Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

Vasárnap, 1962. Jann&r 7. 4 A FELEDHETETLEN ODESSZA PRÓBA KÖ2SEN Tiszteletbeli pionírrá avattak Az odesszai városi tanács épülete en szeretnének egyszer elutazni. Egymást követték a kérdések. Egy kalácsképíi, dundi kislány a szegedi Jurij Gagarin-iskola tanulói irárit kérdezősködött, a nagyobbakat pedig már a magyar filmszínészek is érdekelték. Sok érdekes dolgot megtudtam tőlük és tanáraiktól. A többi között például azt, hogy legtöbbjük igen szorgalmas tanuló. Az iskola 25 osztályának 860 tanulója közül csak tizenkettőnek van elégséges osztályzata, a többi jó-, jeles-, illetve kitűnőrendű. Az első osztályba hétéves korban lehet beiratkozni, a kilenc, tíz és a tizenegyedik osztály tanulói azonban hetenként két napot már gyárban dolgoznak. Mire elvégzik a tizenegy osztályos általános iskolát, jól elsajátítanak egy-egy szakmát is, s így a kétéves kötelező fizikai munka valamelyik üzemben nem jelent különösebb terhet számukra. Csak ezután mehetnek technikumba vagy egyetemre továbbtanulni. Egy alkalommal zölték velem, hogy meghívást kaptam az Odesszai 58-as számú Iskolába. Oda, ahol J. A. Kulik asszony, Szeged egyik leglelkesebb propagandistája is tanít. Örömmel vettem tudomásul az értesítést, mert Jekatyerina Alekszejevnára jól emlékeztem, ő is tagja volt annak a háromtagú odesszai küldöttségnek, amely 1961 augusztusában meglátogatta városunkat. Rögtön megjelent előttem az a kép, amikor a rokonszenves szovjet pedagógusnö hosszú percekig gyönyörködött a Beloiannisz téri zenélóóra játékában, majd fényképet kért róla, hogy Odesszában megmutathassa "gyermekeinek*. Ismétlem: szíves-örömest tettem tiszteletemet a fentebb nevezett iskolában, habár akkor még nem sejthettem, hogy soha nem tapasztalt gyönyörű élmény vár ott rám. Mintegy 850 főnyi kipirult arcú gyermeksereg fogadott, méghozzá olyan ovációval, hogy a megilletődéstől alig találtam megfelelő köszönő szavakat. A tolmácsom — egy kárpát-ukrán asszonyka — úgyszintén. A füle hegyéig ellepte a pírhullóm, zavartan mosolygott és alig jött ki hang a torkán. A tágas folyosókon, a hallban, a színházteremben mindenütt tapsoló, éljenző fiúk és lányok mosolyogtak felénk és kórusban kérték, hogy mondjak néhány szót Szegedről. Evégett fel kellett mennünk a pódiumra. Nem tehetek róla — csak ügyetlen, félbeharapott mondatokban tudtam beszélni. Ügy láttam, megbocsátottak. Ha lehet, még dübörgőbbé vált az ováció, miközben egy pöttömnyi lányka vörös pionírnyakkendővel ékített fel. Egy másik meg bokornyi virágköteggel kedveskedett, egy harmadik pedig Lenin-jelvényt tűzött a kabátomra. Mindhárman mondtak valami köszöntésfélét, amit a forró hangulatban már csak azért sem érthettem meg, mert a kísérőm és fordítóm épp úgy nem lelt még magára, mint én. Kulik elvtársnő azután valószínűleg megsajnált minket. ö tartott egy újabb kis élménybeszámolót Szegedről. Szépeket mondhatott nagyon, mert a zsúfolt terem falai már-már kidőlni készültek a hurrázástól. Szegednek szólt J • Ieg és természetes közvetlensége fogadtatás, tisztelt olvasóim. Ha Önök közül bárki meglátogatná ezt az odesszai iskolát, ugyanilyeh szíves fogadtatásban lenne része. Mert a szegedieknek őszinte, sőt szinte rajongó barátai ezek a gyerekek. Köszönhetjük ezt mindenekelőtt Jekatyerina Alekszejevna igazgatóhelyettesnek, aki szegedi látogatása után — amint az egyik copfos csöppség elpletykálta — egy hónapig csak a mi városunkról mesélt a lelkes pioníroknak. De mesélem én is tovább sorjában. A kislányok — többen közülük olyanok, akiknek legszívesebben "kezét csókolom«-mal köszönne az ember — megmutattak a teremben egy díszes sarkot, amely a szovjet—magyar barátságot szemléltette. Szegedről készült fényképek, a Dél-Magyarország cikkeinek, képeinek kivágatai, a Znamja Kommunizma című helyi lap szegedi vonatkozású cikkei stb. láthatók itt ízléses dekoráció keretében. A fő helyet egy gondos írású, iniciálés dolgozat foglalja el — Szegedről szól. Az egyik tanuló fogalmazta azoknak az előadásoknak alapján, amelyeket Kulik tanár nénitől hallott Mutatták a gyerekek Magyarország térképét is, amelyen számukra Szeged a legszebb és legkedvesebb város, s ahova valamennyiFöldművesszövetkezeti vezetőségválasztások Négy ív nagy idő. Ekkor volt IV. kongresszus* a szövetkezeti mozgalomnak. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács és a SZÖVOSZ igazgatósága úgy döntött — az alapszabály értelmében —, hogy 1962-ben újjá kell választani a vezetőségeket és márciusban össze kell bírni az V. kongresszust, ahol a földművesszövetkezetek, testvérszövetkezetek legjobb tagjai — mint küldöttek — értékelik az eltelt időszak munkáját és a megváltozott körülmények között határozzák meg a soron következő feladataikat. A megye valamennyi földművesszövetkezeténck, szakszövetkezetének igazgatóságai, apparátusa, ma már azt teszik, hogy minden este — valamelyik tagnak a lakásán, vagy iskolánál, kultúrházban — tanácskoznak a tagsággal. Értékelik az eltelt 4 év munkáját — ezen belül az 1961. év eredményeit. Vizsgálat tárgyává teszik azt, hogy az igazgatóság, az apparátus, hogyan hajtotta végre a küldöttgyűlés határozatait, hogyan vette figyelembe a tagság javaslatait az egyes feladatok megvalósításában, mint például a szakosításban. a beruházásban, a forgalmi és jövedelmezőségi tervek teljesítésében, a meglevő vagyon őrzése és állandó gyarapítása szempontjából. Ezek mellett azt is helyes és szükséges értékelni, hogyan vette ki a tagság a részét saját határozatainak végrehajtásából. Akkor cselekszik helyesen a tagság, ha az igazgatóság hívására elmegy a taggyűlésekre és őszintén, tárgyilagosan nyilatkozik a végzett munkáról és felelősségének tudatában szavaz amellett a küldött mellett, akire rábízza a körzet tagsága, hogy ügvét, álláspontját képviselje a küldöttgyűléseken. A körültekintő küldöttválasztás azt eredményezi, hogy a küldöttgyűlés olyan vezetőséget tud majd választani, amely méltó és képes lesz arra, hogy a szövetkezetet igazgassa. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi vezetőségek valamennyi tagját hagyjuk ki a választásokon. Akik az adott időszak alatt jól dolgoztak, azokat feltétlen helyes, ha a tagság, a küldöttek újjáválasztják. Emellett azok helyett, akik passzívan szemlélték a szövetkezet feladatainak megoldását, válasszunk újakat. A tagság, a küldöttek akkor cselekszenek jól, ha a vezetőségekbe választanak lelkes, megfontolt fiatalokat, aktívan tevékenykedő nőket és a kulturális munkához jól értő értelmiségieket, valamint a különböző testvérszövetkezetek képviselőit. A vezetőségválasztás igen fontos a szövetkezeti mozgalom életében. Éppen azért jól meg kell alapozni. A taggyűléseken, tanácskozásokon össze kell gyűjteni a tagság véleményét és azt a küldöttgyűlés beszámolójába be kell dolgozni, ezentúl az ötéves program szerinti határozati javaslatban is kifejezésre kell juttatni. A tagság, a küldöttek egyetértésével kell megvitatni, illetve megválasztani az űj vezetőségeket. Arra kell vigyázni, nehogy összeférhetetlenség álljon elő, tehát meg kell nézni, nehogy szoros rokoni kapcsolat legyen az új vezetőségek tagjai között. A küldöttgyűlések akkor cselekszenek helyesen, ha az újonnan megválasztott vezetőségek feladatává tűzik a saját erőből történő beruházások mihamarabbi megvalósítását, ami azt jelenti, hogy igen komoly összegű állami hitelt kell visszafizetni a szövetkezeteknek. E feladat megvalósítása abban az esetben lehetséges, ha a tagság, a küldöttek jó vezetőséget választanak és az új vezetőség az apparátusra, illetve a tagságra támaszkodva, szorosan együttműködve a párt- és állami szervekkel dolgozik. Ennek megvan minden tekintetben a reális lehetősége Simon Sándor A gyárakban az 58-as iskola növendékeit. Nem ajnározzák, oktatják őket szüntelenül, mert már rájöttek, hogy a gyermekek nem szeretik, ha állandóan figyelik mozdulataikat. Magukra hagyják tehát őket a munkapadoknál, hogy önállóbbak legyenek és alkotni tudjanak. Az iskola és az üzemek közötti szoros barátságot egyébként az is mutatja, hogy kölcsönösen részt vesznek egymás ünnepségein. Ezenkívül az iskola tanárai — valamennyien nők, csak egy férfi van közöttük — illetve az üzemek vezetői, rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. Lehetetlen volt búcsúznom a lelkes kis barátok köréből addig, amíg bele nem egyeztem, hogy tiszteletbeli pionírrá avassanak. Ez abból állt, hogy berajzolják a nevem egy drágakötésű díszkönvvbe, a legjelesebb tanulók nevei közé. Utána Nadja Krilova és Tanja Koljenceva nyolcadik osztályos kislányok — nagylányok — két-két cuopanős csók kíséretében átnyújtottak egy maguk készítette albumot, amelyben a legkiválóbb odesszai munkásokról, tudósokról. diákokról, no meg az első űrhaiós, Jurij Gagarinról készült rajzok sorakoztak. A legelső oldalon pedig a bejegyzés arról, hogy 1961. november 14-én az "Odeszszai 58-as számú Iskola* kollektívája engem tiszteletbeli pionírrá avatott. Csak egyetlen szívességre kértek ennek ellenében: küldjek nekik minél több fényképfelvételt Szegedről, hogy még jobban megismerhessék Odessza testvérvárosának életét. Kérésüket azóta már teljesítettem. Nagy István Tel jes lendülettel készülnek a Szegcdi Ncmzrti Színház művészei az Aranyember január 17-i bemutatójára. Képünk próba közben készült Szendrrí Józsefről, az előadás rendezőjéről, Baracsi Ferencről, aki Tímár Mihá'r szerepét játssza, és a Noémit alakító Papp Éváról. Háromezernégyszáz új lakás a vegyipari do gozóknak A vegyiparnak az ötéves sara. A vegyipar minden tervben mintegy 600 millió egyes dolgozója körülbelül — hatszázmillió — forint jut 500 forint értékű munkaruszociális és egészségügyi cé- hát kapott tavaly, lókra. Az előirányzat nagyságát kifejezően érzékelteti, ha arányba állítjuk a hároméves terv szociális beruházásaival, amelyekre 185 millió forintot költöttek. Különös gondot fordítanak arra, hogy az új üzemek dolgozóit korszerű, szép lakásba Költöztessék. Az új gyárak közelében 3400 lakást építenek öt év alalt. Ezer-ezer lakást kap Kazincbarcika és a tiszaszederkényi új város, a bővülő Borsodi Vegyikombinát, a Berentei Vegyiművek, illetve a Tiszavidéki Vegyikombinát dolgozói. Szolnokon a Tisza-Menti Vegyiművek dolgozóinak 270, Székesfehérvárott a könnyűfémmű munkásainak 200 lakást juttatnak. Nagyobb lakásépítkezés lesz Nyergesújfalun, Komáromban és több más vegyipari központban. A magános dplgozókat munkásszálláson helyezik el. Nagyobb szállót építenek Kazincbarcikán s több más, új üzem szomszédságában. A régi üzemek között szinte alig akad, amelyiknek nc pótolná hiányzó munkásellátási intézményeit. Sok új étterem, konyha, óvoda, bölcsőde nyílik 1965-ig. Az ötéves terv első évében az üzemek több mint 35 millió forintot költöttek a dolgozók munkaruha-ellátáFajtaösszehasonlitó kísérletek Az állami gazdaságok főigazgatóságán most összesÍT tik az elmúlt évi kísérletek eredményeit, amelyek számos területen értékes tapasztalatokat hoztak. Különösen sokoldalú vizsgálatokat folytattak a gazdaságok a kukoricatermeszlés nagyüzemi módszereinek kidolgozására. A Lajta-hansági állami gazdaságban például 11000 holdat vontak kísérlet alá, s többek között a komplex, mechanizált nagyüzemi termesztés módszereit, a korai hibridfajtákat tanulmányozták, és megkezdték egy saját, korai hibridkukoricafajta elszaporítását. A gazdaság kiváló növénytermesztői az elmúlt évben már 10 000 holdra elegendő vetőmagot állítottak elő a lajtahansági l-es fajtájú hibridkukoricából. A bajaiak fajtaösszehasonlító kísérletén az MV—l-es vált be a legjobban, amely az aszályos esztendő ellenere 28,86 mázsával fizetett. Békés—Csongrádban az egyik legfontosabb kukoricatermesztő tájunkon magnézium műtrágyázással ki sérleteztek, jó eredménnyel. Hollandia kiválóan alkalmas a téli sportok uzéstre, mert amint beköszönt a hideg, remek korcsolyapályává válik valamennyi tó és csatorna. A képen: Kinderdijk egy része, a híres szélmalmokkal.