Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

3 Vasárnap, 1962. jannár T. A forradalom lángjai Kubában i Jövedelemelosztás beszélgetés Francisco Penalber-rel, a Kubai Forradalmi iffúsági Szövetség titkárával A hazánkban tartózkodó es a Szegedet is meglátogató Francisco Penalber, a Kuboi Forradalmi Ifjúsági Szövet­ség titkára szavait hallga­tom. Esti városnézés előtt találkoztunk, s a kérdésekre dallamos spanyol nyelven válaszolt. A múltról csende­sen, hiszen egy nép nem régi, de már elűzött fájdal­ma, megalázottsága és nyo­mora volt benne. Miért győztek ? Nyúlunk, hollófekete hajú ember Francisco. Huszonki­lenc esztendős. Ütja — o hős fcubai nép útja. Fide> Castro — mint ismeretes — esztendőkkel ezelőtt néhány társéval kezdte a szabadság­harcot a yenki-imperializ­mus ellen. Aztán nőtt a küzdők csapata. Felkelt a nép! Közöttük volt *— már a harc kezdetén — Fran­cisco is. Az elűzött kubai diktátornak, Batistának — a több mint hatmillió lakosú országban — 40 ezer, kor­szerűen felfegyverzett, az imperializmustól segített hadserege volt. Mégis miért győzhetett a forradalom? — erre is ke­restem a választ. — A legsötétebb feudaliz­mus telepedett országunkra — mondotta. — Nincstelen­ség. szellemi elmaradottság volt a nép sorsa, apáról fiúra szállóan. Ugyanakkor ogösen álltak a földbirto­kosok, üzletemberek ragyogó palotái. Kuba akkor teljesen ki volt szolgáltatva a yenki­ímperializmusnak. Szószólói és kiszolgálói azt kürtölték, hogy Kuba 6ohasem lehet szabad, független. Kubában mégis győzött a haladás, a forradalom, mert egy ember­ként kiharcolta a kubai nép. Félelem nélkül, nem csüg­gedve és nem hátrálva. A harc, amit vívtunk, az igazi humanizmusért, azért folyt, hogy a szó teljes értelmében ember legyen az ember. Ezért is győztünk. Ennek moöt három esz­tendeje. Alapvető változások Három esztendő a törté­nelemben röpke pillanat. Mégis Kubában a forrada­lom győzelme óta eltelt idő­ben alapvető változások tör­téntek. A népnek a forrada­lom melengető lángja három év alatt többet adott, mint a megelőző hosszú évtizedek. Kuba gazdag orszác. De at­tól kezdve, hogy a spanyo­lok felfedezték Dél-Ameri­kát, amely később a yenki­imperializmus uralma alá került — ez a gazdagság sokak hihetetlenül nehéz munkájával keveseké lett. — Hazámban, Kubában — Francisco Penalber mélyet szippant a cigarettájából — három évvel ezelőtt ls bő­ven fizetett a föld, a nyers­anyag. Mégis akkor a cu­kornádvágók, a kisbérlők, a földbirtokokon dolgozó mun­kások, a XX. században, nem ettek tojást, vajat. húst. Nem akartam hinni ezt, kérdeztem a tolmácsot, hogy jól fordítja-e Francisco sza­vait. Jól fordította, s kubai barátunk megismételte: — Nem ettek vajat, tojást, húst. Ezek a dolgok egyál­talán nem voltak népélel­mezési cikkek. A szegények főként kukoricalisztet, oly­kor babot, rizst fogyasztot­tak. A rendkívül rossz táp­lálkozás miatt haltak az em­berek, egészségügyi helyze­tükkel senki nem törődött. A rosszul tápláltságnak is vége, az emberek általában mindenféle ételt esznek. Az is a győztes forrada­lomhoz tartozik, hogy a gyerekek és szüleik megis­merhették a tojás, a vaj, a hús ízét; hogy mindenki tud már írni, olvasni. A mezőgazdaságról Ismert — és erről is be­szélt Francisco —, hogy a forradalom után végrehaj­tották Kubában a földre­formot, államosították a bankokat, üzemeket. A föld­reform végrehajtása után állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek alakultak. — Kubában a mezőgazda­sági termelés 50 százalékát máris a termelőszövetkezetek adják. Jelentős számmal vannak azonban még egyéni gazdaságok Ezeken azok a volt zsellérek dolgoznak, akik földet kaptak, de még nem alakították meg ter­melőszövetkezetüket. Az ál­lami! gazdaságokban például a legkevesebb havi fizetés száz dollár. Iparosítás Nagyon sok volt a mun­kanélküli Kubában. Zsellér­csapatok vették kezükbe a vándorbotot, hogy szerencsét próbáljanak az ország tá­voli tájain. A cukornádvá­gók — számuk 400 ezer volt — csak három hónapig dol­gozhattak. — Most mindenkinek van állandó munkája — mon­dotta —, még a cukornádvá­góknak is. Ezért a cukor­nádvágás kicsi, de jó prob­lémát, munkaerőhiányt is okozott. A nép azonban úrrá lett ezen, összefogással idő­ben elvégeztük a cukornád­vágást — Iparositanak-e? — Megkezdjük ezt a mun­kát is. Jó segítséget kapunk ehhez a Szovjetuniótól és a szocialista tábor többi orszá­gaitól. Segit Kuba iparosítá­sában Magyarország is. Merre tart Kuba? Minden nép kizárólagos joga, hogy eldöntse, milyen társadalmi rendszerben akar élni. A kubaiak dolga, és senki másé, hogy meghatá­rozzák: merre tartson Kuba, Erről így beszélt Francisco Penalber: — Kubában a szocializmus épül, ahogy Fidel Castro megállapította: a marxizmus —leninizmus tanításával, Ml csak egyféle szocializmust is­merünk. Olyan szocializmust, amely például a szép Ma­gyarországon is épül. Mi, kubaiak keményen dolgo­zunk, békében akarunk élni. Forradalmunk védelmében azonban a fegyvert nem te­hetjük le, mert a yenki-im­perializmus fenyeget ben­nünket. De forradalmunk tüzét nem lehet kioltani, vi­lágítja utunkat. A beszélgetés után róttuk az esti Szeged utcáit. Fran­ciscónak tetszett a város. Morvay Sándor Dobi István fogadta Cséby Lajost Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, szombaton fo­gadta Cséby Lajost, a Ma­gyar Népköztársaság új szó­fiai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét az állo­máshelyére közeljövőben tör­ténő elutazása alkalmából. * Biszku Béla, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, szombaton fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköz­társaság új szófiai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét. (Sz. S.) Ez a cime annak a kiadványnak, amit n napok­ban az MSZMP Csongrád megyei bizottsága agit.-prop. osztálya, a Csongrád Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya, valamint a TIT Csongrád megyei szervezete közreadott. A kiadvány célját a ki­adók az alábbiakban hatá­rozták meg: »E füzet kereté­ben megkíséreljük a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekben jelenleg szélesebb körben alkalmazott jövede­lemelosztási formákat bemu­tatni. Azt akarjuk vele elér­ni. hogy most, amikor még a tervkészítések folynak, módja legyen minden szö­vetkezeti gazdának tanulmá­nyozni e füzetben felvetett kérdéseket, s kellő megfon­tolás és megvitatás után a szövetkezet és az egész tag­ság hasznára dönteni abban a kérdésben, hogy a köuet­kezö évben milyen anyagi ösztönző módszert alkalmaz­nak az eredményesebb gaz­dálkodás érdekében. Ha jól választ a szövetkezet tagsá­ga, akkor talpra kél a falu apraja és nagyja, és az ered­ményes munkának meglesz a gyümölcse. Az elkövetkező évek pedig meg fogják adni a végleges választ arra a kérdésre, hogy melyik jöve­delemelosztási rendszer a legalkalmasabb, és melyik bevezetése célszerű a közös gazdaság felvirágoztatása szempontjából*. A kiadványban foglaltak választ adnak azokra a leg­fontosabb gyakorlati kérdé­sekre. amelyek ma a terme­lőszövetkezetek vezetőit, tag­jait leginkább foglalkoztat­ják, a különböző jövedelem­elosztási formákkal kapcso­latban. Érthetően, mindenki számára világosan bemutat­ja azokat a különböző jöve­delemelosztási formákat, amelyeket ma már eredmé­nyesen alkalmaznák a ter­melőszövetkezetek. A helye­Emeletráépítés- „számrendszerben" Az idén gyorsabban készülnek az emeletráépítések Sokan úgy mondják, hogy mostanában divat földszintes meg emeletes házakra újabb szinteket építeni. Pedig ez nem lehet divat, hiszen soha ilyen ésszerű és olcsó dol­got nem kreáltak mademoi­selle Dior szalonjában. Nem divat az emeletráépítés, ha­nem a lakásnyerés és a vá­rosszépítés egyik kitűnő esz­köze. A helybeliek emlékez­hetnek a régi Valéria térre. A hepe-hupás kövezetet nem is számítva, elég, ha a ház­sorokat hasonlítják össze a mai Bartók Béla téren, s ki-ki meggyőződhet róla, milyen hasznos munkát vé­geznek a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói. Lehelne gyorsabban is Az évek során át mind­jobban belejöttek az emelet­ráépítés módszereibe. Tavaly már egészen jól ment a mun­ka, mert ugyanazok a bri­gádok, munkavezetők és épí­tésvezetők tevékenykedtek valamennyinél. Befejezték a Bartók Béla tér 4 számú há­zat, hozzákezdtek a 2, 6 és 11, valamint a Marx tér 17, a Dugonics tér 3 és 4 számú házak emeleteinek felhúzá­sához. Persze nem ment min­den simán: ősszel két he­lyen is beáztak a lakók. S ha ez roppant kellemetlen is, sajnos, a jelenleg haszná­latos tetőpótló ponyvák ese­tében szinte elkerülhetetlen. A tervezés és a kivitelezés sincs mindig összhangban. A még 1958-ben készült terv­programok olykor nem fe­lelnek meg a jövöbeli lakó jogos kívánságainak, s ezért menet közben kell változ­tatni rajtuk. Szemre úgy tűnik, hogy nem valami gyorsan halad­nak ezek az építkezések. Van is ebben némi igazság, na­bár a Bartók Béla tér 4 pél­dául kivétel a nemlétezö sza­bály alól: alig öt hónap alatt befejezték. Általánosságban viszont egy 8—10 lakásos emeletráépítést nyolc-tíz hó­nap alatt végeznek el. Ml ennek az oka? Egy — helyes — rendelkezés értel­mében október 1-től március 31-ig tilos a tetőtér megbon­tása. Tehát télen nem lehet emeletráépítést kezdeni, ha­nem legfeljebb belső mun­kákat végezhetnek, mint je­lenleg a Dugonics téren, ahol az úgynevezett vakfö­dém beépítése folyik. Az építőiparnak azonban szük­sége van átmenő építkezé­sekre, mégsem ezek hiánya hátráltatja a gyorsabb elő­rehaladást 0 gépesítés kielégítő Az idén minden bizonnyal hamarább elkészülnek a ter­vezett emeletráépítésekkel, mert egymás mellett levő házakon csinálhatják, s egy felvonulással két-három há­zon dolgozhatnak majd egy­szerre, mintegy szalagrend­szer-szerűen. Valamelyest javul a vál­lalat gépesítettsége is. Nem­régiben készült el házilag két Vízhányó-féle mozgatha­tó árbócdarú, és vásároltak is egyet Debrecenből. Talán még az idén kapnak egy má­sik típusú, korszerű árbóc­darut. Ha pedig az ígért autódaru is megérkezik — melyet földszintes házak esetében beemelésre, rako­dásra és az építési daruk összeszerelésére tudnák fel­használni —, a függőleges anyagmozgatás gépesítése ki­elégítőnek mondható. A víz­szintes irányú azért nem, mert mfg a nagy építkezé­seknél használatos toronyda­ruk nemcsak felemelik, ha­nem helyére is teszik az anyagot, a kis daruk csak emelnek, s a továbbiakban kézi erő segítségével jut rendeltetési helyére a tégla, betonelem stb. Ami a többi gépet illeti, a vállalat ellátottsága meg­felelő, felér akármelyik na­gyobb építőipari vállalaté­val. Ez a felügyeleti ható­ság, a tanács érdeme is. Anyagellátás tekintetében mar korántsem olyan jó a helyzet. Mivel számukra nem áll rendelkezésre köz­ponti készletező, különösen sok baj' fordul elő a szerel­vényanyagokkal kapcsolat­ban. Jellemző példa: a Bar­tók Béla tér 4-be még min­dig »tartoznak« négy mosdó­kagylóval. Késik a tervdokumentáció Állandó a mozaiklap hiá­nyu