Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Újabb sikeres szovjet rakétakísérlet Régi történet A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam. 239. szám Ára: 50 fillér Sportoldal A nyugati városparancsnokok a berlini övezethatártól visszavonták csapataikat Kedd, 1961. október 10. Az országgyűlés hétfőn megkezdte az új ötéves tervjavaslat vitáját A vita során felszólalt Kurucz Márton elvtárs, megyénk képviselője is Az országgyűlés hétfőn folytatta tanács­kozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, dr. Münnich Fe­renc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gás­pár Sándor. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János. Czottner Sándor, Ilku Pál, 1 ncze Jenő, Kisházi Ödön, Ko­vács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Fe­renc. Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap Já­nos, Tausz János, Trautmann Rezső mi­niszterek, Ajtai Miklós, az Országos Terv­hivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyű­lés megkezdte a második ötéves népgaz­daságfejlesztési tervről szóló törvényjavas­lat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ismertette. A második ötéves népgazdaságfejlesztési terv Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a má­sodik ötéves népgazdaségfej­losztési tervről szóló tör­vényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szelle­mében készült, amelyet a párt és a kormány a há­.roméves terv végrehajtása során is érvényesített, * amelynek ma már kézzel­fogható eredményeiről szá­molhatunk be. A hároméves tervet nem­csak teljesítettük, hanem egy. sor jelentős előirányza­tát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a terve­zett 22 százalék helyett kö­zel 10 százalékkal, a la­kosság fogyasztása pedig II százalék helyett 19 száza­lékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruhá­ásra. A párt egész politiká­jának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralko­dóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tevte a még meglevő nehéz­ségeket. hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehaj­tása során elkerüljük azo­kat. A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások költségeinek összpontosításában, építkezé­seink gyorsításában, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül kelet­kezett tartalékokat némileg t úlbecsültük: a fogyasztást és a felhalmozást együtte­sen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jö­• edeiern emelkedett. Többek között ez okozta, hogy be­ruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben meg­alapozni, ahogyan az építés gvors üteme és a gazdasá­gosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogj az előterjesztett öt­éves tervben a beruházá­sok összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a má­sodik ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az ország­gyűlés figyelmét. — Az előirányzatok sze­rint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik. s míg 1959-ben a nemzeti jö­vedelem termelésének egé •széböl a szocialista szektor 77.5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szek­tor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képrtseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s át­térünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk fel­használásában a felhalmo­zás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedés at jelzi az áruforgalom 23 szá­zalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 szá­zalékos növekedése. A reál­bérek növekedése a tervidő­szak elejcn lassúbb, a terv­időszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a vég­rehajtásnál a magyar dol­gozó nép életszínvonalónak állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonat emel­kedése mindenkor megala­pozott legyen. A nemzeti jö­vedelemből tehát a szocia­lista fejlődés ütemének meg­felelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházások­ra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag ke­veset ruháztunk be. Ezt fo­kozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat termé­szetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne aka­dályozza az életszínvonal fo­lyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez éven­ként mintegy 8.5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen periig a fogyasztási cikkek­nek a termeiése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosener­giaipar. A testvéri szocialista országokkal való együttműködés jelentősége Népgazdaságunk adottsá­gai indokolják, s a nemzet­közi munkamegosztás lehe­tővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezeté­nek kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szo­cialista országok közötti munkamegosztás, gazda­sági kapcsolataink tovább­fejlődése a szocialista or­szágokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támoga­tását, a legnehezebb hely­zetben is felénk nyúló, se­gítő kezét. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a népgazda­ság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetéi is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást kövelelő termékek fejlesztését he­lyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek sze­repelnek terveinkben, ame­lyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságo­san tudunk előállítani. Pél­dának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meg­haladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a 'gyógyszeripar ter­melése még ennél is gyor­ssbban: száz százalékkal nö­vekszik. A műszeripar ter­melése ta\aly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egésze­ben. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 száza­lékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az. iparágak jelentős szerepet töltenek be ipa­runk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar ter­melésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazda­sági termékeinket így ma­gasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel. Tanácskozik az országgyűlés s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek kor­szerűsítése érdekében növel­jük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk meg­valósításához jó alapol biz­tosít a -Barátság* kőolaj­vezeték, amelyen a Szovjet­unióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelé­sünket is, ugyanakkor villa­mosenergiát importálunk a baráti országokból. kiépül a hazánkat a Szov­jetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország min­den lakosára mintegy 33 százalékkal több kalórian­logyasztás jut. mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek épí­tésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egy­re nagyobb szerepet kap a Az Országház kemizálás is, a múlt évben a vegyipar az egész ipar ter­melésének 7,5 százalékai képviselte, ez az arány 1965­hen megközelíti a 9 száza­lékot. Az egy főre jutó műanyag­termelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás ls, úgy, hogy a behozatallal együtt az égy katasztrális hóid szántó-, kert- és szőlő­területre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. Az építőipar műszaki fe.i­lesztésct^ az előregyártóit elemek termelésének fo­kozásával. köhn/űbetonele­mek gyártásával, s más kor­szerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidít­sük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkábh kialakítsuk sz építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembe helyezése. Az építke­zés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházá­sok kivitelezési idejének rö­vidítéséhez, a költségek csök­kentéséhez. A terv előirányozza pél­dául. hogy a lakásépítke­zések átlagos időtartamát öl év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósítá­sához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltu­datos anyagi ösztönzési rend­szer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások elő­készítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv ide­jén több új nagy ipari ma építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a re­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents