Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
3 Vasárnap, 1962. jannár T. A forradalom lángjai Kubában i Jövedelemelosztás beszélgetés Francisco Penalber-rel, a Kubai Forradalmi iffúsági Szövetség titkárával A hazánkban tartózkodó es a Szegedet is meglátogató Francisco Penalber, a Kuboi Forradalmi Ifjúsági Szövetség titkára szavait hallgatom. Esti városnézés előtt találkoztunk, s a kérdésekre dallamos spanyol nyelven válaszolt. A múltról csendesen, hiszen egy nép nem régi, de már elűzött fájdalma, megalázottsága és nyomora volt benne. Miért győztek ? Nyúlunk, hollófekete hajú ember Francisco. Huszonkilenc esztendős. Ütja — o hős fcubai nép útja. Fide> Castro — mint ismeretes — esztendőkkel ezelőtt néhány társéval kezdte a szabadságharcot a yenki-imperializmus ellen. Aztán nőtt a küzdők csapata. Felkelt a nép! Közöttük volt *— már a harc kezdetén — Francisco is. Az elűzött kubai diktátornak, Batistának — a több mint hatmillió lakosú országban — 40 ezer, korszerűen felfegyverzett, az imperializmustól segített hadserege volt. Mégis miért győzhetett a forradalom? — erre is kerestem a választ. — A legsötétebb feudalizmus telepedett országunkra — mondotta. — Nincstelenség. szellemi elmaradottság volt a nép sorsa, apáról fiúra szállóan. Ugyanakkor ogösen álltak a földbirtokosok, üzletemberek ragyogó palotái. Kuba akkor teljesen ki volt szolgáltatva a yenkiímperializmusnak. Szószólói és kiszolgálói azt kürtölték, hogy Kuba 6ohasem lehet szabad, független. Kubában mégis győzött a haladás, a forradalom, mert egy emberként kiharcolta a kubai nép. Félelem nélkül, nem csüggedve és nem hátrálva. A harc, amit vívtunk, az igazi humanizmusért, azért folyt, hogy a szó teljes értelmében ember legyen az ember. Ezért is győztünk. Ennek moöt három esztendeje. Alapvető változások Három esztendő a történelemben röpke pillanat. Mégis Kubában a forradalom győzelme óta eltelt időben alapvető változások történtek. A népnek a forradalom melengető lángja három év alatt többet adott, mint a megelőző hosszú évtizedek. Kuba gazdag orszác. De attól kezdve, hogy a spanyolok felfedezték Dél-Amerikát, amely később a yenkiimperializmus uralma alá került — ez a gazdagság sokak hihetetlenül nehéz munkájával keveseké lett. — Hazámban, Kubában — Francisco Penalber mélyet szippant a cigarettájából — három évvel ezelőtt ls bőven fizetett a föld, a nyersanyag. Mégis akkor a cukornádvágók, a kisbérlők, a földbirtokokon dolgozó munkások, a XX. században, nem ettek tojást, vajat. húst. Nem akartam hinni ezt, kérdeztem a tolmácsot, hogy jól fordítja-e Francisco szavait. Jól fordította, s kubai barátunk megismételte: — Nem ettek vajat, tojást, húst. Ezek a dolgok egyáltalán nem voltak népélelmezési cikkek. A szegények főként kukoricalisztet, olykor babot, rizst fogyasztottak. A rendkívül rossz táplálkozás miatt haltak az emberek, egészségügyi helyzetükkel senki nem törődött. A rosszul tápláltságnak is vége, az emberek általában mindenféle ételt esznek. Az is a győztes forradalomhoz tartozik, hogy a gyerekek és szüleik megismerhették a tojás, a vaj, a hús ízét; hogy mindenki tud már írni, olvasni. A mezőgazdaságról Ismert — és erről is beszélt Francisco —, hogy a forradalom után végrehajtották Kubában a földreformot, államosították a bankokat, üzemeket. A földreform végrehajtása után állami gazdaságok, termelőszövetkezetek alakultak. — Kubában a mezőgazdasági termelés 50 százalékát máris a termelőszövetkezetek adják. Jelentős számmal vannak azonban még egyéni gazdaságok Ezeken azok a volt zsellérek dolgoznak, akik földet kaptak, de még nem alakították meg termelőszövetkezetüket. Az állami! gazdaságokban például a legkevesebb havi fizetés száz dollár. Iparosítás Nagyon sok volt a munkanélküli Kubában. Zsellércsapatok vették kezükbe a vándorbotot, hogy szerencsét próbáljanak az ország távoli tájain. A cukornádvágók — számuk 400 ezer volt — csak három hónapig dolgozhattak. — Most mindenkinek van állandó munkája — mondotta —, még a cukornádvágóknak is. Ezért a cukornádvágás kicsi, de jó problémát, munkaerőhiányt is okozott. A nép azonban úrrá lett ezen, összefogással időben elvégeztük a cukornádvágást — Iparositanak-e? — Megkezdjük ezt a munkát is. Jó segítséget kapunk ehhez a Szovjetuniótól és a szocialista tábor többi országaitól. Segit Kuba iparosításában Magyarország is. Merre tart Kuba? Minden nép kizárólagos joga, hogy eldöntse, milyen társadalmi rendszerben akar élni. A kubaiak dolga, és senki másé, hogy meghatározzák: merre tartson Kuba, Erről így beszélt Francisco Penalber: — Kubában a szocializmus épül, ahogy Fidel Castro megállapította: a marxizmus —leninizmus tanításával, Ml csak egyféle szocializmust ismerünk. Olyan szocializmust, amely például a szép Magyarországon is épül. Mi, kubaiak keményen dolgozunk, békében akarunk élni. Forradalmunk védelmében azonban a fegyvert nem tehetjük le, mert a yenki-imperializmus fenyeget bennünket. De forradalmunk tüzét nem lehet kioltani, világítja utunkat. A beszélgetés után róttuk az esti Szeged utcáit. Franciscónak tetszett a város. Morvay Sándor Dobi István fogadta Cséby Lajost Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, szombaton fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköztársaság új szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét az állomáshelyére közeljövőben történő elutazása alkalmából. * Biszku Béla, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szombaton fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköztársaság új szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (Sz. S.) Ez a cime annak a kiadványnak, amit n napokban az MSZMP Csongrád megyei bizottsága agit.-prop. osztálya, a Csongrád Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya, valamint a TIT Csongrád megyei szervezete közreadott. A kiadvány célját a kiadók az alábbiakban határozták meg: »E füzet keretében megkíséreljük a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelenleg szélesebb körben alkalmazott jövedelemelosztási formákat bemutatni. Azt akarjuk vele elérni. hogy most, amikor még a tervkészítések folynak, módja legyen minden szövetkezeti gazdának tanulmányozni e füzetben felvetett kérdéseket, s kellő megfontolás és megvitatás után a szövetkezet és az egész tagság hasznára dönteni abban a kérdésben, hogy a köuetkezö évben milyen anyagi ösztönző módszert alkalmaznak az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Ha jól választ a szövetkezet tagsága, akkor talpra kél a falu apraja és nagyja, és az eredményes munkának meglesz a gyümölcse. Az elkövetkező évek pedig meg fogják adni a végleges választ arra a kérdésre, hogy melyik jövedelemelosztási rendszer a legalkalmasabb, és melyik bevezetése célszerű a közös gazdaság felvirágoztatása szempontjából*. A kiadványban foglaltak választ adnak azokra a legfontosabb gyakorlati kérdésekre. amelyek ma a termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait leginkább foglalkoztatják, a különböző jövedelemelosztási formákkal kapcsolatban. Érthetően, mindenki számára világosan bemutatja azokat a különböző jövedelemelosztási formákat, amelyeket ma már eredményesen alkalmaznák a termelőszövetkezetek. A helyeEmeletráépítés- „számrendszerben" Az idén gyorsabban készülnek az emeletráépítések Sokan úgy mondják, hogy mostanában divat földszintes meg emeletes házakra újabb szinteket építeni. Pedig ez nem lehet divat, hiszen soha ilyen ésszerű és olcsó dolgot nem kreáltak mademoiselle Dior szalonjában. Nem divat az emeletráépítés, hanem a lakásnyerés és a városszépítés egyik kitűnő eszköze. A helybeliek emlékezhetnek a régi Valéria térre. A hepe-hupás kövezetet nem is számítva, elég, ha a házsorokat hasonlítják össze a mai Bartók Béla téren, s ki-ki meggyőződhet róla, milyen hasznos munkát végeznek a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói. Lehelne gyorsabban is Az évek során át mindjobban belejöttek az emeletráépítés módszereibe. Tavaly már egészen jól ment a munka, mert ugyanazok a brigádok, munkavezetők és építésvezetők tevékenykedtek valamennyinél. Befejezték a Bartók Béla tér 4 számú házat, hozzákezdtek a 2, 6 és 11, valamint a Marx tér 17, a Dugonics tér 3 és 4 számú házak emeleteinek felhúzásához. Persze nem ment minden simán: ősszel két helyen is beáztak a lakók. S ha ez roppant kellemetlen is, sajnos, a jelenleg használatos tetőpótló ponyvák esetében szinte elkerülhetetlen. A tervezés és a kivitelezés sincs mindig összhangban. A még 1958-ben készült tervprogramok olykor nem felelnek meg a jövöbeli lakó jogos kívánságainak, s ezért menet közben kell változtatni rajtuk. Szemre úgy tűnik, hogy nem valami gyorsan haladnak ezek az építkezések. Van is ebben némi igazság, nabár a Bartók Béla tér 4 például kivétel a nemlétezö szabály alól: alig öt hónap alatt befejezték. Általánosságban viszont egy 8—10 lakásos emeletráépítést nyolc-tíz hónap alatt végeznek el. Ml ennek az oka? Egy — helyes — rendelkezés értelmében október 1-től március 31-ig tilos a tetőtér megbontása. Tehát télen nem lehet emeletráépítést kezdeni, hanem legfeljebb belső munkákat végezhetnek, mint jelenleg a Dugonics téren, ahol az úgynevezett vakfödém beépítése folyik. Az építőiparnak azonban szüksége van átmenő építkezésekre, mégsem ezek hiánya hátráltatja a gyorsabb előrehaladást 0 gépesítés kielégítő Az idén minden bizonnyal hamarább elkészülnek a tervezett emeletráépítésekkel, mert egymás mellett levő házakon csinálhatják, s egy felvonulással két-három házon dolgozhatnak majd egyszerre, mintegy szalagrendszer-szerűen. Valamelyest javul a vállalat gépesítettsége is. Nemrégiben készült el házilag két Vízhányó-féle mozgatható árbócdarú, és vásároltak is egyet Debrecenből. Talán még az idén kapnak egy másik típusú, korszerű árbócdarut. Ha pedig az ígért autódaru is megérkezik — melyet földszintes házak esetében beemelésre, rakodásra és az építési daruk összeszerelésére tudnák felhasználni —, a függőleges anyagmozgatás gépesítése kielégítőnek mondható. A vízszintes irányú azért nem, mert mfg a nagy építkezéseknél használatos toronydaruk nemcsak felemelik, hanem helyére is teszik az anyagot, a kis daruk csak emelnek, s a továbbiakban kézi erő segítségével jut rendeltetési helyére a tégla, betonelem stb. Ami a többi gépet illeti, a vállalat ellátottsága megfelelő, felér akármelyik nagyobb építőipari vállalatéval. Ez a felügyeleti hatóság, a tanács érdeme is. Anyagellátás tekintetében mar korántsem olyan jó a helyzet. Mivel számukra nem áll rendelkezésre központi készletező, különösen sok baj' fordul elő a szerelvényanyagokkal kapcsolatban. Jellemző példa: a Bartók Béla tér 4-be még mindig »tartoznak« négy mosdókagylóval. Késik a tervdokumentáció Állandó a mozaiklap hiányu is. De ezen rövidesen segítenek, mert még az idén maguk kezdik el gyártását. Ennek lehetőségét az ipari övezetben létesülő új telep biztosítja. Ez a telephely minden tekintetben sok segítséget jelent: jobb lesz az anyagtárolás, a szakipari műhelyek gépesítése és a munka szervezettsége. Ha az iparvágány-kérdés i« megoldódna, akkor korszc rüség tekintetében nemigen hagyna kívánni valót. Jónéhány házra építenek még az idén emeletet a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói. Nemcsak a folyamatban lévőket fejezik be, hanem újakat ls kezdenek. De az eddig elmondott problémákhoz még az is hozzátartozik, hogy egyelőre csak kijelölések vannak birtokukban, tervdokumentációk nincsenek. Pedig nélkülük nemcsak az építkezést lehetetlen megindítani, de pontos anyagmegrendelés sem adható. S ha a bevezetőben divatról volt szó, érdemes megemlitenl, hogy a késői szerződéskötés, sajnos, valóh-n sűrűn előforduló jelenség még. Pedig már igazán kimehetne a divatból! A beruházások szervezett, gyors megvalósulása, a népgazdaság érdeke ezt kfvánja. " K. sen kiválasztott jövedelemelosztási formák növelik a tagok munkakedvét, érdeklődését, munkafegyelmét és alkalmazásukkal a tagok egyetlen helyes útnak a közös gazdálkodást ismerik el. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása a termelőszövetkezetben biztosíték arra, hogy a tagok érdekelve legyenek a közös gazdaság jövedelmének növelésében, mert ez az egyéni boldogulásuk legfőbb forrása ls. A kiadvány részletesen foglalkozik a különböző jövedelemelosztási formákkal. Megállapítja, hogy a prémiummal kiegészített m»mkaegység-rendszer a legelterjedtebb forma. Talán azért, mert a legegyszerűbb és a legkönnyebben érthető. Ezt a módszert valamennyi termelőszövetkezet alkalmazni tudja. Ahol az elmúlt évek során helyesen alkalmazták ezt a módszert, a termelőszövetkezetek erősödtek, a közös és a tagok jövedelme megnövekedett. E módszer helyes alkalmazását a kiudványban konkrét példán keresztül mutatják be. Ehhez hasonló Jövedelemelosztási forma az úgynevezett egész termés utáni premizálási rendszer. Ennek a lényege az, hogy az elvégzett munkáért jóváírt munkaegységen kivül az egész termés meghatározott százalékát, illetve annak megfelelő forintértékét adják az illető növények műveléséből, betakarításából részt vállalt tagoknak. Számos szövetkezetbon azért választották a premizálásnak ezt a módját, mert alacsonyabb termés esetén ls biztos prémiumot jelent. Az elmúlt évben ez a rendszer éppen az aszály miatt hatékonyabbnak bizonyult. mint a terven felüli eredmények utáni premizálás. Ez a módszer ösztönző, mert szem előtt tart i a a mezőgazdasági termelés sajátosságait és azt a tényt, hogy a nemrégen még egyénileg gazdálkodó, új termelőszövetkezeti tagok szocialista gondolkodásmódja nem alakul ki egyik napról a másikra. Ezért ez az elosztási forma közelebb áll a tagok gondolkodásmódjához, mint a legfejlettebb módszerek. Ezt a módszert a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet már évek óta sikeresen alkalmazza, amiről a megyénk termelőszövetkezeteiből ott járt tagok személyesen ls meggyőződhettek. A kiadvány foglalkozik még ezenkívül az eredményességi munkaegyseg alkalmazásával. a területi felosztás, a százalékos művelet* helyes alkalmazásával, az állattenyésztésben alkalmazott különböző premizáláai módszerekkel, valamint a garantált pénzbeli díjazás bevezetésének lehetőségeivel Nyilvánvaló, hogy minden termelőszövetkezet tagsápanak magának kell eldöntenie, hogy a munkaerő és gazdasági helyzetének megfelelően, a kiadványban javasolt főbb