Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 51. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1961. október 11 AZ EN8Z­KÖZGYÜ LÉSRŐL ÚJRA EGYÜTT 17 ÉV UTÁN cs, ÜNNEPI MŰSZAK AZ ŰJSZEGEDI SZÖVŐGYÁRBAN KENDEREST SZÁRNYA Az országgyűlés elfogadta a második ötéves népgazdaságfejiesztési tervet Az országgyűlés felhívása hazánk népéhez Ma folytatja munkáját az országgyűlés Az országgyűlés kedden folytatta a má­sodik ötéves népgazdaságfejlesztési terv­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Miin­nich Ferenc. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai, Csergő János, Czott­ner Sándor, lllcu Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön. Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Re­zső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel­nöke nyitotta meg. A feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari mi­niszter szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar mun­kájával szemben. A kohó­és gépipar dolgozói, ve­zetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sike­resen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlés­nek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 mil­liárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd fp­rinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka terme­lékenysége közel 25 száza­lékkal nőtt. Az átlagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlet­tebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején je­lentősen csökkent a terme­lési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gép­ipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapjtalista országok gép­iparáé és gyorsabb. mint egész iparunk fejlődési üteme: há­rom év alatt a gépipar ter­melése 17,4 százalékkal nőtt évente, ami kielégítő ered­ménynek tekinthető. — A hároméves terv ered­ményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértel­műen lássa mindenki: a ko­hó- és gépiparra háruló to­vábbi feladatok teljesítésé­nek megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv elő­irányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 08 százalékkal. A kohászat évente 7,7 szá­zalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal nö­veli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hang­súlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves teiv idején 68 százalékos fej­lődést ér el, meghatározott, egyértelmű intézkedéseket kell tenni annak érdekében — mert ez szorosan össze­függ a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-országokkal kötött gyártásszakosítási megálla­podásokat maradéktalanul betartsuk A magyar gép­iparnak és kohászatnak sem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítá­sa nem gazdaságos. A kohá­szoknak, a gépgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniök az ország nyersanyaglehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen na­Apró Antal és Komócsin Zoltán megyénk képviselőivel beszélget az Országház folyosóján gyobb ütemű fejlődésnek nünk kell arra is, hogy tö­kéli jellemeznie, mint pél- vábbi lehetőségeket talál­daul a hiradastechnika-, a . , . . „ ... műszer-, vagy a szerszám- 3unk a gePlPar műszaki kor­gépgyártó iparágakét. Ügyel- szerusítésére. Teendők a korszerűbb gyártmányokért Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsé­ge jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba ke­rüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó mun­kát a legfontosabb, a ki­emelt iparágakra kell össz­pontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik A - magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedések­kel, új üzemek segítségével, a meglevő gyárak központo­sításával ténylegesen megta­lálja méltó helyét. Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vácuumtech­nikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges felté­telek biztosításával. Jelentős intézkedéseket te­szünk szerszámgépgyártá­sunk termelésének fokozá­sára is. Kohászatunk több mint 7.5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk hazailag, ame­lyek nemcsak általában ha­zai iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégí­tését is szolgálják. Ezután Papp Ferenc, Bács­Kiskun megye képviselője szólalt fel, s a második öt­éves terv mezőgazdasági vo­natkozású kérdéseivel fog­lalkozott. Berki Miháiyné Borsod megyei képviselő az ötéves terv kereskedelmi előirányzataival foglalkozott. Kozma József, Győr-Sopron megye képviselője rámuta­tott: érdemes elgondolkozni azon, hogy az ideihez ha­sonló aszályos esztendő mi­lyen következményekkel járt parasztságunkra nézve a múltban, az egyéni gazdál­kodás korában. Most az aszály ellenére is mindenki számára megfelelő megélhe­tést és munkalehetőséget biztosítottunk. A következő öt évben az emelkedő életszínvonalnak megfelelően biztosítják az áruellátást (Kéry Dániel felvételei) Lácsán Miháiyné és Bódi László, Csongrád megye képviselői a parlament ülés­termében A vitában ezután Tausz János képviselő, belkereske­delmi miniszter szólalt fel, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondot­ta. a második ötéves tervidő­szak végen, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960­ban. Ez azt jelenti, hogy mig az előző öt évben a forgalom egyszázalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki. addig a második ötéves terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskeres­kedelmi forgalom növekedé­séről szólva megemlítet­te, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelke­dést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú csa­lád átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásár­lásokra. mint 1960-ban. A tervjavaslat azt a fel­adatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremt­sük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszu­sa irányelveinek megfele­lően a lakosság — növek­vő jövedelméből — ele­gendő mennyiségű, jó mi­nőségű és állandóan bővü­lő választékú árukat vásá­rolhat a következő öt esz­tendőben. Teljesen kielégítjük a keres­letet számos olyan cikkből. amelyből korábban átmeneti (folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents