Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

CWltörtök. 1982. február 8. 4 fa (á.edag.ég-us hantáidtól... A pályaválasztásról ~rt - a tálévi bi- vetett ennek elérése érdeké- tisztességes JtyeHKól zonyitvány- ben. megélhetést bí'z­De a gyermek csökő- tositanak. osztás után mór tárulni kezd nyöo maradt. Tudta, hogy Tisztában kell lenni azzal az elei kapuja a felső osz- nincs hozzá tehetsége Vé is. hogy egyetemeink, főis­tiiyt végző tanulok előtt. Az giilis az orvosi pályát válasz- kóláink sem korlátlan befo­oestalyfőnöki órákon is egv- tolta. Helyesen tette! Szőr- gadóképessegüek. Népgazda­re gyakrabban esik szó ar- nyű lehet annak az élete, súgunk tervszerű fejlődése is ról, hogy mit vár. mit kér nki olyan pályát választ, me- megköveteli a szakemberek és mit követel a fiataloktól lyet nem szeret. összes területekre való ará­az élet, s a családban is egy- Előfordul az előbbi eset- nvos képzését, másképpen, re többször beszélnek a nek fordítottja is, Például a: érettségizetteknek a nép­gvermek életpályáját érintő a gyermek akar olyan pályát gazdaság • szükségleteinek elgondolásokról. választani, melyről tudjuk, megfelelő arányos számü je­Vnloban, a pályaválasztás hogy nem neki való, mert lemkezését. Ezért sem ke­nem egyszerű dolog. Nehéz nincs hozzá adottsága (Szí- rülhet be mindenki az egye­eldöntrni, hogv melyik is nész.i, rendezői stb.). Ekkor lemre vagv főiskolára. De legyen az az ót, amelyen cl- a szülőnek az okos beszéd elkeseredésre azért nincs ok! Indulva valaki, megtalál iá es a meegvözés tényével kell Ugyanis, ha valaki dolgozni az eletceljat, emberi felada- élnie. Törekedjünk arra, megy, még az elkövetkező tat és boldogságát.. hogy a gyermek megismerje, evekben is kérheti a felvé­A helyesen gondolkodó felfedezze saját egyéniségét, telét, vagv mint dolgozó erp­szülő általában mér évekkel » igy belássa tévedését. Ez ber. az egyes pályákon el­a pályaválasztás ideje előtt ugvnn csalódással iár együtt végezheti az egyetemet, vagy segíteni igyekszik gyermekét t> jobb most a kezdet kez- főiskolát a levelező tagozo ­ebben a nehéz kérdésben, delén, mint semmi beveszett ton. Mi ennek a módja, hogyan évek múltán űj pályát kez- Befejezesill szeretném meg­kell ezt tenni? Elsősorban deni. említeni. hogy Szegeden _ messzemenően megszervezett _ haw « pfétatefc a szülök tájékoztatása a ta­Mi,!, flt -őségét kapjon, "»><* Pályaválasztási lehető­s szülőknek is tjwiernttífc kell az életpályákat. Érdeklődni, megnézni a tájékoztató fü­zeteket. s ha valami prob­léma van felkeresni az i*­, , , , pa" kólát, ahol s gyermek hai­lé? * rí •,,mf:rP'C; »« képességéről biztos set. S ha úgy veit, hogy ezt képet ndflnk megtalálta. akkor jön a második feladat: *a gyermek Amikor a pályaválaaztás­érdeklődési körét a Jónak beszélgetünk, ne feled- pályákra folynak is a jelent véli pálya felé terelni. A kozzunk meg arról, hogv or- kezések. Rövidesen megér­szülő ilyenkor beszélget a "águnkban minden pálya kezik a Művelődésügyi Mi­pál.va szépségéről, az em- egyformán megbecsült és nisztérium részletes lájékoz­herek életében betöltött egyformán fontos. Minden tatója is »z egyetemek és hasznos szerepéről, s ha van Pályán lehet alkotó, tudomá- főiskolák felvételi tervéről, s rá mód és lehetőség, alkal- n-Vos nevelő- és építőmunkát a szülők ebből is tájékozód nyit teremt arra is, hogy a végezni. Ma már az érettsé- hatnak. Sok lehetőség van jónak vélt pályát a gyermek glvel n?m tár együtt az »író- tehát, s ezért nyugodtan és a gyakorlatban is megismer- aszlal joga-, sőt egyes szak- megfontoltan keil határozni. mába már nem is lehet fel- mert a helyes pályavalasz­i ételt nyerni érettségi nél- tással a szülök a gverme­kül. Nem szabad tehát lebe- kük jövőjének szépségét se­csülni a fizikai munkát je- gítik és boldogabb éle)űtint lentö pályát, annál is in- egyengetik, kább. mert ma már ezek is Bánfalvi József ügy hogy megfigyeli guer­makét. igyekszik reálisán kai adottságát, szellemi ké­pességét. érdeklődési körét, az egves munkaterületeken szerzett készségét és ez -k alapján kísérli meg a gyer­mek számára alkalmas •egét illetően. Az általános iskolák igazgatói a leglöbb helyen már beszéltek n szü­lőkkel a technikumi felvéte­lekről és a gimnáziumok po­litechnikai oktatásával kap­csolatos tudnivalókról. A középiskolákban ugyancsak megkezdődött már ez a fel­világosító munka, sót egyes Je. így a gyermek — anél­kül, hogy észrevenné a szü­lői ház befolyását — tudato­san készül egy életpályára. Idén nagyobb odaadással.., Sándorfalvi levél E héten tartotta zárszá­madó közgyűlését a sándor­falvi Üj Élet Tsz. A tagság iti a hófedte, szinte járhatatlan utakon nagy csoportokban érkezett és a tsz kultúrtermét zsúfo­lásig megtöltötte az érdek­lődők tömege. Vendégek is voltak: a sán­dorfalvi községi pártszerve­zettől, a hc-lyi tanácstól, sőt még a szegedi járási tanács­tól is. Az I ófil-es gazdasági év munkájáról számolt be a vezetőség. A dolgozók nagy figyelemmel hallgattak végig az elnök zárszámadó beszá­molóját. Az elnöki beszámo­ló világosan rámutatott az eredményekre é« a hibákra is. Nem kisebb érdeklődés kisérte a tsz mezőgazdászá­nak és főkönyvelőjének a zárszámadással kapcsolatos beszámolóit is Érthető ez. hisz egy év munkáját fogta össze és vonta le a követ­keztetéseket az igazgatóság nevében a vezetőség. Ha figyelembe vesszük a tsz zárszámadásai, és a nagy­mérvű beruházásokat, az 19fit-es évben az elért ered­mények. ha nem is mondha­tók jóknak, mégis előrehala­dást jelentenek. Közel 13 forintot osztanak, de ebben nincsen benne a nem mun­kaegységre osztott termé­szetbeniek értéke és a ház­táji föld jövedelme. A gyenge eredmények szemmel láthatóan azt az el­határozást váltották ki a tagság körében, hogy ezt az évet jobb munkával és na­gyobb odaadással fogják vé­gig dolgozni. Skultéthy Medárd mezőgazdász Cf erenezíj DCáj'frLy, születésének századik évfordulója Ha más kipét nem is, a Kődobáló fiúk-at legalább mindenki ismeri. Valóban varázsos hatású kép ez: nem lehet elfelejteni. Pedig első pillantásra nincsen rajta sem­mi különös. Két fiú áll a víz partján, kezükben ka­viccsal, dobásra készen, egy harmadik fiú pedig lehajol, köveket keres a parti homok­ban. A kep szivei szürkésbar­nák. sőt kissé rideg tónusú­ak. a rajz kemény, s az ala­kok szinte majdhogynem sta­tikusak. Miért marad meg mégis ez a kép a néző em­lékezetében? Mert bensősé­ges líra, humanista monda­nivaló itatja át az egész kom­pozíciót. Ott bujkál ez a lira a ridegnek tűnő szinek mé­lyén es a rajt merevnek lát­; szó vonalaiban is. s ez teszi a képet felejthetetlen re­mekművé. I Huszonnyolc éves korában, tehát viszonylag fiatalon al­kotta ezt a müvét Ferenczy ; Károly, a XX. századi ma­gyar festészet egyik legjelen­tősebb alakja. Nemcsak em­bernek. festőnek is fiatal volt akkor. Mindössze három évvel azelőtt, huszonötéves korában kezdett festészetet tanulni. Flölte a dzsentri-fi­I úk könnyelmű, semmittevő, léha életét élte, lovagolt, lá­| togatta a szomszédokat, mula­tott. Egy festönövel kötött há­zassága — aki egyébkent az unokanóvére volt — vitte el a művészethez. Parázsban, Münchenben tanult, megis­merkedett a plein-air festés és a francia impresszionizmus eredményeivel. Művészete ezekkel a hatásokkal gazda­godott. mélyebbé, kifejező erejűbbé vált. Ferenczy Ká­roly ezért lett nálunk. Ma­gyarországon úttörő festővé. Ma már senki sem tartja rendkívülinek, ha egy mű­vész a szabadban alkotja meg képét. Évtizedekkel ez­előtt azonban a megcsonto­sodott akadémizmus valósag­gal művészet elleni merényle­tet látott benne. A tanulás évei után. 1898­ban Ferenczy Károly Nagybá­nyára költözött, és egyik ala­pitója lett a nagybányai mű­vésztelepnek. Itt már telje­sen plein-air problémák ér­dekelték. a napfény és a szí­nek kölcsönhatása, kevere­dése és kifejezése De csak mint technika érdekelte ez. Ferenczy Károly azért lehe­tett nagy festő, mert a tech­nikát sohasem • tévesztette össze a lényeggel. Ellenkező­leg. a mondanivaló kifejezé­sének szolgálatába állította ezeket az új. mesterségbeli eszközöket. Képeinek tartal­ma, az ember és a természet kapcsolata. Nagybányán leg­inkább ez érdekelté, s ebből az érdeklődésből születtek mély humanista mondaniva­lóin művei, mint a Márciusi est és a bibliai tárgyú hfres kép, a Józsefet eladják test­vérei. Rövidesen ö lett a nagybá­nyai műrésztelep vezetője, ás legtekintélyesebb • festője. J.ooü-he*! a képzőművészeti főiskola tanárának hívták meg. Ezután alkotott művei­ben a rajz kifejező erejének fokozására törekedett. Mü­veinek fő tárgya az emberi test ábrázolása: Testvérek. Női akt. A nagy magyar festő mű­vészi erejének teliében. 55 éves korában halt meg, at el­ső világháború idején, 1917­ben, 9 1h.lt tefi+tH n ' 15, S aki r nem ezt az utat járta? Te­gye ő is magáévá ezt az el­vet. melynek lón .vege: pályát csak megfontoltan, érdeklő­désnek, tehetségnek és haj lomnak megfelelően, vala­mint a tanulmányi eredmé­nyek alapos elemzésével sza- i had a gyermeknek válasz, j tant. Minden szülőnek ovaknd i!,l!'mwill«nii.ttiiwHiiiw«»w»«»» ómtspoL cl 1%V» u krá*: t ffcMfiAl L ) I IWiJtiMWl t 'fcvj i u I VU/iuW \ H 11 f//J i! 1 f F^ * nia kell attól, hogy gyereke tudós orvosi, társndalomtu GEGESt KISS PAI,: A BETEGSÉG fis A GYOGYlTAS A könyv a negyvenéves A tanulmányokat ászövi az munkásságára visszatekintő általános gyógyításban eddig jövőjét illetően több legyen benne az álom, mint a rea­litás. Találkoztam olyan •zülóvel, aki évek hosszú so­rén azt az álmot dédelgette magában, hogy vegyészmér­nök lesz a fia. A pályavá­lasztás idején mindent, elkö­doményi, pedagógiai' tanul mányai ból ad egv csokorra valói. Ezek a tanulmányok nemcsak az orvostudomány kérdéseit ölelik fel, hanem kitérnek a szocializmust épí­tő társadalomban az orvosi kevés figyelemre méltatott pszichológiai szemlélet. Szi­lárd, egységbe foglaló kapocs bennük a következetesen al­kalmazott dialektikus mate­rialista módszer is. Különös hangsúlyt kap az a klasz­szlkus gondolat, hogv nem a tevékenység módszereinek, betegséget, hanem n beteget céljának, hatasának megval- gyógyítjuk. A mű több érté­tozott szerepére is. ApiáUUde>té&cU Bflyejeí legelőnyö­sebben értékesíthet, vásárolhat, Falus bélyegkereskedös. Kelemen u. 4. xiisss Kombinált szekrény, könyvszekrény, ki­hiir/issHZInl, esrialos­n«! késsen kaphai > Attila U. 16. 1183S HáióeaoHa fratett, 2 rll) sima szekréHy, morlern. eladó. S.atymazl u. 15. sz. Gázgyárnál. 11700 *8 es 120 kg-os mgn­aollcák eladók. Fel­hd ulre T. (Mnravá­ros). _ _ usso Mérnök házaspár al­ti, rtcH szobai keres. .Bárhol" Jektzere. hirdetőbe. xlTII Mscnetofon. kétse- i beseéges. FMV el­adó, Bercsényi u 12. t. 5. 1757 h'cjárónöt ' felveszek B.u-iok 'er 13. 11. 9 Príma samottos ro- i n .o'-kiilyhe. áron ' alul eladó. Othalrrn U. 12 b. 1872 Rekamié, fotei, ágy­betét késr.itését, • Ja­vítását vállalom. — Kés-/, serionok kap­hatók. Sajka utca 12. Dudás kárpitos. x 1-379 Rdrkahátiái Jáviítas sa. vízhatlan festes­se! Csordát börruhn­készltd mesternél Sr.ent Miklós u. 7 Felső város. *1T16 Fin dó használt télt­kabut. ruhák, szür­ke c-tpé masszív gyermeki©- llenk Ferenc u. I. Házfel­ügyelő; . 11874 Fladók hasznait szekrenyek, aaztai, hokedlik. dunyha. Bokor u. 14 XII682 Hlsntt diir.né eladó. Alsónyomás sor 60. 11851 Ház eladó. 2 szobá­val beköltözhető. — Brüsszelt krt. 11 b uw riadó egy Supraron e«y Audion la­mez.lsiBTo. Juhász Gyula u. 22 udvar­ban balra. X1734 Csütörtök KOHSUTH-RADIO 4.28 Rákóczi Induló. 4.3(1 Hí­rek. 4,40-7,51) Vidáman, frissen, közben: 3,30 Hírek. í.oo Falu­rádió. 6,35 Néhány pere mdo­ninnv. 6.VI rdoielzés. 7.an Hírek, i.io Uj könyvek. 7..10 Műsornap­tár. 7 59 Időjelzés, 8.08 Műsoris­mertetés. 0.1" Verbunkosok. 0.55 Édes anyanyelvünk. 9 00 Túzallo Pál. Mesejáték. 8.45 Tánczene. 10 a-a Hírek. 10.10 Napirenden . . . 10.15 Z-nekari mírzsika. 11,00 Munkásakadémia. 11,23 Egy » szivem, og.v a párom . . . Ket­tősök. 12.00 Deli harangszó. 12 óra 15 Kőzvetl'ós Párizsból. Charles Trenet hangversenye az Etolte Színházban i.l.W Fvüó­kalaszos szövetkezeti gazdatan­folvain. 13,20 F,gy falu "kV nóta. 13.45 Tündérvárára. Gyer­mekversek. 13.55 A Magvar Nep­h"Ciseree művészegyütteaenek férfikara énekel. 14.15 Gazdasági fórum 14.30 Népi zene. 13.03 Hí­rek. közlemények. 15.08 ldöia­rasielentés. 15,10 Foglalkozna vagv hivatás? 15..10 A Ovtemrá­radtó enekaznkköre. 13,50 N»ev­Rádióműsor várad! este. 16.10 Könnyűzene futószalag >n. 18,55 Műsnnsmer­íetes. 17.00 Hirek. 17.10 Moszkvai tudósítónk Jegyzete lt.2" Zene­kari muzsika 17.45 Lányok, asz­scohyok. 18,08 Tánczene. is.40 Ifiú figyelő. 18.00 A végzet ha­talma. Oporarészlelek. i'OO .16 éjszakát kvereaek! 30.00 F.stl krónika. 20.2" Közvetít"-, a Víg­színházból. riluinena házasság". Tragikomédia. 