jövedelemelosztási formák közül melyiket választja. A tagsúg összetételének és munkakörülményeinek ismeretében a legmegfelelőbbeket kell kivji lasztanunk. Helyes és vonzó jövedelemelosztási formával a fiatalság, is megnyerhető. mert hu azt látja, hogy a termelőszövetkezetben is megtalálja azt a jövedelmet, amit másutt, akkor szívesen dolgozik a termelőszövetkezetben. Erre számtalan példát tudnánk' felsorolni. Minden bizonnyal az a jövedelemelosztási forma fog előtérte Jutni, amelynél a társadalmi és egyéni érdek összhangja mellett u tagsag anyagi érdekeltsége kielégítést nyert, a mezőgazdaság számára előirt termésnövelés pedig megvalósíthatóMindezeket összefoglalva, javasoljuk a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak: olvassák, tanulmányozzák a kiadványban foglaltakat és válasszák ki azokat a jövedelemelosztási formákat, amelyek legalkalmasabbak az ő szövetkezetükre. 'Bízunk abban, hogy a kiadvány nagymértékben segítségükre lesz a szövetkezeti tagoknak a közös gazdaságok megszilárdításában, valamint egyéni jövedelmük növelésében. Szeoeden a Morx téri vasheüben árusítják a gázkészülékeket Tudnivalók a propán-bután pás igényléséről Mint ismeretes, január elsejével átszervezték a propán-bután gáz- és a szénsavellátást. Az új évben az ÁFORT-ra bízták a kis- és nagykereskedelmi értékesítést. Ezzel kapcsolatban több fogyasztó fordult kérdéssel szerkesztőségünkhöz, milyen változást jelent ez Szegeden. Az átszervezés, a gazdacsere a propán-bután gáz fogyasztók részére semmi változást nem hozott, hiszen ugyanúgy mint eddig, gázigényüket a vágóhíd melletti telepen kell bejelenteniök, s ugyanúgy szállítják azt, mint korábban. Tavaly az utolsó negyedévben a városi tanács kereskedelmi osztálya a kerületi tanácsoknak adta át a propán-bután gáz elosztását. Ezért az Igénylők — üzemek és egyenek — kérelmüket továbbra is a kerületi tanácsokhoz nyújtsák be. Korábban a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat Szegeden, a Somogyi utcában hozta forgalomba a szifonokhoz szükséges patronokat. Ezt az új évben a Vegyinagykereskedelmi Vállalat a Kiskereskedelmi Vállalaton keresztül juttatja el a fogyasztókhoz. A hálózati vezetékes gázfogyasztók eddig csak a Gázművektől kaphattak új gázrezsót, boylert, vagy tűzhelyet. Január elsejétől ugyancsak a kiskereskedelem hozza forgalomba a gázkészülékeket, Szegeden a 10-es számú, Marx téri vasbolt. Disznóöléshez dézsákat és káposztás hordókat gyárt a Kádáripari Vállalat A szüret és annak minden utóhatása máz a múlté: a Szegedi Kádáripari Vállalatnál tulajdonképpen holtszezon van. Még senki sem tudhatja, milyen lesz az idei szőlőtermés: nem rendelnek hordókat a borpincészetek, termelőszövetkezetek, magánosok. Januárban tehát nem boroshordókat, hanem dézsákat és ipari hordókat gyártanak a kádárok. Utóvégre ez a hónap a disznóölés és a káposztaeltevés ideje. Legalább 200 dizsnóöléshez való dézsát készítenek, melyekből sokat kap a szegedi kiskereskedelem, a vetőmagbolt, és Makóm ls szállítanak belőlük. A káposzta tárolására szolgáló hordókat — körülbelül 500 darabot — tartósító üzemekhez továbbítják, s a finom savanyúkáposztával együtt végül külföldre, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság üzleteibe kerülnek. A múlt év jól sikerült: 104,2 százalékra teljesítette tervét a Kádáripari Vállalat, s a terven felül szerzett nyereség nemcsak a népgazdaság számára hasznos, hanem az üzem dolgozóit is megörvendezteti majd nyereségrészesedés formájában. Remélik, hogy az idei év sem lesz rosszabb a tavalyinál, hiszen a kilátások biztatóak