Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

Péntek. 19«1. október «. 4 SZEGED I az irodafomban írja: PÉTER LÁSZLÓ Art hiszem. nem kell külön magyarázat: a budcwo nap utáni kémlelés, a tüntető ket pipacs, a szuronnyal büntető ég, a piros hitét föl nem adó virág — megannyi metarnra a munkásmozgalom világából! Mennyire más ez a Tisza-parti estéli tusrajz, mint Juhász Gyula analógiául kínálkozó költeménye, a Tiszai csönd. A maga nemében persze mindkettő műremek. S ha már Juhász neve újra. hadd idézzék még Radnótinak Elégia Juhász Gyula halálara című költeményéből, melyt igy kegdett: -öt érig éltem porosodban költő, s nem láttalak sohasem-. S igy fejezett be: ,, Tavai* vsa a fényes mély Tiszs tovább folyik, « orad tovább a fonvtelaa nyomor tanyáidon: nem változott, mióta Nildttetettok, semmisem . . . Szabó Lőrinc szintén Juhász Gyula révén kerülhetne bele antológiánkba. Valahányszor Szegeden megfordult. Juhasszal kapcsolatosan tette: vagv öt ünnepelni, vagy beteget, látogatni jött, s útjainak írásbeli nyomát elsősorban ugyancsak a Juhászról szóló szakirodalom tarthatja számon. Főként Juhász, halála után a Vél osz hasábjain megjelent megdöbbentő erejű beszámolóját, amely a nagybeteg, mizantróppá lett. depresszióba süppedt költőnél tett utolsó látogatásáról szól. Szabó Lőrinc utolsó szegedi tartózkodasára, IBM őszén, halála előtt éppen egy esztendővel. Babits Mihály emlékének jegyében került sor: ő leplezte le Babits szegedi emléktábláját Ennek ai útnak azonban nem született írásos objektivacióia. Illés Béla a fölszabadulás után kezdett. Szegedre járogatni, » az elmúlt másfél évtized alatt megfordult itt vagy tízszer. Pár éve megjelent anekdotáskönyvében talaljuk meg egyik első szegedi útjának vidám emlékét Akkoriban még szovjet őrnagyi egyenruhában járt. Anekdotájában leírja az 1946. decemberi könyvünnep «veményait, a könyvvásár sikertelenségét, a jó ebédek és kiadós vacsorák sikerét, a színház. Víp özvegy előadásának hangulatát, « az estét, melyet színháa után az. újságíróklubban töltöttek — a primadonna, Sz. Biri kisasszony társaságában. A csattanó az volt, hogy a csínná művésznőt, gmint megérkezett, Illés háromszor — balról, majd jobbról, végül ismét halról — arcon csókolta, s a meglepett színésznőnek magyarázatul azt adta: ez. pravoszláv népszokás. Blri kisasszony benne volt a játékban: háromszor vissza is csókolta az írót. Csak Illés Béla társa, Füst Milán esett kétségbe: -Két hosszú-hosszú karját magasra emelte, szemrehányóan és fájdalmasan kiáltott az egek felé: ,Miért nem születtem- pravoszlávnak?« Igy szól a Szegedi pravoszlávok című Illés-anekdota. Ugyanez, idő tájt működött a Délmagyarország szerkesztőségében a Népszava mostani munkatársa, G. Szobó László, akkor meg ifjú költő. öt a szegedi múzeum parasztszobája, viaszfigurás enteriőrje Ihlette különös gondolatra. s kifejezésére, egy sikerült költeményre. Ha a parasztszoba azóta — sokak sajnálatára — lebontásra is került, emlékét hadd őrizze ez a vers: Mintha Pompái lávahurka (hlrfhrt/ or.ögezto volna lábuk, oly némák s merevek e furcsa, (Iveges szemű vlászbnbuk. A< asztalnál a gazda. Halvány, nagy homlokán a gnnd-öröksOg, ás a búboskemence alján fiú ringatja el kisöccsét. Kezében olvasó s virágok: az. asszony épp templomba készül — . Jaj. mit vétettek, hogy Ily átok jutott kl nékik büntétésill? Az Idd kint rohan, dr itt benn az. » óráik sosem ütnek — egv vád meredt meg szemelkbtn: örök rabjai végzetüknek. Ölelni sose pezsg a vérük és nem tudják, hogy mik a tették, virrasztanak, mint rég nem élők, akik meghalni elfeledtek. (Szegedi panoptikum: Lehetne még mni íróink, költőink műveiből is sok szép szemelvényt Idézni. Köztük szegcdi születésű, de a városból elszármazott nlkotók müveit is. Terescsényi György Szeged című versét, Sötér István vagy Ortvtay Gyula vároerajzait, Szegedről szóló esszéit. jellemzéseit, Janikovszky Éva regényéből részleteket. Takács Tibor néhány versét. A ma is Szegeden élők közül Lódi Ferenc elbeszélő költeményéből strófákat, Andrássy Lajos, Papp Lajoe. Tóth Béla szegedi tárgyú elbeszélései közül egyetkettőt. De hogy következetes maradjak, s végezetül is nem szegedi költő Szegedről írott alkotását mutassam be, hadd idézzem még a néhány hónapig városunkban élt tehetséges költőnőnk. Bede Anna kis verset, annál inkább, mert szépen beleillik annak a sok, már idézett költeménynek füzérébe, amelyek -szent folyonkról- szólnak. Most egy eve jelent meg, s benne már a Szegedről elvágyakozó, családjához visszakószülő nő — anya és feleség — halk sóhaja: Dinnvo hirfk. crlclö nyárban. Csövet bont a kukorica. Szomjú ilkon. nyugtalan vággyal Ketten fittünk: ón s a Tisza. Szöknénk, tágabb medret keresve: S a roillagbűra ránk borult... Elcsitulunk, altst az este. £s a Dunáról álmodunk. (Tisza-parton) * Nem 'törekedtem, nem törekedhettem teljességre, hiszen az még a többször emlegetett s tervként melengetett antológiának sem lehet célja: az is csupán meríthet a teljességből; sikerült, értékes, tanulságos szemelvényeket adhat. Ez az áttekintés csak érzékeltetni akarta, mit jelentett íróinknak, költőinknek ez. a város, azon túl, hogy Dugonics, Tömörkény, Móra, Juhász Gyula, Balázs Béla, József Atttla, Radnóti Miklós és mások városa volt. s az ó életművükre való hatásával is szolgálatot tett a magyar irodalom történetének. S azt is akarta, hogy adataink gazdagítására, kiegészítésére ösztönözze azokat, akik Szegedet is és irodalmunkat is szeretik, ismerik Mindennek gyümölcse egyszer majd az. említett antológiában érik be, amelyet — remélem — néhány év múlva már nemcsak a szegediek forgathatnak, hanem kezükbe adhatjuk nyaranta ide látogató vendégeinknek is. íróinknál, költőinknél jobb útikalauzt aligha is találhatnának; ha valaki, hát ók megismertethetik. megszerettethetik velük Szegedet, múltját, jelenét, jövőjét. (Vége) Omlanak a válaszfalak... Tovább bővítették a cigányiskolát ICiskundorozsmán Immár ötödik éve, hogy tekkel az iskolaba. A késség ne maradjgnak el gyerekeik uj iskola nőtte ki magát vezetői látják, hogy elgon- mögött Kiskundorozsmán, a tanácsháza udvara hátsó részében, abban a helyiségben, amely a község önkéntes tűzoltóságáé volt. Itt talalt otthonra a cigányiskola akkor .. n ]g még egyetlen osztálya, harmincegynéhány kisfiú és dolásuk helyes volt, amikor a volt tüzoltoszertár helyiségét iskolai célra alakították át, s ma már felszereléugyanolyan, mint más iskolák tantermei. Sót, Előkészítő nevelés A eigányiskolához tartozik ma már egy tusfürdő is, amit kazánnal szereltek fel, s hamarosan átadják rendeltelésének. Valószínű, hogy a knla, s most már egyszerre rolnak majd. s a cigányig kisleány. Ami akkor csoda- a tűzoltóság jóvoltából újahb községi tűzoltók további számba ment (hogy végre tantermet kapott a eigányis- nagywwrü gesztust •« tvakniskolapadhoz kötötték a közeli putri apró népét), ma már természetes. A kezdeményezést évről évre siker koronázza, s omlanak a válaszfalak, amelyek a cigányságot távol tartották a társakolában tanító pedagógusoknak átadnak még egy kis helyiséget, amit berendezhetnek nevelői szobanak. Egy nem is új probléma két helyen folyik a tanítás. Külön tanulnak a II., III. és IV. osztályosok, s külön a legkisebbek, az elsősök, akiket még nemesak szoktatni kell a rendszeres napi foglal- foglalkoztatja még a cigánydalomtól. Akik a betűvetést, kozásra, hanem meg is kell iskolában tanító pedagógusoaz írást, a* olvasást és a okét tanítani magyarul be- kat, s az iskola igazgatóját r számolást ezelőtt öt évvel szelni. Három pedagógus sok idő telik el, amíg az első megkezdték, azok ma már dolgozik értük, Balogh Pál- osztályosokat megtanítlak az általános iskola negyedik né, Cséke Tiborné és Kiss magyarul beszélni, s ez hatosztályosai, s ugyanúgy ki- tolán. S valljuk be őszintén: ráitatja a tanítás menetét. Jo tűnő, jeles, jó vagy közepes annak idején ők is sziveseb- lenne megoldást talalni erterv az, hogv az hasonló előkészítő kis cigánygyerekek, később az altalános hogy iskola Rádióműsor Péntek KOSSUTH-RADI© 4.38 Rákóczii Incluio. 4.34 Hírek. 4,33—T,SB 1 Vidáman. frissen. Közben: H.M Falurádió.' 5 nr* 3fl Hírek. 8.20 J" reggelt! $.:i» Idéialzcs. 7.00 Mirsk. 7.10 UJ könyvek. b.30 Musofnaptar. 7,i» Időjelzés. s.oo Músonsmerletcs. 8,84 Technikai szünet, a 10 verbunkosok. »,M Napirenden . . . f,40 Kamarazene. 10.00 Hírek. 14,10 K/tambul róasaja. Részletek. 10.28. Harminc év művészek közölt 10,50 Lottöeredmenvek II.oo Vidám percek 11 ora 13 Oparareszleiek. 12.011 péli harangszó. 12,18 Könnyű zene. 13 (It) Probrimas. emberek 13.20 s.ines népi muzsika. 13.48 Gazdaszemmel a nastyvilás mezőgazdáságáról. 14.00 operettreszletek. tfl.OO Hírek, közlemények. 13.M tdöiárasjclentés. 15.10 Emlékezés 1844 október hatodikára. 15.40 Szív küldi. 18.23 Gyúitónorüban: az. öntödék munkáia. 18.40 A Csehszlovák Rádió neol zeneieböl. 10.33 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.13 Ötórai tea. 17.45 Az Ifjúsági Rádirt bomutskrtia: Az aratás. TT. rész. 11.43 Népi zene. 14.23 Gál Anti es a többiek . 1».t" Könnyű zene. IS.31 .16 éjszakái, (.véreitek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Hnnet'ersenvfantázia. 71 13 Ha•aiáié lelkek. Szatirikus rirtuislmt esztradmilsor. 3J.1" Hírek. 7".20 Sncrthirad*. 27.38 ÍReetheven-hangvarseny .2ft>e ffirek. ».tn Csak te, esak én... Já.Sé Himnusz. PFTÓFI-R 4ISTA 3.04 Reggeli zeno 4.30 Műsornaptar. «.»* Téma 8.04--8.18 rendű tanulók, mint bármely ben tanítottak volna a többi re is A más altalános Iskola növen- iskolákban, mint itt. Ma vi- óvodához dékei. Az ő eredményük szont már megszerették kis nevelésben vennének részt azonban talán sokkal több növendékeiket, hiszen látják, legalább ötéves korukban a is, hiszen hihetetlen messzi- hogy munkájuk nyomán, ha ról indultak, s előbb nem is egyszerre, de lassan HHUMHIWM irántuk való bizalmatlanak- megváltozik majd a putri első osztályában ne kelljen |iHirek. Uia* Tdiügráa- •* vfzátgot kellett sséto6zlatniok, képe. A gyerekek utón a felhogy komolyan vegyék óket. nőttek is kívánkoztak írni, olvasni es számolni tanulni. Az ősz folyamán a cigánygyerekek szüleinek ugyancsak rendeznek általános iskolai tanfolyamokat, hogy Leküzdik a maradiságot Most szeptemberben Link Mihály iskolaigazgató be akarta olvasztani a különálló cigányiskolát a községi általános iskolákba, hogy végérvényesen ledőljön a7. a bizonyos válaszfal. Sajnos ez. még erősen tartja magát, s nem egy szülő kereken kijelentette; -Márpedig az, én gyerekem nem jár a cigányokkal egy osztályba". Pedig épp olyan gyerekek ezek a kis fekete lurkók is, eszesek. ügyesek, játékosok és becsületes munkára valók, mint a község bármely lakójónak a gyereke. Sajnos egyelőre ellenállásba iitköa nyelvtanításra fordítani a leg több időt. Most ugyanis inkább a tanitórjó kényszerül megtanulni cigányul, hogy megértesse velük a legelemibb dolgokat. L. F. Régészeti és művészettörténeti ülést rendeznek Szegeden Háromnapos vándorgyii- mutatása, látogatás a hódlést rendez. Szegeden október mezővásórhelyi Tornyai Já19-én. 20-án és 21-én a Ma- nos Múzeumban, valamint a gyar Régészeti, Múvészettör- kiszomborl templomi fresténeti és Éremtani Társulat, kók és az óföldeáki volt NáA tudományos vándorgvülé- vay-féle műemlékké nyilsen az ország különböző ré- vánitott kastély megtekinszéből közel 100 szakember tése. Bálint Sándor egyetemi vesz részt. A Központi Egye- tanár Szeged művészeti em. tem aulnjában rendezendő vándorgyűlésen László Gyúaött az újub kezdeményezés, la egyetemi tanár -A made majd jövőre több siker- 1 gyar ostörtenetkutalás újabb rel jar. A cigányiskolában j eredményei", Szelesi Zoltán lékeit mutatja be a résztvevőknek. Bálint Alajos pedig a Móra Ferenc Muzeumot iiWi»l«nt4*. 14.13 Kamarazene. 114.44 V»rs»k. 1MÍ Verbunkosok. )18.N Kodály A* Bartók krtrus,müveiből. t» »4 Hírak. 18.00 Egy érdekes iWoönfti.irót. 18.15 Operarészletek. IS.jO F/or szrt franciául. 17.00 Könnyű hanaszerozrtlók. n.t.í Kortársak enilrkaaoek Vagy Lajosra. 17.30 A kinai néni feiszabactitrt hadsereg éivrtsranekara játszik. 17.40 Mursíkustörténatek. 14.00 Hírek. 18.05 Könnyű aene. 18.45 A ,.Vox Humana", dalosai. 14.00 Hírek. 19 óra 43 Rdes anyanyelvünk. 19 ori ,)» Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A Nemaetköai I.tsati—Bartók Zongorát* seny zenekart rtönVö'ének első estje. A szimatben: 311,28-34.45 ..Milyen volt hanra saiymí?" 21 40 Cigánydalok. 22 opa Heti hangversenykalauz "2 ora 33 Tánczene. 23.0(1 Hírét. 33,15 Műsorzárás. Tolavixinmüartr ma szünetel. ugyanis nem nyílik V. osz.tály, hanem majd szétosztják a tanulókat, hogy minden V. osztálynak jusson 1 egy-két cigánygyerek, akit becsülettel maguk közé fomuzeológua pedig -Szeged , képzőművészete a XIX— ; XX. században" címmel tart előadást. Korek József, a Nemzeti Múzeum fóigazgatóhelyettese és Bényi László, Hozzák telesen rendbe az lzabel!a-hídat! gadnak hasonló korú társaik. | a A felnőttek követik a gyerekeket Jelenleg az I—IV. osztályig 49 gyerek jár a putriból mindennap könyvi'el. füzeNemzeti Galéria osz.tálya múzeumi régéA szegedi gépkocsivezetők t béketelepiek, a jutagvári. Életveszélyes játék Furcsa játékot eszelt ki a minap öt 14—16 érés fiú a Bartók Béla téren. F.meletráépités folyik a tér túlsó felén a Mikszáth Kálmán utca sarkán álló épületen. Az építkezés miatt drótkerítéssel fogták körül a házat. nehogy valamelyik szórakozott járókelő a gyalogjárdán bandukolva az építkezés közelébe tévedjen. s ott a fejérc essen egy tégla, vagy valami. A tarkon még az úttestből is levágott egy keskeny sávot az arra járók testi épségének megvédésére hivatott kerítés. Este * óra tájban történt a dolog. Az öt csínytevő odalopakodott ehhez a kerítéshez s belekapaszkodva kihúzta azt úgy, hogy csaknem az egész úttestet elzárta. Aztán mintha mit se tettek volna, odébbálltak. Pedig egy arra járó környékbeli lakos még figyelmeztette i' őket, hogy gyorsan húzzák viszsza a helyére a kerítést, mert baj lehet a dologból. Az rit jómadár azonban fittyet hányt a figyelmeztető szavakra. K. Jenónét kinevették, kicsúfolták, s esak akkor futottak szét vezetője — „.... , szett és művészeti kiállító tw motoroaok sokat bősz- • hialaldai, a lemezgyári sok problémáiról tart vita- ! szankodtak a rókusi vasúti i munkások és Gyulatelep !aindító elöadast. i felüljáró. az úgynevezett ; kossága. Az autók a trágyát « ,. tsvírZHH; Izabella-híd minősíthetetlen felnyomják a gyalogjárdára A vándorgyűlés tovább, egen, ha- i - - — -iprogramjaban szerepel a ta- , külfRldi „ioi,™ _ péi ásatások helyszíni be- ZlyZÍ^k^^ i7 merte a terepet —• akkorát, zökkent itt. hogy az utasok első Ijedtükben valamiféle karambolra gondolhattak. A felüljáró a Közlekedésmegriadva esi- ^ p(if,taügvi Minisztérium nyük követkéz- I hatáskörébe tartozik, mint menyétől, amikor egy motorkerékpáros, nem számítva az eléje állított akadályra, belerohant a drótkerítésbe és fölhemperedett az úton. A motorosnak — alacsony. zömök. 35 év körüli férfi volt — apró záródásokon kirül nem történt baja. Szerencsére. Mert esetleg a nyakát is szeghette volna. Furcsa, életveszélyes volt r- ír játék. S mindez nagy részben azért, meri kellő szülői felügyelet nélkül 14—16 évet gyerekek este .8 órakor az utcán csavarogtok! I az 5-ös számú (nemzetközi) j főútvonal. Karbantartásáról a KPM Hódmezővásárhelyen székelő Közúti Igazgatósága köteles gondoskodni. Nos. az igazgatóság egy javítóiészj leget kl Is küldött a hídra, ahol megkezdték a buktató megszüntetését — tíj lemezt helyeznek az úttestbe — de más megbízatást nem kaptak a munkások. Pedig még volna tennivaló — ha nem ls azonnal, hiszen vannak esetleges pénzügyi, -keretbei i- nehézségek —, de legalább a jövőben. Miért? Amikor szemlét tartottunk az átjárón, történetesen eppen eső után voltunk. Az úttesten itt is. ott is tócsában állott a riz, nem folyhatott. el. részben a hepehupák. részben pedig lefolyó hiánya miatt. Az ott közlekedő autók fröcskölték egymást és a járókelőket. Itt mennek a —- est látványnak sem valami szép. de még kellemetlenebb ott a jövés-menés. Egy-két helyen megrongálódott a burkolat, s helyenként kövek hevertek az úttesten. összegezve: korszerűtlen, megrongálódott gyalogjárda és úttest alapos javításra szorulna a rókusi felüljárón. A KPM illetékesei helyesen tennék, ha többet törődnének városunk e fontos pontjával, melyet — félig tréfásan, félig komolyan — az egyik kerületi tanácsunknál e találó szavakkal jellemeztek; A rókusi felüljáró esak annyiban nemzetközi, hogy minden orszagban esúf lenne. H«ias göszönai ünket fjezztik ki « Köztigzt*g»gi Telep munkaOirsmnr.k. liHlaöio. Roma Ferenc Tsz (Irűgnrionsk. nntsnsc&nak. rokonnknok Arnrnozcüoknak. irt baritoknak. kik agyatlan gyarmakünk. if.l. i.ANfaf) rssssr temetesen résit i oltok, koszorú os virágaikkal mély rajclttlmunkítt enyhítem igyekeztek. Gyászoló édessaya 8734 ós prtesap ja KAMARASZÍNHÁZ Október 7, szombat. 8. vasárnap, este 7 óra FEHÉR KLÁRA: Kevés a férfi vígjáték 3 felvonásban. /. sz. kedvezményes szelvény beváltható! Jegyek elővételben: a színház jegyirodájában. Kárász u. 15. Tel,: 33-65. De. 9—l-ig. !du. 3—5-ig. szombaton 9—l-ig. Színháznál előadás előtt t órával. 65 483 Kiskundorozsmai földművesszövetkezet értesíti a korr nyék lakossagat, hogy a minden Igényt kiejegitö modern berendezessel ellátott új „Székivirág" eszpresszót 1961. október 7-én delelőtt 10 órakor nyitja meg. Elsőrendű kiszolgálással, kiváló cukrászaüteményekkel és egyéb készítményekkel várja a vevőközönaéget a 321 földmüvesszövetkezat igazgatósága.