Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

Vasárnap, 1962. február II. Változatos tervek az autóklub félévi programjában Tavaszi szakoktatás * Háromfordulós bajnokság * Belföldi és külföldi túrák Már megkezdődtek az elő­készületek annak érdekében, hogy a Magyar Autóklub •zegedi csoportjához tartozó Bács-Kiskun és Békés me­gyében még ez év első fe­lében önálló helyi csopor­tok alakuljának. Ezt a vál­Ismerkedési est tén — előreláthatólag május 13-án kerül sor. Csoportos utazást szerveznek a Feri­hegyi gyorsasági autóver­senyre. A tavaszi, illetőleg nyáreleji időszakban meg­rendezendő belföldi túrákat ugyancsak a klubtagok kí­Lehetőség van az egyéni kül­földi túrára is: ezekre már elfogadják a jelentkezéseket. A helyi csoport tagjainak egymás megismerésére és a klubélet kialakítása érdeké­ben a vezetőségnek az a ter­ve, hogy március 3-án baráti tozást indokolja az a tény, vánságainak megfelelően ál- vacsorát rendez Szegeden, a I.AÍTU n - omlílott mnÜvÁl) Kti.ílr nca ITárílr Ja q —rt o LiíU ™1 a .. : hogy az említett megyék végeredményben Szegedtől távol vannak, emiatt az ot­tani klubtagok — melyek­Bek száma egyre emelkedett — nem tudnak bekapcso­lódni a Szegeden kialakított programokba. Ezért Kecske­méten és Békéscsabán új he­lyi csoportokat hoznak lét­re és a szegedi csoport műkö­dési területe Csongrád me­gyére korlátozódik. E változással és a klub ter­veivel kapcsolatosan sajtótá­jékoztatást nyújtott Csiszár Károly, a Magyar Autóklub helyi csoportjának elnöke. A megadott felvilágosítá­sokból megtudtuk, hogy a csoport kisebb területen való működése a tagokkal való jobb kapcsolatot eredmé­nyezheti, hiszen a megyéből könnyebben tudják megkö­zelíteni a székhelyet, gyor­sabban intézik az ügyeket. Például 1962-től a tagsági díjak befizetése Szegeden történik, személyes eljárás esetén azonnal kiadják a tagsági jegyet. A helyi cso­port új címe Marx tér 10— 11., a 10-es számú Autóköz­lekedési Vállalat telephe­lyén. A klubügyekben a ve­zetőség a hivatalos munka­idő alatt telefonon és sze­mélyesen reggel fél 8-tól dél­után 6 óráig rendelkezésére áll a tagoknak. Azonkívül inspekciős szolgálatot ve­zetnek be, délután fél 5-től fél 7-ig minden hónap első és har­madik" szerdáján, ugyancsak a Marx téren. Az elmúlt évhez hason­lóan a helyi csoport a tava­szi hónapokban különböző szakoktatást rendez. Az ezzel kapcsolatos programot a tagság kívánságának figye­lembevételével állították ösz­sze. Például a négyütemű gépkocsik rövid műszaki is­mertetése, az új KRESZ megjelenésével kapcsolatos tájékoztató, elektromos hi­bakeresés, gépkocsi-tűzesetek megelőzése szerepel az elő­adások tematikájában. Eze­ket a szakmai ankétokat va­sárnap délelőttönként a DAV Klauzál téri kultúrhe­lyiségében rendezik, s az előadásokat filmvetítés kö­veti. A "balesetmentes közleke­désért* cmlckjclvény ado­mányozására ez évben is sor kerül. Ennek megszerzésére az a gépkocsivezető jogosult, aki legalább öt év óta vezetői igazolvánnyal rendelkezik, gépkocsiját maga vezeti, sa­ját hibájából közúti balese­tet nem okozott, megvan az l-es számú ellenőrzőlapja, s a KRESZ-előadásokon rendszeresen részt vesz. A csoport hosszabb távú túraversenyt idén nem ren­dez: a vezetőség háromfor­dulós bajnokság kiírását ter­vezi. A verseny helyezettjeit is­mét értékes díjakkal jutal­jYI g Az rfső fordulóra — KRF/SZ­versenyre Szeged belterüle­lítják össze. Kérik is a ma­gánautóval -rendelkezőket, hogy közöljék a csoport ve­zetőségével javaslataikat. Célszerűnek látszik Pécs— Harkányfürdő, Eger—Bükk és egy soproni túra megren­dezése. A külföldi csoportos túrák lebonyolítására az autóklub és az IBUSZ kö­zött jelenleg folynak a tár­gyalások: előreláthatóan a helyi cso­port egy önálló Csehszlo­vákia—Német. Demokra­tikus Köztársaságba és egy Tátrába történő túrát szervez. I-tági Étteremben. Az ismer­kedési esten alkalom nyílik a helyi csoport programjá­nak megbeszélésére. A va­csorán való részvételt kérik, hogy február 24-ig közöljék a csoporttal. Az idén is megrendezésre kerül a már hagyományos­sá vált autósbál Budapesten, a Royal Szálló összes termeiben, február 24-én, Erre az alkalomra a klub belépőjegyeket, illetve asztalhelv-jeayeket bocsát ki: a jelentkezéseket, a helyi csoport február 14-ig fo­gadja el. ütiien ////érért leltajfílaiik; DE ÖTVEIY FORUMÉRT NEM!? Hat hónappal ezelőtt, ami- dálkodás javítására! S nem valy mégis 6.4 százalékkal kor Perecesen jártam, láttam volt sok helyen anyagtakaré- több ilyen anyag, áru volt a egy nagy kézifestésű plaká­tot. Ez mindig eszembe jut, ha a takarékosságról esik szó valahol. A plakáton egy bányászruhás férfi hajolt le a földön levő ötven fillérért kossági terv sem. Sajnos 1961­ben nem volt sok beleszólásuk vállalatainknak a-gyártmány­szerkesztésbe. A műanyagok alkalmazásában is kevés kez­deményezés jut nekik. A Mellette a sárba taposva kü- gyártmányok súlycsökkenté­lönböző bányászati felszere- sére is csak néhány helyen lések voltak láthatók. Raj- törekedtek tervszerűen. Lé­tük árcédulák jelezték, hogy nyeges eredményt csak a Sze­ötven, hetven, vagy nyolc- gedi Vasöntödében értek el. van forint értékűek. Kiss Jó­zsef Csongrád megyéből ide­szármázott segédvájár, aki kalauzom volt, csak úgy ma­ga elé ejtve jegyezte meg: Igy igaz ez, az ötven fillérért évben a termelés növekedé­Anyagellátási zavar, nagyobb készletek mellett Üzemeink az utóbbi három lehajolunk, de az ötven fo­rintért nem. Egy elfelejtett határozat Ezek a szavak jutnak eszembe, amikor a Csongrád sének megfelelő anyagkész­lettel rendelkeztek. Készlete­ink megyei szinten 1959. első negyedéve óta egyetlen ne­gyedévben sem haladták meg a termelés emelkedését. onymvőm WAJ 'ItlVáíLAUT/ii)! Ííittll WtfUiUlJikÁltL\\V!íkSX\i i t iXTI i WM iik^VW] ÍÁWVAUfÁ * Történetek a szegedi betyárvilágból A Magvető—Tiszatáj ki- gai a valóság talajából fa­adásában megjelent kis kö- kadtak, s eszerint mindkettő tetben dr. Bálint Sándor »eredeti*. A másli-ban Pa­olyan írásokat válogatott lótás Fausztin és Békefi An­össze, amelyeknek születésé- tal például ugyanazt a té­be erősen belejátszott a népi szájhagyomány és az élő szemtanúk vallomása a múlt század második felének his­torikus betyárvilágáról. Írói — Tömörkény István, Palo­tás Fausztin, Békefi Antal és Cserzy Mihály — »csak* mű­vészi formába, apró karcola­tokba öntötték a nagy em­beri sorsokat tükröző törté­néteket. meghagyva termé­szetesen az anekdotikus és népmesei hangot, amelyben mint elbeszélőre, magára is­mert a pusztai ember. E népköltészeti elemekkel párosult karcolatok azért is maradtak meg, s válnak ma is szórakoztató olvasmánnyá, mert többé-kevésbé • hiteles kor- és jellemrajzot is ad­nak az egyenlőtlen harc ke­serű tragédiáiban, a "szabad­dá* kényszerült szegénylegé­nyek és üldöző zsandáraik viadalában. Különösen Rózsa Sándor és legényei köré tapad a leg­több legenda. Mint népmesei hősöket rettegte és szerette őket a nép és igazságtevésük­ben a maga ítélkezését látta a feudális renddel szemben. Mindenképpen tragikus út volt ez, amelyre nemcsak a betyárok sodródtak, hanem a hosszú katonáskodás elől me­nekülő fiatalok is. akik jobb sorsukat vesztettéle el azzal, hogy a társadalom kitaszí­tottjaivá váltak, különösen 1848 után, "mikor már megint a német uralkodott, s kezdetét vette a honvédül­dözés*. A néphagyománnyal érde­kes találkozások és egyezé­sek is fellelhetők e kötet írá­saiban. Ez ugyancsak amel­lett szól, hogy az írói képze­let és a szemtanúk bizonysá­mát dolgozza fel, mint ame­lyet Nagy Jenő gyűjtése, a Kötőfék tartalmaz. Szép kiegészítése a kötet­nek néhány eredeti gyűjtés Kálmány Lajostól és Szeghy Endrétől. E betyárdalokon átüt az elnyomott nép év­százados hangja is. Bálint Sándor, a népélet kitűnő is­merője, gazdag válogatásban adja közre a betyárvilág tör­ténéseinek egy-egy darabját e kis tötetben. melynek íz­léses kivitelezése a Szegedi Nyomda Vállalat munkáját dicséri. L. F. minisztériumi vállalatok rak­táraiban, mint 1959 decem­berében. Több raktárra, nagyobb felelősségre van szükség Jó raktározással, tárolással is védhetjük nyersanyagain­kat s készáruinkat. Szegeden már több éve közismert, hogy komoly raktározási gondok­kal küzdenek a vállalatok. Igaz, régóta napirenden sze­repel egy Szegeden megépí­tendő közraktár gondolata/ de még mindig csak a gondo­latnál tartunk. Megfelelő tárolóhely hiányában a sza­bad . ég alatta illetve nem megfelelő nyitott helyiségek­ben tárol sok. felszerelési tár­gyat például a 10-es számú ÁKÖV. A Bútor Hangszer és Dekorációs Vállalat sem ren­delkezik központi raktárral. Van ugyan hat raktárhelyi­sége a város különböző pont­jain, de készáruraktára nincs. Sok vállalat raktárá­ban hiányosak az anyagok méret és minőség szerinti szétválogatása, a bejövő és kiadott anyagok mérlegelése, szakszerű kezelése, a rak­tárbizonylatok vezetése. Te­hát nem kielégítő a raktári rend és fegyelem. Ezek a körülmények is segítik a felesleges készletek növeke­dését. A jó tárolással valóban óvjuk, őrizzük a sok nyers­anyagot. De nemcsak ez a módja a takarékosságnak. Igen számottevő lehetne a pazarlás megszüntetése. Mos­tanában kevés szó esik üze­meinkben arról, hogy ne _ dúskálkodhat alapanyagok- használjunk fel drága nyers­hány helyen az anyagnormák ban. a legfontosabb anyagok anyagot olyan cikkek előállí­megállapítása sem tökéletes, zömét importáljuk. Ebből tásához, amelyekhez olcsóbb következik, hogy ha egvjk- nyersanyagok is tökéletesen másik helyen a kelleténél megfelelnek. S hány gyár­többet halmoznak fel. ha a ban. hány műhelyben van tervezettnél , több készárut termelnek, az általában ter­ven felüli anyagimportot kö­vetel. Ez káros a népgazda­ságra és zavart okoz a gaz­dálkodás rendjében, rontja a •megyei, szegedi üzemek Eg-ves vállalatoknál azonban anyaggazdálkodását tanulmá­nyozó emberekkel beszélge­tek,, akik egész kötetre való feljegyzést készítettek a vizs­gálat tapasztalatairól. Míg opozgatunk a visszaemléke­ések könyvében, a feljegyzé­ekben, fény derül vállalata­rik anyaggazdálkodására. A szavak, számok és tények ar­ról tanúskodnak, hogy a ta­karékosságról szóló több év­vel ezelőtt megjelent kor­mányhatározat s az ezt köve­tő felhívás bár akkor nagy egyetértésre talált a szegedi üzemekben is, lassan a fele­dés homályába merül. No de lássuk e számokat, tényeket. Vállalataink jelen­tős részénél nincsen gyárt­mányonként! anyagnorma. A múlt évben megvizsgált hu­szonegy megyei vállalat kö­zül csak tizenegynél találtak. Azonban ahol van, ott sem tartják be mindenütt. S né­az engedélyezettnél maga­sabb anyagkészletek halmo­zódtak fel. A ruha- és bőr-' ipari vállalatoknál pedig ne­hezítette a tervszerű terme­lést a nyersanyag hiánya. A szegedi üzemek közül a Ru­hagyárat, a Szőrme- és Bőr­ruhakészítő Üzemet, s a Ci­pőgyárat érintette érzéke­nyebben a nyersanyagellátási zavar. Mégis éppen a Szege­di Szőrme- és Bőrruhakészí­tő Üzemben, a Cipőgyárban, ahol lényegében nyersanyag­hiánnyal küszködtek, a nor­mánál magasabb anyagkész­lettel rendelkeztek, vagyis a megengedettnél több anya­got tároltak raktáraikban, csak éppen az nem volt, ami­re szükségük lett volna. A megfelelő mennyiségű anyagkészlet nélkülözhetet­len feltétele a folyamatos ter­melésnek. Mivel hazánk nem Az elavult, laza normák alap ján természetesen nem lehet reálisan tervezni sem. Az ilyen normák megengedhe­tetlen anyagpazarláshoz, el­fekvő készletek keletkezésé­hez vezetnek. Tavaly a műszaki intézke­dési tervek a vállalatok öt­ven százalékánál nem tartal­maztak utalást az anyaggaz­lghetőség egy-két százalék nyersanyag-megtakarításra. Ezzel több ezer forintot ta­karíthatnánk meg mindany­n.viónk javára. Könnyen megtehetnénk, ha nemcsak LERAKTÁK AZ UTOLSÓ SÍNDARABOT Színész az osztályfőnöki órán Az újszegedi Rózsa Fe­renc Gimnázium III/C. osz­tályának tanulói közösen nézték meg a Szegedi Nem­zeti Színházban Az arany­latáról beszélt a diákoknak. Hangsúlyozta, hogy milyen problémák és feladatok vár­nak a színészre akkor, ami­kor életre kelt egy színpadi is, ember előadását, majd ezt hőst. Elmondta azt is, hogy követően meghívták osztály- ő milyennek gondolta Tímár főnöki órára a Tímár Mihály Mihály egyéniségét, hogyan szerepét alakító Baracsi Fe- igyekezett életszerűvé for­»enc színművészt. Az osztály málni szerepét. Beszélt a tagjai közül Avar Irma, Se- színész, a színház és a kö­bök Matild, Csurgó Éva és zönség kapcsolatáról is. mápok elmondották élmé­nyüket az előadással kapcso­latban, s véleményüket a színdarabról. B Baracsi Ferenc viszont a művész és a szerep kapcso­A meleghangú megbeszé­lés a művész szavalatával és azzal az ígéretével zárult, hogy egy újabb bemutató után ismét meglátogatja a gimnázium tanulóit. A közép-szibériai Kameny-Altáji szárnyvonalon meg­nyílt a munkásvonatok forgatnia. Munkáscsapatok in­dultak egymás elé Kamenybűl és Altájból. Ütjük a Taj­gán keresztül vezetett. A képen: V. Kletnij brigádja lerakja az utolsó sín­darabokat. külkereskedelmi mérleget is. az ötven fillérért, hanem az Éppen ezért kedvezőtlen az, ötven forintért is lehajol­hogv vállalatainknál nőtt a nánk. s legalább annyi gon­készáru és a kereskedelmi dot fordítanánk az állam va­készletek aránya, valamint az gvonának felhasználására, elfekvő készletek, mennyisége mint odahaza a család jö­is. Üzemeink 1960-ban közel vedelmének helyes beosztá­25 százalékkal csökkentették sára. elfekvő készleteiket, de ta- Nagy Pál @ih kehi k ah s zh anq ja A házszámtáblákról Bár nem vagyok illetékes, hogy rosszul gombolták öez­hogv az I. kerületi tanács sze a kabátot. Én azt hiszem, illetékes szerveit megvédjem most gombolták be helyesen, — gondolom, meg tudják még akkor is. ha egyesek azok védeni a maguk igazát kényelmességből megszokták —, engedje meg nekem a a régi, rosszul gombolt ka­szerkesztőség, hogy néhány szóval reflektáljak a lap feb­ruár 9-i számában megjelent »Hol az a ház?* című cikkre. Véleményem szerint na­gyon helyes, hogy amikor az Ogyesszai körút házszámtáb­láit kicserélik, a házszámo­kat is megváltoztatják ott, ahol szükséges, és- kiküszö­bölik a fölösleges a), b) c) stb. megjelöléseket, melyek a tájékozódást zavarják. Ez az intézkedés okozhat pár héten át kisebb kellemetlen­ségeket az érintett házak la­kói számára, de hosszabb tá­von gondolkozva minden­képpen csak helyeselhető. Szeged nagyvárosi jellegé­hez, rendezettségéhez ez fel­tétlenül hozzátartozik. He­lyes volt az ilyenfajta vál­toztatás egy-két éve a Jó­zsef Attila sugárúton, s he­lyes volt egy hónappal ez­előtt a Hunyadi János su­gárúton is. Inkább az a kár, hogy a házszámtáblák kicse­rélése kissé lassan halad. A Lenin körút is hónapok óta házszámtáblák nélkül van, remélhetőleg már nem so­káig és remélhetőleg ugyan­olyan helyes elképzelés sze­rint, mint az Ogyesszai kör­úton történt A cikk írója úgy véli, bátot. Az. I. kerületi tanácsot ezért nem elmarasztalás, ha­nem dicséret illeti.' Még di­cséretesebb volna, ha a ta­nács néhány belvárosi utca elavult számozásán is változ­tatna (Dózsa György u., Ka­zinczy u., Arany János u. stb.)í Bizonyára ezt is meg­tanulnák pár hét alatt a postások. Pósa Péter, Szeged, Kazinczy u. 6. re v Ültessen ráz&út! Különleges újdonságuk, gyönyörű színek. Szállítás postán, kérjen díjmentes fajtajegyzéket. Szálkái ró­zsaken eszet. Budapest, — Dalszínház 10. 05 Több éves gyakorlattal ren­delkező raktárost keresünk. Jelentkezés írás­ban: Postafiók 80. 470

Next

/
Thumbnails
Contents