Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

i Csütörtök. 1985. február 8. A kubai nép zászlaja sohasem hajlik meg az ellenség előtt r V. Beszélgetés két kubai professzorral D Mikor küldöttségükkel el- iában Hazaviszünk n sfeöcia- flfck és gazdagnak ígérkezik, indult Kubából európai kör- lista láöor országaiból ázt Jurta NiCOla ftotPeZa proútra Luis EstéVer Mackenn Mindkét kubai professzor fesszor elárulta fizzál, hogv a és Justo Nicola Roméra pro- matematikus, illetve logika- szakoktatás mellett különös fesszor, akkor odahaza né- matematika szakos, s így a gótlddal érdeklődött a sjtegeluk 27 fok meleget mértek, beszélgetés témája hamafö- di egyetemeken folyó marxisMikor pedig megérkeztek san- dr. Kalmár László pro- ta*=teninista ideológiai képMoszkvába, mínusz 28 fokot fesszor munkájára terelődik, zéft iránt is. Mint mondotta: mutatott a hőmérő. A hideg Hírből mindketten jól ISme A speciális szakismeret azóta is kíséri őket Óljukon, rik a Kbssuth-díjas szegedi csak az ideológiai ismeretekJartak Lengyelországban, Ro- professzort, ákiftek Moszkva- kél együtt lehel teljes és maniában, fíulgáriábah, most ból hoztak üzenetet Markov égész. Kötélét® tantárgy a mantitmus—leninizmus Élfflöftdntta. hogy a kubai egyetemeken minden szakon kötelező tantárgyként szerepel a dialektikus és történelmi materializmus, és á politikai gazdaságtan tanítása. 9 természetes, hogy akik a forradalom mellett állnak, azok az alapoktól a felső fokig elsajátítják a marxista—leninista ideológiát. Beszélt az ipari körzetekben folyó ideológiai Slfipi Smérétek tanításáról. a tánulókörökrői, amelyeknek mufikájábfen minden dolgozó részt vehet, majd hangsúlyozta a forradd Imi bizottságok szerepét á politikát oktátásbam. S amit az interjúban ilyenkor íznek és színnek szeretni* áz újságíró, az ifltefjúVol* fák személyes széfepéóék egy-két villanását, arról szinté nem is esett most szó. KuHat vendégeink ugvartis kije Meggondolták-e mindenütt? emlékmem kof nagy az nek azokra áz. MSéfügg áHtal, npfiv miként évekré. attil- foglalkoznak vélük. Ahol a sokan nem ValstTH rendeletekét. félreértelmezik, véleménnyel voltak vagy esetleg nem tartják be. újításokról. »Kinéz- ahol visszautasítják a haszvalamit a küllői- nem újításokat; is, ahol felesSzeged két kubai vendége: Justo Nicola Romer* oldalt) és t.uis Estevez Mackenn, (balKuba szabad ország Amerikában pedig hozzánk érkeztek, hogv és Janovszkaja profeszoroktizegynéhány napos magyar- tói. Mi tagádás. Szegedről országi tartózkodás után to- »csák« ennyit Visznek majd vább utazzanak a Német De- haza magukkal: egy jóhírű lerttették. hogy önmagukról mokratikus Köztársaságba, tudományos intézet legújabb nem Méretnek beszélni, majd onnan a szomszédos eredményeit, amelyet a venCsehszlovákiába. déglátók szívesen csofhRgol.. , .... nak vendégeik útipoggyászéÜzenet Moszkvából bá. • Szegedre — Barátságunkat viszont s üven tartózkodás titán Itthagyjuk érte cserébe — mit lehet csinálni? Csékis szólt közbe a hallgatag Esté- a tolmács segíthet, akt ftfivez professzor — ÉS a barál- pok óta nemcsak a hivatásáé ápolja majd egyetemeitik. jos beszélgetéseket fordítja professzoraink és diákjaink spanyolról vagv angolról kapcsolatát, amelyet itteni magyarra, es fordítva, halátogatósunkkal szeretnénk nem r baráti megnyilatkomegteremteni. Zásokat. is. amelyből egy-két 9 hogv 6 kapcsolatok meg- Mint éláttilt Tőle tudtam — A hosszú úton úgy tűnik — mondotta mosolyogva Justo NiCola Roméra professzor —. hogy mire hazaérünk, Kubában felépül a szocializmus. Igaz viSZOttt, hogy mi azért vagyunk tanulmányi úton. hogy segítsük és siettessük ezt azzal, amit gazdag tapasztalatok forma- teremtése mennyire komolydi folyóiratokból, s beadják lesleges társulásra kényszert újításnak- — mondtak ezek tik az újítókat, ahol haloa jó emberek. Szó ami szó. galják a kiérdemelt újítói az ötletnapok gyakori meg- díj kifizetését, ott etóbbrendezése Valótlan többet utóbb elsorvad a mozgalom, használt, a statisztikának, Sok problémát ókor. a kalmint. a népgazdasagnak, kuláció kérdésé. Néhol Rém mégis ekkór szülétett meg ez szívesen mutatják ki fiz űjía mozgalom, melyet ma már tások hasznát, mert anélkül senki sem fitymálhat le. \z látszólag jobb tartalékot, ké1959 -béti napvilágot látott a termelés szamara. Inkorthányrendelet, s ánnak kább "eszmeileg- díjaznak, végrehajtási utasításé, meg- holott álig fordul elö olyan teremtette a teljes kibontó- termelési újítás, mely ne kősóé léhétőségét. és mégha- volna pontosan hiszámfthatározta az újítómozgalom he- tp. Az elő- és utökalkutaöó lyét a termeléssel kapesola- elhanyagolása a tervgazdáltófc többi mozgalom között. kodás kijátszása mellett öfiA népgazdaság fejlődésé- esaiás ls, nem Beszélve átnek egyik fontos társadalmi ypi, hogy .elveszi a?, újítók alapja. a munkaverseny mel- munkakedvet, Bitómtól gn Vilttt. at újítómozgalom.' Arra tat Okoz a munkaköri kntevalé, hogy utat nyisson nzok leszeg fogalmának féireerteelőtt. akik hivatalt köteles- „e i.s. Nemrég egy szegedi ségükön túl is képesek szel- üzént igazgatói irodában letfii képességüket a tértim- voltam fultanúja annak a béka szolgálatába állítani, sok szélgetesnek. amelyben kekitnnö újító dolgozik az usé- fek-perée munkakört kötemekbén. periig a feltételek Ínségként ítéltek meg egy szigorúak. A közelmúltban újítást, pedig nyíri ánváidán rendezett harmadik újító- felülmúlta annak kereteit, kongresszus már csaknem Refidszertrit a mOsZákl benyolcszáa bronz-, több mint f^tásu dóléoZók látják káháromszftZ ezüst- és kétszáz- tHi a/_ ilVM1 elfogultságnak, nvőlevait aranyéremmel ki* Hintett újítóról adhatott számot. S lehelnének még többen is! Az újítások száma és tartál muk értéke szorosan ÖSZtídr tíz üiiíámkétt kifizetett dijak összege évrél évre emelkedik, az újítások értékének növekedésével nem tart' lépést. fcgyskértlbSzegedi zenekar sikere a szófiai Dankó-esíen Magi étteremből jól is- mondott ismertetót Dankó fnórl és szereti -fi szegedi kö- Pista életéről, majd vereté Zönség á Dankó Pista rt gánüzenekart, amely jsnufir SéVéí r világhírű szegedi nóta fa legszebb dalaiból adott meg, hogv Jústó Nicola Roméra reszt vett a forródat-1 I mat előkészítő mozgalomban 'és ezért annak ideién szám* ' űzték. Börtönbe zárták, g a lánya, aki Havannában építészmérnöknek tanul, j Ugyanolyán niilicísf.a fégyI verrel a kézijén, bitót profésszerái éi egyetemi hall* I aatő fáféai. í Boesüzóui két lelvén vi I adott. Barátsága jéléllí. Áz I egyiken ez á felírás olvasható: -Kuba szabad ország Amerikában*. A mésikhóz kommentárként, hozzáfűzte: — Ifné, fi kubái ftép Zászlaja, amely megnajioft es meghajlik a mártírok élűn. az eiiéiiíég előtt azonban sonal LÓ4I1 ÉeféBé TISZAI VlKtŐA: tcéfiek a 4tép>d( muttkámmjaftoiml Sztrájkok a századfordulón és a Munkaadók Szövetsége A századforduló nemcsak csontokat, az. evolúció, de ha Szegeden, de az oi'Szág min- lázongtok, hogy elvegyétek den részében is az elsö fiafiHí tőlem, az rháf,: fPVOhtóió! sztrájkok, ((fejé. tikkor sZer- Nyilvánvalóan- éZ Volt a VéZkedtk a nvoffldász-, sü- kutyaszövetség ideológiája! tó)pari munkásság, ezt köve- Az pedig természetes, hogy töen pedig a cipész-, asztalos- arnihor a gyárak igazgatósáés szabómunkások lépnek po- gai. végtelen ftiharságukrondra. szerveznek bérmoá- kál. klZsákfhánvoláSaikkal galmakat s megelevenednek sztrájkba kergették a mup(fialunk ilyen volt a Pille- kasokat, beleszólt á renAörrmdatóbah) a sztréjktanyók. ség i&. pártfogásba VéVé az Nem is csoda, hiszen 1903- űfakát a munkásokkal szemban Szegeden még 11 órás a ben. így sikerült szétzúzni munkaidő a sütősegédeknél. (Szegeden a nyomdászok élfiő napi 15 órás * keretben*, a helyi csoportjai is. díjazás pedig 1 korona 4(1 A kutyaszövetség módsZefülér (vasárnap 2 korona), fei közé tartózott az ls. hógy káráesonvkor, Húsvétkor s tottieggztrájkok alkfilmávat. pünkösdkor jár 24 órás pihe- ezt uriigvül használva, a ffinő. Érthető, hogv á műnké- flökök megkísérelték az őrsök az összes szakmákra ki- szabályok megcsonkítását s terjedő, általános sztrájkokat mikor ezt a merényletet a kíséreltek meg, de a zsenge munkások visszautasították, szervezetek csak néhány na- egyszerűen kizárták őket gyápig bírták a lélegzetet, s az raikböl. üzemeikből, első Hagvobb megmozdulások 190» januárjában á knlozskudarccál Végződtek. Éhhez vári szervezett munkásság járult az a körülmény ifi, egynapos, forró politikái töhogy országszerte, fgy nálunk megsztrájkot rendezett s _ _____ ls ,rhegolakúit a Munkaadók kUirászöVétség USZításáfá | Új fiken, 'mun szövetsége, ami! h munkások azonnal megindult r harc a ! Ulétékésék tájéröviden úgv Hívtak: a »ku- nyomdaföhökök részérői " koztatták az MTI-t W*zOVetseg«. munkások ellen. Munkaerő Mim elmondtak, a keresHohnan eted ez az etheve- hiányában Szegedről szerez- keaelem évente átlagosan 7 zefi. nem nehér nyitjára jüt- tek be mintegy 10—12 SZtráj- miUio tonna tüzelöallvagot ni. A nagy hál fölfalja az ap- tttrő. -elzüllött nyomdász!« hoz fogatomba, a szánHtárókat. a nágv kutya eleszi á Csakhamar be kellett látniokú Sok S7erint m k nflgv menykoncot a kisebbek elől... A hogy ezekkel nem tudnák móségO szén. fá bőségesén nagv ktllvák is marakodnak boldogulni, mért áz általuk, f^^i {s az icényéket. a egvmás közi. de összefognak előállított lapok s más nyom- 1 evakor)at azonban " azt bizós csaholnak,. Há valaki a táp- datermékek krtttkart álúll ; gyitjá. hogy a 4(1 999 körtíláti ra * Wbh millió MagáflVásárlfl a fdté9l idény *é»én renn»9érteién fél évre búcsút moh- a zenekar nagv (etsáéssel födött a városnak. Hat. Hó- gadbtt műsort napon át fl Bolgár főváros egvík legnagyobb vendégi ijében lépnek - fel esténként Ldkafos fiéza vezetésével. Mint értesültünk főla. a szófiaiák nagyon megkedvelték s zenekar .játékát, amelyet egyébként már KöfábBáfiZó) ismerték, hiszen néhány éve ugráhcsák vendégszerepelték ott. A népszerű szegedi rtgánvzeflékaz tévékenvséfiéfől most újábB hft is érkezett. Sikerrel léptek fel azon az esten, ámeltet a tiófwi magyát kulturális intézet rendezett Dankó Pista emiékére. AZ esten megjelentek a bolgár zenei élet képviselői é« rtágvsZámú közönség á szófiai üzemekből. A résztvevők élött Lákitós Öéza Sok emn keresik fel á drezdai képtár aflyagának kiállítását A budapesti Szépművészeti Múzeumbán á dreZdái képtár anyaga egv részének kiállítása iráht nagy érdeklődés nyilvánul meg. Vidékről külön autóbuszokká! érkeztek az érdeklődók a képtár megtekintésére, üzemekből ts ásopórtdsán keresik fel n tárlatot. Eddig nem kevesebb, mint nyolcvanezer látogató látta á Bíms festményekét. Cél: á játiiaiáBOá Üitlás Megvizsgálják a kosponti fűtésen házak * kazánjait és a forgalomban tevő kályhatfpusokat A Belkereskedelmi Ml- nem **ymrnin ionná kár- felt-gyeiét javaslatot. tesz nisztérium tüzelőanyag igaz- tteVéMett MHeeMMflyAgOt je* majd a korszerűtlen berehgatósegR fiz országos éfter- lent. dózémk kicserélésére, illetve giagazdálkorlá.si hatóság irá- * éz nemcsak e fogyasztókat, félúlitásárfi Az energia fel1 nvításaval a közelmúltban de fi népgázdáságoi is sújt- ügyeiéti éaopori szakémbé8 i energlafeitlgvélrti csoportot j*. A Bélkéreskedélmi Mi- rei 1982-ben vH formájú gnznisztéfium ezert határozta dásaarc hőhasznosító bééi, hogy rendezések, nótífitetéstek es létrához egv olvan rttak* hőtárolók típusait iá klctóimai csoportot, amely » goMék, Ezeknek n tervek* jövőbén rendszeresen fi- nek az alapján a Bolkeres* gyelemmet kíséri á tllzé- kédelmi Minisztérium gyar* tflanvágfelhafiinálgfi Jtlá lálékót el akarná Véfltii tő- minőségűek. Nem sikerült at lük GveZfflékkornmból em- uszítás szegeden olyan szak* íékszem egv rajzra — vala- máknál, melyeknek tagjai ««melvtk fflüfikáshnptérbán lárdan állották elléó a munláttam — meri- égy kövér káimtók támadásának. Dé bulldogot ábrázolt, csontok- akadtak olyan mesterek is, kai megrakott tál éldtt. kórü- ákik eleve Vohakódták a kilőtte éhes. sovány kütvuskák- Zárásoktól - hidb/Jf BzuCs József sZéHedi álkapi' ktllásái és kidolgozza a leggazdaságosabb fűtési módokat. A most méSAiakUJt éttergtafélügyéiet. a kééml-vél kdíösén még ez évfern ícitílVizsgSlja a» összeS fórgalóftiban levő kályhatípus és kál. Az aláírás ez volt: tány ,«.,. tuds'a azt, hogy dói* Eélfé At útból! Ha Csak po^ik túínyómó része szer* fléziték, hogyan észam i Vezett munkás. rtot Hi*cjo*ny»itonflokk.ii! n központi fűtéses házak kaküszködik. Énnek az az oka. hogy sók helyen nem ismerik a gazdasaaos gítés • módszeréit. Eeleslegesen sók Sáéhét és fat fú ten ók el A pazarlás évente esákzánjspt. A jelenlegi ffitóberendetések nagy része ugyanis korszerűtlen, á ólost kapható tüüelöShyagöknak ném felél meg. A viásgálát álápjáfl kt éftétglá- flek. (MTI) Minisztérium tat ja a berendezéseket. A következő fűtési idénytől kezdve SZ energetikusok is segítséget nyújtanak a lakosságnak. A leBgyákrabhfin hfifirn.Ut kályhákhoz gátda-ságós fű* (éfii útmutatókat készítették. A gyárakban, áz üzémek és a különböző társadalmi szerveknél a fűtési idény kezdete élőtt tüzelési előadásokat. és kiállításokat szervez* heh: áz újítási díjjál túlságos tó takarékookódhák a vállalatok. A hépgazdásági eredmény tíz százaléka fizethető ki a rendelet filapjártj a . becslések széfint azonban orar.áftosah alig háiwi-négy sz.áítilék kerül kifizetésre. Körülbelül a hözépáfáhy volna egészséges. Ez a megállapítás nem azt jelenti, hogv mától krzrivé mindén újítás értékének az fit százalékát gondolkodás nélkül ki kell fizetni, függetlenül létrejöttének körülményeitől, csupán a nagyobb megbecsülés szükségességére hívja fel a figyölmét! Az újítás és az érte járó honoPárttim hém "kapitalista estikevétiy* mély a szocialista elosztassál összeférhetetlen, s elóbbutabb kihal, hanem az anyagi érdekeltség eivén épüld társadalmi bázis. Nincsen abban semmi szégvenlafii Váló hogv szükség Vári a dolgozók álkótó energiájára! Annál is inkább érdemes éfi'Öt béfi»éjf!i, fiiért meg sok gazdasági, műszaki vezető m* is azt hiszi, hogy vállalatának tizeméhek fejlődése egyedül a beruháüáárái felújításra kapott pénzösszegek nagyságától fugg. Pedig éz nem Igaz Legtöbb üzemben telenieg készítik ea 1982-és intéZkédé*! térvékét, melyek többek között niágitkba foglalják a műszaki féiléS/.téfii és áz Újítási feladatterveket is. Vajon meggondoltak-e mindenütt, hogy a kettő mennyire összefügg? Hogy a kettő mennyire kiegészíti egymást! kétségtelen, hogy jó dolog á beruházás. haszhosak a különféle bahkbiteiek, de ézékbő] csak a nagyobb VOlUmeftű célok Valósulhatnak meg. Pedig számtalan megoldásra t áró kisebb feladat ia van egy. egy üzemben. SZlhte kínálják magukat az újítók szamára. Hz a felkfhálás M újítási feladatterv. Összeáilítasanák alapossága. átgondóltságö megszabhatja at uzémben a-t újítómozgalom sorsát. Ha helyesen határozzák meg ^Jókat a műszaki, munkásvédelmi es egyéb feladatokéit, melyek Újítással megoldhatok, tehát, sem túlságosan magas, sem kilságosan alacsony követélményeket oefti támasztanak, akkor az újítók szárnyakat kaphatnák tőle. De éhhez még keli vélamj. mégpedig az, hogy a feladatterv ösztönző szerepe kiterjedjen a díjazás mérté-, kére is. Az, első lépések! után podig következzék fi többi: az újítások gondos kezelésé, gyors és igazságra elbírálása. nem utolsó sorbán pedt* a gyakorlati megvalósítás. Azöknl a Hegedi üzemekét, áltól eddig IS fiókát törődtek az. ííjítomózgaiomrnal, féniclhetóiég nem kell félteni ezrantúl sem. Az autójavító. a kendeffoflógyáf. fi vízügyi igazgatóiság — hogy csak néhányat étnlltaek — újítói bizonyára kitesznek magukért; 1902-ben ls. Hogy « műszaki fejlesztést milyen nagy mértékben segíthetik elő a jó újítások, elég példának felhozni A ruhagyár, vagy az újszegedi lenszövő esetét, ahol tavaly i* több korszerű, új gép üzembehélyérését eredményezték. Ha valamikor, akkor mórt. minden lehetőség nyitva ail az. űjttómpzgaioip eddig sosem tapasztalt fejlődésé előtt, Nlnéa egyetlen ólyaa üzem sem, ahol ne lenné •probléma a termelés terme, lékonységgél való növelésé. Az. ötéves terv második évé* ben mindenütt 1 ól.Vfifl rtágy tói adatokat kell élvegezsii, Blelyeket csak a réndelké* zésre álló valamennyi er&» fórfáe össitponioaítésóval ie» hetséges. Ahol az újitomo* galofhban rejló társadalrfU erőt. kihagyják a számítás* ból. súlyos htbat vétenek. Efihér Kálmán