigazgatás legtökéletesebb formáit bontakoztatta ki. A

Szovjetunió Kommunista Pártja, miután leküzdötte soraiban a Molotovcsoport dogmatikus, szektás ellenállását és a személyi kultusz maradványait, a tömegek kollektív szervezője és irányítójaként egységben lép fel a kommunizmusért folytatott harcban. A párt tevékenységében abból indul ki, hogy a kommunizmus építésének döntő ereje a nép. Ezt a népet szolgálja, ezért a népért van a párt. Az a párt, amely XXII. kongreszusán megállapította, hogy a munkásosztály pártjából az egész szovjet nép pártjává lett. Ez a tény természetesen tovább növeli a párt szerepét és feladatait a kommunizmus építésében, a párt és a nép egységének további erősítésében. Többek között annak a nagyon fontos feladatnak megvalósításában, hogy mind szélesebb tömegeket emeljen a párttagság színvonalára. E vázolt fejlődés alapján, a párt vezetésével készíti elő a szovjet nép a kommunizmus teljes felépítését. E fejlődés következtében fokozatosan átalakulnak és elvesztik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Az állam — amint ezt a program és a beszámolók megállapítják —, akkor hal el, ha a Szovjetunióban felépítik a fejlett kommunista társadalmat és a nemzetközi küzdőtéren is győz és megszilárdul • szocializmus. Or. Kalocsai Dezső