Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

Vasárnap. 1961. december JL Szegeden már régóta nem halljuk a jól ismert repülő­zúgást: tettre leálltak a Ma­gyar Légiforgalmi Vállalat belföldi járatai. De Budapest fölött e hideg, havas decem­beri napokon is feltűnnek a karcsú testű, csillogó gép­madarak. A Vörösmarty tér­ről most is, félóránként in­dul a 193-as jelzésű gyors­autóbusz az Üllői úton— Nagyvárad téren és a gyors­forgalmi műúton keresztül Ferihegyre. A hatalmas ferihegyi épü­lettömb oszlopos előcsarno-1 ka most is mozgalmas. Két-i oldalt, a széles lépcsősoro-i kon jönnek-mennek az em-1 berek. Az emeleti váróterem örökzöld dísznövényei kö­zött többen ülnek a kényel­mes fotelekben. A szabad tetőteraszt — ahol a kísé­rők intenek búcsút, vagy az ismerősök fogadják az ér­kezőket — széles üvegfal választja el a várótól, de ezen át is elénk tárul a ha­talmas repülőtér túvolbave­sző széles betonpályáival. E nagyszerű látványt örökíti meg fényképfelvétellel egy német férfi. Noha siet, any­nyit szívesen közöl -futtá­ban*, hogy Bulgáriából jött mely megérdemli, hogy kissé és megy haza Berlinbe. BUDAPEST­FERIHEGY Csúcsforgalom « Tiansit szállóban Több mint egy évtizede hazai vagy külföldi gép át­közelebbről is bemutassuk, nem volt baleset a MALÉV lépi, köteles jelentkezni a íme néhány, jellemző adat: bel- és külföldi légi járatain, távolkörzeti irányító szolgá­négy, egyenként négyezer ló- (Az egyetlen őszi, budapesti latnál. Belépési engedélyt, erős légcsavaros gázturbina- sétarepülő-szerencsétlenség irányt kér, újra tisztázzák a val működik. Ezek közül sem műszaki, vagy irányi- repülési magasságot és az Elénk az étterem es a Dar akár kettővel is biztonságo- tási hiba, hanem vétkes bra- útvonalat. De ekkorra már is Utasok kísérők, MALÉV- san repülhet és szállhat le. vúroskodás miatt történt.) a szomszédos ország hasonló alkalmazottak étkeznek, re- Óránkénti sebessége 650 kilo- Szigorú ellenőrzés mellett, szolgálata is értesítette a keteznek, csevegnek, tobb méter. leszállás nélkül 5600 katonás fegyelemmel tartják Ferihegvet a gép közeledté­asztalnal ismeretlen idegem kilométert tehet meg. Utazó- karban a gépeket minden re- ről Távozásnál fordítva nyelven, beszélgetnek. Jo né- magassága 8—10 000 méter és pülés előtt és után. Már ek- ugyanez a helyzet hany külföldi ráérősen tölti 7(1_89 utast vihet magával. kor pontról pontra átvizs- A fel- és leszállás lehető­idet et. Fort László ette- Magassága 10,17, hossza 35,9, gálják a berendezéseket, de sége függ az időjárástói és ^I?" , Ezalloüave7;e.to fesztávolsága pedig 27.4 mé- még alaposabb a vizsgálat a repülőtér berendezéseitől, ek hogy a? uWbW hu- ter E hataimas gépmadár valamennyi 25, 50 és 100 Már korábban is, de különö­"A VII-ÍI I külföldi, menetrendszerű já órás légiközlekedés után. Sen az utóbbi két évben ha­volt. A kulloidiek resz.ere ratai során ]8 nagyváro.sban Ilyenkor megbontják a mo- talmasat fejlődött Ferihegy berendezett tranzit szauo száll le> állandó vendég torokat, tüzetesen átvizsgál- berendezése. Jelenleg több, mind a negyven iakosztaiyn Moszkva. Bukarest, Szófia, ják a legjobban igénybe vett mint 3 kilométer hosszú a megtelt a világ kulonbozo Belgrád Tirana> Bóma zü_ részeket, felkutatják a leg- betonpálya a légikikötőnk­részéiről érkező es tovare- h Frankfurt, Párizs, rejtettebb hibákat is. Jellem- ben. A legújabb, modern .... „„,, * Párizs, rejtettebb hibákat is. Jellem- ben pulo utasokkal. Brüsszel, London, Prága, 20 az alaposságra, hogy fénytechnikát vezették be, s Feri hegy Kapcsolata teien Ams7terdam Koppenhága, "gyanús* esetekben röntgen a legkorszerűbb rádióberen­16 eleven az egész világgal. Berlin E(-.cs Varsó és Stock- készülékkel is vizsgálják az dezéseket állították a repü­Menctrend szerint kozleked- ho]m repül6len5n A malEv alkatrészeket, keresik a haj- lés szolgálatába. Tökéletes nekbazai *s; • 1óriás gépéről több főváros- szálrepedéseket. Az alkat- bevezető fénysor és fényös­repulogepek Európa _ csak- ]chet átszállni más vi- részekét ekkor szükség ese- vény működik a felszálló ri^ÜS" ím^J.^StöwKr Iabora—umb°! pálya-a 81,11,10 úttestek o1­elenyésző a tartó nagy nyüzsgéshez ké- _ . .... pest. Azonban menjünk sor- tan, India, Amerika es Alti­jában, állítsunk össze egy ^ felé­Évente induló totmsztóT^őszig játokra, így például Kína, g^8**^ Budapesti dalán. ké- Korea. Mongólia, Afgamsz- S váUalatoz sSígTk. Szüntelen tanulás A MALÉV állandó kapcso­latban van mindazon légi- Az utóbbi két évben a ko­pillanatképet: hova fejlődött Évente forgalmi vállalattal, ahol rábbi 15—20-ról két-háromra Magyarországon a légiközle- „ ,, . , hasonló típusú gépeket üze- csökkent azoknak a napok­kedés? _ több mint százezer utas melteínek, mint nálunk, nak a száma, amikor a lé­Tavasszal múlt tizenöt esz- Egymást kölcsönösen értesí- gikikötőnk nem fogadhat tendeje, hogy szovjet gépek- Az utasforgaloni a légiköz- tik a leggyakoribb meghi- gépet. Biztonságos a leszál­kel, berendezésekkel megin- lekedési hálózat fejlődésével básodási lehetőségekről, a 'ás ködben, szürkületben, dult hazánkban a polgári együtt óriásira növekedett. megelőző, karbantartó tenni- úgyszólván bármikor, bár­légiközlekedés. Ferihegy ak- Bár az 1961. évi statisztika valókról.' A Ferihegyre pél- milyen, akár a léglökéses kor még romokban hevert, még nem készült el, az óva- d^uj évente száz ilyén jelzés TU—114-es repülőgépek szá­az első I.I—2 típusú gépek tos becslések szerint is jóval érkezik. mára is. a budaőrsi repülőtérről száll- meghaladja a százezret a Sokat lehetne mondani tak fel. s kezdték meg elő- MALÉV gépein közlekedő Az irányító szolgálat Ferihegy életének akár egy­ször belföldi légiútjaikat. Ha- utasok száma ebben az esz- egy mozzanatáról, egy-egy marosan az ország minden tendőben. E néhány módszer is be- korszerű berendezéséről is. nagyobb városa, Szegeddel Menetrendszerű és külön- pillantást enged a műszaki De szóljunk talán néhány együtt közelebb került Buda- repülőgépek szállítják az ex- gondosságba, de hasonló biz- szót a dolgozókról. A piló­pesthez. portárukat szinte az év min- tonságot teremtettek az irá- ták, szerelők, rádiósok és den szakában. A primőr nyitó szolgálatnál is. Ez két más szakmunkások — még A külföldi kapcsolatok zöldségek és gyümölcsök né- részre választható: biztonság a -légikisasszonyok* is — hány óra alatt több ezer ki- a légkörben és a fel-leszál- állandóan tanulnak, képezik A hazai utas- es teherfor- lomúterre is eljutnak. ígv lásnál. Kezdjük talán ott, magukat, galom megszervezését követ- p(-,ldául a7 újszegedi Haladás hogy még véletlenül sem ta- — Jó hírnevet vívtunk ki te a külföldi kapcsolatok gaidtája, karalábéja, vagy a lálkozhatnak légiútjaikon a a magyar légiközlekedésnek megteremtése. Az első állo- szatymazi termelőszövetkeze- gépek, a tökéletes nyilván- és ezt öregbíteni kívánjuk — más volt Prága, majd a szo- tek őszibarackja a szedés tartási rendszer, a lokátor- mondták többen is. És tölt­Cialista tábor többi országa. ubjn következő napon törté- megfigyelések, a Ferihegy sön el valaki bármily rövid A szovjet AEROFLOT, a cseh ne'teKen mdr német, vagy svéd a repülők közötti állandó időt e lüktető, mozgalmas CSA, a keletnémet DLH, a éttermek családok asztalain rádióösszeköttetés miatt, repülőtér valamelyik szolgá­lengvel LOT, a román TA- találhatók Ferihegyen rak- Több irányító szolgálat: a latában, mindenütt nagy ROM és a bolgár TABSO j!-)k repülőgépre a magyar 'avo'"> közel- és leszállító- szakértelemmel, tökéletes légiközlekcdési vállalatok f sok mds termékét is, körzeti, valamint a repülő- óramű pontossággal, kifogás­utáni 952-ben jelentkezett az btvösárukat * rádiókat televí- működik. A gépeket talan fegyelemmel találkozik, első nyugati, a svájci SWISS- 7idkat filmeket könyveket ezek "sorban* átadják egy- ami méltó is a világ légi­AIR társaság. Ettől kezdve a évóevszereket orvosi műsze- masnak, ahogy a távolság országútjainak korszerű cso JL "t .. 4 * ' . neriUron áll ofiro t-i rk T oríolóVil-v mAn^ntóákz,^. Amíg az elképzelés megvalósul Gondolatok egy szocialista brigád válaszlevelének szövegezése közben világkapcsolat rohamosan * nerzsaszőnvegeket csökken> illetve nő. Legalább mópontjához: fejlődött. A MALÉV külön- meiveket Amerikába Svájc- tíz ,Percce' azelőtt, hogy Ferihegyhez, féle egyezményeket, szerző- ba 'irakba. Szovjetunióba, országhatárunkat bármilyen déseket kötött a holland Finnországba, Afrikába és KLM. a skandinav (svéd, távol-keleti országokba szál­norvég. dán) SAS, a francia lítanak. A hazai állami gaz­AIR FRANCÉ, az angol BEA, daságok is il—18-as külön­a belga SABENA és meg gépeken kapták idén Angii­több külföldi, közte észak- ából a tenvész-szarvasmar­és del-amenkai, indiai, ko- hákat és sertéseket, a zürichi zep-keleti es más legitarsa- állatkert a Budapesten szü­tóggal. letett kis ragadozót, a pumát 1955-ben már külföldi, ex- és még sorolhatnánk az ér­port- és importszállílmányok dekes szállítmányokat, is indultak és érkeztek Feri­hegyre, mely ma világszerte lökcletes kenyelem ismert légi közlekedési cso- l,jzlonság móponttá vált. Az utóbbi öt évben újabb Már említettük korszerű korszerű gépekkel gazdago- légikikötőnk tranzit-szállóját, dott Ferihegy légiköziekedé- éttermét. Ezeknek is megvan se. 1957 óta már belföldre is a külön érdekességük. Az külföldre is repülnek a 30 utóbbiban például a világ személyes, óránként 300 ki- bármely nemzetiségű utasa lomcleres sebességű IL—14- megtalálhatja ínyenc falat­esek és 1060-ban megkezdték ját. Magyar, francia és más világjáró útjaikat a modern, konyhák receptjei szerint turbólégcsavaros rcpülőgé- főznek hagyományos és kü­peink, az IL—18-asok. lönleges ételeket. De a leg­Méltán lehetünk büszkék népszerűbb azért csak a ma­erre az óriás repülőgépre, gyar konyha. Budapest­Koloszár Béla Január l-yel egyesül a cipész és a papucsos szövetkezet A Cserzi Mihály utcai üzemházban gyártják a szegedi papucsot is A szegedi papucs, bátran desen hozzálátnak a Cserzi mondhatni, világhírű. Éppen Mihály utcai üzemépület e hírnév érdekében vált második emeletének átalakí­szükségessé, hogy a Papucs- tásához — falbontáshoz, aj­készítő Ktsz egyesüljön a nála tők be- és kihelyezéséhez, sokkal nagyobb cipész ktsz- villanyszereléshez—, és még szel. s január másodikától az első negyedévben össze­kezdve az Április 4., Első költözik a két szövetkezet Szegedi Cipő-, Csizma- és tagsága. A volt Papucskészí­Papucskészítő Kisipari Ter- tő Ktsz munkáslétszáma tel­meló Szövetkezetben gyárt- jes egészében megmarad, a sák a szegedi és az egyéb nem termelő dolgozók száma fazonú papucsokat. valamivel csökken. Az egye­Egyelőre megmarad a ré- sülés legnagyobb előnye a gi helyén a papucsos rész­leg, a Bartók Bela ter és az ginéi jobb anyagkihasználás Attila utca sarkán, de rövi- által. suk Szándékuk, egyetakará­kovácsolta őket ösz­sze. Öt embert, a Szegedi Ruhagyár Rákóczi­brigádjának tagjait, akik a szó szoros értelmében tár­sakká válltak munkában, emberségben. Közős célok, közös érdekek útján jutottak el a megtisztelő szocialista cím elnyeréséig, azon az úton, amelyen több ruha­gyári brigád indult el két évvel ezelőtt. Ez az út any­nyiban különbözött a többi­ekétől, hogy ók a íontosabb eseményekről, munkájuk eredményeiről rendszeresen, levélben tájékoztatták Ká­dár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát. — A levelekre érkezett válaszok minden alkalom­mal új erőt adtak valameny­nyiünknek, s új harcra lel­kesítettek bennünket — mondják a brigád tagjai. Nem olyan könnyű a szo­cialista brigáddá forrás. Harcolnak saját régi énjük­kel, erősítik magukban az újat. Egyúttal újat is alkot­nak a munkában. S ez nem könnyű dolog. Erről beszél­nek a Kádár elvtársnak írott legutóbbi levél sorai is. — "Iíedves Kádár Elv­társ! — kezdtek levelüket. — Már jó ideje, hogy nem tájékoztattuk munkánkról, életünkről, őszintén bevall­juk, ennek az volt az oka, hogy brigádunk megalakulá­sa óla eltelt hat hónap után, amikor a termelési tanács­kozás értékelte a szocialista brigádok tevékenységét, úgy döntött, hogy nem adja meg számunkra a megtisztelő cí­met, mert egy kis fegyelme­zetlenség történt munkánk­ban. Ezt akkor magunk is megtárgyaltuk és új erővel fogtunk a hibák megszünte­téséhez. Elfogadtuk a kollek­tíva döntését, s az ott kapott tanácsok szerint dolgoztunk, éltünk. Most az újabb hat hónap eltelte után örömmel számolhatunk be arról Ká­dár elvtársnak, hogy elnyer­tük a szocialista brigád cí­met. Máris újabb célokat tűztünk ki magunk elé, amellyel hathatósabban se­gíthetjük az üzemünk előtt álló feladatok megvalósítá­sát. Előző levelünkben írtunk arról, hogy egy újítás kivi­telezésén dolgozunk, amely­nek megvalósításával jelen­tős mértékben növelhetjük majd a munka termelékeny­ségét üzemünkben, emellett importanyagot takarítunk meg. Újításunk révén meg­oldódik egyik gépfajtánál a porelszívás, s ezzel egészsé­gesebbé tesszük a munkakö­rülményeket. Már két gé­pet el is készítettünk, ezek üzemelnek, s menet közben javítjuk ki az észlelt hibá­kat. Sok nehézséggel kellett megküzdenünk, megbirkóz­nunk, mire idáig eljutottunk, de most már minden re­mény megvan arra, hogy a kísérleti idő eltelte után a gépet sorozatban tudjuk majd gyártani*. tgy hónap telt már el, mióta megérkezett Kádár elvtárs válasza. Azóta több­ször is elolvasták a levelet, szinte betéve tudják sorait, különösen azt, amelyik ezt ondja: "További célkitűzé­seiket helyesnek tartom, re­mélem, hogy legközelebb újabb sikerekről adnak szá­mot*. Ez a mondat előttünk lebeg minden alkalommal, amikor összeülnek, hogy megbeszéljék munkájuk problémáit, értékeljék ered­ményeiket. Már sok javasla­tukat jegyezték be az újítási naplóba. Ahány új bejegy­zés, annyi új öröm. Hiszen minden sikerről számot ad­nak Kádár elvtársnak. — Csak az a baj — mond­ják —, hogy nem mindegyik újítás hoz számunkra örömet. Azt írtuk legutóbbi leve­lünkben: minden remény megvan arra, hogy majd so­rozatban gyártjuk az egyik gépet. Ma is ott tartunk, ahol a levélírás idején. Azt mondja az üzem főmérnöke, nincs több körforgós gép, amelyet megfelelően át le­hetne alakítani. így hát a sorozatgyártás elakadt. De elakadt egy másik újítási ja­vaslatunk megvalósítása is. Kidolgoztuk a varró-cakkozó gépek porelszívásának mód­szerét és technikáját. Ezt el­juttattuk Budapestre, a Vö­rös Október Férfiruhagyar­ba. Ez az üzem veszi majd át tőlünk januárban a szö­vetöltönyök gyártását. Remélték, hogy ott öröm­mel fogadjók a javaslatot, éppen úgy, mint annak ide­jén a varró-cakkozó gépet, amely ugyancsak a Szegedi Ruhagyár újítóinak javasla­tai alapján készült. Remé­nyeiket arra alapozták, amit még 1959 júniusóban az Újí­tók Lapja is megírt, a Sze­gedi Ruhagyár tízéves fenn­állása alkalmával: "A ruhá­zati ipar három nagv válla­lata — a Vörös Október Férfiruhagyár, a Május 1 Ruhagyár és a Szegedi Ru­hagyár — között megállapo­dás jött létre, hogy a profil­ba vágó újításokról azonnal értesítik egymást. Egymás­nak gépeket is átadnak. Elküldtek a műszaki Ipiract egy mühe'yra'­•Giiaai zot is a cakkozó­gépek hulladék- és porelszí­vó berendezesenek felszere­léséhez. Egy kis túlzással azt lehetne mondani, még azt is leírták, hogyan kell a kivi­telezés közben a reszelőt fogni. Majdnem egyszerre érke­zett a brigád címére a két budapesti levél, Kádár elv­társ elismerő, és az új sike­rekről beszámolót kérő le­vele. valamint a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár főmér­nökének, Sós Sándornak írá­sa, amelyen az újítási ja­vaslatról, aláhúzott betűkkel ezt írja: Elutasítva. Az in­doklásban a többi között ez olvasható: az újítás a Sze­gedi Ruhagyárnál nincs meg­valósítva, így erre vonatko­zólag nincs tapasztalat. A szegedi üzem mintadarabot nem készített, a leírás és a rajz nem tükrözi a porelszí­vó-berendezés elhelyezésé­nek módját. Ez a levél kissé elkeserí­tette a brigád tagjait, ók leg­alábbis úgy gondoljak, min­dent pontosan megírtak, csak ott esetleg nem kellő alapossággal tanulmányozták a leírást és a rajzokat. De megpróbálkoztak, hogy itt, a szegedi üzemben, ahol vég­eredményben az újítási fel­adattervben célul tűztek ki a varró-cakkozó gép porelszí­vásának megvalósítását, ta­lán majd itt kivitelezhetik a gépet, és akkor majd tapasz­talatokkal együtt adják át a Vörös Október Férfiruha­gyárnak. Itt azt mondják, nincs lehetőség a megvalósí­tásra. Szóval egymásnak ajánlgatják. Tehát alig szü­letett meg egy újítási javas­lat. s máris ide-oda hányko­lódik az érdektelenség ten­gerében, mintegy bizonygat­va, hogy milyen nehéz és hosszú az út, amíg az alkotó gondolatok valóra válnak. II brigautagok £ velet fogalmaznak Kádár elvtársnak, együtt, közösen, ahogy ezt mór megszokták a munkában. Míg rajzolódnak a sorok, vitatkoznak. Vajon megírják-e, hogy milyen ne-' hézségekkel küzködnek, s végül olyan álláspont ala­kult ki; ne írjuk meg, talán mi magunk is, a szocialista brigád erejével is kiharcol­hatjuk újítási javaslatunk valóra váltását. Míg hallgatom szavaikat, olvasom soraikat. erősödik bennem a meggyőződés, hogy ez az öt ember szépen ha­lad előre az emberség isko­láját járva. Alkot munká­ban és az emberré válásban is. Nem vérségi kapcsolat fűzi őket össze, mégis egy család, olyan, amely tudja, mit akar és azt is tudja, mennyit ér ereje. Nagy Pál 'i

Next

/
Thumbnails
Contents