Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI f J? . EGYESÜLJE! JETEK! A szoTjet űrhajók főtervezőjének nyilatkozata CfÁnneeizáqi taíídíiözáiok InleikeAéé a uáédilck fianmmíkok ö-ióoóíádáta a ma g 14 r szocialista munkáspárt lapja Háborúellenes tüntetés az ENSZ székháza előtt 51. évfolyam, 241. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1981. október ti. • 11» : Az országgyűlés jóváhagyta az iskolai reform törvényjavaslatát Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását A mai ülésen felszólal Kádár János elvtárs Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Rizottságának tagjai, Czinege Lajos, Grispnr Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János. Czottner Sándor, Ilku Pál, lncze Jenő, Kisházi ödön, Korács Imre, Losnvczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Stravb Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatasi rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula: Az iskolareform megvalósítása társadalmi szükségszerűség Straub Gyula utalt, arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszeréről szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkásparaszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élen járó iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandóbizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s az.l jónak talalta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész. társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett új iskolatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok. a szülök, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közel egymillió állampolgár vett részt, sok-sok ezer javaslat és észrevétel hangz.ott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. A törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsolatban áll a korábbi haladó közoktatási törekvésekkel, azzal a harccal, melyet a magyar közélet haladó alakjai és különösen a haladószellemű pedagógusok a régi kizsákmányoló rendszer osz.tálykorlátai által megnyomorított iskolák felemeléséért vívtak. Közvetlen örököse és folytatója a dirső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, s elkezdték az egységes, 8 osztályos munkaiskola. s az erre épített 4 osztályos, általános kötelező középiskola és szakmunkásképző iskola megteremtését. A törvényjavaslat arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül. amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás tiián elért. 1945-ben létrehoztuk a 8 osztályos általános iskolát. Ez nemcsak időben, de jelentőségében is egy sorban volt azokkal a nagy fontosságú intézkedésekkel — a földreformmal, a bányák, bankok és nagyüz.emek államosításával —, amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzákezdett Új élete kialakításához. Közvetlen hatás a népgazdaság fejlődésére De a nép számára csak az. államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az. iskolákat. Korábban az. általános iskolák 85 százaléka, s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a .jelszól: — a munkásés parasztfiatalokat a középiskolákba és az. egyetemekre! A dolgozz) nép fiai elöli szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 1938-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai. mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás- és parasztszármazásó fiatalok aranya a középiskolákban az 1938as 4 százalékról 53.2 százalékra. az egyetemeken az 1938-as 3.5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. A felszabadulás után az alsó- közép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthyrendszer guzsbakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtunk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről a most elfogadásra ajánlott törvényjavaslattal — amely hazánk történetében először a közoktalás egészét, annak minden láncszemét érinti — azt a célt tűzzük ki, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlödésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz, a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — realitása és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött hagvta a legfejlettebb imperialista 'nagyhatalmat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakemberképzés terén holnap az ipar és mezőgazdasági termelés elöségéhez vezet. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány az általános műveltség és _a szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent meglesz annak érdekéhen. hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson annak kielégítésére. A próbaév sikere E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt,Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló 1 örvény elfogadásával újabb jelentós lépést teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk VII. kongresszusa határozatának végrehajtásában. Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1980 6 l-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbaéve volt. Nyugodt lelkiismerettel állithatjuk, hogy a reformterv kiállta a próbát: minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülök, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértették, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szívvel-lélekkel támogatják. Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is. amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irányelvek vitái során még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, s az általános tanulmányi színvonal is emelkedett. A szülők között akadlak olyanok is, akik kezdetben ellenszenvvel nézték, hogy gyermekeik 'fizikai munkát végeznek, mondván, hogy >-az én fiamnak nincs szüksége arra. hogy ilyen fialaton dolgozzék-. Most már ők is meggyőződtek róla. hogy a munka, jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartására, jó irányban formálja jeliemiiket, növeli ismereteikét az őket körülvevő világról, s minden tekintetben eredményesen járul hozzá nevelésükhöz. Némi ellenállással még ma is találkozunk egyes olyan szülőknél, akiknek gyermekei a mezőgazdaságban végzik szakmai gyakorlati munkájukat. Ezek lekicsinylően nyilatkoznak az agrármunkáról, s azt mondják, -nem azért adtam gyermekem gimnáziumba, hogy kapal,ion«. Az ilyen szülők, úgy látszik, még nem ismerték fel a munka általánosan nevelő jellegét, s emellett figyelmen kívül hagyják korunk egyik legfontosabb folyamatát, azt, hogy a mezőgazdasági munka a szocialista társadalomban mind több és több tudást, szakmai ismeretet követel meg, s fejlődése során az ipari munka válfajává válik. Iskolareformunk alapgondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása, teljes elismerést nyert. A termelés és a tanulás egybekapcsolása javítja az ifjúság nevelését. A munkásosztály, mini aktív, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában. Á munkás máris a pedagógus segítőtársa lőtt. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe eddig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretettel foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel. , Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni velük, hanem elősegítik emberi, jellembeli fejlődésüket is. A tanulók szakmai előrehaladása mellett számon tartják iskolai tanulmányi eredményeiket, érdeklik őket a fiatalok családi körülményei, megkérdezik tőlük, hogyan és hol szórakoznak, kikkel tartanak baráti kapcsolatot. Alapvető feladat az ifjúság nevelése A diakok jelenléte az üzemekben azt is eredményezi, hogy a munkások érdeklődése egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt. A munkások sok leleményességgel és ötlettel végzik nevelő tevékenységüket, s úgy foglalkoznak a fiatalokkal, mintha sajat gyermekeik lennének. Pártunk Központi Bizottsága. a forradalmi munkás-paraszt kormány, a szülők, a pedagógusok, az egész társadalom neveben az országgyűlés színe előtt mondok köszönetet azoknak a munkásoknak, technikusoknak. mérnököknek, üzemigazgatóknak, párttitkároknak. azoknak az iparban és mezőgazdaságban dolgozó elvtársaknak és barátainknak, akik valóban erőt, időt és fáradságot nem kímélve segítik ifjtísagunk oktatását és nevelését. Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek, s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. E reformmal arra törekszünk. hogy fiainkból é.s leányainkból egyenes jellemű. határozott, őszinte, munkaszerető. becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvénytervezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. Az iskolatípusokról Kállai Gyula a továbbiakban az egyes iskolatípusokról szólt. A nyolcosztályos általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd alapja marad. A jövőben az általános alapművéltség, a szocialista erkölcs é.s világnézet alapjainak lerakása mellett megismerteti a tanulókat a termelőmunka elemeivel is és hozzászoktatja őket a társadalmilag hasznos munka végzéséhez. Az a célunk, hogy az általános iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mélyebben megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk következő láncszemében. IAz új törvény, a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szol(Folytatás a 2. oldalon.) A.