Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

Kedd. 1061. december 5. 2 Zorin elvtárs felszólalása az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának vitájában — a kozmihm térség békés felhasználásáról At ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága hétfő dél­előtti ülésén megkezdték a vitát n kozmikus térség bé­kés felhasználásának kérdé­séről. Elsőnek Stevenson ameri­kai küldött szólalt fel. A kö­vetkező felszólaló, Zorin kül­ügyminiszterhelyettes. a Szovjetunió képviselője, rá­mutatott, hogy az emberiség ősrégi álma, a kozmikus térség meghó­dítsa* ma már a valóság világába tartozik. Foglalkozott a kozmikus tér­ség meghódítása terén elért nagyszerű szovjet sikerek­kel, beszélt Gagarin és Tyi­tov űrrepüléséről és említést tett áz Egyesült Államoknak ezen a területen elért ered­nienyeiről is. Hosszasan foglalkozott Zo­rin a kozmikus térség békés felhasználása érdekében szükséges nemzetközi együtt­működéssel és hangsúlyozta, hogy ennek az együttműködés­nek elsősorban a Szovjet­unió és a/. Egyesült Álla­mok közötti megállapodá­son kell nyugodnia. Leszögezte, hogy a szovjet kormány álláspontja szerint egyenlő képviseletet kell biz­tosítani az ENSZ világűr­bizottságában a Keletnek, a Nyugatnak és az el nem kö­telezett országoknak. Az Egyesült Államok viszont makacsul arra törekszik, hogy előnyöket biztosítson a maga és nyugati szövetsége­sei szátpára. Zorin végül bejelentette, hogy küldöttsége tanulmányoz­za a Stevenson által elő­terjesztett határozati ja­vaslatot és később még visszatér rá. Ezután Sir Patrick Dean. Nagy-Britannia képviselője szólalt fel. Az angol küldött felszóla­lása után a politikai bizott­ság ülését berekesztették. A politikai bizottság ked­den délután — magyar Idő szerint 21 órakor — tartja következő ülését Nincs hözépúi n kapitalizmus és a szocializmus között , Fidel Castro beszéde a Szocialista Forradalmi Egységpárt megalakításáról Havanna (TASZSZ). Éldel Castro miniszterelnök de­cember 1-én este beszédet mondott a népi egyetemen. Beszédét — amelyet a rá­dió és a televízió is közve­tített — a Szocialista Forra­dalmi Egységpárt megalakí­tása kérdésének szentelte. Castro részletesen foglal­kozott a kubai forradalmi harc fő szakaszaival, jelle­mezte az ország alapvető forradalmi szervezeteit, te­vékenységüket és fejlődésü­ket, Indokolta, hogy miért kell egyesíteni őket é» abból, amit a forradalom idején tettünk, sok minden távolról sem volt á mi sa­ját találmányunk. Minél több tapasztalatot gyűjtöttünk — folytatta Castro —, annál inkább megértettük Mar* tanításai­nak igazságát Minél inkább szembon találjuk magunkat a forradalmi valósággal és az osztály harccal és minél in­kább látjuk a reális életben, a forradalmi küzdelemben az osztály harcot, annál in­kább meggyőződünk Mar* és Engels művelnek és a szo­megteremtenl az egységes cializmus valóban zseniális marxista—leninista pártot, lenini magyarázatának teljes amely nélkül nem lehet Igazságáról, szocializmust építeni. Fidel Castro ismertette a továbbiakban Marx és En­Kijelentette: az ideális kor- geig 41etél és tevékenységét mány csak a forradalmi ^ tx?nifitrek mint teo­párt. kormánya lehet kellek- retikusnak és mint Vezető­tiv vezetéssel és az egységes npk történelmi jelentőségű forradalmi párt programja megfelel majd az országban ténylegesen kialakult felté­teleknek. Fidel Castro részletesen elemezte a kubai forradalmi hatalom létrejöttének folya­matát. majd önmagáról be­szélt. Elmondta, hogy ő, aki a kizsákmányoló osztályból származik, miként vált for­radalmárrá, többek közt megjegyezte, hogy már az egyetemen megismerkedett a Kommunista Marx, Engels és Lenin mü­veivel. így kezxJődött a fej­lődén — mondotta Castro. — Becsülettel beismerhetem — fűzte hozzá Castro —, hogy érdemelt. Most, végbemegy n marxizmus fejlődése — mon­dotta Castro. — N. Sz. Hrus­csovnak a XXII. kongresszu­son elhangzott beszámolói olyan igazi politikai tanul­mányt alkotnak, amellyel megkezdődik egy teljesen uj feladat, a kommuniz­mus építésének megvalósí­tása. Aki harmadik álláspontot keres, hamis, utópisztikus útra téved és az imperializ­mus cinkosává válik. A szo­cializmus építésének korsza­kába léptünk. Valóra kell váltanunk a tudományos szo­cializmus tanítását. Hiszünk a marxizmusban, hiszünk abban, hogy a marxizmus a leghelye­sebb. a legtudományosabb elmélet, az egyetlen való­ban forradalmi elmélet. Mélységes megelégedéssel és teljes meggyőződéssel kije­lentem: én marxista—leni­nista vagyok és életem utol­só napjáig marxista-leni­nista leszék. Castro foglalkozott a to­vábbiakban a forradalmi erők egyesítésének útján tá­madt nehézségekkel, a pro­letárdiktatúra kérdésével, majd jellemezte a megalakí­tandó pártol, amelynek — mint mondotta — erős. fe­gyelmezett és szilárd politi­kai szervezetnek, a munkásosztály és a ku­bai forradalom élcsapatá­nak kell lennie.. Castro elmondotta, hogy hivatalosan még nem alakult meg a párt, de a kubai for­radalmi erők egyesítésével már lerakták az alapját. A nincs középút a kapitaliz­mus éa a szocializmus között Egy hete tart az általános sztrájk Dominikában A kapitalizmus pusztulá­Kiáltvánnyal, ,é"ak ^rülhetetlenségeről az el(J kongreaszusón "ólva Castro lejelentette: fi ák mfljd A árt_ figyelembe kell venni, hogy nak o,yan marx,8ta_leninig_ ta programja lesz, amely megfelel éppen a kubai ob­jektív feltételeknek. Ezzel egyetért a kubai nép: a munkásosztály, a parasztság, minden becsületes értelmisé­gi, az ifjúság, minden tisz­tességes kubai polgár. Castro befejezésül érin­tette a kollektív vezetés kér­dését. — őszintén hiszem — mondotta —, hogy mindazok között a politikai rendszerek között, amelyeket az ember létrehozott egész történelme során, a legjobb az olyan kormányrendszer, amely az állam irányításában a demokratikus alapokon megszervezett és kollektív vezetés alatt álló pártra támaszkodik. meg Pol­Tizenhárom repülőtiszt lemondott Tizenhárom vezető domi- s az első tanácskozás nlkai repülőtiszt lemondott is történt a Nemzeti rangjáról. A hír nagy feltű- gárl Unió vezetőivel, nést keltett. Nyugati hír- Az AP jelentése szerint a ügynökségek néhány nappal dominikai válság enyhülésé­czelótt arról írtak, hogy nek még egyáltalán nem zendülés tört ki a kor- mutatkoznak jelel. Az ame­rikai tudósító utal rá, hogy a légierőkből kivált főtisz­teknek bajtársaik körében rendkívül sok támogatójuk mányi szilárdan tamogató légierők személyi állomá­nyában. Ismeretes, hogy Echevarría, az új hadügyminiszter a lé- van, és tudni véli, hogy gierők vezérkari főnökének az eddig mindenható had­tisztségéből emelkedett az Ugyminlszter helyzete is -ország második számú em- megrendült, berének* rangjába. A 13 ma- Az általános sztrájk — gasrangú repülőtiszt lemon- Immár egy hete — tovább dását benyújtva közös nyl- tart. Az AP és a TASZSZ híre szerint naponta vonul­nak tüntetőcsoportok a fő­város utcáin, melyek a junta és a Balaguer lemondását követelik, és tiltakoznak az latkozatban hangoztatta, hogy Echevarría -elárulta né­pünk hazafias eszmélt éa szabadságvágyát*. Balaguer államfő, aki he- amerikai hadihajók állandó lyet kapott az országot kor- jelenléte ellen, látlanul ellenőrző katonai Amerika-ellenes hangulat juntában, a Reuter híre sze- van kialakulóban, rint betegségére hivatkozva, A naponta megismétlődő egy-két napra visszavonult tüntetések résztvevői ilyen az elnöki teendők gyakorló- szövegű táblákat visznek sától. Balaguer legutóbb ki- magukkal: -Azért küldtétek jelentette, hogy ide hajóitokat, hogy a gyil­Uajlandó Ismét folytatni kosokat megvédjétek? Ame­a tárgyalásokat az ellen- rikaiak, takarodjatok hazai* zéki pártokkal (MTö Ez azt jelenti, hogy a ve­zetés funkcióját a pártnak kell megvalósítania. Minthogy a párt nem egy ember eszét, hanem tíz- és százezrek értelmét, nem egy ember hősiességét, hanem mindenki hősiességét, nem egy ember, hanem százezrek harci szellemét és forradalmlságát teste­síti meg. Ilyennek kell lennie a Szo­cialista Forradalmi' Egység­pártnak. Atomrobbantás az Egyesült Államokban Az AP amerikai hírügy­nökség közlése szerint az atomenergia-bizottság beje­lentette, hogv az Egyesült Államok Nevada állambeli kísérleti telepén december 3-án újabb földalatti alom­robbantást hajtottak végre. Nagygyűlést tartottak Kairóban Afrika napja alkalmából \ szíriai választások eddigi etedmésyei Damaszkusz. A Szíriai Arab Köztársaságban lezaj­lott népszavazásról és az el­ső parlamenti választások­ról még mindig nincsenek végleges eredmények. Több nagyobb városban, így Da­maszkuszban és Aleppóban a részvétel aránya a szava­zás első napján nem érte el a szükséges 51 százalékos arányt, s így szombaton is folytatták a szavazást. Százhetvenkét mandátum közül 155 sorsa dött el: 86-ot a konzervatív politikai cso­portok, 53-at n függetlenek és 16-ot a mérsékelt balol­daliak szereztek meg. Szombaton égte Kairóban nagygyűlést tartottak Afrika napja alkalmából. A gyűlés részvevői egyhangúlag elfo­ígadott határozatban követe­lik: az afrikai népeket hala­déktalanul fel kell szabadí­tani a gyarmati uralom alól, mert a gyarmatosítók további jelenléte az afrikai konti­nensen katasztrófái:! követ­kezményekkel járhat, A gyűlés részvevői kijelentik. mindenkit támogatnak, aki harcol azért, hogy hazája felszabaduljon a gyarmati uralom alól. A nagygyűlésen felszólalók elítélték a francia gyarmato­sítóknak a NATO segítségé­vel folytatott pusztító algé­riai háborúját. Rámutattak, hogy az imperialista hatal­mak továbbra is rá akarják kényszeríteni politikai és gazdasági uralmukat Afrika népeire. Juszef el Szlbai, az Ázsiai és Afrikai Népek Szolidari­j tásl Tanácsa állandó bizott­ságénak főtitkára Kairóban sajtóértekezleten nyilatkoza­tott tett, amelyben követett: haladéktalanul szűnjék meg az ENSZ beavatkozása Kon­gó ügyeibe és vonják ki az ENSZ-csapatokat, valamint vonjanak ki minden impe­rialista katonai erőt a Kon­gói Köztársaság területéről. Csőmbe Párizsban Vasárnap este Csőmbe Pá­rizsba érkezett. A francia rendőrség Csőmbe kérésére megakadályozta, hogy a saj­tótudósítók a diktátor köze­lébe férkőzzenek. Csőmbe az egyik rendőrségi gépkocsin hajtatott a városba. A rend­őrség közbelépése azt is megakadályozta, hogy a re­pülőtéren összesereglett kon­góiak akár üdvözöljék, akár tüntessenek Csőmbe ellen. Értesülések szerint Csőmbe két-három napig "magánem­berként* szándékozik a fran­cia fővárosban tartózkodni. flz Izvesztyija kommentárja a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyreállításáról Az ENSZ-közgyűlés tegnap folytatta a kérdés megvitatását NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés teg­nap, hétfőn, magyar idő sze­rint 21 órakor folytatta a Kínai Népköztársaság ENSZ­tagságának megvitatását. A világszerte nagy érdeklődés­sel kísért vita tudvalevőleg a múlt hét péntekén kezdődött és nyugati kommentárok sze­rint előreláthatólag ez lesz a közgyűlés jelen ülésszaká­nak leghosszabb vitája. MOSZKVA Az Izvesztyija kommentárt fűz a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogai1 nak helyreállításához. Kond­rasov, a lap New York-l tu­dósítója ebben megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogai helyreállításának és az ENSZ­ben helyét jogtalanul bitorló csangkajsekista ügynök el­űzésének problémája már 11 éve foglalkoztatja a világ­szervezetet, de lényegében csak most vitatják meg elő­ször. Ismeretes, hogy nz ENSZ a géples többséggel rendelkező USA szorgalma­zására évről évre elhalasz­totta a kérdés megvitatását. Louts Saillant beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) hézségeket e kérdésben a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének jobboldali szakadár vezetői okozzák. A tények bizonyít­ják, hogy a munkások so­raiban ennek a szervezetnek a vezető csoportja folytatja n Szovjetunió biztonsági in­tézkedéseivel kapcsolatban a legvadabb szovjetellenes hadjáratot. A szakszervezeteknek meg kell magyarázniok. honnan fenyeget a háborús veszély — jelentette kl Saillant. — Felvilágosító munkájuk to­vábbi bővítésével, a szerve­ző munka megjavításával a .szakszervezeti világmozga­lom űj sikereket arat majd a háború megakadályozásá­ért folyó létfontosságú harc­ban. Ezután Saillant részletesen elemezte Algéria és Kuba helyzetét, és a tőkésországok dolgozóinak harcát, majd ki. jelentette: — A munkásság harcait jelenleg az jellemzi, hogy egyre szorosabban kapcsol­ják össze a kifejezetten gaz­dasági. illetve szociális cél­kitűzéseket az általánosabb, politikai jellegű követelé­sekkel. amelyek a monopó­liumok üralmá. gazdasági és háborús politikájuk ellen irányulnak. Egyre jobban éleződik az ellentét az osztályharcos tömegek cs a megalkuvó, osztáiváruló jobboldali *munkásvczérek* között. Az. utóbbi évek harcainak eredményeképpen szélesedik az egységmozgalom. Sok esetben konkrét, akoióegység születik. Saillant ezután fel­' hívta a kongresszust, emelje i fel szavát az Irakban. Szudán­ban, Gabonbnn, Csádban, n volt Francia-Kongóban. Ele­fántcsontparton, Chilében, Argentínában, Venezuelában és Dél-Afrikában bebörtön­zött szakszervezeti vezetők haladéktalan szabadon bocsá­tása érdekében. ' Saillant befejezésül kije­lentette: — Öriási erőt képvise­lünk. Ez az erő ellenállha­tatlanná válik, ha szilárd egységben tömörülünk, ha közös frontban harcolunk a dólgozók lét erdekeiért. Louis Saillant beszámoló­ját hosszan tartó taps kö­vette. Ezután megválasztották a kongresszus 11 tagú ügy­rendi bizottságát, majd az elnök berekesztette a hétfő délutáni ülést. A kongresszus következő ülését kedden, magyar idő szerint reggel 8 órára, tűz­ték kl. Ennek az ügyrendi fogásnak az alkalmazása azonban mindinkább nehézségekbe ütközött, sőt az idén az ame­rikai küldöttség már le ia mondott róla. Az eddigi módszerelt és taktikáját megváltoztató amerikai küldöttség azonban — folytatódik a cikk — vál­tozatlanul kitart célkitűzései meglett. A kérdéssel kapcsolatban két határozati javaslat ke­rült a közgyűlés elé. A Szov­jetunió határozati javaslata követeli a csangkajsekista klikk képviselőinek haladék­télan kiűzését az ENSZ min­den szervéből és a Kínai Népköztársaság kormányá­nak felszólítását, hogy küld­je el képviselőit az ENSZ minden szervébe. Az Egye­sült Államok. Ausztrália, Ko­lumbia, Olaszország és Ja­pán viszont újabb ügyrendi mesterkedést javasol: ismer­je el a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel, hogy "Kí­na képviseletének* kérdése "fontos* és Ily módon elérje azt, hogy magát a kérdést kétharmados szavazattöbb­séggel döntsék el. Az Egye­sült Államok kormánya ugyanis azt reméli, hogy a népi Kína hívei nem bizto­síthatják az ehhez szükséges szavazattöbbséget. (MTI) Technikai intézkedések az NDK államhatárán Rusk nyilatkozata a lerlini helyzetről Berlin (MTI). Vasárnap a késő délutáni órákban munkások és a népi rendőr­ség tagjai jelentek meg a berlini övezethatárnál és megkezdték a két szektort elválasztó fal egyes szaka­szainak kijavítását, illetve megerősítését. Az NDK bel­ügyminisztériuma nyilatko­zatot adott ki, amelyben közli, hogy olyan normális technllcai intézkedésekről van szó, amelyek a bizton­ság fenntartása érdekében szükségesek. "Reméljük, hogy ezek az intézkedések segítenek majd elkerülni a nyugat-berlini politikusok meggondolatlan cselekedetei által okozott esetleges koc­kázatokat. Az övezethatár biztosítása újabb bizonyítéka annak, hogy az NDK kormá­nya nem szándékozik be­avatkozni Nyugat-Berlin le­endő szabad Város belső rendjébe«. Az NDK intézkedéseire Nyugat-Berlinben elsősorban az átkelőhelyek közelében — nyilvánvaló provokációs cél­zattal — az amerikaiak és az angolok kisebb csapatössze­vonásokkal, illetve katonai csoportosulásokkal válaszol­tak. * Rusk amerikai külügymi­niszter egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva a töb­bi között kifejtette azt a nézetét, hogy sok szempont­ból előnyős lenne, ha az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének bizonyos részlegeit Nyugat-Berlinbe helyeznék át. Ugyanakkor kijelentette, hogy az ENSZ központjának áthelyezése már "nem lenne ilyen jó ötlet*. A kelet-nyu­gati tárgyalásokkal kapcso­latban megjegyezte, hogy a nyugati külügyminiszterek decemberben Párizsban ta­lálkoznak és remélhető, hogy megfelelő kapcsolatot tudnak teremteni a Szovjetunióval annak kiderítésére, van-e "kielégítő alap a tárgyalá­sokra*. Arra a kérdésre, va­jon lesz-e csúcsértekezlet, a berlini helyzet megvitatásá­ra. Rusk csupán annyit mon­dott, hogy "nem akar jóslá­sokba bocsátkozni, de min­den lehetséges«. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents