Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

Csütörtök. 1061. november 18. 2 Az ENSZ politikai bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A nyugat-berlini helyzet­ről szólva Zorin megismé­telte a Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítására tett szovjet Javaslatokat és fel­tette a kérdést: — Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­Ország kormánya vajon tu­datában van-e e probléma súlyosságának? Minden hó­nap, minden hét, sót min­den nrap kézzelfoghatóbb közelsegbe hozza a háború veszélyét. A Szovjetunió ezért sem­milyen erőfeszítést sem ki­méi • leszerelés problémá­jának megoldására. Az általános és teljes lesze­relés a békés együttélés szovjet, programjának alap­Ját képezi — hangoztatta Zorin és kifejtette a szovjet kormány három szakaszból álló leszerelési tervét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a Szovjetunió nemcsak a nuk­leáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetésére haj­landó, hanem kész sz óceán mélyére süllyeszteni összes fegyve­reit Is, ha s többi orszá­gok rtilnd ugyanezt teszik. Az ellenőrzés kérdéséről/ szólva Zorin hangsúlyozta, a Szovjetunió kormánya he­lyénvalónak találja a leg­szigorúbb nemzetközi ellenr őrzést, nem ragaszkodik sem­miféle vétójoghoz, félreért­hetetlenül le kívánja azon­ban szögezni, hogy a leszerelés ellenőrzését követeli és nem • fegy­verkezés ellenőrzését. Ez az utóbbi ugyanis a bé­keszerető országok, elárulá­sét jelentené, amihez a Szovjetunió sohasem Járul­hat hozzá. Zorin végül ' Javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés hozzon létre egy új leszere­lési bizottságot, amelyben a Kelet, a Nyugat és a sem­leges országok egyenlő arányban kapnak képvisele­tet. Ezután Stevenson nagykö­vet, az amerikai küldött­ség vezetője szólalt fel. Az amerikai delegátus be­vezetőül kormánva nevében javasolta, „ hogy az ENSZ­közgyülés -mielőbb mutassa meg a világnak a háborútól való mentesség útját—. Amikor azonban steven­son kifejtette kormányának álláspontját a leszereléssel kapcsolatos részletkérdések­ről, kitűnt, hogy az Egyesült Államok to­vábbra sem törekszik ko­molyan az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására. A jövőbeni leszerelést tár­gyalások módozatairól szólva az amerikai delegátus eluta­sította a Kelet, a Nyugat és a semleges országok egyenlő arányú képviseletének elvét. A továbbiakban Stevenson ismét előhozta a nemzetközi rendőri epöfc létrehozásának Ismert ameri­kai JavaslRtát, majd a lesze­relés sürgetésének ürügyén ragalmazó kijelentéseket tett J n Szovjetunióra. Ügy igye­kezett feltüntetni, mintha a Nyugat a szocialista tábor részéről fenyegető valamiféle veszély miatt fegyverkeznék.­Az amerikai küldött fel­szólalása után a válasz tógán Ismét Forin szovjet külügyminiszter­helyettes kért szót. Zorin második felszólalá­sában szemére vetette az Egyesült Államoknak, hogy a politikai bizottság keddi ülésén az amerikai küldött­ség a nukleáris fegyverek törvényen kivül helyezése ellen szavazott. Önök — mu­tatott rá Zorin — helyesnek tartják a nukleáris fegyve­rek használatát, s úgy vélik, hogy az megengedett csele­kedet. A szocialista országok ezzel szemben ellene vannak a háborúnak, a nukleáris fegyverek használatának és ezt világosan kifejezésre juttatták a politikai bizott­ságban kedden lezajlott sza­vazás során. Stevenson rövid viszontvá­lasza után a politikai bizott­ság szerda délelőtti ülését — magyar idő szerint 19,26 óra­kor — berekesztették. A bi­zottság pénteken délelőtt — magyar idő szerint 16.80 óra­kor — folytatja a leszerelés kérdésének vitáját Csaknem négyezer bebörtönzött algériai folytat éhségsztrájkot Ben Bella és miniszter­társál, valamint a francia börtönökben fogva tartott algériaiak éhségsztrájkja és ennek széleskörű nemzetközi visszhangja egyre nagyobb gondot okoz a francia kor­mánynak. Amint' a Prrpulaire, a fran­cia szocialisták lAp.ia írja, de Gaulle kormánya "da­rázsfészekbe lépett ós nehe­zen tud tőle megszabadulni". A kormány most olyan megoldást keres, amely nem hazudtolná meg de [ Ganlle-nak azt a kijelen­tését, hogy Ben Bellát ezak a fegyverszünet után bo­csátja szabadon. don bocsátására irányul, ha­nem a francia—algériai tár­gyalások mielőbbi megkezdé­sét is szorgalmazzák. A szerdán kiadott hivata­los jelentés szerint a franciaországi börtönök­ben 3900 algériai folytat éhségsztrájkot. Ebben nincsenek benn az algériai bőrtönök és kbn­centrációs táborok foglyai, akik ugyancsak csatlakoztak a sztrájkhoz. Az algériai kormány továbbra is lénye­gesen többre becsüli az éh­ségsztrájkot folytató haza­fiak szamát. (MTI) Tüntetések Venezuelában Caracas utcáin hétfőit ette diáktüntetések zajlottak le. A felvonulók szemere vetet­ték a venezuelai kormány­i nak, hogy a lakosság akarata ellenére megszakította diplo­máciai kapcsolatait Kubával. Heves tüntetés volt a eara­cui egyetem előtt is. A rend­őrség könnygáz-gránátokkal oszlatta ezét a fiatalok tün­tető csoportjait. Vidéken is ezerszámra vo­nult fel a nép és tüntetett a venezuelai kormány efiptöl­dalú elhatározása ellen. (MTI) Máris ellentétek támadtak as Adenauer-kormányhan A megoldást Hasszán ki­rály követei is sürgetik. A marokkói uralkodót az or­szágon belül egyre erősödő ellenzék — a szakszerveze­tek, Ifjúsági szervezetek és a hadsereg egy része kény­szeríti arra. hogy minden befolyását latba vesse de Gaulle-nál. A tömegek a kapcsolatok megszakítását sürgetik Marokkó és Fran­ciaország között. Hasszán király személye­sen akart Párizsba elláto­gatni. hogy feltárja de Gaulle előtt a helyzetet — IrJa az Aurore című fran­cia jobboldali lap —, de nem ment, mert attól tart:, hogy táyollétét az ellenzék a ki­rályi hatalom megdöntésére használná fel. Ben Bella szerdán ismét visszautasította az orvosi vizsgálatot és változatlanul folytatja éhségsztrájkját. A marokkói miniszterek Couve de Murvtlle franeia külügyminiszterrel folyta­tott tanácskozások után a garches-i kórházban felke­resték Ben Bellát és tár­sait. Megfigyelők véleménye szerint a marokkői minisz­terek közbenjárása nemcsak Ben Bella és társai szaba­Az Adenauer-kormány még csak egy napja lépett hi­vatalba, de máris jelent­keznek ez első súrlódások a' koalíciós partnerek között A szabad demqkraták az eskütétel napján ugyanis meghökkenéssel vették tudo­másul, hogy a kancellár megkérdezésük nélkül — -be­csempészte" a kormányba a CDU, a Kereszténydemokra­ta Unió parlamenti frakció­jának eddigi elnökét. Hein­rich Kronet. aki tárcanélküh miniszter lett. Ezzel meg to­vább növelte a koalíciós kor­mányon belül a CDU túlsú­lyát. A CDU most — Ade­nauert is beleszámítva — 12 szavazattal rendelkezik az új kormányban az FDP 5 és CSU 4 miniszterével szemben. Külön pofon az FDP számá­ra, hogy Krone utóda a CDU parlamenti frakciójának élén a lemondott külügyminiszter, Rrentano lesz, aki éppen az FDP ellenállása miatt mon­dott le a külügyi tárcáról és így alagha fog harmonikusan együttműködni a szabad de­mokrata párti frakció elnö­kével. Kronénak a kormányba való felvételéhez Adenauer állítólag azért ragaszkodott, mert őt szánta utódjává a hivatalos trónörökössel, Er­harddal szemben. Amint kitudódott, az FDP­frakciónak az eskütételt meg­előző ülésén Dehler, az FDP vezetője javaslatot terjesztett a frakció elé, hogy azonnal bontsák fel a koalíciós szer­ződést.. amelyet a kancellár az új miniszter önhatalmú kinevezésével máris megsze­gett. Dehler tndítedni/dt azonban elveiették. A nyugatnémet, lapok zö­me azt hangoztatja, hogy az ünnepélyesnek szánt parla­menti eskütételt megzavaró incidens — a szociáldemok­raták zárt tömbben való ki­vonulása — megmutatta, mi­lyen baljós előjelek között kezdi meg működését az új kormAny. (MTI) Méjs; nem döntöttek Kroll nagykövet sorsáról Adenauer kancellár kedden rete másfélóras tanácskozást I folytatott Kroll moszkvai nyugatnémet nagykövettel'. A megbeszélésről hivatalos közleményt adtak kl, mely | hangoztatja,' hogy Kroll csü­törtökön Hruscsov szovjet miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során -mnpán-. jellegű elgondolásokat* ter­jesztett elö a német és A nyugat-berlini kérdésről, erre azonban nem kapott, felha­talmazást a szövetségi kor­mánytól. A bonni külügyminisztéri­um szóvivője kijelentette: még nem született döntés, hogy Kroll megtartja-e be­osztását. (MTI) Feloszlatták a finn parlamentet Február 4-An lesznek az áj választások A finn kormány keddi ülé­sén Kekkonen elnök bejelen­-tette, hogy feloszlatja a je­lenlegi parlamentet és új vá­lasztásokat tűz ki 1962. feb­ruár 4-re. A finn elnök hangoztatta: mivel a nem­zetközi feszültség éleződése újabb döntéseket tesz szük­ségessé, es e döntésekkel nem lehet várni a jövő év nyarán sorra kerülő parla­1 menti választásokig, s rtílnt­hogv csak az egész finn nép­re támaszkodva lehet megte­remteni az erők egyesítésé­nek feltételeit, elhatározata az Ú.I parlamenti választások kiírását. * Karjalainen finn külügy­miniszter hazaérkezett Moszkvából, ahol Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt. Tárgyalásaikról kö­zös közleményt adtak ki. A Szovjetunió külpolitikája azSZKP XXII. kongresszusának tükrében ii. Az elkövetkezőkben még döntőbben érvényesül a Szovjetunió alakító szerepe a világpolitikában mj Ahány nappal az SZKP ^ XXII, kongresszusá­nak megnyitása előtt a világsajtó különösen a né­met békeszerződés megköté­sének és a nyugat-berlini probléma rendezésének kilá­tásait elemezte figyelemre méltó cikkekben. Néhány, megiepuen tárgyilagosan gon­dolkodó nyugati kommentá­tor lényegében arra a követ­keztetésre jutott, hogy ha a szovjet kormánynak sikerül az említett kérdésekben foly­tatandó tárgyalások szüksé­gességét a Nyugattal, vagy legalábbis az Egyesült Álla­mok kormányával elfogad­tatni akkor — körülbelül (gy hangzott a megállapítás lé­nyege — Hruscsov úgy lép­het a kongresszus előadói emelvényére, mint aki nagy eeatát nyert, s akinek sike­rült elfogadtatnia a Szovjet­unió állaspontjának lénye­iét. NOS, a szovjet kormányfő Ilyen előzmények után már a szórtoki emelvényről jelent­hette be a következő lépést, azt, hogy a szovjet kormány nem ragaszkodik a német békeszerződés 1961. decem­ber 31-ig történő aláírásához, ha a nyugati hatalmak haj­landóságot mutatnak a német probléma rendezésére. — lényeg az, hogy meg kell ol­dani ezt a kérdést, fel kell számolni a másod ik világhá­ború maradványait" — álla­pította meg Hruscsov. Nem véletlen, hogy a nyu­gati fovárosok kormánykörei és »Jól érteRÜltjel" éppen a német kérdésről s ezen be­lül a nyugat-berlini problé­ma megoldásáról beszélnek ezekben a napokban a leg­többet. Sokan e körökben »új szovjet tervről és elkép­zelésről" — amelyeket hiva­talosan sem szovjet, sem nyugati részről nem erősítet­tek meg — vélnek tudni. Ezen állítólagos "terv" és *elképzelések« lényege, hogy a Szovjetunió hajlandó elő­ször Nyugat-Berlinnel kap­csolatosan uj megállapodás­ról tárgyalni, a német béke­szerződésről pedig azt köve­tően. Bár meg nem erősített kombinációkról van szó, mégis az a hév és részletes­ség. amellyel angol és főleg amerikai vezető politikusok ezen *ú.j sorrendet« kom­mentálják, bizonyítja, hogy a dolgok ilyen vonatkozású ösz­szefüggése kedvükre valóbb. Bármiként is álljanak a dol­gok. elképzelhető, hogy ha a nyugati hatalmak a tárgyalá­sok megindulásakor a kérdé­sek ilyen sorrendben történő felvetését és megoldását ja­vasolnák, a Szovjetunió kor­mánya minden további nél­kül hozzájárulna a tanácsko­zások ilyenértelmű, lefolytatá­sához. . S ha már a német kér­désnél tartunk — e probléma rendezése ogy sor, más. Európát érintő kérdés megoldásához terem­tené.lehetőséget — hadd mu­tassunk rá annak valószínű­ségére is, hogy a szpplember lí-én tartott nyugatnémet parlamenti választások ered­ményeihez, a Keresztényde­mokrata Unió, Adenauer pártjának jelentős mértékű szavazat veszteségéhez és fgy[ e párt addig meglévő abszo­lút többségének elvesztéséhez egy új tényező ls hozzájá­rult. Ez pedig nem más. ráint a nyugatnémet közvélemény egyre inkább megnyilvánuló azon felismerése, hogy Ade naiier politikái irányvonala mind több veszélyt jelent a német nép számára — elő­nyök nélkül. Különösen a nyugat-berlini fejlemények­kel összefüggésben lett ez nyilvánvalóbbá, amikor Hrus­csov több, az összefüggéseket jól láttató beszédének hatása alatt a nyugatnémet szava­sók egy igen jelentős hánya­da, saját maga vonta le az ezekből adódó nyilvánvaló következtetéseket. Sok jel vall arra is, hogy a Kroll moszkvai nyugatné­met nagykövet körül zajló események összefüggéseit es lényegét éppen a XXII. kongresszus által kialakított világpolitikai képbe beilleszt­ve érthetjük meg. A tartóz­kodó és a nyugatnémet kor­mány bizalmát eddig teljes mértékben élvező nagykövet­tel Hruscsov és Gromiko a szovjet kormány november 7-i, a Kremlben rendezett fo­gadásán kedélyesen elbeszél­getett, majd Hruscsov két nap múlva, november 9-én két órás megbeszélést folyta­tott Krollal. A megbeszélés­ről kiszivárgó hírek szerint a nyugatnémet nagykövet ki­fejtette elgondolásait a nyu­gat-hertint problémával és a német békeszerződéssel ösz­szeftiggésben. A nyugatné­met kormány hétfőn nagy­hirtelen Jelentéstételre haza­rendelte Krollt, akit kedden este Adenauer "hatásköré­nek túllépésében" talált -bű­nösnek". Miután Hruscsov és Kroll beszélgetése eszmecse­re és nem hivatalos tárgya­lás volt, a moszkvai nyugat­német nagykövet ellen fel­hozott vádak — enyhén szól­va — erőltetettek. Egyik fel­tevés szerint a Kroll ma­gánvéleményének- minréí­tett nyugatnémet álláspont idő előtt, Adenauer ameri­kai útját megelőzően került nyilvánosságra — ezért ren­delték haza Krollt. A másik feltevés szerint azonban Kroll nem Adenauer. hanem a kancellárral a Keresztény­demokrata Unión belül szem­benálló és a jelenlegi bonni kormány belátható idón be­lüli lemondása után előtérbe kerülő . személyiségek véle­ményét fejtette ki a szovjet kormányfőnek. Mindkét fel­tevés annak bizonyítéka hogy a német kérdéssel kap­csolatos szovjet álláspont el­lenfelei Bonnban is tartha­tatlan helyzetbe jutottak. A német békeszerződés . aláírásának és a nyu­gat-berlini probléma rendezésének Időszerűsége a nemzetközi politikánnk csu­pán egyik, — pillanatnyilag azonban fontos — területe, ahol a Szovjetunió külpoli­tika jé nak két legfontosabb, a XXII. kongresszus ál­tal Is jóváhagyott alapelve: a békés együttélés és a vitás kérdések békés, tárgyalások útján való megoldása érvé­nyesül. Vonatkozik ez ter­mészetesen a nemzetközi po­litika minden más területi­re, így a Szovjetuniónak a tőkés országokkal fennálló kapcsolataim, mindenekelőtt azonban a szovjét—amerikai viszonyra -Un az Egyesült. Államok politikájában — mondotta Hruscsov kong­resszusi beszámolójában — felülkerekedik a realizmus, akkor Igen nagy akadály há­rul el az eges? nemzetköz1 helyzet javulásának út jából". A nemzetközi események jelenlegi alakulása: az ENSZ-közgyülés ülésszaká­nak fejleményei, az ENSZ­ügyvezető főtitkárának gyors megválasztása, a gyar­mati rendszer gyors meg­szüntetésére vonatknzó Ja­vaslat, az afrikai, ázsiai és a latin-amerikai néoek több­sége előtti , nagy népszerűsé­ge a Szovjetunió által indí­tott kezdeménvezesek és ál­láspontok növekvő térhódí­tását jelentik Ami a~nnban talán a leglényegesebb, az az, hogy mind több ország közvéleménye támogatja a Szovjetuniónak egy átfog•> leszerelési terv megtárgya­lására vonatkozó javaslatát. Egy ilyen terv — és nyil­vánvalóan a Szovjetunió ál­tal már korábban előter­jesztett leszerelési javaslat a legalkalmasabb erre — megegyezési lehetőséget je­lentene a nukleáris kísérle­tek végleges betiltására és a nukleáris fegyverek meg­semmisítésére is. ami nap­jaink egyik alapvető prob­lémája. |w?éhány külpolitikai ^ problémát említet­tünk meg csupán an­nak igazolására, hogv az SZKP XXT1 kongresszusa után a Szovjetunió nemzet­közi politikája mennyire döntó befolyással bír az események alakításában. A Nyugat tanácstalansága vi­szont sohasem volt ennyire szembetűnő: csaknem min­den kérdésben »az elkövet­kező jövőre" utal. antikor saját álláspontját kellene is­mertetnie F.z természetesen nem könnyíti meg * meg­oldások feltételeinek kiala­kítását, de ha — átmenet­ként és a Szovjetunió kez­deményezéseinek eredmé­nyeként — Washingtonban. Londonban és Párizsban na­gyobb "ütemben" közeled­nek a realitásokhoz, akkor bíznt lehet abban, hogy az emberiség jó irányban ha­lad nagu problémainak meg­oldása felé. Perényi István

Next

/
Thumbnails
Contents