Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

3 Csütörtök. MMH. november Wt As Elnöki Tanács kitüntette dr. Münnich Ferenc elvtársat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány államminisz­terének sok évtizedes kiemel­kedő munkásmozgalmi tevé­kenysége és kormányzati munkássága elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. Dr. Münnich Ferenc évti­zedek óta tántoríthatatlanul harcol a munkásosztály fel­gas állami beosztásban, majd a diplomáciai szolgá­latban értékesítette sokoldalú tapasztalatait. Mint a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és a fegyveres erők minisztere, az ellenforradalom elleni harc­ban, majd mint a Miniszter­tanács elnöke, • gazdasági, társadalmi és politikai élet konszolidálásában kiemelke­dő érdemeket szerzett. A magas kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. ügyéért, a magyar nép fel- A kitüntetés átadásánál je­emelkedéséért. 1918-ban egyik len voK Káddr JdrU)S< a for_ megalapítója nőit a Kommá- rada]mi munkás-paraszt kor­msták Magyarországi Pártja. • nak. Magyar hadifogoly-egy­ségek élén a forradalom vé­delmében részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom utáni polgárháborúban. A Tanácsköztársaság idején a magyar vörös hadsereg po­litikai megbízottjaként tevé­kenykedett. A Franco elleni háborúban a 11. nemzetközi dandár parancsnokaként ve­zette a Madrid-körúti harco­kat. A Nagy Honvédő Hábo­mánr elnöke. Marosán György, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Ká­roly. az Elnöki Tanács tit­kára, Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács tagja. A kitüntetés átadása után a ^Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága dr. Münnich Ferenc tisztele­tére díszebédet adott, ame­lyen Kádár János meleg sza­vakkal köszöntötte születés­napja -alkalmából Münnich Tanácskoztak a pamut ipar vezetői Szerdán a könnyűipar, leg­nagyobb iparága, a pamut­iparág gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői a Kő­bányai TextilműVekben megvitatták az ez évi vár­ható eredményeket és a jö­vő évi tennivalókat. Az ér­tekezleten jelen volt és fel­szólalt Vég László könnyű­ipari miniszterhelyettes. Döbrentei Károly, az iparág igazgatója elmondta, hogy az üzemek általában teljesí­tik tervüket, sót kész-pamut­szövet exporttervüket 4,8 millió négyzetméterrel túl is haladják. A jövő év nágv erőfeszíté­seket kíván az ipartól — mondotta —. a termelőka­pacitás kisebb mértékű bő­vítésén kívül elsősorban a belső tartalékok felhaszná­lásával kell elérni, hogy az ideinél 5.fi százalékkal több árut gyárthassanak. A na­gyobb feladatok teljesítésére számos műszaki intézkedést terveznek. A szerződés kötelez rabon a szovjet hadsereg ol- elvtársat A diszebéden részt dalén hareolt a fasizmus el- vettek a Politikai Bizottság to*. tagjai póttagjai és Dobi Ist­A feteesrbadu-fáB után Ma- ván, a Központi Bizottság 8B«rországra visszatérve, ma- tagja. (MTI) i Magyar építésügyi kiállítás Berlinben Berlinben ülésezik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa építésügyi állandó bizottsága. Az üléssel kapcsolatban a Kari-Marx allén levő sport­csarnokban kiállításon mu­tatják be a Magyar Népköz­társaságnak az építés fejlesz­tésében, különösen pedig az építés gépesítésében elért eredményeit. • Okkal vagy ok nélkül? A tervező intézet munkája és az igények M Nehéz lenne úgy, általa- tanács adja, egyáltalán nem ban eldönteni, hogy kit szid- mellékes tehát a közöttük nak többet az emberek: a levő kapcsolat. A tanács jó kivitelezőket, vagy a terve- partnere a tervező intézet­zőket. Tcny. hogy divat nek. ha teheti még hivatali rosszat mondani róluk egy- kötelességén túl is támogat­egy ház elkészültekor. Min­den szerecsenmosdatási szán­dék nélkül meg kell' azon­ban állapítani, hogy aem mindig az a hibás, aki az első pillantásra annak lát­szik. Sokszor emlegetik a Szegedi Tervező Vállalat ne­vét ls. ha valami baj van a programozással, határidővel, vagy mással kapcsolatban. Hogy okkal-e, vagy ok nél­kül: érdemes megvizsgálni közelebbről. Új szervezés, új alkotói módszer Január elseje óta új szer­vezés szerint dolgozik a tervező intézet: úgynevezett műtermeket alakítottak ki, melyekben együtt, sőt szinte egyidőben végzi munkáját a tervező, a statikus és az arkalkulátor. A módszer — mondhatni — kitűnően be­vált. Természetesen még hosszabb idő szükséges ah­hoz. hogy ezek a műtermek tökéletesen együttműködő, alkotói kollektívákká válja­nak. de máris lemérhető az eredmény a tervek elkészíté­sének pontosságát és gyorsa­ságát illetően. Sokszor kell sietni egy­egy terv elkészítésével. Hogy csak a legutóbbi esetet em­lítsük. a december végére kitűzött határidő helyett már a jövő héten befejezik a vas- és műszaki nagyke­reskedelmi raktárak tervdo­kumentációját. Idén leg­alább öt-hat ízben vállal­tak ebhez hasonló erőn felüli munkát. Az új szervezés megkönnyíti ugyan az ilyesmi lehetőségét, de azért előfordul nemegyszer, hogy késik egy-egy terv el­készítése. Ez a jelenség nem nevezhető súlyosnak, hiszen évi nyolcmillió forint érté­ket kitevő terv mellett leg­feljebb ötvenezer forint a kötbérviták összege. ja. Nemrég biztosítottak pél­dául lehetőséget, hogy a Klauzál téri irodákhoz újabb helyiségeket csatolhassanak. A tervezők pedig igyekez­nek figyelembe venni a ta­nács különleges kéréseit is, ami egyes beruházások meg­tervezésének előbbrehozata­lát. vagy esetleg terven fe­lüti elkészítését illeti. Közös érdek ez. Már bevett szokás, hogy sohasem kötik le egy évre előre a tervezői kapacitást, hanem eleve számolnak a ••menet közben* befutó ren­delésekkel. Tehát mind a szegedi tanács, mind a töb­bi fél — a különböző mi­nisztériumok és községi ta­nácsok — által felmerült rendkívüli kívánságok he­lyett kaphatnak munkájuk­ban. llvmódpn jártak el a jövő év első negyedére kö­tött szerződésekkel kapcso­latban is: csak annyi szer­ződést kötöttek, amennyi elegendő a folyamatos mun­ka elindításához, a többit majd az újabb igényekhez igazítják. Akad javítanivaló is — tapasztalatlanságuk oly­kor fékezheti az előrehala­dást. A vállalat igyekszik mind több értékes, új szak­embert is bevonni a mun­kába. Van amikor okkal, de bát­ran állíthatjuk, hogy sok­szor ok nélkül mondanak rosszat ^a Szegedi Tervező Vállalatra, melynek nincs szégyenkezni valója sem . a többi vidéki tervező intézet, sem megrendelői előtt. A meglevő hiányosságok meg­szüntetése pedig csak öreg­bítheti a vállalat hírnevét. F. K. í tagadás, mindenki­nek örömet jelent, ha leszedheti derekasan végzett munkája gyümöl­cseit. Jó beszélni a sikerék­ről, s talán még dicsekedni is velük. A szegedi üzemek első kilenchavi munkájáról, eredményeiről szóló jelen­tést olvasva, a jó termést arató büszkesége tölt el ben­nünket, szívesen is beszé­lünk róla. örvendezünk, hi­szen a számok arról tanús­kodnak. hogy a termelés növekedése nagyobb az öt­éves tervben országosan elő­írt átlagnál. A termelés emelkedésének pedig 69 százaléka szárma­zott a termelékenység, 31 százaléka pedig a létszám­növekedésből. Ez az arány is némileg kedvezőbb az or­szágos átlagnál, s megfelel az ötéves lerV előirányzatá­nak. J ó visszanézni a meg­tett útra és számba venni az eredménye­ket. De ez a vissza nézés, s a számba vétel akkor lesz teljes, ha az eredmények mellett észrevesszük az út kanyarulatait, zökkenőit, a munka szépséghibáit is. Mert van szépséghiba, s ez tervszerű llenséget jelent Észre kell vennünk ugyan­is, hogy a tetszetős számok, lények között nem kívánatos jelenségek is meghúzódnak. Mert vannak a III. negyed­évi tervteljesítésnek más­iajta számai is. A többi kö­zött például: a vállalatok 55 termék termelési tervéből 37-et, 20 termék értékesítési tervéből 2Ó-at teljesítettek. Vállalataink fele nem tett eleget a szállítási szerződés­nek. A lemaradások között milliós tételek is vannak. Az üzemek, válialátok egy­más közötti termelési kap­csolatát szabályozó szerző­dések tartalmát általában kevesen ismerik. Teljesíté­sükről, vagy nem teljesíté­sükről keveset beszélnek a munkásoknak, kevés szót ej­tenek róla a termelési ta­nácskozásokon. Ez a gyakor­latban a két vállalat veze­tőinek ügye. Pedig nem ár­tana elmondani minden ne­gyedév végén a tervteljesítés mennyiségét jelző számok mellett a ••kellemetlen* je­lenségeket is. Mert ezek né­ha sok ezer forintba kerülő | -kellemetlenségek*. Nem | tudni mennyi az áruk »vál- j lalati szemmel* nézve —> ahogy egyesek mondják. Az tény azonban, hogy például a Szegedi Bőrruhakészitő Vállalat 1 millió 465 ezer forint értékű bőrkabátot és szörmebundát nem szállított a nagykereskedelmi vállalat­nak. Vajon hol várják a ru­hagyár 487 ezer forint! érté­kű férfiöltönyeit, s mit szól­tak az Üjszegedi Kender­néha akad kézzelfogható ok, s ilyen például a nyers­anyaghiány. . De emellett sokszor elfelejtik elmondani, hogy ők sem tettek meg mindent időben a szükséges Lenszövő, a Hódmezővásár- anyagok beszerzéséért. Ezért helyi Kötszövőgyár vezetői, hogy a Szegedi Textilmú­vektől nem kapták meg a szerződésben lekötött árut. S adós a Szegedi Cipőgyár is 28 ezer pár cipővel. Nem teljesítette maradéktalanul szállítási szerződésbeli köte­lezettségét a Dél rost. s a Szegedi Vasöntöde sem. M indez hiányzik a nép­gazdasági tervben előre meghatározott mennyiségből. Ennek kiesé­se azonban csak kezdete, vagy folytatása a tervsze­rű tlen ség i folyamatnak. Mert ezeknek az áruknak a hiá­nya úgy gyúrúzik tovább, mint a tóba dobott kő után a víz tükre. Vajon üzeme­ink, vállalataink több mint fele állal vízbe dobott -kő­hullámai okoztak-e álmat­lan éjszakát a vállalatok fe­lelős vezetőinek?! Vajon nyugodtan hajtják-e fejüket álomra, mert többfelé nem kapják meg az üzemük ál­tal gyártott árut?'! A tények azt mutatják, hogy a szerződéseket nem teljesítő vállalatok ellen az árut késedelmesen átvevők általában nem lépnek fel kötbérigénnyel. Egyébként az esetleges felmerülő' kötbérek összege a termelési költsé­gekhez viszonyítva jelenték­telen. Talán éppen ezért ez önmagában nem biztosítja a szerződések megtartását. S a vállalatok a globális ter­vet természetesen egy-egy szállítási feladat elmaradása esetén is teljesíthetik. zóval ma még ott tar­tunk, hogy vállalata­ink egy részében di­csekednek a globális terv­teljesítés számaival, de hall­gatnak a szerződésbeli köte­lezettségek elmulasztásáról. Ha pedig beszélnek róla, akkor is legfeljebb megpró­bálják indokolni, hogv miért nem teljesítették. Tudjuk, a szállítási szerződések tel­jesítésével kapcsolatban is sűrűbben és erőteljesebben kell hangsúlyoznunk: na­gyobb felelősséggel! Sajnos, ma még ott tartunk, s ezt a III. negyedévi tervszámOK is igazolják: a szerződés sok helyen ma még -papirkote­iesség*. Azt írtuk, hogv nagyobb felelősséggel. Igen, olyan felelősséggel, amelyet mind­annyiunknak éreznünk kell munkánk jó elvégzéséért. A szerződés nem teljesí­tését lehet több mindennel magyarázni. De a magyará­zás sohasem változtat a té­nyeken, a. vállalati, a nép­gazdasági káron. S nem menti fel a felelősség alól azt sem, aki a mulasztásért végső fokon felelős. Nem menti akkor sem. ha az ügy nem került döntőbíróság elé, ha nem is kértek kötbért, s nem is kellett azt fizetni. w agyobb felelősséggel tartozunk saját ma­gunknak; álljon ki-ki a vezetés ranglétrájanak bármelyik fokán. Ezt úgyis megfogalmazhatjuk- dolgoz­zunk úgy, hogy lelkiismere­tünk nyugodt legyen. S le­gyen bennünk mindig a tö­rekvés a jobbért, a még tö­kéletesebbért. A felelősség nagy dolog, a szocialista öntudat mélyén gyökerezik, annak az egyik kifejeződése. A tények, a gyakorlat azt mutatják, hogy tovább keli erősíte­nünk és fejlesztenünk a fe­lelősségtudatot. Ennek egyik eszköze a nevelés, a tud.V, formálása, a másik; pedig a felelősségre vonás. Ahol szükséges, sem az egyiket, sem a másikat ne hanya­goljuk el. Nagy Pál NAPONTA 12 EZER ADAG HALÁSZLÉ A beruházók és a tervezők viszonya A tervező vállalat munká­jának negyven százalékát a szegedi megyei jogú varost Baj van nség néha a be­ruházási programokkal kap­csolatban. s az elkészült ter­vek miatt is. Ezek oka az előre nem látható, s íg.v fel sem mérhető különbség a beruházó elképzelései és az elkészült programok között, illetve — és ilyen is előfor­dulhat — a tervezők pontal­57'inte lansága. Ebben a tekintet­ben tehát még akad javí­tanivaló. A Szegedi Tervező Válla­lat fiatal intézmény. nem­csak fennállásának éveit te­kintve. hanem a dolgozók életkorára nézve rs. Alig öt-hat idősebb ember tevé­kenykedik az intézetben, a tervezők zöme nemrégen hagyta el az egyetem, il­letve a technikum padjait. Nem mentség, csupán a té­nyek összességéhez tartozik, hogy — a fiatal erők lendü­letebői eredő haszon mellett (Somogyiné felv.) Elégedetten nézi Szűcs Istvánné a megtermett pontyot a Szegedi Konzervgyár üzemrészében, ahol a halászlé készül. Naponta 46 mázsa friss halat dolgoznak itt fel, s ebből a halmennyiségből mintegy 12 ezer doboz halászlét főznek. Idén eddig több mint 15 vagonnal készítettek a jóízű konzervből. Második felvételűnkön a ha­lászlé dobozolását láthatjuk Módosítják a KRESZ-t Az új rendelkezések jövőre lepnek életbe A közlekedés dolgozóinak szerint a KRESZ jónéhány körében kialakult vélemény elöirasa már nem felel meg a követelményeknek. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Autóköz­lekedési Igazgatósága össze­foglalta a tervezett változá­sokat. Az új KRESZ — el­lentétben a régivel — külön tárgyalja a forgalmi szabá­lyokat, amelyek egyaránt vonatkoznak a gyalogosokra, a kerékpárosokra, a fogatos­jármüvekre, a teher- cs sze­mélygépkocsikra, autóbu­szokra. A KRESZ másik ré­sze pedig — az úgynevezett függelék — a járművek fel­szereléséről intézkedik. Az új KRESZ-tervczetet a főhatóságokon kívül meg­kapják a nagyobb közleke­! dési vállalatok is. Ez utób­| biak, valamint a megyei | székhelyeken az illetékes I hatóságok által tartott anké­ton a közlekedés dolgozói elmondják a tervezettel kap­csolatos észrevételeiket, megjegyzéseiket, majd a ki­alakult véleményekéi no­vember 28-án Budapesten, a Technika Házában tartandó országos tanácskozásokon összegezik, s a KRESZ új szövegének megalkotásak figyelembe veszik. Az új KRESZ végleges szövege a jövő évben jelenik m.eg és lép életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents