Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

^MÍÍÜÍH). TWf!. RBfWRÍW IS. * i mmmmi A KÜLPOLITIKÁBAN M i % MÜ Ecuador független politikát folytat At* S/KI' XXII. kongresszusának világeisszhntigia Fontos kérdésekről tárgyal az EXSZ * De Gaulle új elképzelései Algériáról Idestova két hete, hogy Szovjetunió számára a kítér­veget ért az SZKP XXII. leiek folytatását. Arról sem férte* nepet lom valóban képviseli az al­kongresszusa, a nemzetközi szólt az amerikai elnöki közvéleményt azonban váltó- hogy mig a Szovjetunió ko­•atlanul azok a cikkek en rá- rabban ónként határozta el éiOkommentárok érdeklik a kitértetek felfüggesztését, leginkább, amelyek a kong- az Egyesült Államok csak reüBzua munkájával és hatá- jó fél év múlva követte a A francia haladó közvé­leményt nagy megdöbbenés­sel töltötte el. hogy a fran­cia kormány továbbra sem teljesíti sok ezer, Franciaor­szágban fogvatartott algériai éa a Szabad Demokrata Párt közötti ellentéteket nem tud­ták áthidalni. Uj. ezzel kap­csolatos külpoltikai anyaga­inkban közölt jelentésünkben beszámolunk a két párt kö­zötti most már teljes meg­hogv a gyarmati pOVézésröl. és arról, hogy az felszámolását ne kormány bemutatkozásá­ra kedden kerül sor. Mégis a nyugatnémet közvélemény álláspontja változatlanul az, hogy az új kormány nem lesz hosszú életű, mert sem Adenauer nem alkalmas már kormányfőnek, sem a Schrö­der vezette nyugatnémet külügyminisztérium nem ké­pes valamivel is ésszerűbb politika folytatására. Időköz­ben kiderült, hogy Schröder vezető tagja volt a náci pártnak, a Vracsarics jugo­szláv üzletember letartózta­tása nyomán támadt botrány — VracsíMcsot azért tartóz­tatták le, mert 1941-ben mint partizán harcolt a né­metek ellen és két német katonát megölt — pedig olyan felháborodást keltett világ­szerte, amelyet j beláthatóI időn belill aligha lehet le­csillapítani. Bár Nyugat-Berlin kö­rűi e héten minden csendes volt, a világsajtó egyre töb­bet ír arról, hogy hamaro­san tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és a nyugati | hatalmak között a nyugat rozataival foglalkoznak. Igen szovjet példát, s e közben politikai fogoly kérését, azt, figyelemre méltó, hogy miga alakult ki az ez év októbe- hogy tisztességesen bánja­kongresszus befejezése utáni réig fennálló arány, mely nak velük. Ezért kezdtek a első napokban a nyugati saj- az.erint ne Egyc,viil.t Államok foglyok november másodi­tó vezető lapjainak jelentős legalább 160 nukleáris kísér, kán éhségsztrájkot és sokuk csoportja szenzációs tálalás- robbantást végzett, míg állapota máris a legnagyobb ban igyekezett »mrgmagya- a Szovjetunió csupán 70-et. aggodalomra ad okot. rázni* az egyes felszólaláso- Az ENSZ-közqvülés je- Az elmdIt héten sem ké­keit és a határozat egyik, |en|egi je ülésszakénak rtiIt sor az llJ nyugatnémet vagy másik pontját, addig munkáját egyre íokodózó fi- kc>rrnany bemutatkozására, néhány nnp óm egyre több, c velem kíséri, miután fontos "}*rt 8 koalfcios párt. a viszonylagos tárgyilagosságra kérdések kerültek egvrészt a Kereszténydemokrata unió valló párizsi. londrmi és közgyűlés, másrészt pedig a ^ fc"""""" " washingtoni kommentár lá- közgyűlés egves bizottságai tott napvilágot, illetve hang- ele. Az ENSZ-közgyüles o zott el. Igaz. e kommentárok gyarmati rendszer m.pgszün­legtóbbje ugvnn csak néhány telesére vonatkozó szovjet részletében mutat pozitív javaslatot tárgyalja, párhu­•cemlélet re, e szakaszok egy- zamosan Nigéria azoti indít más mellé való Illesztéséből ványAval, viszont kialakul a leglénye- rendszer gesebb felismerés, az. hogy 1962-re — mint a szovjet az SZKP XXII. kongressru- határozati javaslat indítvá­sonak eseményeit és hnWro- nyozza —. hanem csak 1970­zatait nem lehet kiilönszakU- re hajtsák végre. Az afrikai va szemlélni és értékelni a és az ázsiai országok nagy Szovjetunió 1960 végéig elért többsége a szovjet javaslat kanrazatos eredményeitől és mellett vonult fel, s alig két­sikersorozatairól, még kevés- séges. hogy Nigéria állás­bé a jövő ezekből adódó táv- pontja — amelyet nyilván tataitól. Látószög kérdése angol felkérésre képvisel — tehát, hogy az SZKP XXII. nem kap elegendő szavaza­kongresszusa részkérdéseinek helyes arányai klbontakoz- Hétfőn 01 össze a Bizton­nak-e valaki előtt, vagy sem sági Tanács, hogy megtár­— es a realitásokhoz való gvalja Kongó helyzetét. A viszony kérdése ia. Bár az tanács ülését szükségessé utóbbit illetően a Nyugat tették azok a körülmények, nem »kényeztette el* a vilá- amelyek azt igazolják, hogy got, attól, hogy a nyugati fő- nem hajtják végre Kongó­varosokban például a pártéi- bon <w ország belső helyzn­lenes csoport szerepéről, vagy tének rendezésére és füg­a személyi kultusz maradvá- getlenségének biztosítására nyainak felszámolására .ho- vonatkozó biztonsági taná­tort intézkedések végrehajtó- Mi. *t> februárjában ko­sáról beszélnek-e többet, a *ott határozatot, tények tények maradnak: a Úgy tűnik, hogy módosult XXII. kongresszus minden Franciaország Algériával intézkedése a Szovjetunió kapcsolatos eddigi álláspont­még nagyobb ütemű elóreha- ja. Erre enged következtetni ladásának feltételeit alakítót- az a beszéd, amelyet de ta ki. Illetve határozta meg. Gaulle e hét elején dél­Sokat írt a vllágsaltó a no- franciaországi körútja sorén, vember 7-i moszkvai ünnep- a Korzika-szigetén levő berlini probléma^ rendezésé­segékről is és részletesen fog- Ajaccóban mondott el és re. Ezek a sajtókommentá­lalkozott Hruscsovnak a amelyben az ideiglenes al- rok különösen az Egyesült lséeml kongresszusi termé- Bériai kormánnyal folytatan- Államok azon szándékait ben tartott fogadáson el- tárgyalások szükségessé- emelik ki hogy kész e kér­hangzott pohárköszöntőjével, gét hangoztatta. Eddigi szi- dest --minden el.fogadható továbbá ezHlkalommal az új- eltérően de alaponRendezni* Ilyen ames­ságírókkal folytatott beszél- C™lle Ir™natOTSZaa fS A!' rtkftl ^ff?*? mégnyilvanulé­Bélés során tett kijelentései- ^uUmu-sn kétségtelenül kedvező vei. A lapok kiemelték a szovjet kormányfő arra vo­natkozó megállapításait, hogy a Szovjetunió továbbra is a "'JZTl legfontosabb külpolitikai kér- °PTUn dések egyikének tartja a né­met békeszerződés mielőbbi aláírását és Nyugat-Berlin helyzetének rendezését Ridlstssen buszélt Hruscsov pohárköezöntöjében és az újságírók kérdéseire adott válaszaiban a nukleá­ris kísérletek felújításáról is Aláhúzta, hqgy a Szovjetunió e. lépése kényszerintézkedés volt az adott ét a nyugati fe­nyegetésektől terhet nemzet­közt helyzetben — biztonsá­gának érdekében. Külön nyo­matékkal emelte ki. hogv a Szovletunió legfőbb törekvé­se: mielőbb leszerelési fór­gyalasokat kezdeni, amelyek kerttében megállapodást kell elérni nem csupán a nukleá­ris fegyverkísérletek beszün­tetésére, de a fegyverkészle­tek teljes megsemmisítésé­re is. Mégis az. Egyesült Álla­mok felelős vezetőinek, min­denekelőtt azonban Kenne­dy elnök le8tit(ibbi nyilat­kozataiban olyan törekvés nyilvánul meg. hogy az Egyésült Államok szerepét a nukleáris kísérletek terén pó2ltívnak tüntessék fel. Kennedy például szerdai saj­tóértekezletén arról beszélt, hogy -a Szovjetunió kísér­letei az Egyesült Államokat is a légköri kíserletek felújí­tására kényszerítik*, de ar­ról egy szót. sem szólt, hogy valójában éppen az Egyesült Államok akciói *s előkészü­letei tették szükségessé a Szombati számunkban közölt cikkünkben röviden ismertettük a dél-amerikai Ecuadorban lejátszódó események hátterét, az ország legfontosabb földrajzi, gazda­sági és politikai adatait. Utólag közölt térképünkön feltüntetjük. Ecuador helyze­tét, fekvését az amerikai kontinensen. Lapzártakor érkezett bír szerint beiktatták Ecuador új köztársasán elnökét. Aro­semenát. Az új elnök kijelentette: Ecuador diplomáciai és kereskedelmi kapcsola­tokat tart majd fenn minden országgal, függetlenül annak politikai és társadalmi rendszerétől* Az új államfő olyan rendszert ígért a népnek, amely »szilárdan érvényesíti majd a törvényességet mindenki számára*. Párizsban megcáfolták de Gaulle visszavonulásának hírét A francia elnök hat hónap alatt akarja rendezni az algériai kérdést De Gaulle francia köztár­sasági elnök pénteken este visszaérkezett Párizsba, ahol szombaton délelőtt részt í vett az 1918. évi fegyver­! szünet emlékünnepségein. Az elnöki iroda pénteken sokra — de Gaulle szerint — 1962. tavasza végén kerülne sor. Ki pénzeli az algériai ult­rák terrorszervezetét, az OAS-t? Ezzel a címmel vezércikk üzletmenetének ismeretiében pontos kalkuláció mMján kiszámította a vállalat, fize­tési kötelezettségét*. Az érintett vállalatok pá­rlzst központjainak vezetői összeültek és felsőbb ható­ságuk, az Algériai Bank la jelent meg az l'EXpresa ei- Francia Nemzeti Bank fiók­este kiadott hivatalos eáfo- mú francia haladó polgári vállalata) ködéséről*. beszélt (korábban' volna, mert hiszen lényegé­•társulást*. azaz francia ben ennek hiánya miatt ala­vezetést emlegetett) s el is- kult a nyugat-berlini hely­merte, hogy az FLN, az al- zet azzá. amilyen. felszabadító mosga- Perényi István korm.á ny z ójához számában, fordultak tanácsért. A kor­mányzó M. Wattéira SZÓHZÍ­rlnt a kővetkezőket vála­szolta: -Nos, az OAS az al­gériai franciák politikai szervezete. Mit gondolnak, miből éljen?* — Követke­zésképpen tessék fizetni! A kormány tehát közvetve ugyan, de egyik kezével pén~ megállapodást ritókiaban adóivet kapott, zrlt azt az OAS-t, amely el­intő ellenére a szombati la- hetilap legújabb pok arról írnak, hogy az el- {Mn-Ja«'u«s SenAan SrbrPi~ ,„ . , ber, a cikk szerzője a többi nok a marseillei városházán között ezeket írja: kijelentette, *az algériai „Több nagy ,,igériai vál­kérdés rendezése után visz- lalnt — amelynek Párizs­szavonul a magánéletbe*. Az han van a központjuk — algériai problémát hat hó- égy hónappal ezelőtt a pénz­napon belül dani és a akarja megöl­ügyi hatóságok hivatalos bo­népszavazással kívánja meg­erősíttetni. Az új választó­amelvben sz OAS a vállalat len a másik kezével harcol. A NYUGODT BURMAI U Thant professzor elfog­lalta helyét a New York-i ENSZ-palota 38. emeletén. "Nyugodt, megfontolt, sze­rényen mosolygó, halkszjivú egyéniség, aki nagyon ritkán beszél a szokottnál hango­sabban. Maga a megtestesült nyugodtság* — jeliemz.l az -Áfrique Aet.ion* az ENSZ új. Ideiglenes főtitkárát. U Thant professzort ak­kor kezdték megismerni, amikor 1957-ben az. ázsiai— afrikai országuk megbízásá­ból a* Algéria ügyével fog­lalkozó bizottság elnöke lett. U Thant ebben a minőségé­ben a gyarmatosítás elleni küzdelem energikus harco­sának blzonvult, mert art állítja, ez. a/, egyetlen há­ború. "ahol nem szabad megalkuvást eltúrni*. U Thant professzor 52 éves. A* oktatást 1947-ben hagyta abba. amikor hazája. Burma, elnyerte a függetlenséget. Azóta a politikai életben szerepel, közvetlen munka­társa volt U Nu miniszterel­nöknek. Az új főtitkár nevéhez fűződik a baráti viszony megteremtése Burma és a népi Kína között, valamint a Burmába menekült csang­kajsekista bandák felszámo­lása. Egyik előmozdítója volt az 1955-ös bandungi konfe­rencia összehívásának. U Thant politikai pályafu­tása 1942-ben kezdődött. Burma lerohanása után a japánok listát készítettek ENSZ-delegáció vezetője és az ázsiai—afrikai országok algériai bizottságának el­nöke. Politikai pályafutása mel­lett igen jelentós U Thant tudományos és publicis7.tikai tevékenysége is. Az egyete­met Angliában végezte, majd 1931 óta különböző burmai iskolákban tanított. Tudo­mányos munkáiban főleg ha­zája szociális és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Több műve Európában is megjelent. Amikor U Thant neve Dag Hnmmarskjöld utóda­ként először felmerült, so­kan ellenezték jelölését. AZ Megállapodtak az új nyugatnémet kormány összetételében azokról a vezető burmai köz- d«vik »m^ikai !np 8Zt hogy U Thant kommunista, nem sz.abad az ENSZ irányí­tását egv -vörös* kezébe ad­ni. U Titánt magatartásában az. nem tetszik sokaknak. életi személyekről. akiket azonnal ki akartak végezni. U Thant az egyik buddhista kolostorban keresett mene­déket. Itt csatlakozott a bur­mai antifasiszta ligához, ahol a sajtó- és a propagan­daügyek intézését bízták rá. A háború befejeztével a bur­mai rádió élére került és eb­ben a tisztségében két évig tartó jelentős küz.delmet ví­vott az analfabétizmus el­len. Két évvel később a bur­mai kormánv a tájékoztatás­ügyi minisztérium élére ne­vezte kl. 1957 óta a burmai hogy feltétlenül híve Kína ENSZ-tagságának. Nemrégen a következő kijelentést tet­te: »Az a tény, hogv meg­akadálvozzák a népi Kína ENSZ-tagságát, azt jelenti, hngy az illető kormányok nem veezik figyelembe a történelem valós alakulását*. Marin Galletti riportját Szentirmai László fordí­totta. Pénteken a késő esti órák­ban végre megegyezés jött létre a koalíciós kormány összetételéről. A megállapo­dás értelmében a Keresz­ténydemokrata Unió 10, a Szabad Demokrata Párt 5, a Kereszténysaociálls Unió pe­dig 4 minisztert tárcát kap az új kormányban. Az új belügyminiszter Höeherl ba­jor képviselő lett, az. FDP az, igazságügyi tárcát kapta az általa eredetileg követelt belügyi helyett. A hivatalos kormám-listát még nem hozták nyilvános­ságra. Adenauer hétfőn terjeszti majd megerősítés végett I.itbke köztársasági elnök elé. s a miniszterek eskütételére kedden kerül sor Adenauer valószínűleg kedden, vagy szerdán ismerteti a parla­mentben az új kormány program iát. Sztálingrád új neve: Volgográd A Pravda szombati szá- falaiban dolgozó kollektívák, mának közlése szerint az valamint a társadalmi szer­orosz föderáció Ifegfelső Ta- vezetek kívánságára hozták. napsának Elnöksége elren- * ^H^rore.ÍT Tádzsikisztán fővárosának rületet volgograd! terület- n,vét Sztalinabrdrol Dusan­nek, Sztálingrád Varost pe- be-r« változtattak, dig Volgográdnak keresztel- A válltl2tatÁtt az fpari >®k váUlálatok. nzovhozok. kol­A Pravda szerint a hatá- hozok, tudományos intézmé­rozatot a terület ipari üze- P1ielc. tanintézetek és társa­l meibpn, épít kezesein, kolho- rialmi szervezetek kérték zaiban, szovhozaiban és híva- (MTI) «

Next

/
Thumbnails
Contents