Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

Csütörtök. 1961. október 12. 2 Hz országgyűlés jóváhagyta az iskolai reform törvényjavaslatát (Folytatás az 1. oldalról.) gáljn. hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát. másrészt pedig szélesiti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonpal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanuló iskolába, s munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző, és 30 százaléka az iparitanuló iskolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már tovább tanul. Lassan érlelődnek tehát a feltételei annak is, hogy a tankötelezettseget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általánosan kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatásban hajtjuk végre. Ez érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközépiskolát A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egynapos üzemi gyakorlatok sorári szerzett "— előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkásképzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásképzés középiskoláműveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépiskolában a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A modern ipar a szakmunkástól egyre inkább a gépek működési elvének ismeretét, azok kezelését, hibáinak kijavítását igényli. Maga az ipar fejlődése állítja előtérbe, s kívánja meg a szakközépiskolai képzés fokozatos bevezetését és széleskörű elterjesztését. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, meRtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolásra, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő Ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg 2 ipari és 16 mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik. hogy mindenütt ahol n legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk letre. tását az iskolarendszer szerves — az ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű — részévé emeli. Ennek megfelelően többet kell foglalkozni a felnőttoktatás módszereivel és jó tapasztalataival, s többek között pedagógiai szaklapjainknak és általában a pedagógiai tudománynak — amely eddig alig foglalkozott e fontos kérdéssel — nagy gondot kell íorditani a dolgozók oktatása elméleti és módszertani kérdéseinek megoldására. Szívós, áldozatkész munkával Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük megvalósítottnak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni s ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskolatípusok megfelelő tanterveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlméretezettsége okozza a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a feladatukat abban látják, hogv feladják és viszszakérdezzék a leckét, a tankönyv lehet akár csak 2R oldal terjedelmű, a túlterhelést még sem lehet meszüntetni. A túlterhelés megszüntetését a pedagógus úgy segítheti elő, ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lényegét, fő összefüggéseit a tanulók már az órán megértsék és elsajátítsák. A pedagógiai tudomány minden eddigi eredményének mozgósításával hozzá keli látni ahhoz, hogy a munka bevezetésével nyert óriási nevétőerőt megfelelően hasznosítsuk az oktatás ós nevelés egész folyamatában Szükséges, hogy felemeljük a szavunkat az egyes helyeken mutatkozó téves szemlélet és gyakorlat ellen. Gyakran tapasztaljuk, hogy az öt plusz egyes rendszerű iskolakban a heti egynapos üzemi munka címén a jó szándékú üzemi mérnökök és technikusok új műszaki jellegű elméleti tárgyat iktatnak be a tananyagba. Ezt nem tartjuk helyesnek, az üzemben eltöltött Idő túlnyomó többségét munkával, s nem előadások hallgatásával kell eltölteni. A szakmai oktatás elméleti részét össze kell hangolni és ahol lehet, be keli építeni az iskolában oktatott tárgyak: főleg a matematika, fizika, kémia, biológia, a rajz tananyagába. Másutt a diákokat állandóan, egyhangú, semmiféle szakismereteket nem igénylő munkán foglalkoztatják: ez sem helyes és nevelési szempontból visszájára fordulhat Az öt plusz egyes okíatasi rendszer legfontosabb alapelve az iskolában eltöltött öt nap. az üzemben eltöltött egy nap közötti összhang. Ennek érdekében nagy gonddal és felelősséggel kell pedagógiailag megalapozni az üzemekben eltöltött idő foglalkoztatási tervét. Rendezni kell az üzemek és iskolák kapcsolatainak egyéb megoldatlan kérdéseit is. Biztosítani kell a gyakorlati oktatás nyersanyagszükségletét. Azokat a munkásokat és műszakiakat, akik részt veszpek az ifjúság szakoktatásában, fel kell fegyverezni a legszükségesebb pedagógiai ismeretekkel. szocialista iskola megte- Az a nagy munka, ami a* remtésének fő feladatai a nélkülözhetetlen a reform egész nemzet életere hat — megvalósításához, de a vé ő n rajtuk áll vagf pedagógus vállaira nehezednek. bukik. A pedagógusok felelőssége Az Iskolareform törvénnyé nül képezzék magukat, isemelésének napján biza- merjék szaktárgyuk és a peInmmal, nagy megbecsü- dagógia legújabb eredméléssel, forró elvtársi, ba- nyeit; világnézetben és kuiráti szeretettel üdvözöljük turális ismeretekben együtt hazánk minden nevelőjet. haladjanak az általános fej(Nagy taps.) A párt, a kor- lődéssel. mány, a magyar országgyű- Meg vagyunk győződve ar lés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításaért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Nem lehet ma ról, hogy nevelóink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével — a társadalom erőinek közreműködésével. méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai GyulM befejezésül gasztosabb és szebb életcél, köszönetét fejezte ki a párt, mint eleget tenni e feladat- a kormánv, a nép nevében nak, s eredményesen oktat- az iskolareform kidolgozásani és nevelni, szocialista em- ra létrehozott bizottság minberré formálni hazánk ifjú- tíen tagjának, majd a torságát. Ez megköveteli a pe- vényjavaslatot az országgyüdagógusoktól, hogy szüntele- lésnek elfogadásra ajánlotta. Felszólalások Az iskola és a társadalom kapcsolata Közelebb az élethez A népgazdaságnak évről évre növekedő számban van szüksége kommunista szakemberekre. Jóllehet ma népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nemkommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődését, s az ebből adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól teljes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés. Olyan mérnökökre, orvosokra, közgazdászokra, jogaszokra. agrármérnökökre. pedagógusokra es mas gyakorlati szakemberekre van szükségünk. akik jól ismerik szakmájukat. s azt a gyakorlatban tudják alkalmazni, képesek arra. hogy az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra teren az élen járó eljárások és módszerek meghonosítói legyenek, s megfeleljenek mindazoknak a társadalmi, politikai és világnézeti követelményeknek, amelyeket a szocializmust építő nép a saját" értelmisége iránt támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató-nevelő munkáját Is közelebb akarja hozni az éleihez, a szocialista építőmunka gyakorlatáé hoz. Tovább javltjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése után legalabb egy évet gyakorlati műnkében töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök, a mérnök-közgazdász, a szakorvos és általában az orvostovébbképzés megszervezése szakemberképzésünk nagyon fontos vívmánya. Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőttoktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre szélesebbkörű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel és szüntelenül bővítsék szakmai ismereteiket. növeljék általános és politikai műveltségüket. Napjainkban az iskolák jellege abban az értelemben is megváltozik, hogy nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek -második otthonává* válnak. Egyes iskolatípusokban az *öregdiákok« szama eléri, sőt túlhaladja a -kisdiákokét*. így például az elmúlt tanévben az első osztályosok száma a gimnáziumok nappali tagozatain 45 000, s a dolgozók gimnáziumában 42 000 volt. Az ipari és közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatain több felnőtt tanul, mint amennyi fiatal ugyanezeknek az iskolatípusoknak nappali tagozatain. A törvényjavaslat tovább megy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktaKállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irányelvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoztatott ki az iskola megsegítése érdekében. Az elmúlt évben például a társadalom több mint 120 millió forinttal segítette az iskolaépítést. műhelyek és szertárak fejlesztését. Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztöndíjrendszer. A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődési osztálya -reszort*-/eladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési célok megvalósításának elősegítését. A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munkás-paraszt fiatalokkal a kommunista nevelés új lehetőségeit, s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állítjuk. hogy a segédkezés a reform megvalósításában a fiatalok újabb és újabb tömegeit hódítja meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség számára az üzemekben és az iskolákban egyaránt. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Országos Tanácsának. amely odaadó, lelkes munkát végez, a szülői munkaközösségek szervezésében és irányításában. A szülői munkaközösségek tevékenységét az. iskola alapvető oktatási és nevelési célkitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. A szülői munkaközösségek tevékenységében a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell részt venni az édesapáknak is. A törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk. hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének középponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában. százszorosan igaz most. amikor a reform végrehajtásáról van szó. A társadalom segítsége Erdei Lászlóné, SzabolcsSzatmár megye kepviselője hangsúlyozta: nagy fontosságúnak tartja a reformjavaslat harmadik paragrafusát, amely tíz évre emeli fel a tankötelezettség idejét. Ez azt jelenti, hogy a szülő és a pedagógus 16 éves koráig nevelheti együtt a gyerekeket. Jobban felkészíthetik őket az. életre, tanulmányaik folytatására. A reformvita következő felszólalója Madarász Istvánné Szabolcs-Szatmár megyei képviselő volt. Nagy Antal Komárom megyei képviselő a mezőgazdasagi szakoktatás jelentőségét méltatta. Benke Lajosné Pest megyei képviselő hozzászólásában szintén igen jelentősnek mondotta a tankötelezettség időtartamának felemelését. Achátz Imre, Baranya megye képviselője hangsúlyozta: szülők ás pedagógusok egyaránt tudjak, hogv a gondjaikra, felelősségükre hízott gvermek a kiteljesedő szocializmus legfőbb reménysége. Kelen Béla budapesti. Hegyi Jánosné Veszprém megyei képviselő felszólalása után "kankó György Békés megyei képviselő a nemzetiségi oktatás helyzetéről beszélt, Megállapította, hogy ma az országban 69 óvodában. 360 általános iskolában és 9 gimnáziumban oktatnak nemzetiségi nyelven. vagy tanítlak valamelyik nemzetiség nyelvét. Tóth Anna budapesti képviselő hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nagyon fontos feladata megértetni a dolgozókkal: érdemes és sohasem késő tanulni. Dr. Bognár Rezső HajdúBihar megyei képviselő, majd Varga Gáborné Borsod megyei képviselő és Csajághy Károly Somoj*-/ megyei képviselő. Bognár József Tolna megyei .képviselő, Ratkaj Ferencné és Vaskó Mlhálv Heves megyei képviselők, dr Bárczi Gusztáv országgyűlési képviselő, n Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója hozzászólása után, mivel több felszólaló nem jelentkezett. Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. A oktatási reform törvény Ezután Ilku Pal művelődésügyi miniszter valaszolt a vitában elhangzottakra. Befejezésül a miniszter a törvényjavaslat elöudóia altal javasolt módosításokkal foglalkozott, s az öt módosítás közül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként ar. országgyűlés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjayaslatot általánossagban és részleteiben — a be nyújtott és a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosításokkal — elfogadta. Az elnök ezután az országgyűlés legközelebbi ülésere és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatarozta hogy legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s napirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról Szóló jelentést és meghallgatja Kádár Jánosnak. a Minisztertanács elnökének felszólalását. A hold és a naprendszer bolygói felé A szovjet űrhajók főtervezője az űrrepülésről A Krasznaja Zvez.da szerdai száma beszélgetést közöl a Vosztok. Szputnyik-ürhajók főtervezőjével. Várható. — jelenti ki a főtervező — hogy nincs olyan messze az az idő, amikor a szovjet ember elindul a hold és a naprendszer közeli bolygói felé. A jövőben rendszeresebbek lesznek és hosszabb ideig tartanak majd az űrrepülések. mégpedig nemcsak Szputnyik-űrha jókon, hanem egyéb űrrepülési eszközökön is. E repülőűtak rendeltetése a tökéletesen megbízható űrrepülési feltételek kidolgozása. A főtervező véleménye szerint a kozmikus térségét fel kell használni majd gyors szállításra és közlekedésre is. Műszakilag reálisnak tekinthető már a közeljövőben olvan szoutnyikok létrehozása, amelyek távközlési, navigációs, meteorológiai. valamint egyéb népgazdasági és tudományos célokét szolgálnak. A mesterséges szputnyikok fejlesztésében fontos szakasz lenne állandó pálvaállomások létesítése különböző magasságokban. A főtervező véleménye szerint műszaki szempontból előnyös lenne földkörüli pályán felépíteni ezeket az állomásokat, amelyek ott — figyelembe véve a súlytalanság allapot-át. illetve a csekelv nehézseget — egészen mas minőségben és egészen más technikai megoldással volnának összeszerelhetők. mint azok a földi epítménvek amelyeknél érvényesül a nehézsegi vonzás. Gromiko hazautazott Londonból A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter, aki New Yorkból jövet átutazóban tartózkodott Londonban, szerdán hazautazott Moszkvába. (MTI> Úiabh amerikai rubleáris robbantási kiser et Mint nyugati hírügynökségek közlik, az Amerikai Atomenergia-Bizottság jelentése szerint az Egyesült Államok kedden újabb nukleáris robbantasi kísérletet hajtott végre a nevadai kísérleti terepen. (MTI)