Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

7 Szerda, 1981. november 1. Melyik külföldi búzából lehel a legjobb kenyerei sülni? y Kísérletek a Szegedi Sütőipari Vállalatnál \ Átköltöztek új üzemházukba a szövetkezeti cipészek v^ Emelkedik a termelékenység — Újabb gépeket szereznek be Háromszorosára nö az export — Megmaradtak a városi felvevő fiókok A Szegedi Cipész Kisipari gyakran egymást akadályoz- reskedelmi vállalat és tíz faSzövetkezet több száz dolgo- ták a munkában. zonra kapott eddig megrenzója és számos részlege be- A. ,, a-a i. delést a cipész ksz. fejezte átköltözését az új Ulabb gyártmányok fPi„„h„dult üzemházba. A kezdeti zökke- A munkakörülmények ja- , ' z nőktől kezdve, már most vitását még tovább kívánja helyiségeket hannotitjak megmutatkoznak azok az növelni a vezetőség. Űj gé- A cipész szövetkezet közelőnyök, melyek a szövetke- pek beszerzését határozták pontositasa tehát befejezőzet előtt állnak a korszerű, el. s e célra mintegv 250 ezer d5tt A városban a lakosság 7 millió forintos, többszintes forintot költenek. Rukkoló-, kénvelme végett azonban épületben. A vezetőség óva- orványoló-, snittvágó-, snitt- megmaradtak az összes fel- keresztültörni magukat, hogy nek, amelyek tos becslése szerint, a terme- nyomó-, felsőbőr egalizáló-, vevö fiókok, ahol egy-két lekenység mintegy 12 száza- kantprés-, kalapáló-, sarok- dolgozót hagytak a gyorsjalékkal emelkedik ugyanazon szegő- és bimzelógépet sze- vitásokra, vagy apróbb javíprofil mellett, s ez a követ- rez-rtek be a többi között, fásokra. A felvevő fiókok kező adottságoknak köszön- Ezeknek nagy részét egy új mellett felszabaduló üzemréhetö: profil: az eddig nem gyár- szek helyén a Lengyel utcáA világos munkatermek- tott nöi cipók készitésenek ban a mérlegkészítö szövetlien a termelési folyamatok bevezetésénél hasznalják kezeb a Szikra utcában a lépcsőzetesen, szintről szint- majd fel. A szövetkezet, szegedi Orvostudományi re, üzemrészről üzemrészre melyben eddig kizárólag csak Egyetem központi javítórészfolyhatnak. A cipőfelsőrész férficsizmákat és férficipö- ]ege> 32 orthopád műhelyben készítését több. részmunkára ket gyártottak, jövőre beve- a nbj szabó szövetkezet kalalehetétt bontani, tökéletesebb zeti a nöi cipő szalagot is s pr)s részlege és a müköszörűszalagrendszert vezethettek e célból további szakmai sbk mjg a központi iroda be. Az eddig szétszórt részié- képzést indít. egy' részében a kisipari szögek, mint a Lengyel utcai Jövőre a termelékenység vetkezetek jogi tanácsadóközponti javítórészleg és más emelkedése, az új gépek be- szoigálata nyer elhelyezést. Két problémája van még a szövetkezetnek: az egyik, műhelyek összpontosításával szerzése révén azonos léttervszerűbben termelhetnek, számmal 3 millió forinttal Például, ha a nagykonfekció- nagyobb termelést ütemeztek részlegben valami munkaki- be r vállalta bátran a eses van, felszabadul egyik , ,„.„ , vagy másik dolgozó — akár szövetkezet, hogy 1962-ben néhány órára is, ami gyak- az idei tízezer párral szemran megtörténik —, nem kö- ben 30 ezer pár férficipőt egyébként korszerű munka1963 -ra meg kell honosí- szerv irányításával iapaszta- űj külföldi gabonafajtát hotani olyan ktjlfóldi, nagy latcserére jönnek össze a nosítanak meg, természeteterméshozamú búzafajták tájegységek sütőipari üze- sen azt a fajtát, amelyikből termeszteset hazánkban, mpintfk szakemberei. Itt, ezen a sütőipari üzemek a legjobb amelynek minősége is ha- a tanácskozáson döntik majd ízű, kívánt minőségű kesonln az acélos, nagy siker- el, hogy a következő évben nyeret és péksüteményt tudlartalmú. de viszonylag ké- melyik tájegységen, milyen ják előállítani, veset termő magyar búzafajtakhoz. E feladat megyalositasához több helyen megindult a kísérletezés a sütőipari ' üzemekben: melyik külföldi gabonafajtából lehet a legjobb minőségű lisztet, illetve kenyeret és péksüteményt előállítani. A feladat végrehajtására a központi irányító szerv öt tájegységre osztotta fel az országot: Budapest, Miskolc, Debrecen. Szombathely ós Szeged városok kijelölésével. Ezekben a városokban a sütőipari üzemek a Ivvzzájuk tartozó tájegységen termesztett. külföldi gabona felhasználását kísérletezik ki. így például a Szegedi Sütőipari Vállalatnál Csongrád é6 Békés megye kísérleti állami gazdasagaiban és termelőszövetkezeteiben termesztett gabonafajtákból és a szegedi malmokban őrölt lisztekből sütik a kísérleti kenyeret, peksüteméinyt. Érdekes tapasztalatok A Szegedi Sütőipari Vállalat az országban elsőként már szeptemberben megkezdte a kísérleti sütéseket kétfajta szovjet búzából, a Bezosztaja és a Szkoroszpelka, valamint az olasz Autonómia, Prudoktoré és San Pastore búzafajtákkal. A szovjet Bezosztaja búza a vártnál is sokkal jobb eredményt mutatott a kísérletek során. A sütőipari szakemberek szerint tulajdonságai emlékeztetnek a régi, igazi, jó minőségű acélos magyar búzafajtákéra, így a Bezosztaja búzából az egv hónapig tartó kísérletek során kitűnő kenyeret és péksüteményeket sütöttek minden keverés nélkül. Kielégítőnek bizonyult az olasz Autonomia búza/ajta minősége. ellenben a Prudoktore és a San Pastore kísérleti sütései azt bizonyították, hogy ezek a fajták csak nagyarányú keveréssel használhatók fel egyelőre, mert jelenleg rrjég a jobb minőségű búzából készült lisztek! minőségét is lerontják." A fogyasztók is elégedettek; A kísérleti sütések, ame-! lyek egy hónapig tartottak! a Szegedi Sütőipari Vállalat-1 nál, sok hasznos tapasztala-! tat nyújtottak a sütőtpari, de; a mezőgazdasági szakembe-' reknek is. A kísérleti gabo-| nából készített kenyereket; az üzletekben forgalomba is; hozták és jp minőségükre; jellemző, hogy azokban a; boltokban, ahol ezeket a; kenyereket árusították. a j vevők elismeréssel nyilat-] kóztak a kenyér minőségé-] ről. ; Az eredmények azért is] örvendetesek, mert a Bezosztaja bűzafajta igen nagy terméshozamú, holdanként átlagosan 35—40 mázsa termest is el lehet érni vele, míg a régi magyar búzafajták holdanként! átlagtermése 8—10 mázsa csupán. Más előnye is van még a kül-, földi búzafajtáknak a magyar búzával szemben, mégpedig az. hogy jobban bírják az idő viszontagságait, erösebb a száruk és ezért megfelelőbbek nagyüzemi termelésre, s így a gépi aratasra Februárban folytatják a munkát A kísérletek első szakaszának befejeztével nem ért; véget a kísérletsorozat. Az első szakaszban ugyanis tel-; jesen friss, nem pihenteti gabonából őröltek, majd sütöttek kenyeret. Januar. február hónapban újabb kísér-; leteket végeznek, most már] pihentetett gabonával Köztudomású, hogy általában a pihentett gabonák jó tulajdonságai fokozódnak, minőségük javul. Amennyiben országosan befejeződnek a sütési kísérletek, a központi fl 7-8S villamoson bevezetett új utazási rendszerről hogy a Többezer embert foglalkoz- az első kocsiban, a fizető fel az utasok a felszállásnál tat Szegeden a 7-es — a Du- utasok pedig a hátsó kocsi- és nem szükséges kalauz, gonics tér és Dorozsma kö- ban helyezkedhetnek el, és Azonban mivel időnként józott közlekedő — villamosjá- ugyanakkor szabályozták a val több a fizető utas, kiadraton bevezetett új utazó- fel- és leszállást is: az előbbi tak egy rendelkezést, mely rendszer. A vélemények meg- « «aUŐ perronon, az szerint " oszlanak, van akinek tetszik, ütobbi pedlg a kozepson tor- első koo,ba ts fels-allhatbérlettel rendelkezők tér>ik. Ezt a körülményt a nak a fizető utasok. Ezt Villamos oldalán elhelyezett sajnos nem mindegyik kaláhlak adják tudtára az uta- lauz tartotta be, — ezért zókozonségnek. Viszont töb- adódtak a jogos kifogások, ben kifogasolják az uj rend- Azonkívül ugyancsak zsúszert és ezzel kapcsolatosan foltság esetén azt is megensz.ámos levél is érkezeit szer- gedik, hogv a felszallóhekebzlősegünknek. Rala/s An- lyen szálljanak le. Tehát tal. a Textilművek dolgozója lényegében jelenleg gvökepéldául felveti: -A Dugonics res változásról nincs szó) téren megállapítottam egy csupán kísérletről, alkalommal, hogy például az. Kétségtelen, hogv az utaelső kocsiból nyolc, a máso- tok áramlasat helyesen szadikból pedig 23-an szálltak bályozzák a fel- és leszállóké Ez azt mutatja, hogy helyek meg je jólesővel S Teamig a hátsó kocsi teljesen gPden ez szokatlan, külöel van fogáivá, az első kocsi- nősen azért, mert vannak emban üres ülőhelyek is vol- herek. akik szinte már évek tak. Véleményem szerint ez hosszú sora óta ragaszkodnem teszi kényelmesebbé az nak ahhoz, hogv például az utazást, sőt így kényelmetle- elsö peronon álljanak: ígv nebb...- Másik levéirónk szokták meg. Viszont sokairól panaszkodik, hogy:»So- szor az azonos fel-leszállókan képtelenek a tömegen helyen tumultusok keletkezlassítják az a megengedett helyen száll- utazási időt. Ha e szabálvoíaUaÍievz,AZ ld"Se,bb fT^" rizsái megállóhelvenként rek ttrdekeben es elorelatoan szól Alacs Margit nyugalma- csak másodperceket takarízott tanítónő: -A pótkocsiban tanak meg, akkor egy-egy sokszor elviselhetetlen tu- vonalon ebből percek adódmultu. keletkezik a zsúfolt- naki 1S rövidíteni lehet sag miatt, bizony mi öregek félünk ettől, és taftozkodunk a villamosjarati időt: ez az utazástól.* hasznos. Jelenleg úgy néz A Szegedi Közlekedési Vál- ki" hogy a bérletesek — milalat szakembereivel próba ve! azok mindkét kocsiba utazásokat végeztünk a 7-es szállhatnak — előnyösebb villamonon. Az új rendszer helyzetb(.n vannak mjn, a bevezetese ota valóban adódtak nehéz helyzetek, külö- flzeto utósok, ezért nem biiv nöseh az elsö napokban. Ep- tos, hogy a rendszer ilyen pen ezért az úgynevezett tekintetben beválik. Lehetséges, hogy az ebből fakadd egvkalauzos megoldást csak Kiskundorozsma és a Belvárosi temető között tudják megvalósítani: ez is költség>egy kalauzos rendszert- tuhogy a termelékenység to- tájdonképpen be sem vezetvábbi emelése érdekében mi hamarabb megvalósulhasson a gépesített anyagmozgatás. A másik probléma, hogy az vetkezik be időkiesés, mert árt exportra E tervszám- védelmi berendezések közül átküldik a javítórészlegekbe. ~ .„ „„ . „ , . „ herendezések közül hián.vzaEnnek másik haszna még, ban mar meg 1R pgy"tok a ^ az ef,yedi porelszivó gé_ hogy a javításokat gyorsab- TANIMPEX, Cipőipari Kül- pek Ezt az ipar egyelőre ban végezhetik a lakosság- kereskedelmi Vállalattal. A nem gyartja. azonban ezen nak. Tervszerűbb a műszaki külföidi piac biztosítása cél- maguk' a szövetkezeti dolgo1 rányitás, nagyobb a dolgo- .... . . „. zók segítenek: házilag készíaök kényelme. A régebbi. Jdbo1 40 U3 modellt tervez- tik el a berendezést. Termeték, mert a kísérlet első nap jától kezdődően mindkét kocsiban van kalauz. Ahhoz. hogy csökkentett személyzettel közlekedjenek . , ,. . . . , ,. a villamosok, előzetes próba megtakarítast jelenthet. szükséges, hogy a gyakorlat A kísérlet ez év végéig ban győződjenek meg annak tart, ez idő alatt is az utashelyességéről. forgalmat rugalmasan oldEnnek érdekében vezették jék meg és majd később be azt, hogy a bérletesek az döntenek, hogv az új rendelső. a fizetőutasok pedig a hátsó kocsiba szálljanak: szerből mit valósítanak m«w Szikra utcai üzemházban pl. tók, ebből mintegy 30-at kül- szetesen ennek beszerelésére ebben az esetben a bérletet a gyakorlatban, olyan szorosan voltak, hogy földön mutatott be a külke- csak később kerülhet sor. a kocsi vezetőnek mutatják M. T. A népgazdaság második ötéves terve kereken harminchatmilliárd forintnyi beruházási összeget irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások egyik legfontosabb alapelve, hogy azok maximáslisan segítsék a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, nagyüzemi gazdálkodásuk anyagi-technikai alapjainak megteremtését. Ezt a célt tükrözi, hogy a beruházási összeg fele — 17.5 milliárd forint — Jköxveticniil a szövetkezetek állóeszközeit gyarapítja. s néhány más beruházás. így például a gépállomásokra kerülő 3,5 milliárd forint értékű gép is a szövetkezetek gazdálkodását segíti majd. A Ismerjük meg második ötéves tervünket 36 milliárd mezőgazdasági beruházásokra A nagyüzemi gazdaságok anyagi alapjainak megteremtése — 1,8 millió sertés és 8,4 millió baromfi-férőhely — 260 ezer vagonnyi magtár és góré épül a második ötéves tervben A mezőgazdaság állami szektorában a beruházási politika abból indul ki, hogy a növénytermesztésben gyümölcs elhelyezésére épímegkétszerezödik a gépi tenek tárolókat munka mennyisége. Az állattenyésztés céljait A termésfokozás egyik leg- szolgáló beruházásokra, elűton. Emellett gondoskodik a terv a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésenek anyagi alapjairól is: 3.1 milliárd forintos költséggel mintegy 150 000 tehén és 350 ezer növendékmarha elhelyezésére épülnek istállók, döntő többségében a termelőszövetkezetekben. A második ötéves terv idején több új jellegű, az eddiginél korszerűbb istállótípust alakítanak ki. A nagyüzemi jelleget biztosítja az is, hogy 100 férőhelyesnél kisebb tehénistállót 300-asnál kisebb sertéshizlaldát és 10 OOO-esnél kisebb csibeneaz állami gazdaságok már hatásosabb eszközének, az sógorban istállóépítkezésekre velöt e»'ált®lán nem epite* stabilizálódott termelésé- öntözéses gazdálkodásnak a nek színvonalai lényege- fejlesztésére 2,3 milliárd fosén tovább kell emelni, s ehhez biztosítani kell az rendelkezésre álló összeget anyagi bázist. A következő szolgálják majd a * *__i_i. .. ' .... t tsemoc-jf oe ool init rintot irányoz elő a terv. Jelentős építkezések is növényHatvantermesztés céljait. elsősorban arra fordítják, evekben az egesz mezőgaz hogy minden tecmelőszövet- dasagon belül a novenyterkezetben létrejöjjenek a mesztés fejlődik gyorsabban, nagyüzemi gazdálkodás alap- s er>nek felel meg a beruhavető feltételei, néhány na- zasok szerkezete is. az allagvobb, különösen erős sző- mi gazdasagokban viszont a vetkezetben azonban már a beruházások elsődlegesen az tervidőszakban sor kerül az állattenyésztés fejlesztését úgynevezett komplettírozás- segítik. Ezt indokolja — s ra, a korszerű növényter- indokolta már az idén is — mesztés és állattenyésztés a húsellátás javrtasanak felvnlamennyr fontos beruhá- adata, továbbá a>: is, hogy zási igén vének kielégítésére, az allami gazdasagok korA beruházásoknál mindé- nagyüzemi nóvenyternütt figyelembe veszik a tá- mesztese lenyegében volabbi fejlődés perspektí- megalapozott, váit: A mezőgazdasági beruháépülctet csak oda he- zások általános irányelve, lveznek. telepítések csak hogy a rendelkezésre álló ott lesznek, ahol az a ké- összegeket azokra a legfonsfibh kialakuló szakosított tosabb területekre kell konnagyüiemck számára is centrálni, ahol megtérülésük megfelelő lesz. a leggvorsabb és a leggazdaA beruházásoknál az állam ságosabb. Ennek jegyében továbbra is számol a szövet- fordítunk öt év alatt a nőkezetek közvetlen hozzá já- vény termesztés. fejlesztésére követik az úgynevezett jáa terv kereken 8.5 milliárd nek- de forintot irányoz elő. kísérletek történnek majd Legnagyobb számban a az épületek gépesítésének sertések és baromfik szá- gazdaságos megoldására, mára építenek űj férőhe- az állattenyésztői munka lyeket. ezer vagon termény elhelye- egyrészt mert ezek az épüzésére alkalmas magtár, letek viszonylag olcsóbbak, csaknem 200 000 vagonnyi másrészt, mert a szövetkekukoricagóré és 14 000 vagon zetek sertés- és baromflhizkapacitású magtisztító épül. tálassal növelhetik a legAz ötéves tervben gyorsabban mind a hústerbefejezödik a -hibrid prog- melést, mind saját jövedeiram-, az idén épült hib- műket. Ezek az építkezések ridkukorira-gyáron kivül a második ötéves terv vemég egy épül, gére lényegében megoldják s így meglesz a teljes kapa- 8 termelőszövetkezetek köcitás az 1965-re előirányzott hibridkukorica-terület vetömar magjának biztosítására. A pillangós takarmányok minél célszerűbb értékesítésére tobb lucernalisztgyárto üzem épül. A kertészeti üzemágak többek között 110 000 holdnyi gyümölcs- és 70 000—80 000 zös sertés- és baromfiállományának lényegében nagyüzemi színvonalú elhelyezését, a közös szarvasmarha-állomány megfelelő elhelyezésének befejezése azonban áthúzódik a harmadik ötéves terv idejére. Öt év alatt a sertések réhold szőlőtelepítéssel bővül- szere mintegy 1,8 millió, a nek. A területnövelést az eddiginél gyorsabb ütemben rul'ásával, s a szövetkezeti tagság várható jövedelmének alapján öt év alatt 4350 kereken 20 milliárd forintot, rulékos beruházások: csak az Az összegnek több mint a állami gazdaságokban 36 000 feléből új traktorokat, talaj- —40 000 hektoliter kapacitámillió forintnyi beruházást művelő és betakarító gépe- sú szőlőfeldolgozó üzem épül, irányoz elő a szövetkezetek ket kap a mezőgazdaság, s többek között Vaskűton és saját erejéből. ezzel ' Szekszárdon 1500 vagonnyi baromfik részére mintegy 8.4 millió férőhely épül, ebből a termelőszövetkezeteikben 1,6, illetve 7,5 millió. Az termelékenyebbé tételére is. Az állattenyésztés beruházásai között jelentős összeggel szerepel a takarmánygyártás fejlesztése: ennek során felépül a Phylaxia koncentrátumokat gyártó premixüzeme. három új állati fehérje üzem épül, néhány régebbi pedig kibővül, s kialakul a takarmánykeverőknek az egész országot átfogó hálózata. A második ötéves terv végül tekintélyes összegeket biztosít a mezőgazdasági szakoktatás) fejlesztésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, a Debreceni, a Keszthelyi és a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát új tanszéki, laboratóriumi és kollégiumi épületekkel bővítik. s jelentős beruházást kapnak a közép- és felsőfokú technikumok is. Mindállami és szövetkezeti ba- ez biztosítja az anyagi felromfikeltetők kapacitása tételeket a mezőgazdaság to_ tóbb mint háromszorosára vóbbi fejlődéséhez növekvő nő. 1965-ben már 123 millió számban szükséges szekemnaposcsibét keltetnek gépi berek képzéséhez.