22.20 Hírek. 22.70 Besaneon! Fesztivál. A smetana­vonótnegj-es hongversen ve, ?i.ao Hírek, ojo Tánp/ane. fl.30 Him­nusz. PFTOFt-RAlHD 5.30 Hirek. 8,00 Reegell zene. 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 6 ora—6.10 Hírek. 14,00 rdőjarás­é« vízállaRielentés. 14.15 Tánc­zene. 14.30 Holnapi gondok. Kis­regénylsnaertetés. 15.00 Gperett­finaiék. 15.3" a külföldi ssltó hasábjairól. 15 4" Konn'-ű fúvós­zene. -lá.so Hírek Iá.05 áaini­Saéns: Négy szimfonikus koi­teménv. 16,55 Ezer szó oroszul. 17.05 Áz. Ifjűáági Radtó műsora. 17,25 Gazdásági fórum. 17.46 Népdalcsokor. 18.68 Hirek. 18 05 Amiről x klubokban beszélnek. 10,20 Heti 'há'ngi ei-senvkalguz. IS óm Hírek. ío.n.i Oyujal Gaál Já­nos Gyulai Gaai Ferenc: T. szvit. in,4" Ezüstkalászos szö­vetkezeti cazdatanfnlvam. 20 96 Szélrózsa, óperettrés/letek 20?" Orvosi szemmel a rneghülésrn:. 20.JO Előszóval — muzsikává 1. Közben: 21.00- "1 65 Hírek. Í3.90 Hírek. 23.15 Műsorzárás. To'oviziómüoor 17.43 Kicsinyek műsora. 16,15 6 ora a Csörsz utcában . '- 43 PeeeélgrsKOnk nroP2ul! 19 00 Há­rom nap Delhiben, is.io A tu­domány vhágából. 19.20 TV-Hir­adó. 10.45 srűhet.. 10.30 A Jövő hét műsora. 19.55 A Televízió bemutatója. A lelkiismeret lá­7adasii. A néma harangok. Az NDK Teletizlr-, inak Islékftlm-e. (14 éven alul n«-m a1ánlo"'l 11.15 Hírek. A TV-Hiradó ismétlése. KAMARASZÍNHÁZ Még nógy**er Ma este 7 órakor, szombat, vasárnap este 7 órakor és vasárnap délután 3 órakor is RRÖDY SÁNDOR: TANÍTÓNŐ 442 yildolonsaiáJ tudniuk, hogy felajthalátlaei Ustvá­elnk tan. movAra joF.SErNE KósaO Rmális életének oj. évében, rövid szenvedés után, rebruár 7-én elhunyt Temeteae február 9-én, délelóti 1" oraker lesz. az. alsóvárosi temető kápolnájából. Gyászoló esslávl Mély faldalommal tudat­juk. hogy aaerfteát tan, éd»apa, nagyapa ée rokén TOROK LABBLA életének 08. évében, host­aau áe.envédén utan el­hunyt. Temet es« f. hó »-én 14,30-kor lear a gyevl te­mető ravatalozójából. 440 Gráaseló aaalád kc« pedagógiai tanítást is »i tartalmaz, s ennek jelentő­ségét nagymértékben fokoz­za a nnpjainkban kialakuló nevelési reform. A szerző munkája nem esak az. orvosoknak és a ter­mészettudós szakembereknek nyújt segítséget, hanem j minden biz.onnyal a pedagó­gusoknak én a művelt olva­sóközönségnek la. (Akadé mlal Kiadó.) WAI.DAPFEL JÓZSEF: I SZOCIALISTA KÉLTÉIR-A ÉS IRODALMI ÖRÖKSÉG A szerző olyan válogatott kisebb tanulmányait foglalja magába ez az ízléses kötet., amelyek többségükben a szocialista irodalom nagy alakjairól, 3'agy egyes alkotá saikrol szólnak, « lényeges megállapításokat tartalmaz nak a szocialista realizmus elvi kérdéseiről is. Kisebb részük a magyar irodalom néhány klasszikusának élet­művét elemzi, vagv a XX. század polgári irodalmának haladó íróiról emlékezik meg. Két cikk kivételével vala­mennyi a legutóbbi ff—ő év tenriéke, némelyik közülük osnk ebben a kötetben lét először nvomtatasban napvi­lágot. A kötet második felét n szovjet, lengyel é«s bolgár Irodalom néhány nagyjáról, majd a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom .magyar visszhangjáról szóló tanul­mányok. megemlékezések, bírálatok stb egészítik kt. A magyar és a világiroda lom iránt érdeklődő olvasok bizonyára örömmel fogadják a neves iroda lomtudóo űj könyvét. (Aksdémisi Kiadó.) Sokféle és fajta bi­ciklit láttam és Is­mertem meg életem ben. Minap azonban szomorú valóságra döbbentem: hiányos a bicikliísm eretem. Hiányzik belőle az iszákosok kategóriá­ja. Pedig sokszor lát­tam már őket. Min­dennap ott állnak « -Nylon*, a -Három­lépcsős•.*, s a többi to­roköblögető előtt, őzt hiszem, esek a bicik­lik igen alacsonyan állnak az öntudat fo­kán. Buták, vaou fe­lelőtlenek. De az ls lehet, hogy analfabé­ták. s nem tudják el­olvasni a figyelmet­tető feliratokat, ame­lyek arra intik őket is. hogy ittasan ne közlekedjenek.. Ezért azután ahe­lyett. hogy messzire elkerülnék — mun­kából hazafelé menet — az italholtokat, mindig ott kötnek ki. Valahogyan úgy van­nak, mint az egy­szeri fuvaros lovai. Mivdm szó nélkül megállnak. ha a kocsma előtt vezet el az útjuk, S úgy is állnak ott ezek az lí­tenverte biciklik a részű re tákolt fakor­lát mellett, mint va­lamikor a hajdani betyárok lovai a csárda előtt. Alinak, álldogálnak, s csak záróra előtt indulnak tovább. Züllött bicim Szegyen ide. szé­pyen oda, egyik este meglestem a züllött biciklik közül az egyik nylon fogan­tyút, párnázott ülé­sest. Ott állt a nagy­körút és a Tolbuhin sugárút sarkán, a -Háromlépcsős* előtt. Amint figyeltem, fel­ötlött berniem a kér­dés: vajon kire var ez itt a kriesma előtt? Mint a falra festeti ördög. imbolyogva megjeleni a kocsma­ajtóben a gazda. Ke­zében aktatáska vált, amelyből pumpa nyújtogatta ki nya­kát. Szemlátomást mozgott a gazda alatt a lépcső és a föld. De sebaj. Né­hány féldrm nem szamíthat, htizen ott a hűséges ivótárs, a bicikli, amely bizton­ságos scdllttgeszköz. Annál inkább, mert míg a gazda benn volt a kocsmában, újabb két kereke nőtt. Sőt a kormány­fogantyúi is megdup­lázódlak. Jó is. hogy több van. így van mibe kapaszkodni. S a gazda már kapasz­kodott, is. De nicsakl Mi van ezzel az. át­kozott biciklivel — csodálkozott — berú­gott? Hol húeta, hol lökte a gazdát. Aztán egyszercsak magára rántotta. Nagy dula­kodás kezdődött erre. Hol a bicikli, hot a gazda került felül. A drámai küzdelem láttán megállt a do­rozsmai villamos, est­korgó fékekkel all­tak meg a kíváncsi teher- es személygép­kocsik is. A bicikli es gazdája áronban mit sem törődött a k.ivancsi sereggel: birkóztak topább. A pajkosa bb fiatalok szurkolni kezdtek' eNynmd le. ne hagyd magad, sorozd meg, üsd ki!* Na. vénre a gazda sikercsen maga alá gyűrte a rakoncátlan jószágot. Lábat is megtalálták a sok pe­dál között az igatlt, A bicikli még vi­háncolt. egyet utol­jára. ncltidörzsölő­dött a villamosnak, vépigkarcnl.ta az egyik hamvastöld Moszkvicsot, s ami­kor kikerült a kí­váncsiak sereggyürü­jéből, uccu neki. vesd el magad, egyenest a túloldalon levő sza­bómúhely ablakának szaladt. Lám. hova juttatja at embert ez a frá­nya, iszákos bicikli. Itt at ideje, hogy közbelépjünk, s kö­veteljük, tegyék kő­telezővé az eíifonó­kúrát a rüllöíf bicik­lik részére. S ha ne­talán tán nem bírná­nak velük az illeté­kesek, akkor esetleg kötelezzék elvonókú­rára gazdáikat. • Nagy PA1

Next

/
Thumbnails
Contents