Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

Kedd, 1961. október 10. 2 flz országgyűlés hétfőn megkezdte az új ötéves tervjavaslat vitáját (Folytatás az 1. oldalról.) konstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait. Export, import Beszéde további részében külkereskedelmünkkel. Illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Alahúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyagellátását, a szükséges behozatalt csak jó minöséi gü, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink ég más termekeink szartiottevö nemzetközi sikert aratlak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítésé. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt tesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük. már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Másszóval: lényegesen rövidíteni kell azt az Időt, amely a korszerű gyártmány elkészítőiének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük • feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, másszóval evi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás es a dieselesftés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését Írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azpkra a szerkezeti és minőségi változásokra. amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékil állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több oiyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a haztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgaijak. A közétkeztetes forgalmanak viszonylag gyors, 30 százalékos emelését. tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők haztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fngya&zlas várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — azaz áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. öt év alatt kétszázötvenezer lakás A lakásépítkezéseket a lő éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát allami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentós hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből es fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeletes. hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden esalád rendelkezzék önálló lakással. Az. ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a csaladok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít kl. Ezért, rendkívül kívánatos volna, ba gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát — mindenekelőtt a mérnök-, a tudományegyetemi vegyész*, a fizikus- és a matematikushallgatók számét. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is. — Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízióadás vételét, s több mint 000 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, ametv a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és a modern mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogv népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Ezért tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970ig szóló tervét. Ez Is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye, Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagy mértékben segítették a párt által kifőzött célok helyes megvalósítását — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék — fejezte be beszédét dr. Ajtay Miklós. (Hosszantartó taps.) mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaiadottságából s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termeles növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jol vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas terméshozamokul érnek el és több árut adnak az országnak. Az ötéves terv időszaka ban a dolgozó parasztságnak _ egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első feleben meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona-szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 2. A növekvő állatállomány szükségletének In elépítésére szilárd takarmányé bázist kei.l teremtenünk; 3. Erőteljesen fejlesztjük a tértét- ét bhromfihúitermelést annak érdekében, hogy a lakos tág egy főre. jutó evi húsfogyasztását a muíí évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük is a növekvő exportfe'adüiúkat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidékén, tehát a homokon, nagyarányú telepilesekkel nagyüzemi árutermelő szóló- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—Í0 ezer katasztrális hold szólót, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdalkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésinek megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a leglcöeelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdasagnak. Állattenyésztésről, munkafegyelemről Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmany széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállttására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdasagok és a termelőszövetkezetek állatállománya iésiére. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-. tehéntáp) ipari előállítását. amelynek etetése magasabb szintre, belteriesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva : — Támogatjuk az olyan munkaszervezesi és ösztönző módszerek alkalmazasát, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok, a szocializmus erősödését szolgálják. s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat— A népgazdas.ig ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelőszövetkezetben a saját erőforrások maximális felhasználását, Szocialista államunk természetesen ejwtán is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358. tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. Fokozódik a gépi aratás is. 1956 ban a gabonafélék összterületének 19 százalékét, tavaly 42 szazaiékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel az ötéves terv utolsó érében a gépi betakarítás aránya 85 százalékra nö-ekszik. — A termelés fejlesztésére előirányzott állami es termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területekre kell összpontosítani, amelyek a népgazdaság szempontjából • legfontosabbak. és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyártás, az öntözés, a gépesítés, a növényvédelem. a keveréktakarmánygyártas. » sertésé és a baromfitenyésztés, hizlalást stb. — Az anyagi eszkiisök felhasználásának ésszerű koncentrálása természetesen összefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és fokozatosan a mar területileg kialakult, megszilárdult,' '"termelőszövetkezetekben is a termeié* észszerű szakosításához,. Az üzemi adottságok jobb " kihasználasában igen nagv népgazdasági tartalékok vannak. A háztáji gazdaságok szerepe továbbra is jelentős lesz Az ötéves terv központi feladatai Dr. Ajtay Miklós beszéde utan Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója foglalkozott részletesen az ötéiies terv főbb ipari, mezőgazdasági es kulturális előirányzataival, majd a törvényjavaslati f itabsn elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a I örvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következőben szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsaga, függőt lansége. a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. — A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője. hogy a Szovjetunió továbbra is hathatos segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országéival egészségesen fejlődnek. I'.zek :tz erősödő kapcsolatok egyik fft biztosítékát Jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind iöbb és több gym-mati és félgyarmati ország lépett a nemzevkörl függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. — A kölcsönös előnyök alapján továbbra Is ésszerű gazdasagi kapcsolaiokat kívánunk kiépíteni a 'ejlett tőkés országokkal is — követve a két rendszer békés egymás mellett éléstnek politikáját A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kir tért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre. a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek, amely főként az ujftimi mozgalomban ölt testei. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, BZ újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessek az újítómozgalom. Az ipart szerkezet megjavításának. a műszaki színvonal emelésének és általában az egész iparfejlesztési terv megvalósításúnak legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervező munkájukban tekinísék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszinvonalat, előteremtsük a növpkvö fogyasztáshoz szükséges árualapokat. s megfelelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot. A tsz-mozgalom győzelme kiemelkedő társadalmi ás politikai esemény — Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető megnaoirozoia volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —, hogy nz ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. Ügy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országggyulas, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a -fordulat éve* óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból — nem tudunk oly gyorsan ém an.vnyi közös férőhelyet építeni, amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentós lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe. döntően a sertés- éa baromfihús-, valamint tej- oa tojás termelésben. Ebből a helyzetből következik, hogy a főfeladat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét. Törekedjünk arra. hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződesek révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt, a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az iden eddigi legnagyobb búzatermés-átlagúkat érték el: katasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek búzatermésatlaga is megközeliti a 11 mázsát A vártnál jobb terméseredményként kenyérgabonából szeptember végéig 110 00(1 vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasnnlo igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk n jövő esztendei nagyobb gabonatermés megfelelő. gondos elökészítésehez. Ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vetnünk, tehát a tavalyinál valamivel nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja —, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, még pedig időben, s gondosan előkészített. jó magágyba! A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegíti. hogy ezen az őszön már több mint 706 006 katasztrális holdon vetünk nagy termőképességű húzsfajtákat, jelentős mennyiségű műtrágya felhasznalásával. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön I Takarékoskodni kell a takarmányozással Továbbiakban Fehér Lajos felhívta H figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melHsazal keverve silózzék be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartRlékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldöaüomány átteleltetése, valamint a fellendült baromfitenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartasH érdekeben a kormány továbbra is szorgalmazza az idén Jól bevált szerződéses akciókat, amelyek révén a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett központi készletből megkaphatták. — A beterjesztett tnrvényjavaslat IIIHI a lakosság foglalkoztatásának alakulására az ötéves terv Időszakában A keresők száma ez idő alatt mintegy 300 000 fővel nó. A nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 000-el nő. a mezőgazdasági dolgozók létszáma pedig mintegy hetvenezerrel csökken. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek 1965-ig tovább növekednek. A foglalkoztatás tovább,javulása azt jelenti, hogy míg tavaly 100 dolgozónak 117 föl kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak arányának csökkenése - is hozzájárul a csaladok jövedelmének emelkedéséhez, a reáljövedelem növekedéséhez. — A foglalkoztatottság növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a létszámnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos, sőt 'toros lenne a népgazdaság számára. A termelési térveket ugyanis elsősorban a termelékenység emelésével kell teljesíteni, nem pedig^a létszám felesleges duzzasztásává!. A tervidőszakban — ha lassúbb ütemben Is — folytatódik a lakosság atrétegeződése. 1958-ban a keresőknek mintegy 41—42 százaléka, a múlt év végén 36—37 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százaléka dolgozik ott. (Folytatás a 3. oldalon.)