Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

Vasárnap, 196?. február !t 4 Szövetkezeti gazdák fóruma . . - jól előliészífelt talajon A siker titka: jól jövedelmező növények termesztése Elmondta Dudás Imre, a hordónyi Munkásőr Tsz elnöke Több mint három esztenéeje már, hogy 1958 őszén megtartottuk az alakuló közgyűlést, s a következő év telén-tavaszán megkezdtük az újat, a közös gazdálkodást. Három zárszámadás van mögöttünk. Tanulságokkal, amelyeket megszívleltünk és feladatokkal, melyek jó részét ezután kell még elvégeznünk. Tavaly jelentősen fölfejlődött a szövetkenet. Jelenleg 1 ezer 24 katasztrális holdon gazdálkodunk. 158 tagunk van. Ebből azonban a gyakorlatban csak 110 ember jelent teljes értékű munkaerőt. A többiek túl vannak már ugyanis a nyugdíj határon. Egységenként 40,60 forint Bár csak 455 hold szántóterületünk van, így is elég nagy földdarab esik egyegy emberünkre. Vagyishát: munka az van itt bőven. Azt mondják, érthetetlen, hogy tudunk ml a sovány, rossz földjeinken jó eredményeket elérni. Való igaz, a járás termelőszövetkezetei közül talán a mi földjeinknek a legalacsonyabb az aranykorona-értéke. S' az is jgaz — nem dicsekvésképp mondom el —, hogy már az első évben 45 forintot, a másodikban kerek 40-et, smost 40 forint 60 fillért osztottunk munkaegységenként. Talán azt várnák, hogy most valami szokatlan új módszerről, boszorkányos ügyeskedésről számolok be itt az eredmény, a siker magyarázataképpen. Dehát nekünk semmiféle tlyen szokatlanul újszerű módszereink, semmiféle különleges receptünk nincsen. A siker titka egyszerűen csak ennyi: jól előkészített talajon, jó munkaszervezéssel igyekszünk minél jobban jövedelmező növényeket termeszteni. Vegyük sorra! Mit. jelent Bálunk a jó talajelőkészités? Búzából 14 mázsát termésátlag Az adottságainknak megfelelően elsősorban rendszeres és fokozott mértékű talajjavítást, rendszeres trágyázást. Az elmúlt esztendőben összesen 20 ezer mázsa szerves- és műtrágyát használtunk föl. Persze nemcsak a mennyiség itt a döntő. Sokkal inkább a talajelőkészítési munkák időben való elvégzése. Az idén 150 vagon trágyát használunk föl, s ebből 90 vagon istállótrágya már kint van a földeken. A nagyarányú trágyázás, talajjavítás szükségességél az eredmények, a jó termésátlagok igazolják. Dacára az aszályos nyárnak, búzából holdanként csaknem 14 mázsás termésátlagot éráink el, s az elmúlt két évben is 13—15 mázsa között mozgott az átlag. A rozs is meghozta a holdankénti 10 mázsás átlagot, ami hazai viszonylatban jónak mondható. Azt mondtam az. előbb: jól előkészített talajon. Jó munkaszervezéssel ... Mit jelent nálunk a jó munkaszervezés? A példakép: Zádorl János és családja Két dolgot. Először azt, hogy a szövetkezet gazdáiban is megvan a törekvő szándék, él bennük a föld és a munka szeretete. Dolgoznak rendesen, becsületesen. Dolgozik legalábbis a döntő többség. Mert azért voltak és esetleg lesznek is közöttünk olyanok, akiknek büdös a munka, akik mindig a könnyebb végét fognák meg a dolognak. De szerencsére az ilyenek kevesen vannak, s nem is választják őket példaképül. Inkább Zádori Jánost, aki tavaly 584 munkaegységet gyűjtött öszsze, s majdnem 24 ezer forintot vitt most haza tiszta jövedelemként. S hogy miképpen erte el esi * ritka teljesítményt? Ügy, hogy együtt dolgozott vele a felesége meg a lánya is. Együtt dolgozott a család. Zádoriéknál ez természetes, magától értetődő tett volt — így dolgoztak egyéni korukban is. S ügy gondolom, látva az ő boldogulásukat, az idén már sokkal több családnál lesz ugyanilyen természetes dolog a családtagok bevonása a közös munkába. Nincs panasz az asszonyokra sem A tagságnak több mint 40 százaléka asszony, nő. S nem lehet rájuk sem panaszunk. Jól dolgoznak többnyire a mi asszonyaink. Itt van például Szűcs Istvánné, 62 éves, idős asszony. Most is 200 munkaegységet szedett össze szorgalmas, szívós munkával. Megszégyenített sok fiatalt, akik a -női normát«, a kötelező 120 munkaegységet sem tudták elérni. A jó eredmény azért persze nemcsak a tagság igyekvő szándékán múlik, hanem a munkák ügyes fölosztásán, a gazdálkodás pontos előretervezésén, s azon is, hogy sikerül-e megtartani a tervfegyelmet, jó-e a kollektív munkaszellem, munkafegyelem. Az idén átszerveztük a brigádjainkat, a korábbi két növénytermesztési brigád helyett most 4 van, s megszüntettük a brigádon belül a további tagolódást munkacsapatokra A brigádvezetők férfiak, helyettesük pedig mindenütt nő — a két nem arányának megfelelően. Így aztán nem lehet vita A volt munkacsapatvezetők közül többen sérelmezik ugyan ezt az átszervezést, de az általános vélemény az, hogy szükség volt rá. Egyszerűsödött a vezetés és azzal, hogy a brigádvezetőknek a kötelező munkaegység felét éppúgy munkával kell megszerezniük, mint a brigád bármelyik tagjának, igazságosabb. méltányosabb lett a közösség szempontjából a kollektívában való helyzetük is. Elejét vesszük így tehát mindenféle torzsalkodásnak, ami megzavarná a munkák menetét, megbontaná a munkafegyelmet A kertészetből egymillió forint A harmadik zárszámadás után 1 millió 390 ezer forint tiszta vagyonnal rendelkezünk. Ezt az alapot, mely szilárd anyagi biztosítéka gazdaságunknak, úgy tudtuk három év alatt megteremteni, hogy igyekeztünk elsősorban jól jövedelmező növényeket termeszteni. Vannak tsz-ek, ahol a vezetőség nem képes másban gondolkodni, csak rozsban, árpában, meg kukoricában, holott megvolna a lehetőség belterjesebb gazdálkodásra is. Rossz és elavult ez a hagyományosnak mondott gyakorlat és egyáltalán nem gazdaságos. Mi szakítottunk vele. Búzát például tavaly csak 18 holdat vetettünk, annyit, hogy a fejadagunk meglegyen. Rozsbői is csak 48 hold volt a vetésterületünk. Volt ezzel szemben 72 hold szántóföldi kertészetünk: paradicsom, fűszerpaprika és káposzta. Ez a 72 hold összesen több mint 1 millió forint tiszta jövedelmet hozott a házhoz. Magából a paradicsomból 455 ezer forintot profitáltunk. A jövedelem átlaga itt holdanként 15 ezer forint volt. A mi alacsony aranykorona- | értékű földjeinkről ezt a jövedelmet behozni — ez, gondolom — mindennél jobban, ékesebben igazolja a törekvésünk helvességét. S nincs is benne ténvleg semmiféle boszorkónvosság. Üj és jó módszerek bátor alkalmazása, ésszerű felmérése és okos kihasználása a lehetőségeknek — ez - a "titka* a sikereinknek. S bízom benne, hogy az a 10 űj tagunk is megtalálja számítását a közösben, akiket most a zárszámadási közgyűlésen vettünk föl a bordányi Munkásőr Tsz tagjai sorába. MezfiflazíászoliJavasolják szövetkezeti gazdáknak lamint a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat közösen mezőgazdasági ankétot rendezett a napokban a tápéi kultúrházban. Ezen az ankéton mintegy 110—120 fő vett részt. Sok termelőszövetkezeti elnök, agronómus és brigádvezető jött el, hogy meghallgassa az ankéton elhangzott elő- .. • adást a tavaszi munkákra hasznos, jó tapasztalatol való felkészülésről, valamint nyújtott eddig ls a Magyar megvitassa: Mezőgazdaság, hogyan segíti szakembercink Ezután Dobsa Imre, a továbbképzését a Magyar hódmezővásárhelyi BemTerMezőgazdaság című szak- nielőszövetkezet elnöke kért lap. 6Zót. Elmondotta, hogy a taMiként hálálja meg « búsa a téli9 télrégi fejtrágyásást? A búza téli n-itrogéntáplá- kig a búza táplálkozásáról, a buza nem meríti -teli lása új agrotechnikai eljárá- élettani működéséről azt tar- alomba*, sok közé tartozik hazánkban, tottuk, hogy a tél beálltával hanem a hőmérseklettoi és a Állami gazdaságaink néhány azoi. szünetelnek Kevésbé rendelkezésére álló tápanyaév óta már rendszeresen al- táplálkozás- . kalmazzak, a tsz-ek pedig ' elettani funkcióit. Kísérletek most kezdik felismerni je- dinamikajat. Ma mar tudjuk, bizonyítják, hogy télen meg lentőségét. A legutóbbi idő- hogy a tél beköszöntésével egy Celsius fok körüli hőmérsékleten is képes a búzanövény tápláló anyagokat felvenni. A talajban ilyenkor szünetel a baktériumok táplálóanyag-feltárása —. mely általában 12 Celsius fok fölött indul meg. Ha a búzanövény ebben az időszakban nem tud hozzájutni megfelelő tápanyagokhoz, elsősorban nitrogénhez, -éhezik*, nem fejlődik kielégítően. Sőt. szerveiben a már korábban beepiilt nitrogént lebontja, felhasználja. Ez a növény legyengüiéséhez, esetleg puszÁ mezőgazdasági szakemberképzésben és termelésben fontos szerepük van a szaklapoknak is Jól sikerült ankét Tápén A Csongrád Megyei Ta- is. meg a munkát is -. Ter- szövetkezet elnöke arról benács V. B. mezőgazdasági mészetesen az ilyen felfoga- szélt, hogy a Magyar Mezőosztálya és a Magyar Mező- sokkal nem érthetünk egyet, gazdaság cikkeinek nyomán gazdaság szerkesztősége, va- mert ismerték fel azt a lehetőséget, hogy ugyanabban a földjói képzett szakemberek- fer4ilet&n j^tszer. három kel könnyebben, jobban szor iehet kalaszosl tertudunk boldogulni, s na- melnh Móricz József, a makói Kossuth Tsz pártszervezetének titkára megjegyezte, hogy az ezüstkalászos tanfolyam gyobb átlagtermést tudunk elérni A szaklapokról szólva elmondhatom, hogy többek közül számunkra igen' sok tulásához. de minden esetben a íejlődes visszavetésehez, termescsökkenéshez vezet. Ezen úgy segítünk, hogy homentes. fagyos januári, februári napokon vagy vékony bóretegre könnyen felvehető nitrogén miitrágyát szórunk ki. A búza másik tontos táplálkozási időszaka a kalász nyújtottak a lap különböző differenciálódás keld elén. tél szakcikkei. végén, tavasz clejen van. A Végezetül B í ró András, a . vizsgálatok szerint a tél kö.„ , zepere jarovizalódott búzaMagyar Me*ogazdasag szer- í növényeknél a fénystadium kesztóje es Sas Bela. a me- ^ BZOrvképzodes lefolyására hallgatóinak továbbképzésében komoly segítséget Az ankétot a községi ta- vaszi munkákra való felké- gyei tanács vb mezőgazda- j alkalmas idő beköszöntésével nács vb-elnöke, Bodó Ist- szülés náluk is jó ütemben sagi osztályának vezetőjevaván elvtárs nyitotta meg. folyik. Ezután a Magyar ]aszoltak a feltett kérdésekBevezető beszéde elhangzása Mezőgazdaság szaklap jelen- méltattak a-/ ankét után a helyi általános is- tőségét méltatta. re- ma]d '"itattak az an*el kola tanulóinak kisegyüttese Tóth László, a hódmézó- jelentőseget, lépett a színpadra. Szép és vásárhelyi Rákóczi Termelő- Bozóki István ötletes tánc- és énekszámaikat meleg, derűs tapssal jutalmazta a közönség. Ezután Dér Imre elvtárs, a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet főagronómusa tartotta meg bevezető előadását. — Nálunk a tavaszi munkák megkezdése — hangsúlyozta — nem okozhat különösebb problémát, mert a tél folyamán mi erre már felkészültünk. Többek között megjavítottuk hibás mezőgazdasági gépeinket, elkészítettük tavaszi vetési ter- új Kormányrendelet a vadgazdálkodásról és a vadászatról megindu) a szártenyeszo csúcs differenciálódása, kialakulnak a kalász és a kalásaka kezdemények. Elekor dől cl, hogy mekikora lesz a kalász: kicsi-e vagy nagy és hány kalá&zka lesz rajta. Ha a növény bőségesen e! van látva, könnyen felvehető nitrogénnel. adva van a nagy kalász kialakulásának lehetősége. Ellenkező esetben — ha később még oly bőségesen trágyázunk is — a kalasz és a kalászkák nagysága,száma lényegeben nem változik. Csak A Magyar Közlöny leg- által megállapított irányelutóbbi száma közli a magyar vek alapján jar el. A renforradalmi munkas-paraszt delét összehangolja a mezőkormány rendeletét a vadgaz- gazdaság es a vadgazdálko- j a szemek lehetnek teltebbek, dálkodásról es a vadászatról, dás érdekeit. Egyúttal anya- ^kséges tehát az em illetve az 1961. évi erdeszeti gi bázist teremt a vadgaztörvény végrehajtásáról. Az dálkodásnak, mint önálló rendelet több fontos in- termelési agnak fejlesztéséveinket, s emellett időnk az önképzésre is; így a mezőgazdasági szaklapok tanulmányozására. — Sokan — folytatta —lebecsülik a szaklapok nyújtotta segítség lehetőségét. Nemegyszer hallottam máitöbb szövetkezeti gazdától, hogy "Ugyan minek tanuljak ... Elég az, ha a vezetők olvassák a szaklapokat, úgyis ők irányítanak minket jutott j fézkedéssel egészítette ki a re. Az új rendelet a vadkárkorábbi vadgazdálkodási és térítésnek az eddiginél korvadászati törvényeket. Töb- szerűbb és a népgazdaság érbek között intézkedik a vad- dekeinek jobban megfelelő gazdálkodás és vadászat egy- formát dolgozott, ki: az érséges irányításáról. Kimond- dekelt felek — a mezőgazdaja, hogy a vadgazdálkodás sági üzemek és a vadgazdáiegységes irányítását az Or- kodasi szei-Vek szagos Erdeszeti Hatóság vezetője látja el, aki hatás folyamat zavartalan menetének biztosításához már tel végén nagyobb pétisó fejtrágya-adagot a vetésre kiszórni. Hazai és külföldi kísérletek egybehangzóan bizonyítják: a tél végén kiszórt nitrogén fejtrágyának van a legnagyobb hatasa. Egy mázsa pétisó 2—2,5 mázsa szemtermést eredménye/. A téli és tél végén adható vadkártéri- j nitrogén-műtrágya mennyitési általanyban állapodhat- ; sége — a buzaíajta termőkéSZÁZ HÍZÓ — MUSTRA NÉLKÜL November végén fogták be hizlalásra azt a 100 süldőt, amelyre hizlalás! szerződést kötött a szegedi Dózsa Tsz az Aliatforgalmi Vállalattal. A hízók súlya átlagosan meghaladja már a 80 kilót, s az átadási határidőre alighanem valamennyi meghaladja már a szerződésben megszabott átvételi súlyt. A szövetkezet állattekörében az országos vadgaz- nak meg a sokévi lapaszta- pessegétol és a talaj tápláló dálkodási és vadászati tanács latoknak megfelelően. | anyag-ellátottságától függoen — 1—2.5 mázsáig terjedhet holdanként, meiyet egykét részletben célszerű kiszórni. A télen es tél végén fej"trágyaként kiszórt nitrogéntartalmú mutragy a érvényesülési lehetősége lényegesen nagyobb, mint a hagyományos tavaszi fejtrágyáé. Biztosítja ezt a téli csapadék, t A kora tavasszal kiszórt fejtrágya gyakran hetekig fetj hasznalatlanul hever a talaj jon, a gyakori tavaszi sza' razság miatt. Jo tudnunk azt is, hogy I a teli és téivégi nitrogén fejtrágya nem jár a búza megdólésének veszélyével, mint ahogy ez a kora tavasszal kiszórt fejtrágya | után gy akran tapasztalható. Érthető ez, mert a szarbalndulás időszakára a tél végén adott pétisó lényegében mar felhasználódott. Végül a téli és tél végi ; fejtrágyázás nagyüzemi elő; nyéről sem feledkezhetünk ; meg. Ekkor all rendelicezej sünkre a legtöbb gép a munka zavartalan elvégzéséhez. Ezért javasoljuk, hogy most februárban — ahol e munkával megkéstek, vagy nem tartották eddig fontosnak — minden termelőszövetkezetben fejezzék be a buzavetéfejtrágyázasát. Erdei Péter Délalföld-' Mezogazdasagi Kisei'leti l«té?et nyésztőinek az, a céljuk, hogy lehetőleg "mustra* nélkül, mind a 100 darab hízót, átadhassák a vállalatnak. S ezt a célt valószínűleg el is érik. Hiszen tavaly a szerződésre hizlalt 150 hízó közül' mindössze ! rek egyetlenegyet "sxuperált kl- az átvevő, sj cz azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetekben is lehet minőségi, -selejtmeníesmunkát vegezní. i 3