is. De ezen rövidesen segítenek, mert még az idén maguk kezdik el gyártását. Ennek lehetőségét az ipari övezetben létesülő új telep biztosítja. Ez a telephely minden tekintetben sok se­gítséget jelent: jobb lesz az anyagtárolás, a szakipari műhelyek gépesítése és a munka szervezettsége. Ha az iparvágány-kérdés i« megoldódna, akkor korszc rüség tekintetében nemigen hagyna kívánni valót. Jónéhány házra építenek még az idén emeletet a Sze­gedi Építőipari Vállalat dol­gozói. Nemcsak a folyamat­ban lévőket fejezik be, ha­nem újakat ls kezdenek. De az eddig elmondott problé­mákhoz még az is hozzátar­tozik, hogy egyelőre csak ki­jelölések vannak birtokuk­ban, tervdokumentációk nin­csenek. Pedig nélkülük nem­csak az építkezést lehetet­len megindítani, de pontos anyagmegrendelés sem ad­ható. S ha a bevezetőben divatról volt szó, érdemes megemlitenl, hogy a késői szerződéskötés, sajnos, való­h-n sűrűn előforduló jelen­ség még. Pedig már igazán kimehetne a divatból! A beruházások szervezett, gyors megvalósulása, a népgazda­ság érdeke ezt kfvánja. " K. sen kiválasztott jövedelemel­osztási formák növelik a ta­gok munkakedvét, érdeklő­dését, munkafegyelmét és al­kalmazásukkal a tagok egyet­len helyes útnak a közös gazdálkodást ismerik el. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása a termelőszö­vetkezetben biztosíték arra, hogy a tagok érdekelve le­gyenek a közös gazdaság jö­vedelmének növelésében, mert ez az egyéni boldogu­lásuk legfőbb forrása ls. A kiadvány részletesen foglalkozik a különböző jö­vedelemelosztási formákkal. Megállapítja, hogy a pré­miummal kiegészített m»m­kaegység-rendszer a legelter­jedtebb forma. Talán azért, mert a legegyszerűbb és a legkönnyebben érthető. Ezt a módszert valamennyi ter­melőszövetkezet alkalmazni tudja. Ahol az elmúlt évek során helyesen alkalmazták ezt a módszert, a termelő­szövetkezetek erősödtek, a közös és a tagok jövedelme megnövekedett. E módszer helyes alkalmazását a kiud­ványban konkrét példán ke­resztül mutatják be. Ehhez hasonló Jövedelem­elosztási forma az úgyneve­zett egész termés utáni pre­mizálási rendszer. Ennek a lényege az, hogy az elvégzett munkáért jóváírt munkaegy­ségen kivül az egész termés meghatározott százalékát, il­letve annak megfelelő fo­rintértékét adják az illető növények műveléséből, beta­karításából részt vállalt ta­goknak. Számos szövetkezet­bon azért választották a pre­mizálásnak ezt a módját, mert alacsonyabb termés esetén ls biztos prémiumot jelent. Az elmúlt évben ez a rendszer éppen az aszály miatt hatékonyabbnak bizo­nyult. mint a terven felüli eredmények utáni premizá­lás. Ez a módszer ösztönző, mert szem előtt tart i a a me­zőgazdasági termelés sajá­tosságait és azt a tényt, hogy a nemrégen még egyénileg gazdálkodó, új termelőszö­vetkezeti tagok szocialista gondolkodásmódja nem ala­kul ki egyik napról a má­sikra. Ezért ez az elosztási forma közelebb áll a tagok gondolkodásmódjához, mint a legfejlettebb módszerek. Ezt a módszert a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet már évek óta sikere­sen alkalmazza, amiről a megyénk termelőszövetkeze­teiből ott járt tagok szemé­lyesen ls meggyőződhettek. A kiadvány foglalkozik még ezenkívül az eredmé­nyességi munkaegyseg alkal­mazásával. a területi felosz­tás, a százalékos művelet* helyes alkalmazásával, az állattenyésztésben alkalma­zott különböző premizáláai módszerekkel, valamint a garantált pénzbeli díjazás bevezetésének lehetőségeivel Nyilvánvaló, hogy minden termelőszövetkezet tagsápa­nak magának kell eldönte­nie, hogy a munkaerő és gazdasági helyzetének meg­felelően, a kiadványban ja­vasolt főbb jövedelemelosz­tási formák közül melyiket választja. A tagsúg összeté­telének és munkakörülmé­nyeinek ismeretében a leg­megfelelőbbeket kell kivji lasztanunk. Helyes és vonzó jövedelemelosztási formával a fiatalság, is megnyerhető. mert hu azt látja, hogy a termelőszövetkezetben is megtalálja azt a jövedelmet, amit másutt, akkor szívesen dolgozik a termelőszövetke­zetben. Erre számtalan pél­dát tudnánk' felsorolni. Minden bizonnyal az a jö­vedelemelosztási forma fog előtérte Jutni, amelynél a társadalmi és egyéni érdek összhangja mellett u tagsag anyagi érdekeltsége kielégí­tést nyert, a mezőgazdaság számára előirt termésnövelés pedig megvalósítható­Mindezeket összefoglalva, ja­vasoljuk a termelőszövetke­zetek vezetőinek, tagjainak: olvassák, tanulmányozzák a kiadványban foglaltakat és válasszák ki azokat a jöve­delemelosztási formákat, amelyek legalkalmasabbak az ő szövetkezetükre. 'Bízunk abban, hogy a kiadvány nagymértékben segítségükre lesz a szövetkezeti tagoknak a közös gazdaságok megszi­lárdításában, valamint egyé­ni jövedelmük növelésében. Szeoeden a Morx téri vasheüben árusítják a gázkészülékeket Tudnivalók a propán-bután pás igényléséről Mint ismeretes, január el­sejével átszervezték a pro­pán-bután gáz- és a szénsav­ellátást. Az új évben az ÁFORT-ra bízták a kis- és nagykereskedelmi értékesí­tést. Ezzel kapcsolatban több fogyasztó fordult kérdéssel szerkesztőségünkhöz, milyen változást jelent ez Szegeden. Az átszervezés, a gazdacse­re a propán-bután gáz fo­gyasztók részére semmi vál­tozást nem hozott, hiszen ugyanúgy mint eddig, gáz­igényüket a vágóhíd mellet­ti telepen kell bejelenteniök, s ugyanúgy szállítják azt, mint korábban. Tavaly az utolsó negyedévben a váro­si tanács kereskedelmi osz­tálya a kerületi tanácsoknak adta át a propán-bután gáz elosztását. Ezért az Igénylők — üzemek és egyenek — ké­relmüket továbbra is a ke­rületi tanácsokhoz nyújtsák be. Korábban a Gáz- és Szén­savértékesítő Vállalat Szege­den, a Somogyi utcában hoz­ta forgalomba a szifonokhoz szükséges patronokat. Ezt az új évben a Vegyinagykeres­kedelmi Vállalat a Kiskeres­kedelmi Vállalaton keresztül juttatja el a fogyasztókhoz. A hálózati vezetékes gáz­fogyasztók eddig csak a Gáz­művektől kaphattak új gáz­rezsót, boylert, vagy tűzhe­lyet. Január elsejétől ugyan­csak a kiskereskedelem hoz­za forgalomba a gázkészülé­keket, Szegeden a 10-es szá­mú, Marx téri vasbolt. Disznóöléshez dézsákat és káposztás hordókat gyárt a Kádáripari Vállalat A szüret és annak minden utóhatása máz a múlté: a Szegedi Kádáripari Vállalat­nál tulajdonképpen holtsze­zon van. Még senki sem tud­hatja, milyen lesz az idei szőlőtermés: nem rendelnek hordókat a borpincészetek, termelőszövetkezetek, ma­gánosok. Januárban tehát nem bo­roshordókat, hanem dézsákat és ipari hordókat gyártanak a kádárok. Utóvégre ez a hónap a disznóölés és a ká­posztaeltevés ideje. Legalább 200 dizsnóöléshez való dézsát készítenek, melyekből sokat kap a szegedi kiskereskede­lem, a vetőmagbolt, és Ma­kóm ls szállítanak belőlük. A káposzta tárolására szolgáló hordókat — körülbelül 500 darabot — tartósító üzemek­hez továbbítják, s a finom savanyúkáposztával együtt végül külföldre, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság üzleteibe kerül­nek. A múlt év jól sikerült: 104,2 százalékra teljesítette tervét a Kádáripari Vállalat, s a terven felül szerzett nye­reség nemcsak a népgazdaság számára hasznos, hanem az üzem dolgozóit is megörven­dezteti majd nyereségrésze­sedés formájában. Remélik, hogy az idei év sem lesz rosszabb a tavalyinál, hiszen a kilátások biztatóak

Next

/
Thumbnails
Contents