Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

CsfltőrtőV 1!VT2. február 1., 2 Közeli francia-algériai megegyezésről írnak a párizsi lapok A francia kormányhoz kö- radó európaiak személyi es fenntartásába, nem ellenzi, éelálló körökbon ismét <lerü- közösségi jogainak biztosiiá- hopll ti ftrinclti pblgárl re­léin véleményekét HltHgú*- iát kÖVeietik. Az FLN esti- pülögépek igénybe vegyék a tatnak a francia—algériai pán az egyes állampolgarök repifjőtfefékét, de elUtaiit t árgyalásokkal kapcsolatban. Jogegyenlőségét kívánja sza- Minden olyan igényt, amely jry belga lap jéltiilése sze- vatolni éz átmeneti időszak isüliifénlttsii korlátozná. rint a francia—algériai meg- során. Hasdnlúképpen ellenzi a fran­egyezé* szövege, kés*, csak Ugyantíak nagy rtehé*sfege- cia kormánynak a szaharaí aláírásra vár. ket okoz az "átmeneti idő- atomrobbantási kísérletekre A francia polgári lapok szak* kérdése. Ennek első vonatkozó kívánságait is. ugynnakkor részletesért is- szak&sza a fegyverszünettől FrShcia politikai körökben mertetik a két knrmáhy kft- a népszavazásig második jjaRV jelentőséget tulaidoní­zötti titkos tárgyalásokttfl fel- gíflkjteíá A Váta&fftitdKii. MM i =„ „,-JL „„„ ért eddigi eredményeket. A a végleges algériai kormány tnnak 8Z a,fn« lde,«,e"f leléhtésékból kiderül. Hotíj/ létrejöttéig tfeéjfed A {Hifiéi- kohnflny P Heti tiihiszi tat­ba r rtr 0iftfjttlW élrt kéfdé- ált mlM hosszá (törM. áz Al#§- filíztertófláeri üléséhek, sekben nincsen lényeges elte- riaiak a lehető legrövidebb amelvnek napirendjén a réi n két ttláspdht között, időre igyekeznek szhtitH ezt ...... ' „„„ „ Itálkn- ár átmlhiA frihfetfl-91geHAJ megégye­nagu itéhézsegrk Mütatkbz- a.z átüiéhétet. •nák a teizletkérdésekben és fragy vonalakban tftitázó­n megáUnpbtiüs gyakorlati dhtt. hogy febtíen öz idösztlk­végrehtijiása tekintetében. ban nz ideiglenes végrehajtó Erre mutat fá s/erdai ve- hataldmbnn a fratífeia kdé­zérclkkében az . VHiirhnnité, mány, nz FLN éS -más Helyt á Francia Komrfiunistn Párt irányzatok* kéjjtiselfü ren­lapja Is. Hangoztatja: dz al- népek részt. Az arpb etaftfej gérini béke leglényegesebb mellett ftaácia fflblzibs tnti-' feltételc. hogy a francéin kötfiiék. kormány őszintén gondolja Tisztázatlan még o fegAve­tt: algériai nép önrendrlkc- res hatnlbbi kérdése Az itlgé zési jogának gyakorlati érvé- rírt.í kotmáüy kÜtÜHÖiéfi nz nj/esitésél. A/ algériai nép OÁS-ra ét ahrtak d fftinclti mlndriddíg nfeta teszi 1c a fegyveres erőkben levő hivei­fégyvfert, amíg érre vonátkb- re vnlö tekintettel raphszkö­zólag biztosítékot neta kap. dlk hoztá, högy a felsiabadi­A lap rátauial: az adöh tő Hadsereg részt t'egyeit ti helyzetben, amikor a ffanciti rétid fenntartásában, kormány kévéi Jélét mtlHU- . _ . , . jll, fibgy ti fégtJvérés erőket A Sanhnrn PH a kitfonni megtisztítsa az OAS-sfat fö- tóhriiszpnntok zés feérdfese szerepel. Szovjet-amerikai tárgyalások kezdődtek A SzOVietUhló és nz Egye­sült Állá triók képviselői megkezdték a tanácskozási az ty szovjfet—amerikni kul­turális egyezményről. Áz új egyezmény ketetében mind­két fél fokozrll kiváltja kúl­turdlis tevékenységét. A meg­beszélések kiállítások rende­zéséről, különböző kulturá­lis eseményekről, diák- és tudósküldöttségek cseréjéről folynak. A tárgyalásokat szövjet. részről RomaiiőVSzkH, a Kül­földi KülíUtális kspcsdlatoft állami bizottságénak elnök­helyettese. amerikai részről pedig Bohlen. d külíigi tni 4 magyar nép tiltakozik aga törvénytelen fogratartása ellen zeti. ftAhkeÜVéZO éléMektöl, i>c­szclí/e* dolog n tétlen Hha­kodas álláspontjáéit Helpez­kedtH. Az ENSZ-közgyfílés nagy többséggel elítélte a portugálok angolai politikáját Nem tűzték kl a közgyűlés ülésériék/legkötelehbl Iddfibntját Az ENSZ-közgyűlés kfettÖ kével egyetértésben ffehéüaé eítf ülésén 99 Szavazattal 2 elsejére (magvar idő szerint ellenében (Spanyolország és 21 rtrfiraj ösSzfehlvta a Biz­a Dél-afrikai Köztársaság) tonságl Tdnátsot. ftdgv rttfeg­egv tartózkodással (Ffeántlfl- tárgyalja a kasmíri kérdés­ttrsz.ág) jóváhagyta azt a ha- sel kapcsolatos irtdlai—pa­javasiatdt, "•"" Nem kétséges többé, hogy a Szahara Algén.ihdz tafto zik. A népszavazást egyszerre A francia lapok, elSősor- tartják meg Algértábah éS n bnrt a Le Monde jelentéttfe szahnrai megyékben. Meg­alápján a következökbcT. ösz- 0t 0f„ ö háhml szegezhetok az egyes kérde- , , ,L, .. . sekben eléri erédmébvek és ola> kiaknázásában is. E cel­a még meglevő ellentétek. M kbzös frttheid—tllgéHai széfV létésüt. EtiHek Kátós- veszélyezteti köre tekintetében eltérnek a ^L JJuío^^u S ; ,„.,, . , „ , . . ; . . , | aroznt többek között Rovo­Az egyik legtöbbet vitatott velemenyek. Az algériai kor- angolai politikai fttg­kerdés az európai lakosság m(lny epyszérü gtizdnáUgi ti l.feok szabadonbocsátását, 's lielyzete éí jogainak biztosi- míís.ofci intézményt idi bek-' f^fytdon választott politikai tása. Az FLrr. Az 'algériör . ,, képviseleti szervek atokhá nemzeti felszabadító mozga- á f^nelák Cl lom kívánsága, hrtgy aj arab szériái még rt kutatási jop- atjjSk a hatalmat Angola né­lakössdg a független AlgéHn p„i a fi ttéfti réhdélkez- í ftének. létrejöttével automatikusan elnyerje az algériai állárhpol­gáiságnt, az euröpáiak Ha­tározati javaslatot. amely R|SZtani visíaivi A nIztoil­élesen elítélt az angolai nép „ági Tanács összehívóját Fa ellen alkalmazott poi-tiigál kiSztán kérte. A Biztonság! megtorlo intézkedéseket és Taháe* legutóbb 19.17 da­fegyveres akciókat, vaiafnint cembrrében foglalkozott a a lisszaboni kormányhak azt kasmlH kérdéssel. 3z eljárását, hogy nem haj­A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ügvveáfető elnöksége szerdán ülést tartott és A. Gizenga letartóztatása kérdésében nyilatkozatot adott kl. atnelyet mégküMött az Rgyésült hlemzetek Szervezete titkárságénak és a Kongó és Algéria mfegségíté'sérfe alakult HfeWzfett bltóttságdak. A nyi­latkozat többek között hangsúlyozza: — A mdggar közvélemény felhtibhfudámi éftemt Antoine Gizenga kongói miniszterelnökhelyettes törvényte­len fogságbavetéséről és egyre növekvő aggodalommal fi­gyeli Sorsának alakulását. Ez a féllŐ aggodalom tükröződik a HazáfiaS képftnftt Országos tanácsához tárStidalmunk MitidéH rétégétől érkézö ftbk táviratból is. A távit Utókban is Mtigfigllváiiuló rtíktíházerivtiélc ad htidgm ti. tíaztiflas Nép­front Országos Tanácsának ehnöksvge, amikor szót emel Áhtbthe Gizenga minlüztefelriUkheiyétteS érdekéhen. éJAkM A izahadság eszméjének kiemelkedő, igaz képviseldje­t klftf tlfotélfük ét Usztéim Fdhlcé LúMüihMt. akinek éU­fdgldlkrlío tahacsflaoja ée- (,f .pppn ^^ ^^ rf,tofffl k{ qrrmatosllok ügy­hllkétnek gyilkos golyójti. AátöHe nlténgdia pedig minden­kor úgy tekintünk, mint Lumumba ügyének hűséges foly­tatSjdta. a gyarmati rendfzer eiigefztelHeléileti ellertscgére, rt khHgói riéi) hü flátá. > A magyar hép Megdöbbenéssel tállá hogy n óutmaló­sifó körök kongói Ügynökéi most Gizenga minisztéfélMk­tmyéllélfé li kezét éMélüék. A magyár nép rokonszenvvel fofcHti Gizenga tMhüzief­elnökhelyettes fele és tiltakozik törvényi ele n fogra tartása ellen! A világ békeszerető népétnél együtt ralijuk: a jog és az igazság ilyen megcsúfolásai egyetlen tisztességes, be­csületére adó emhef sem nézheti tétlenül. Népünk dkaratá­ithk adtunk hangot akkor, amikóf követeljük, hogy bessenek véget a gyarmatosítók és kiszolgálóik kongói összeesküvé­sének! Helyezzék szabadlábrtl Gizenga minlsztrrelnökhe­lyettest, biztosítsák, hogy betölthesse tt Kongói Köztársaság köíhiánya mlhiszterétnökhelyettesi tisztségét, amelyet népe ruházott rá. Nyújtsanak segítségei a kongói nép bizalmát élvező Vezetőknek áhhoz, hogy a szabadságáéit sokat szenve­dő Kongói Köztársaság népe végre békében. Csorbíthatatlan függetlenségben és egységben éPIthéiie netnztiU jövőjét. Szabadságot Glzengdtiak! A Hazafias Népfront Országds TanáeSáHak elnöksége* Az európaiak jogai landó elismerni az angolai hép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megdllttplljd a határozat, hógy a portugál kbrtndtiynak ez az eljárása a nemzetközi Lényeges éllfentét mutátkd­A határozatba fdglait já­t-aílaM az ázsiát és afrikai i^PPJiflPlP elő. A dig vagy algériai állampnl- zik a katonai támaszpontok . gyarmattartó hatalmaknak gársaght kérnek — i és CSht- kgrdcsében. Á francia kor- ! előzőleg különféle mrsterkr­ben egyenlő jogokat élvez- ^ fbHn akarja ,artart( nek az arab lakossággal —, . ...,, . c, ,, vagy külföldlékkénf élitek to- ^tbeMtHitMt a MferS él Ko­rább Algériában. A franciák blr-i katonai támaszpont és azt akarják, hogy minden la- egy meghatározott terület ffe* kos automatikusan algériai ,*{{ ^ tört több Itötfl­allampolg.irsagrit kapjon es . ..... . erről azután /Áros határidőn repülőtérre. Az ?LN haj­belűf lemnndhot. A frhnrlák láhdő MttétHfezftl a Mérs él­áéssel sikerült töröltetni a jdt asltitból ázt a fontos ren­delkezést, tiitiély külön bi­zottság alakítását indítvá­nyozta az angolai nép füg­getlenségének előmozdításá­ra. Mint a TASZSZ megál­lapítja. a gyarmat ősit óknak, tirty mmk. edliátfálHn nem ezenkívül az Algériában ma- Kebtr-t tamaszpont ideiglenes tetszik a -függetlenség« szó . A szigorú szörtkfeiókat Öjdnlő lérigvfel—Hblgár tiötá­rottttl jfléaslátdt fl közgyűlés felvet ötté. A közáuülési ez­után — magyaf idő szeriht kedden éjfél útán — elnti­pnlták anélkül. Hotjy kifőt­ték btflna ykötelebbi ülé­sének idejét. Sir ffátrick benn angol fiMSl-Pldelfegátltí. a HlZtOh­sági Tanáts ififlUJIfi elfiokfe mbénUM aniferikrtl küldftt­tcl. a tanács februári elnft­Fokozódik oz OIIS terrorja Algériólian Az ultra fasiszták továhb let ex épületei i á környező fokozzák rt terror és ft gvülÖ- házakban is súlyos károkat let légkörét Algériában, Hogy lehétfetlehrlé tegyék áz és több sebesülést okozott. A arab és az európai lakosság bombát ágú Irdgfpékét tnf­egvüttélésct. .4 halösápok ál- tálMJUŐ ládáhah rsémptit­tál bejelentett szlgörti In- 1* Öe a: GAS a Hikoirehd­tézkrdések- eltekére az OÁS ötiéfl székhátáha«. fétHlVerrs r.srtprtfftt töbábbrá Ls szinte akadátytalaMil ga­rázdálkodnak H rátbsrik Üt­cálH. Kedden isniét 19 Halá­los fi 27 sebesült dtdozáld vtilt a meréttylélektlek. Morin a francia kormány algériai fopiegblzóttja áz. Ult­rák kővel élésé ré vlsszávdhta azt a retídfelkezését. Hogy a nagyváróstik ffilltcáirl feitieli torlászokkal gátolják a gép­kocsik szabad közlekedései. Az OÁS atllós búndilál Is­mét szabadkézét kaptak és kfedden Algírban és Orán­ban is több helyütt sortüzet nyitottak Uzcthekból ki­tóduló arab munkásokra, vagv jirOkeldkrfe. Algírban a késő esti órákban a repülő­térről érkező autóbusz ellen intéztek támadóit és több ulast megsebesítették. Az. állandó életveszély miatt az algériai dolgozók egv része sztrájkba lépett. Sztrájkolnák ti klkfitöbtitnM­sok, 9 vasutasok, a benzin­kutak szcmélliteté. Sok isko­lában szünetel rt tánltás. A franfcia tltköérfendftrség algtrt Székháza fellen élkövfe­tetl hétfőt bombameréhflfet­nek. hivatalosán közölték, 18 halálos és tötítj sfebesillt ál­ddZSta ván. A fo888ftHs földig ttramBéltí ti fcítítfil­A legjeicíitíísrbb latin-amerikai orsrigok nem szavaztak Küba ellen Punta del Esteben DótHc.oS: Kubtt lóMbbfh i!t rékse az amerikai kantinemnek AZ Amerikai Atlatflbk pbilttkát folytasson, mért A kfedden hozott határo­Szci vezfetéhez tdrtoéé 2Í rsatiáknz.ása ti szocialista mattal mtéMíMVk nbrttem észak-, közép- és dél-arrlfcri- ^éi^t. a «gyfe!met _ arra. volna téjfezdÖHlfe az urú- „eférhetetténségnek réven "ém lesz többe regionális fiuayi Piihta dél fcstfebeH. v. _ nv),„dti szervezet, hanem az Egye­Az hhfev az értfekfezJet kfeö- dnnlaRat *Srta k' a nyligdti sU]t Allarhok imperialista fjén két naptíal a kitűzött f«tfe*e Országfiinak rendSze- kormánvát kiszolgáló tömb­KÍ.Í-ŐW .. zabéi bé valllt. -Nfem kétséges — mondotta —, hogy a szoci­alista rendszfer. a földreform, a törtiégfek műveltségének Haldriöő után ls léHjrfegébfefl fébfil arröl Vital.kÖZtítt. nÖgy faeg- A gyakorlati intézkedés­IflfmLm A&ffi- -k -- kiTd- - — — tal javasolt szankciókat, vagy ja, hogy az Amerikai Alla- fejlődésé összeférhetetlen sem. jól AZ ellentétes ÜL vllájá­mok Szervezetének tanácsa, válamtht rnás szfervei plljiSpontokat . kéT.!2Ü6 szervezetei késedelem nélkül fiafározáM sziikseges mulatja ITIIASPONTOKAI kdiügíttúölírttéfefek ­nak mélységét. tegyek meg a Az értekezleten résztvevő végrehajtásához, külügyminiszterek szerdán intézkedéseket.. iá folytatták munkájukat: az Ez{ g határozatot elfogadta értekezlet elé kerülő hataro- VYashingtOrtt eredetileg ls znti javaslatok felett szavaz- 12 kisebb íatih­tak- , |<JL i u . , atnerikai Ország, valamint A kedden elfogadott yol- hbSs7a„ Huzavona után Ha­iti és természetesen a tVas­taképpen elvi állásfoglalás ^ lclI1] nak határozatok mWTonr küldöttség, azt állítják: »az amerikai yllrimok rendszerével össze­férhetetlen, hogy ámérikal ország márxiriá—lerilhistá Argentína, via. C'nlte. Brazília. Bolt­Eéúadór és y«e­XLKN küldöttsége méHté­keltchtt álláspontra Helyfez­kedett: nagybirtokok és monopóliu­mok rfendszerével. Méfisfetn ffehét ftifegváHotz­tafrti Amcriká földrajzát én eifri a sZÖMáiisla Ktf­fte mvahhtá ts része (fesz az amerikai szárazföldnek* — fejezte be felszólalását DÖfttfeífe. ti Az illést követőén á bra­zil küldöttség szóvivője ki­jelentette: Az Amerikai Al­tatónk SíerveZetéhék tanáésá ffebriiár végén liléét tárt Washlngtohbáh és ott vitatjá meg á határozatot. Á szóvi­E - B Ő tartózkodott a szavazástól, ,.(5 SzériHt ti tflháCs fhájd úgy íéfibiz«víábtta hatarozat el" üdnt, hogy kuba neth vehet. részt a tanács és más szér­... „ iii-,- vek ülésein mindaddig, amíg A Punta del Este-i ritíh h|vják ^ aí amé_ „hutrít-oznr• ríttál országok újabb érife­nem bi*fttlfrisalja kezletét, hogy az találja még fi kubai jatratlttlmat a jogi eijárált, amelynek alkalmazásával Kubát ki lé^ (MTI Külföldi Képszolgálat) Tegnap fejeződött be a hat napra tervezfetf és klífehe tíáptg tartó Puritá del festM külügyminiszteri rrtckfaWé; Áz E#fefelttlt AjllndOk Kflrittálíya húsz latití-arherikál ofe­stágdt Igyekezett Itt rávfeithl egy Kttbá elténl egységes politikai és gazdásági ákef­flra - slkertrietiül. A IcgPag.feUbh Öfl-ataferikál Országok sfm völták kjMMó-t csatlakozni az Egyesüli AllámW.hnz Á szavá/ást kftvélöeh féi­! szolált Dbrilfeöi felélők, fi kú­jbai kUldfttlség vezfelőjé. a I Itfeddl illés cgveflfeh szónoka. •.feinre tudtuk, hógy éhhek áz értfekfezlétnek összehívásá­ra fi Kübáva. ellfehSf gfes szeilfembfefi kfertll sor. Arhi azohhaéi Itt törtééit. Hem Ifesz befölyással a kübni fort-ada lomra. Ezért nem Küba hagfeja cl vesztesként a tdé­gynintcéHifet, Akar tagja K«h» a* Anté­rlkat Aliamnk Szervezetfe­nek. akár nem. - ml mrg Hjfeferjük a esátaí* — mohdbtta. boéticos ezutáh flgyfelmez­tfetfé a jelfenléVő kUldöttsé­gfekfet: tfevfetíes létínfe ázt htfi­hogy ez az értekezlet, önti el a nyugati félteke sorsát. ••Amerika sorsa népeinek Rézébefl van­— áliápítottá meg. hetne rekesztfeni áz Ameri­kai Áilamok Szervezetéből. Ai OAS merényletet kísérelt me% Thotet ellen A Erarlfcia Kommunista PáH az alábbi köíléménvt adta kl: -Január 29-rfil 30-ra i'ir­radó éjszaka az ÖAS-hoz tartozó fasiszták egyik cso­portja megpróbált b'ehátölríi Maürifee , THbréz elVtársríák. á párt főtitkárának házábd. Bazirtvliife-bén {Sfeihfe et Oisé mrgve.) A pártőfiég erélyes közbelépésé mepákddályoziá ti banditákat a Merénylet VégrchájtásáVnn. A banditák futásban ké­pestek menedéket*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents