Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

Csütörtök. 1962. Janoár 18. 4 A FŐHADNAGY UR C tfirtinmt üguréja a lorienei fehérterror volt az egyik, a másik pedig idején lépett elő a sötét is- » város első polgára. vő plébánia akkori lelkésze végzete. Pontosan az történt, hogy egyik volt katona­beosztottja, aki fia látogatá­meretlenségből. Idegen öang­záau nevét csak kevesen tudták kiejteni, ezért testes termele után. általában Hop­pásznak nevezték. Nevezzük mi is annak Ismerősünket, aki az első Magyar Tanács­köztársaság bukása után ad­dig csattogtatta a bokáit az ellenforradalmi kormány szallasa é6 a kaszárnyák kör­nyékén, míg ki nem nevez­ték csendőrtisztnek. Ilyen minőségben lendült neki a feladatul kapott környékbeli nevezett nemzetvédelmi A bőrtönben eltöltött idő utóbb Igen hasznosnak bizo­nyult a gyanúsított számára. Ott ismerkedett meg azzal a két hírhedt bűnözővel, akik csupa unalomból megtanítot­ták a könnyű pénzszerzés­nek egy sajátos módjára. — Ezzel nemcsak a ma­gad. hanem sok, magas úri barátod zsebeit is megtölt­heted ropogós bankjegyek­sára érkezett a varosba, vele szemben ült le vacsorázni. Eleinte csak némán néztek egymásra, aztán az egyik gúnyos hangon szólt: — Főhadnagy úrnak alá­zattal jelentem... A fia ijedten mondta: — Hallgasson, apám, mert kellemetlensége lesz. — Hadd csak, fiam, hi­Februárban rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot Kiállítások, könyvankétok a szegedi járásban Az északi sarkvidék első földtani térképe kel. Ilyen körülmények kö- 9zen mi régi ismerősök va zótt született meg az úgy­embervadászatnak. Arra tö­rekedett. hogy első lehessen azok között akik az ártat­lanok vére árán szereznek maguknak érdemeket. A pi­actéri laktanya udvarán vette át a különítményt. Hosszú tollat tűzött \ a sapkája mellé és Jelentet­te. hogy a csapat útra készen áll. A vezénylő tiszt meg­szemlélte a szakaszt, buzdító beszédet mondott, majd Hop­pászhoz fordult: — Félnie nincs mitől — mondotta kezét nyújtva —, mert a kijelölt területen nincs egyetlen fegyveres vö­röskatona sem. Akiket pedig bujkáláson ér, azokkal, re­mélem, tudja, miként bán­jon el... — Tudom! — jelentette ki a főhadnagy, pisztolytáská­jára csapva. — Ügy. úgy! És most. indu­lás Jó híreket várunk, ne felejtsék el. — Hallani fognak rólunk — felelte és elindultak. Nem volt közöttük senki, ak> gon­dolt volna arra, hogy a nép • es egyéb érdemek a kormány részéről történő dekoratív elismerésének gondolata. Az egysege* part vezetősége uj­jongva fogadta a tervvel kapcsolatos bizalmas elnöki bejelentést. Utána a főispán megadta Hoppász főhadnagy­nak és egy melléje rendelt ügyvédnek a megbízást a rangok és karácsonyfadíszen szerű kitüntetések árusításá­ra, jutalékos alapon. Az öt­let kitűnőnek bizonyult: hul­lott a pénz a pártkasszába. Kezdetben gondot okozott ugyan az -eladóknak- az el­fogadható érdemek felsoro­lása, de néhány heti szaK­mal gyakorlat után már ez sem volt probléma Hiába, gyakorlat teszi a mestert, ezt legjobban akfeor tapasztalták, amikor egy nyugalmazott bíró tanyáján jártak. Az illető — mint annyi sokan mások — gaz­dasági tanácsos kívánt lenni. Ez aránylag -olcsó- rang volt, meg is állapodtak az összegben, amikor a leendő tanácsos szégyenkezve val­gyunk, jól megértjük egy­mást, majd meglátod. A főhadnagy — fiatal fe­lesége nagy meglepetésére — szó nélkül felkelt és sértő­dést színlelve elhagyta a he­lyiséget. Egy hónappal később az is­merős pályamunkás, a rákö­vetkező hajnalon pedig szi­gorú arcú ismeretlen lépett be hozzá: — No. jöjjön csak, főhad­nagy úr — mondotta. — Ne féljen semmit, hamar elin­tézzük ml ezt a kis ügyet... F. Markovitok, a lenln­Az elmúlt évhez hasonlóan le községben. A járás 21 köz- sarkkutató intézet ve­az idén is megrendezik ha- ségében pedig nagyszabású zánkban a mezőgazdasági könyvvásárt rendeznek, s a könyv hónapját. A nagy je- földművesszövetkezetek tár­lentöségú kulturális ese- sadalmi aktivistái házról ménysorozat február elején házra járva, felkeresik a dol­kezdödik és a hónap végéig gozó parasztokat a legújabb. tart. Célja, hogv a mezogaz- legértékesebb mezőgazdasági ] . • . • „„„,„ daságban dolgozók figyelmét szakkönyvekkel. Sok helyen; * terkep egesze* az felhívja a szakkönyvekre, s könyv kiállítások színesítik a , könyvhónap rendezvényeit, ramutasson arra a kapcso­latra és kölcsönhatásra, | amely a nagyüzemi mező­gazdaság fejlesztése és a szakirodalom tanulmányozá­sa kőzött fennáll, továbbá természetesen az. hogy a könyveket eljuttassa a pa­rasztsághoz. zetőjének irányítása alatt szovjet, skandináv, kanadai és amerikai kutatók közre­működésével elkészült az Északi-sark első földtani tér­58. szélességi fokig ábrázolja a terület geológiai felépítését. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RAniO petofi-radio 3.5(1 1.m így történt. Ormos János Rákóczi rek. 4.40—7.56 sen. Közben: >,30 Hirek. Falurádió. a.35 Nehany ••••• tudomány. Időjelzés. F. feladatok megvalósításé- Hírek. i.m Uj könyvek nak érdekében a szegedi jé­géi! zene. Torna. rásban is a rendezvények so- r»ttr*»zietek ».» fcdes " nyelvünk. 6.00 Prücsök. rozata szolgálja majd a könyvhónap céljait. A me­gyei ünnepi megnyitó után — amelyre február 4-én Szentesen kerül sor — 11-én Forráskúton rendeznek ün­nepi könyv-ankétot, budapesti előadóval. Ezenkívül könvv­ankét és iró-olvasó találkozó lesz Ullés. Deszk és Csenge­Hírek. 6.00 Regge induló 4.30 Hí- US Műsornaptár. «,50 Vlriaman. fns- >00 >10 Hírek 14,00 Időjárás­ra vízállásjelentés. 14,13 Az MR szimfonikus zeneksranak hang­versenye a stúdióban. A szí­neiben: 14,15 15,J0 Ket elbe­szélés. 15.50 Murai Sámuel fu­rulyázik. 16.00 Hirek 16,05 A külföldi sejtő hasabjalról. 16.15 Könnyűzene. 16,50 Ezer szo oro­szul. 17.0(1 A mellta Gállu-Curei e« Tito Srhtpa énekel. 17.30 Sé­6,00 perc 7.00 7.30 Műsornaptár. 7 50 Időjelzés « ora Músoriamertetea. 0.10 Ope­iny»­Mese­Játék. 0.40 Népi zene. 10,00 Hí­rek. 10,10 Napirenden . . . 10,15 figyelemmel kíséri útjukat és lotta be. hogy neki nlncse egvszer számon kéri maid az áldozatok vérét. Maga Hop­pasz sem számolt ezzel, még nek semmiféle gazdasági ér­demei. — Méghogv nincsenek ér­ákkor sem. amikor a Me- demel? — lepődött meg az Zenekari muzsika.. II.0« Rádió ta a külvárosban Versek. 1745 szabadegyetem. 11.25 Könnvűze- Fuvósindulók. 18.oe Hírek. 15 95 ne 12.00 neii harangszó. 12.15 Mit olvassunk? 10.20 Heti hang­Tánczene. 13.90 Etiistkaláazos versenykalauz 10.55 Zarh Klára, szövetkezeti gazdatanfolyam. 13 Vers 19.no Hirek. 15.05 Zenea ora J0 F.ey falu eev nola. utazáa Romániában. 15.40 Ezüst­14.00 Hegyi patakok. Versekből, kalaazos szövetkezeti gazdatan­14.10 Zental Anna - e* Rátonvl folyam zfl.Ofl Bach: a-moll par­Roherl r.perettdalokal enekel. t.lta 20.20 A műanyagok vas­14. .10 Emberek sorsáról rtunte- befonta. 20.30 Előszóval — mű­nek. 1440 Tánczene. 15.00 Ifi- z.aikával Közben: Ji.OA—21.95 Hí­rek. közlemények. 15.ás Tdfljá- rek 23.90 Hírek. 23.15 Műsor­rátjelentéá. 15,1a Könnyűzene, tárái. Magvetés. ' 16.90 Nepi 13.30 ne. Iá.15 erekben járva egészen közel volt már a tetemrehívás per­ceihez. lrt, Sötét fellegek és véres nyo­mok kisérték a menetelüket, akik két nap alatt megtöl­tötték lisszetört proletárok­kal n Pártös-villa tágas ud varát. Itt történt, hogy az egyik fogoly — Antal dr. — a faluban nyaraló alezredes­hez fordult, lövesse agyon őket, mert nem bírják to­vább az embertelen kínzást. a mellette álló vasúti pá­lyamunkás is szólni akart, de Hoppász két rúgással el­hallgattatta: • — Pofa be. mert fejberúg­lak! Főleg pedig ne reszkess, gyávn féreg, mert hamaro­san te is odakerülsz — mondotta a fákra felakasz­tottakra mutatva. Egyedül csak a sors sze­szélyes Játékának tudható be, hogy az összerugdosott pá­lyamunkás lesz az, aki — negyven év után — elsőnek »iet, hogy mint a halál hír­nöke. agnoszkálja egykori kínzóját. Bajusszal és oldal­szakállal találta börtöné­ben. ígv akarta takarni ön­magát és a múltját — hiába. — Jó napot, főhadnagy úr! — kiáltotta a látogató. — Hát együtt vagyunk? De hol van a pisztolya? . . . Tudtam én, hogy még viszontlátjuk egymást, csak azt nem hit­tem volna, hogy ilyen sokáig elkerül. De nini, most maga reszket Tegyünk azonban eleget az események követelmé­nyeinek. és menjünk kissé viasza térben, időben, hogv megtudjuk a közben történ­teket is. Alig egy hétig r^k Idején a Hoppász vadászata és máris futárt meneszthe­tett a városba jelenteni, hogy a -tisztogatás- sike. eladó —, hát az a nagy ku tya az udvaron micsoda?! Vagv nem a saját tenyész-? tése? j — De az — mondotta ne-, kibátorodva a biró — Macw-| káim is vannak. Azokat is' beírhatom? jj — Elcg a kutya. Majd mi' hozzáírjuk, hogv milyen ki-i tartó munkával hozta létre a* szép reményekre jogosító," különleges ebtenyésze'.et. • is volt. mert a ki­lgOZOa]kudott ÖMlegie_ fizetése után nyomban meg­jött a kinevezés. Elsőnek a főispán gratulált, aztán sor­ban jöttek az örvendező ro­Fotocella-meghajtású órák A Szovjetunióban meg- fényt, vagy akár a lámpa kezdődött a fotocella-meg- fényét apró fotocella változ­hajtású. új típusú álló órák tatja hasznosítható energia­tömeggyártása. Az óra fel- vá. Éjszakára miniatűr te­talólója. Szergej Taraszov lep tárolja a nappal felgyü­moszkvai mérnök elmondot- lemlett elektromos áramot, ta. hogv a gépezet nem ru- Taraszov új rendszerű óráin góval, hanem n fény ener- felhúzás nélkül akár évekig giájával működik. A nap- is működik. (MTI) :•*•: >», :>«&f >88* jmcmmomk ••*•;;•»: *s»:mK>:«•.-355.: tömörkény istván: IR.00 Nepi ze­Lányok, asszonyok. 16. 39 László Margit énekel. 15 óra 55 Műsorismertetés. 17.09 Hírek. 17,15 Sr.lv küldi. 17.50 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 18.99 Tánczene. 15,45 Ifjü figye­lő. 19.06 Gluck: Orfeusz. Ope­talavíziimosor 17.30 Kisdobosok műsora. üt.of Kisfilm. 15.20 Osztályfőnöki óra sz ls. osztályban. 16.45 Beszél­gessünk oroszul! 16.90 TV-Hír­scln. 19.15 Háromezer sziget or­szavában. 19.35 Szünet. 19.4' Csehszlovákia Szovjetunió jég. ra. A srünetben: 16.33 Jó éises- knrnng-mérközés II—m. harma­dának közvetítése Prágából. A szünetben: A lövő hét műso­ra. 21.19 Kölföldt zeneművé-o a kamera előtt. Margaret Tvne< énekei. 21.39 Vidám félóra ..Egy bnldog gvár Budapesten" K eserű parasztok C Az alföldi szocializmus okai D ii. törvényekről X \f r<Jszivlelésre méltó panasza, jí hogy azt mondja: a törvény az urak számara készül. S az ilyesmit nem azért mondja, hogy gyanúsítson, hanem igy érzi. Van is benne valami. Sok olyan törvényünk, amely az ö dolgaikkal foglalkozik, a . viszonyok ismerete nélkül, nyugati kaptafára konok, barátok es »mel"c,:|ké»züit s körülbelül olyanforma, sok. Csak a csnlad egv-ket? mintha az afgav cmir hf akArrw hozni tagja méltatlankodott. mond-K^ or„ágába at n„.poI iskolatörrenyt. van. hogy ha mar fizetnifH c>ak , emliU(,K iu „ mp_ ke lett erte. igazan adhattak^ zörendöri tÖTVény, amelyet az atföl­• srnln tss ilrol HAM (fOO f\ K - , V di nagykiterjedésű varosokban lehe­tetlen betartani. Ügy hallottam, va­lamely felvidéki úr szerkesztette egy kis tói hegyi községet véve alapul. Annak a viszonyaihoz, területehez van mérve. Az alföldi városoknál kellene némely helyen ezer mezöör e törvény szerint. Hát persze hogy nincsen. Hanem azért a törvény V volna valamivel rangosabbÉ] elmet. Az ünnepelt azonban" meg volt elégedve, mire a békétlenkedók is elhallgat­tak. Egvszóval simán ment minden, de csak egv ideig. Aztán jöttek a nehezebb idők. A hadijelentések állan­dóan sikeres német elsza­kadó mozdulatokról szóltak, mire egyre többen akik még egy ^parasztot nem védi meg. adandó al­Ihc"lkommal azonban bünteti. Véli is tek a korábban felbecsulhe-jg - , teflonul .sokra értékelt ran-S??zt<í» romlatlan magyar nepunk, hogy verje meg a rossz az urakat. Mert ha a tekintetes vadász urak ko­csival keresztül hajtanak a dinnye­földjén, arra nincí mezörendőr, aki tanú legyen, hanem ha az 6 ptily­vity-ameg ran s büntető ereje t'ati neJct. " "'"'^áml magyarul annyit tesz, hogy a tetlenú! sokra értékelt ran gokért. A két társ mindent elkövetett az akció fellendí­tése érdekében, de hiába. A főispán bezáratta velük az üzletet, és a társak elbű 7g>-méstői: Az tn:»:. \ pzzaiJ'on;. véd más, távol fekvő föld rész felé vette útját, a Hop­pász pedig — aki nem tu­dott olyan nagyokai lépni — csak az Aranybulla váro­akad panaszos. A nóta vége termé­szetesen birsag. Itt a vadászati törvény. Ez is kel­lemes kis olvasmány és szigorúbb megítélés alá esik, mint az a másik. sáig futott. Ott ütötte fel első?Mprt ,a merőreudór, törvény csak pihenőnek szánt állomását.' tudatlanságból kiltült olyannak, ami­A szerencse kedvezett neki.S'we". de a vadaszati törvényén nyü­mert olyan megbecsülést ér-*™™"10"* meglátszik, hogy egy cso­demlő munkát kapott a kar-Smo ur rsmalta a maga hasznalatara. „.„ „ dinális dominiumaban."^"an csodalatos reszletei vannak. rült egvctlen vörös sem búj- amelvben évekig élvezhettePéldául a paraszt reggel, hogy kál már a környéken. Erre a magával vitt ajánló eorok^e rettentő rnodon össze van törve a •nyugalmas varázsát. Csak földosztás után kellett, űj menedéket keresnie. Hamu rosan talált is, amikor töb mar a r.emesak ö. hanem a meg­bízói is annyira büszkék voltak, hogy nemcsak mind­nyájuk meleg pártfogásáról biztosították, hanem nyom­ban századparanesnoknak tették meg. A támogatásra hamaro­san szükség is volt. Először akkor, amikor néhány hó­nappal később eltűnt a sza­í kukoricája. Ebben állat van. Veszi is fa botját s keresvén az állatot, talál a kukoricáiban egy szarvast. Igen méltósággal eszi a kukoricát, mert bek tanácsára a mecsetekja. hogy a parasztnak öt nem szó­it kellett tartóztatni Hop­pászt. Eléggé kellemetlenül erintette ez. a -szegedi gon­dolnt« megtestesítőit, akik közül ketten siettek a kisza­badítására. A periférián le­Qhad bántania a vadászati törvény esés házassága révén nem xrendelkezései szerint. Még leütni sem csak kényelmes munkára, JSszabaii vagyona pusztítóját. Csak )ahhoz van joga. hogy szép szelíden Imegfogja s bevezesse a városba, amely négy mérföldnyi távolságra kap is majd hajtódijat. A városába ment, ahol szeren­hanem jelentős társadalmi befolyásra is talált. A bal­naDPai KesODD eitunt a sza- ... , a , zad egész pénze. Emiatt le sors azonban Itt is csak szQvan s ezért esetleg alkalmat leste. És akkor csa- töuízonőt krajcár pott le rá. amikor úgy érezte,^zarvas azonban, mint Kric'ch János C 1 ' > * természetrajza ban t s olvasható, futos mintha az Olimpuszon lenne.*.áUnl , á„ meg „ parasztnak A pedig a Tajgetnez osúcsat"paraí7f ennélfogva nem tehet mást, járta már. Ott érte utol afcminf hogy a szarvast átkergeti a kát, gyerekek! 29.90—20.29 Esti krónika. 22.90 Hirek. 12,15 A« MR népi zenekara játszik. 22.59 Apáeafdkötó. Novella. 23.00 Két vonósnégyes. 2340 Éjfél előtt, éjfél után... Közben: 14,99— ji.55 Hirek. A TV-Hiradó ismét. 9.19 Hirek. 9,30 Himnusz. lese. <«-:>»!- >as< «»:• -ssc­él? alatt feléje sc néz. A nyulakra az­tán ott boldog világ van es igen na­gyon elszaporodnak. Nemesak azért mert senki sem lövi őket s így mód­juk van a szaporodáshoz, hanem azért, mert a nyulaknak is van maga­hoz való esze > azokról a teriiletekről ahol lövik, odamegy, ahol nem lövik No aztán tessék az ilyen területen gazdálkodni a föld nepenek, a.hn mindent megeszik az a nyul, amelyei neki lőni nem szabad. Hogy ez nem levegőbe való beszéd, utalok Kecske­mét varosának a vadászati törvén% hianyai ügyében az orszaggytUéshci tett feliratára. Evek előtt tette azt. t törvény azonban ma is csak az, nm folt Védelmezői is vannak, termesze tesen legtöbbször vadászok. Kecske mét akkor % azóta sokan mások is ar rol panaszkodtak, hogy a nyulai tönkre teszik a gyümölcskultúrát. Az mondják erre, hogy azon segíteni le het. Minden fa derekát be kell kötn szép. fehér papirossal, azt nc-m báni ja a nyúl. Nosza pusztai paraszt, ak papirost csak az adóintö-cédulák ke pében látsz, kötözd szép, fehér papi rossal — de a nyulat le ne merd üt ni, mert ha rájönnek, azért bírságai jarnak. Ha pedig a papír esetleg nen használ, a jövő érre bádoglemezre verd körül a fákat, amely esetle\ emaillirozva legyen s esetleg muzsi káljon, ha a nyul hozzá üti az orról Csak a nyulat ne bántsd. Ha medvé vei találkozol vagy farkassal, anna neki mehetsz, megmarcanffoltatni ma gát szabad a parasztnak is. Persze ez a törvény is a nyugat kaptafára készül, a nyugatéra, ahc pusztasagnk már nincsenek, Es a vad állomány megmentéséről volt szó. 1 vadállomány ily módon meg is men tetik, a paraszt vagyon meg pusztu1 jon a vadkár miatt, s az emberekne itt csak két alternatívával lehet dol gvk. Vagy összetett kézzel nézik a egészet, s közben elkeserednek vaq a vazira törnek s leütik. Ez esetbe bírságolás, nemfizetés esetén licitáló a dolog vége, s ekkor még jobban el keserednek. Láttam parasztot, aki panaszt tet hogy a vadászok kocsival mentek kt resztül a dinnyeföldjén. — Ki látta? — kérdezi a biró. — Hát ki látta volna a pusztán ­mondta az ember —, látta az Isten­Az Isten azonban nem tanú. A m« rőrendőr tanú volna s mint ebből Iái szik. különb hatalmai vannak, min Istennek, azonban hát e hatalom ser kapható a pusztán azon oknál fogvi hogy a mezórendóri törvényt lehetet len végrehajtani. Volna itt még sok mondani való, d miután másokról is sok még a mor danivaló, elhagyhatjuk ezt. Következik: az apaló — malacok A HATÓSÁGI RENDSZERBEN másik paraszt kukoricájába, hogy egye mcg azt. S ha ráér, álljon őrt a saját kukoricája körül mindaddig, mtg a tekintetes szervas azon a vidéken tartózkodik. Nem gúnyból mondom tekintetes urnák a szarvast, hanem valójában én is annak tartom. Ugyan­is, ha tíz paraszt töri a más kuko­ricáját. a tiz parasztra rá szabad lőni, ellenben ha tiz szarvas töri a más kukoricáját, a tiz szarvfisra nem sza­bad rálőni. Mint a példa, még pedig a törvénykönyvből kiolvasott példa mutatja, a szarvas különb ember, mini a paraszt.. Ha igy volna. De nincí om igy. havam úgy van hogy azt a szarvast is le szabad lőni. la szabad iónt an­nak, aki azon a területen vadász­bérlő. Hát ugyan ki lehet vadászberlő? Erre érdemes felelni, mert a törvény úgynevezett sajatképeni sajátossága itt van kibarkácsolva a leghrgye­sere. Nagy lélekkel megengedi, hogy az a tulajdon birtokos paraszt­nép is kiveheti bérbe és vadászhatja (ha különben fegyveradót fizet és vadászjegyet váltott valameny­nyi), ha összetartozó népüknek két­száz hold a földje. A mi vidékünkön tudtommal végtelen kevés olyan pa­raszt van, hogy négyüknek egy eso­rnoban kétszáz hold földjük legyen. Ennélfogva nem is vehetik ki ama területeket, ha akarnak is. ötüknek, ugy lehet, már volna egy csomóban kétszáz hold földje, de öten nem vehetik ki a területet, mert az országgyűlés, amely annak idején a törvényt hozta, ma.rimáhs számul négy parasztot állapított meg .4 vadászterületek igy állnak s ezt nevezik jognak. E területek közül az­tán azokat, amelyek a városokhoz kö­zel fekszenek, kibériik egyes vadá­szó-társaságok különböző pénzért. Messzebb fekvőket már olcsó pénzért lehet kapni. Mondjuk, hogy ön. tekintetes úr, vagv én, alázatos szolgája, kibérliink egy ilyen messzi területet három esz­tendőre hét forint negyven krajcárért, vagy tizenhét forint negyven kraj­cárért. Az ár mellékes, mert: 1. a. parasztnak abffól számbavehe­tő haszna ntnci; 2. mert licitáló ellenfél nincs, 3. mert ebben a hencegő korban az is megér valamit, ha az ember jó tir. saságokban eldicsekedhet azzal, hogy neki külön vadászterülete van. Ezen a területen mindig a hérlő tetszésétől függ. hoov vadászik-e vagy sem. Ha akarja, tikár az egész három

Next

/
Thumbnails
Contents