Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

% Ytsámr.p, 1961. derembrr 81. A távlati tervek egjentelése, a termeiéi összehangolása és szakosítása A KGST titkárának nyilatkozata a szervezés előtt álló feladatokról V Fagyejev, a Kölcsö­nös Gazadragi Segítség Ta­nácsinak titkára a KGST legutóbbi, IS, ülésszaka so­rán Varsóban nyilatkozott fk sajtó képviselőinek. Fagyejev rámutatott, hogy UTAZIK? VÁLTSA MEG ELŐDE vasúti, autóbusz­és repülő­jegyét a KGflt kapuja nyitva áll mas európai országok előtt is. ha azok elfogadják célkitű­zéséit és alapéi veit. Ellen­tétben a nyugati híresztelé­sekkel tehát, a KGST nem államok felett álló tervező Iroda, hanem olyan szerve­zet. melyben minden állam megőrzi szuverén jogait és önállóan állítja össze gazda­sági fejlődésének terveit, amelyeket a KGST azután összehangol. Nyomatékosan hangoztatta: »a népgazda­sági iervek összehangolása korunk fontos eszköze a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás tervszerű elmé­lyítésére és a szocialista or­szágok alkotó erőfeszítései­nek még szorosabb egyesíté­sére. Ez IBUSZ Utazási irodák Budapesten es vidéken a koordináció rrményteljes alapot teremt a tagálla­mok távlati tervelnek tel­jesítésére Is. A nyilatkozat a KGST ed­digi tevékenységének mélta­tásé közben kiemelte, hogy a tanács működésének első éveiben főként a külkeres­kedelem kérdéseivel foglal­I kozott. 1954-ben azután hoz­zálátott a tervek egyezteté­séhez. A tanács nagy gondot for­dít a tagállamok egyes ipar­ágainak együttműködésére is. Nemrégiben például kidől­gozta, hogyan lehetne to­vább javítani a tagállamok ellátását, elektromos ener­Stabadtfig Filmszínházban nagy, vidám LtU.04.iz testit ma. vasárnap este 10 órakor, 24 szegedi művész felléptével. legyek a filmszínház és a színház pénztáránál előre válthatók. 200 giávnl szénnel, olajjal, szí­nesfémekkel, gepekkel stb. Részben már megvalósul­tak az energetikai rendszerek összekapcsolásáról szóló ter­vek. E munkálatok össze­hangolása érdekében Bulgá­ria, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország. Románia. Ma­gyarország és a Szovjetunió külön nemzetközi szerveze­tet hoz létre: az egyesített energetikai rendszer köz­pontját. amely Prágaban szé­kel majd. A gyümölcsöző együttmű­ködés másik kitűnő példája az olajfeldolgozó ipar terü­letén tapasztalható. Ismere tes, hogy Románia kivételé­vel egvétien európai szocia­lista ország Km rendelke­zett Ilyen iparral. A KGST keretein belül a tagállamok e.i határozták. hogy vala­mennyien létrehozzák ezt a fontos iparágat és ennek ér­dekében a Szovjetunió nö­veli olajszállítmányait az említett orszagokba. i Fagvejev a továbbiakban rámutatott, hogy a szocia­lista munkamegosztás céljai­nak megfelelően egyre in­kább heveeetlk a gépgyártás szakost tusát a tagallamok között. A gép­ipari állandó bizottság ki­dolgozta 21 gép- és berende­zéstípus termelése szakosítá­sának és kooperációjának alapelveit. A vegyiparban a szakosítás ezer termék gyár­tására vonatkozik. marna vasárnapig A moszkvai ideológiai tanácskozás jelentősége Kongóban a helyzet változatlan * Mélyül a francia kül- és belpolitikai válság Megyénk lakosságának eredményekben gazdag. békés, boldog új esztendőt «t»án a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága. Diplomát kapott az első néger egyetemi hallgató Csehszlovákiában Kolet Lemassifnek hív­ják azt az első martiniquei szigeti néger főiskolai hall­getónó* aki csehszlovák egyetemen szerzett diplomát. Kolet Lemaesif a prágai Ká­roly Egyetem filozófiai tan­székén nyerte el diplomáját. N Ahány nap óla — úgy tűnik — kissé eseménytele­nebb lett a nemzetközi poli­tikai elet, mint volt, decem­ber első három hetében. Ál­talában így szokott ez lenni az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának befejezese után, a ka­rácsonyt megelőző és az új­évet követő néhány nap kö­zött. Ez természetesen távol­ról sem jelenti, hogy hiány van fontos külpolitikai ese­ményekben, mert hiszen a moszkvai ideológiai tanács­kozás, a kongói kibontako­zás elmaradása, a francia kül- és belpolitikában mind­inkább sokasodó válságjelek tovabbra is beszéd- és cikk­temakc.l jelentenek -illeté­kesek- és maganemberek eszmecseréjében és a világ­sajtóban egyaránt. Közvéleményünk érdeklő­dése elsősorban is a szovjet fővárosban december 2-5 és 23 között sorrakerült ideo­lógiai tanácskozásra összpon­tosult. Méltán, mert hiszen eren az értekezleten, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottsága hívott össze, hogy meghatározza a XXII. kong­resszus hataro.rataiból adódó eszmei feladatokat, körülbe­lül 2700 vezető pártfunkcio­nárius, újságíró, író, művész, kulturális és tudományos munkás, továbbá irányító feladatkört betöltő rádió- és televízió-szakember vett részt. Eltö ízben történik — mondotta a tanácskozás megnyitóján Hruscsov —, hogy az ideológiai munka kérdéseinek megvitatására ilyen széleskörű értekezlet ül össze. Referátumában íljtesor, az SZKP Közpon'i Bizottsá­gának titkára, rámutatva az ideológiai munka óriási fon­tosságára, aláhúzta: e tevé­kenységben a legfontosabb az SZKP új, harmadik prog­ramjának és a XXII. kong­resszus anyagainak mélyre­ható magyarázása. Ez a párt. egész eszmei életének, alapja — tette hozzá, majd kihang­súlyozta, milyen óriási sze­repe van az ideologiai mun­kának a XXII. kongresszus által kitűzött, a kommuniz­mus építésével kapcsolatos hármas feladat: a kommu­nizmus anyagi-műszaki bá­zisának megteremtése, a kommunista társadalmi vi­szonyok kialakítása és az új ember nevelése — végfehaj­tasában. A XXII. kongresz­szus által kitűzött célok óriási .erőfeszítéseket köve­telő megvalósítása során az ideológiát fronton munkál­kodóknak jól kell latniok a jövőt es feleletet kell adniok az élet mindennapi kérdései­re — jelentette kl végül fl­jicsor. A referátum feletti vitá­ban elhangzott felszólalások összegezése híven tükrözi, hogv az értekezlet döntő fon­tosságú munkát végzett. Mendenekelött aiért, mert megértette az elmélet és a gvakorlat elvalaszthatatlan­ságát, és mert ilyen össze­függésben is láttatta az egyes munkaterületek előtt álló feladatokat a XXII. kongresszus határozatainak és az SZKP programjának megvalósításában. Ez hozzá­segiti a szovjet embereket ahhoz, hogy tevékenységük minden területén lássák sze­repüket és hogy logikus, vi­lágos válaszokat kapjanak minden felmerülő problémá­ra. Mint vérható volt, azoknak lett igazuk, akik Adoula kongói miniszterel­nök és Csőmbe katangai tar­tományi elnök Kitonában elért -megállapodását* nem vették komolyan. — -Ta­pasztalatból tudjuk. — mon­dotta egyebek között Adoula a kongói néphez intézett ka­rácsonyi üzenetében —, hogy valahányszor Csőmbe közel­állt a vereséghez, tárgyalá­sokat kért. Amikor azonban a harcok megszűntek., rög­tön megsértette az egyez­ményt-. így történt ez a kitonai egyezmény esetében is. Csotnbe aláirta a Katanga elszakadásának megszünteté­séről kötött egyezményt. Elizabethville-be történt visz­szaérkezésekor azonban kije­lentette, hogy -aláírása nem kötelezheti a katangai .kor­mányt', amip a megállapo­dást a katangai parlament jóvá nem hagyja-. Mindez jó ürügy volt számára, hogy sürgős lépéseket tegyen helyzetének megjavítására és hogy megszerezze az Egyesült Államok támogatá­sát — az angol, francia, bel­ga helyeslés mellé. így re­meit, hogv elodezhatja. majd mcgl.iusxthalja Katanga -központosítását*. Még nem fejeződlek be Róma ban a francia es ez ideiglenes algériai kormány megbízottai közötti titkos megbeszélések arra vonatko­zólag. hogy folytatják-e az algériai béke megteremtései célzó és már két ízben meg­szakított tárgyalásokat. A francia közvélemény, de az egész világ is azt várta, hogy de Gaulle tegnapelőtt, pénteken elhangzott rádió­es televizióbeszédeben rész­letesen fog szólni az Algé­riával kapcsolatos újabb francia elhatározásokról. Megdöbbentő volt azonban, hogy a francia államfő mindössze 18 percet srant álláspontjának ismertetésére, de még e rövid idő alatt sem mondott érdemlegeset. Er-' szóval sem említette, mit akar tenni az algériai kérdés megoldásának elősegítésére. Azt azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy változat­lanul ellenzi a Kelet és a .Nyugat közötti tárgyaláso­kat. Ezek után a hallgatók­ban, illetve a nézőkben jog­gal merült fel a kérdés: mi­ért beszélt de Gaulle, ha nem volt semmi lényeges mondanivalója? Az OAS. az Algériában élő szélsőjobboldali franciák terrorszervezete változatla­nul élénken tevékenykedik Algériában csakúgy, mint Franciaországban. Jellemző a francia kormány kétszínű magatarfásara. hogy eli'éH ugyan az OAS akcióit, ugyanakkor pedig betiltotta az OAS elleni tüntetéseket. S amikor Párizsban mégis sor került a baloldali erők OAS elleni tiltakozó felvo­nulására. a rendőrseg pél­dátlan durvasagzal tamadt a felvonulókra és többeket kö­zülük életveszélyesen meg­sebesített. Ha a rendőrség csak fele akkora eréllyel küzdene az OAS ellen, mint ahogyan a baloldali tüntetők­re támadt, akkor a traneia közvéleménynek kevés oka volna aggódnia országának sorsáért. Percnyi István A GYŐZELEM ÉS ELŐZMÉNYE Gumihócipő- hócsizma... Gyermek hoci pók 33—26 számig 92. S0 Ft helyett 33 Ft Gyermekhócipók 29— :t0 számig 108,— Ft helyett 70 Ft Gyermek hócipők 31—34 számig 108,— Ft helyett 80 Ft Nél hócipő 2 gombos 106.— Ft Wellington csizma (női) 36—43 számig 239.30 Ft Kapható az állami áru hazak ban és szaküzletekben 4138 A kubai forradalom győzelmének évfordulójára K&sz&nnM mondunk mind­azon rokonoknak, ismerö­<>Mm«k. jo Saratoknak, a snsgedt Tsrvesí iroda Igaz­gatóidnak, a Vállalat rtot­ooaauiak. valamint a ro­kw ndtanác* vezetőségé­nek, akik szeretett tériem m édesapánk. KOPASZ IMKB temetésen megjelenésükkel es virágadományíikkal mety fájdalmunkat enyhí­teni lgryekeatek. A fyásaelé etaiád Páldalemmai tudatjuk, hogy sueretett testvérünk, LÉVAI SANl)0»Nt Kán Kárálta hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése január áa 12 órakor laaz áx alsó­városi temetd kápolnájából. Gyászold testvérei, m Tteaa Lajos u. ts. Dr. Fidel Castro Ruz egy tehát ÖR ciiknrnadühet vényes fia. 1917-ben született, f-an­tiagóban végezte a jezsuiták iskoláit, majd Havannában tanult. Elvégezte a havannai egyetem iogi karát, dokto­rált, majd jogi gyakorlatot folytatott. Mint ilgwéd, min­dig a szegények érdekeit védte. Megundorodott a B«­tista-rendszer korhadt kor­rupciójától, a -rendőrállam* kül- és belpolitikájától, s öccsével, Raullal, elhatároz­ták. hogy megdöntik Batista rendszerét. Ekkor alig 20 évesek voltak. A Castro-fivérek 1953. jú­lius 26-án 180 haladó gon­dolkodású fiatallal együtt kezdték meg Batista-ellengs hadjáratukat. Ezen a napon rohamozták még a santiagói katonai laktanyát. Hősies kí­sérletük azonban megbukott, A felkelőknek több mint fele elesett. Mégis ez volt a latin-amerikai országok ás Kuba történetében az első igazán rendkívül nagy je­lentőségű forradalmi mozga­lom, melyet később -Július !6-a mozgalomnak* neveztek el. Fidel Castrót és öccsét elfogták, mindkettőjüket 15 évi börtönre ítélték es a Fe­nyőfák szigetére hurcolták. Tizenegy hónapig sínylődtek börtönükben. Ekkor amnesz­tiák kaptak. Fidel Castro először az Egyesült Álla­mokba, majd Mexikóba ment, s megízlelte a szám­űzetés kenyerét. Forradalmi terveit azonban soha egy pil­lanatra sem adta föl. 1956. december 2-án Castro ós 82 társa kikötött Őrien te tartomány partjain. Batista azonban előzetesen tudomást szerzett a dologról, s 'a jó­előre készültségbe helyezett csapatok a tengerparton vár­ták a felkelőket. A partra­szállók tizenkét ember kivé­telével hősi halált haltak. De tizenkettő, köztük Castro, be­húzódott a Sierra Maestra hegység sűrű erdőibe, s meg­alapította a Július 26-a moz­galom katonai parancsnok­ságát. Batistáék kezdetben mosolyogtak rajtuk, s nem tulajdonítottak Castróéknak. túlzott jelentőséget. De a partizánharcosok, akiket a francia ellenállók mintájára képeztek ki, s akiknek lét­száma rövidesen 500-ra, majd 1000-re. később pedig 4—SöOtLré nőtt, mind erő­sebbek lettek, s a főváros­ban és más városokban is növekedett a velük rokon­szenvezek száma. 1957 utolsó hónapjaiban és 1958 elején a Sierra Maestra hegysegben küzdő felkelő egységek fokozták rajtaüté­seiket Oriente és Camaguey tartomány közlekedési vona­lai elten. 1958. március 17-én Castro kiáltványt intézett Kuba né­péhez. -Totális háborút- hir­detett -Batista zsarnoksága ellen*. Közölte, hogy csapa­tai -a végsőkig harcolnak*, hogy megdöntsék a rend­szert. Felhívta a fegyveres erőket és a nép minden osz­tályát. csatlakozzék mozgal­mához. 1958 őszén a felkelők meg­kezdték a -nyugati menetet Kuba felszabadítására Ba­tista diktatúrája ellen* — ahogy Fidel Castro mon­dotta. Ekkorra már teljesen átvette Oriente tartomány ellenőrzését, s csapatai szep­tember végén és október ele­ién nyugatra. Camagüev tartomány felé nyomultak előre, s az ide sűrített kor­mánycsapatok ellen sikeres ütközeteket vívtak. A felszabadító erők tehát december közepére bevonul­tak Camagüey tartomanvba és Las Villás tartomány szí­vébe Batista csapatai 1958. de­cember 23-án -átfogó had­müveletekbe- kezdtek a fel­szabadító erők ellen. Batis­táék kétségbeesett utolsó erőfeszítéseit bombázók is támogatták. A hónap köze­pén vált a helyzet igazán válságossá a zsarnok rend­szer számára, mert Santa Clara körzetében — Las Vil­lás tartományban — a had­műveletek csúcspontra értek. A tankok és repülőgépek el­lenére Castro követői heves utcai harcok után átvették Santa Clara katonai ellenőr­zését. Havannától mintegy 16 kilométernyire a felkelők felrobbantották Batistáék egyik leghatalmasabb után­pótlási lőszerraktárát. 1959 január 1-én hajnal­ban Batista családjával es ötven polgári és katonai ta­nácsadójával együtt repülő­gépen Havannából a domi­nikai fővárosba menekült

Next

/
Thumbnails
Contents