Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

5 Péntek, 1961. október R. CJunna^izáqi talátkozd* ok 4. Amiről a „Helsingin Sanomat1 első oldala beszél Egy-egy nagyváros képébe az újságárus -standok* éppen úgy bele tartoznak, mint a fényesen kivilágított kirakatok. A minden jelentéktelen 1 eseményt szenzációvá növelő rikkancsok kiabálása pedig a nyugati nagyvárosok elmaradhatatlan kelléke. Helsinki derűsen tiszta utcáin is szinte minden második sarkot az Európa különböző országaiból érkező sajtótermékek foglalják le maVarga Akos úlinaplója hiszen a kormányköröket jelentő jobboldali szociáldemokraták csak 30 ezer, a baloldali szociáldemokraták pedig csupán 20 ezer példányszámban tudják eladni lapjukat). — Az üzleti körök szándékosan igyekszenek elterelni a közvélemény figyelmét a politikai eseményekről. Mivel nálunk kevés a bűntény, inkdbb érdekességekkel, film- és sportszenzációkkal A -Terá* szerkesztésében és nyomdai kivitelezésében egyaránt nagyon szép, színes, képes folyóirat. Mégis hiányzik az újságárusok standjáról. Leginkább csak a szövetség tagjai között előfizetéses alapon tudják terjeszteni. Az üzleti élet vezetői ugyanis nem veszik szívesen cikkeit, amelyek vagy a reakciós köztársasági elnökjelöltet mutatja be, vagy leleplezve a jobboldali diákszervezeteket, megmutatja, hogy -merre tart Finnország diákifjúsága*. A lapra nehezedő nyomás ellenére is egyre népszerűbb lesz a Terá, a Finnországban rendezendő VIII. VIT-en igenlő fiatalok körében. Érdeklődve olvassák a már Helsinkiben dolgozó fesztiválelőkészítő bizottság tagjairól irt cikkeket, a Moszkvában rendezett világifjúsági fórum határozatait és a VIT-re való felkészülés jegyében számonként, folytatásban közölt hat nyelvű társalgási és levelezési tanácsadót. (Mint érdekességet említem meg. hogy több magyar vonatkozású hír mellett a Háry János történetét feldolgozó képregényt is közli a lap.) Következik: DIAKOK KÖZÖTT Több helyütt átlábolható j> a Duna és a Tisza : • A nyár végén, ősz elején! rendszerint' összeszűkülnek! folyóink, de az idei száraz-; ság szokatlanul leapasztotta • vizüket. A csapadékhiány-! tói a Tisza szenvedett a leg- * többet. A tiszalöki duzzasz-; tómű alatti szakaszon most. ! már a sok évi átlagnál 2—3 • méterrel kisebb a vízállás.! A hajózást természetesen • leállították, hiszen mintegy! ötven helyen a meder kö- í zepén is csak derékig ér a; viz. Több mint 80 kilométe- ! res szakaszon. Polgár és Ti- : szafiired között még az egy ; métert sem éri el a vízmély- ! ség, s így még a gyerme- J kek is átgázolhatnának a • Tiszán. A Duna sokáig dacolt, de! az utóbbi hetekben már nem ; bírt a szárazsággal. mert ; alig kapott utánpótlást a! mellékfolyóktól. A szeptem-; beri és októberi kisvízállá-1 sok sok évi átlagánál mosí! 1.5—2,5 méterrel alacso-$ vyabh <i folyó. Rácalmás. | Nagymaros és Bogyiszlö kór- * nyékén a felnőttek át tud- J nák lábolni a Dunát. • Néhány napja szórványo-S san esett már eső az ország- 5 ban. de a szomjas föld • nyomtalanul beitta, nem ju- • tott a folyóknak. A Duna és • a Tisza vízállásán most még | az sem változtatna, ha telje- ! sen megnyílnának az ég csa- ; tornái, és egy napig áztat-! nák a földet. Csak több na- • pos országos eső emelné a • folyók szintjét. *« ,<IIIMaM*MHHW*W«|i Öktékw 6 IZ ét jelentós évfordulóra emlékezünk a mai napon. Száztizenkét évvel ezelőtt a bukott szabadságharc után a forradalmi nemzeti hadsereg 13 hős tábornokát ezen a napon végezték ki. Az aradi 13 hősi tragikuma arra figyelmeztet bennünket most. több mint egy évszázad múltán, hogy a nemzetközi reakrió — akár az osztrák önkényuralom, a cári monarchia. akár a német militarizmus. vagy az amerikai imperializmus képeben jelentkezik is — mindig a nép szabadsága és függetlensége ellen tör. • tobh mint egy évszá* zaridal ezelőtt a magyar nép a könyörtelen Habsburg-elnyomás ellen kelt fel. Hallatlan bátorsággal és világraszóló hősiességgel harcolt a császári zsoldos hadsereg ellen, a túlerővel szemben azonban el kellett buknia. Az azóta eltelt hosszú évtizedek alatt hol az osztrák császári elnyomás, hol a terjeszkedő német Imperializmus rántotta a magyar népet öngyilkos háborúkba, gátolta meg a magyar nép szabadságának és függetlenségének igazi kiteljesedését. TV epünk azonban sohasem szűnt meg harcolni az idegen elnyomás ellen, még a legreménytelenebb korszakban, a legveszélyesebb órákban sem. ! S éppen ezt szimbolizálja! a másik évforduló is. Pon-; tosan húsz évvel ezelőtt! ezen a napon a magyar: kommunista és más haza-; fiak, bátor ifjúmunkások; és baloldali diákok tűnte-: tést rendeztek Budapesten • a Batthyány emlékmécses-• nél. Bátor kiállás, hősi tett f volt az akkor Magyaror-j szagon, a Horthy-rendszer j legsötétebb időszakában, a 5 szovjetunióellenes vérgö-! zös hitleri háború első évé-j ben. 4 kkor zajlott le ez aj némaságában és szerénységében is hősies és azj uralmon levőket megre-j megtető tüntetés, mikor! ősi ellenségünk, a hódító j német imperialista erők új | háborúba, újabb tragédi-! ába rántották nemzetün- J ket. Népünk legjobbjai J azonban bátor tettükkel., kiállásukkal az egész ma-* gyar nép igazi érzéseit és! vágyait fejezték ki. Ma í már a magyar szabadsági és függetlenség nem a nép! vágyaiban él, hanem valóság. Október 6-ának kétszeres emléke, figyelmez-_ telese azonban még most isj időszerű: a német imperia-« lizmus. a népek szabadsá-j gára és függetlenségére. J életére törő nemzetközi reakció ellen továbbra is teljes erőnkkel küzdenünk j kell. guknak. (Talán csak a virsliárusok haladják meg az újságárusok számát.) Külföldiek rendszerint szívesen állnak -meg a színes magazinokkal, harsogó címoldalas napilapokkal megtömött pavilonok előtt Újságíró számára pedig különösen izgalmas perceket szerez a különböző elgondolások alapján készülő, ellentétes formájú lapokban való böngészés lehetősége. Az. .újságok rendszerint tükrözik egy-egy ország politikai és társadalmi berendezkedését s az olvasók igényének figyelembevételével készülő példányokon keresztül következtetni lehet az emberek gondolkodási módjára is. A finn utcák újságpavilonjainak központi helyét a -Helsingin Sanomat* (Helsinki Napló) nevet viselő napilap foglalja el. A hétköznap is 22 nagyformátumú oldalon megjelenő újság címlapján azonban hiába keressük a világpolitika eseményeit. A fejléc alatt a hirdetések felvételével foglalkozó kirendeltségek címeinek és telefonszámainak közlése után, 3 hasábos hirdetések sorakoznak. Ezek az üzleti reklámok borítják a második oldalt is és ezek foglalják el az újság valamennyi lapjának felét, vagy kétharmadát. Az ember mosolyogva nézegeti a televíziós készülékeket. melltartókat és fürdőszoba-berendezéseket kínáló 30—35 centiméteres reklámokat. Találgatja, vajon ki vásárolja meg ezt a napilapot, amelynek bizonyos kibérelt oldalain hónapról hónapra ugyanaz a cég hirdeti cigarettáját, vagy kámforos cukorkáját, a A Finn Kommunista Párt napilapjának szerkesztőségében aztán megtudjuk, hogy a -Helsingin Sanomat* a legjobban keresett finn újság, amelynek 270 ezer példányos megjelenését a többi napilap megközelíteni sem tudja. — Finnországban az üzlet az első — mondja a kulturális rovat vezetője, a budapesti rádió volt munkatársa, aki magyar nyelven kalauzol végig a szépen felszerelt szerkesztőségben. — Ezen a tulajdonképpen semmilyen párthoz nem tartozó, csupán üzleti vállalkozást jelentő napilapon kívül, egyetlen finn újság sem tud nagy példányszámot elérni. Sorolja a legnagyobbakat: a svéd nyelvű napilapot, amelynek 90 ezer olvasója van, a saját lapjukat, amelynek 58 ezer példányát túlnyomórészt évi előfizetésre rendelik meg (ez a finn viszonyok szerint nagy szám, töltik meg a lapok hasábjait. Mi természetesen igyekszünk reális képet adni a világ mai helyzetéről, a finn népet is érintő nagy problémákról — mondja a szőke, finn újságíró kollega, miközben elém teríti a lap legfrissebb példányát. »A hazai üzenet« címet viselő lapjuk valóban a legszebb és a legtartalmasabb finn napilap. A kitűnő papíron jól érvényesülő, nagy képekkel illusztrált kül- és belpolitikai eseményeken kívül ízléses, családi oldala van, és kulturális rovatát a finn művészeti élet talán legeiismertebb kritikai fórumának tartják. A szerkesztőség munkatársai magas képzettségű emberek, akik annak ellenére lelkesen végzik felelősségteljes munkájukat, hogy a reklámokat alig közlő lap csak alacsonyabb munkabéreket tud biztosítani számukra. Mindennapi munkájukban ideológiai meggyőződésük szilárdságán kívül az ösztönzi őket, hogy szinte naponta látják munkájuk eredményét, örülnek, hogy a dolgozó emberek nem hagyják magukat az egész finn gazdasági életet kézben tartó 20 család és 3 bank által irányítani, s rendszeresen hallatják hangjukat. A dolgozók tisztánlátását és akciókészségét bizonyítja a békemenet is, amely -békét*, -indám, nyugodt ifjúságot*, -/élelemnélküli életet* követelve vonul végig a finn főváros utcáin. A tablók alatt, vonuló munkások, alkalmazottak, pedagógusok és iskolások az ebben a kérdésben kialakult egységes állásfoglalást jelzik. * — Nekünk különösen nehéz dolgunk van — mondja Ritva Nevalainen, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség -Tera* című ifjúsági képes folyóiratának szerkesztője. — Finnországban mintegy 60 ifjúsági szervezet működik. A cserkészektől az egyház által létrehozott csoportokon keresztül, az agrárfiatalok egyesületéig. Minden szervezet külön lappal rendelkezik, s mivel az ifjúsági lapok egyrésze a számukra anyagiakat bőven biztosit ó pártokhoz tartozik, azok nagyobb példányszámban jelennek meg, mint a mi folyóiratunk. Az ifjúság részére készülő újságok nagyrésze individualizmusra, szadizmusra neveli a fiatalokat, nem is beszélve az újságpavilonokat megtöltő pornográf szennylapokról. Ezek ellen nehéz kulturáltsággá!, jó ízléssel és mértéktartással küzdeni. KÜLDETÉS — a fővárosból a faluba Május volt, az orgona bontotta szirmait, amikor megérkezett Ásotthalomra. Nem ismert senkit a homoki faluban, róla sem tudtak ott. Fejében gondolatok kavarogtak. A felesége As 14 éves lánya is eszébe jutott, akiket messze, Budapesten hagyott. Agyába villant, milyen jó, hogy felesége megértette, miért kell neki a faluba mennie. Pártmunkásként és pártmegbizatással jött, hogy segítse az ásotthalmi Szabadságharcos Tsz munkáját Befogadták A fővárosi 45 éves kommunista ember, Nagy Gusztáv, az egykori munkás — aki egyébként a Külkereskedelmi Minisztériumban főelőadó — a faluban először a párttitkárral, a tanácsi vezetőkkel, a szövetkezeti emberekkel ismerkedett. A múló napokkal, hetekkel közel került szívéhez a falu és népe. Öt is megismerték. Azért amit csinál, meg közvetlenségéért, szilárd jelleméért tisztelik, szeretik. Nem idegen már, hanem jó barát, a szövetkezeti emberek nagy családjának tag- | ja. Egy velük az örömben j és a gondban. Nem mezőgazdasági szakember, bár falun cseperedett fel és így nem távoli számára a mezőgazdaság. Sokféle teendS Jó pá/éves körös gazdaság a -Szabadságharcos*. Voltak évek. amikor többékevésbé elfogadhatók voltak eredményei. A lehetőségeket azonban általában nem hasznosították. s ennek sokféle az oka. Csak néhányat közülük: a szervezettség hiánya, nem kielégítő vezetés és gazdálkodás, gyengeségek a munkafegyelemben. A faluba, pontosabban a Szabadságharcos Tsz-be pártmegbizatással érkező Nagy Gusztáv első között arra törekedett, hogv a legöntudatosabb szövetkezeti emberekkel, párttagokkal és pártonkívüliekkel együtt a munkaszervezésben és munkafegyelemben, a szövetkezeti demokrácia erősítésében érjen el haladást, Nem volt mindegy Általában jelentősen javult a munkafegyelem, reggeltől estig dolgoztak a tsztagok a földeken. Közben azonban szomorúságot hozó, kedvet szegő természeti csapás következett: jég pusztította a szőlőt, gyümölcsöst és a gabona egy részét. Voltak emberek, akik ekkor kijelentették: — Most már úgyis mindegy, nem érdemes dolgozni. A természeti csapás mondatta ezeket a szavakat, amelyek azonban mégis helytelenek voltak. Hiszen a jégverés okozta károkat csak jó munkával lehet csökkenteni a gazdálkodás többi ágában. Teendő pedig bőven volt a földeken. A pesti pártmunkás és a legöntudatosabb szövetkezeti gazdák együttese gátat vetettek annak a szemléletnek, hogy -most már mindegy, nem érdemes dolgozni*. A jég pusztítása ellenére, a tagság munkája nyomán egészen biztos ér annyit idén is a munkaegység, mint tavaly. Sőt valószínű, hogy egységenként néhány forinttal többet is. Ha pedig nincs természeti csapás. akkor idén a tervezetten felül 5—6 forinttal jutott volna több minden egységre. Mikor ad aranyat a homok ? Szerepe van Nagy Gusztávnak'abban ls. hogy a szövetkezeti demokrácia lassacskán kezd érvényesülni, a fontos dolgokban a tsz legfelsőbb fóruma, a közgyűlés dönt. Korábban a vezetőség — sajnos — mindent a tagság megkérdezése nélkül intézett, a szövetkezet életét, gazdálkodását érintő dolgokat nemigen tárgyalták meg a közgyűléseken. — A tsz tagjai — mondotta a budapesti pártmunkás — általában jószándékú emberek. Bosszantja őket. hogy a jó adottságok kihasználatlanok. Hozzáértő, jo vezetéssel, a tagság szorgalmával, tudásával aránylag gyorsan, igazán jó eredményeket érhet, el a Szabadságharcos Tsz. Nem ábránd, hogy a jó. rendszeres és hozzáértő munkával 40—50 forintot is érhet egy-egy munkaegység. A józan gondolkodású szövetkezeti emberek is így tartják ezt, mert aranyat ad a homok, ha -megszelídítik*. Sajnos, most nincs elnöke a -Szabadságharcosának, és ez nem jó. Reméljük azonban, hogv a fontos tisztséget a szövetkezet közgyűlése igazán rátermett emberre bízza. A főkönyvelő — nemrégen került a tsz-be — jól végzi a dolgát. A szövetkezet agronömusá is sokat fáradozik, de éppen a szövetkezet helyzete miatt szükséges a több odaadás a munkában. „Jó, hogy köröttünk van" A hat hónapból — ennyi időre szól Nagy Gusztáv megbizatása — öt már eltelt a tsz-ben. A pesti ember munkájáról summázva így mondanak véleményt a -Szabadságharcos- tagjai: — Sokat segített, jó, hogy közöttünk van. Igazán sajnáljuk, hogy hat. hónap után visszamegy a fővárosba. Nagy Gusztáv pedig kijelentette: — A hat hónap eltelte után visszatérek Pestre, mert lejár a megbízatásom. A szövetkezet és tagsága, a falu életemhez tartozik. Ha elmegyek, akkor is tartom a kapcsolatot az ásotthalmiakkal. mert holnapjuk izgat, érdekel. Morvay Sándor Éjjel a romok között... A berlini munkásőrség egyik alakulatának naplójából Kedd: Max-Planck iskola, Auerstrasse 13. Szakaszparancsnokunk közli, hogy szolgálatba megyünk. A Bernauerstrasse sarkán levő házakban még számos romos pince van, ahol a fekftézök é.s ügynökök akadálytalanul tudnak közlekedni. Ezeket a nyílásokat kell -eltömnünk*. Fél óra múlva a bevetés helyén vagyunk. Mielőtt munkához látnánk, megfelelő helyet keresünk, ahol le tudunk rakodni. A negyedik emeleten az egyik lakás üres. A háziasszony kereket oldott. Rögtön meglátjuk -menekülésének- okát. A lakásban hatalmas mennyiségű szövet van felraktározva. A feketézés.sel foglalkozó házasszonv teddybeer kabátokat varrt és Nyugat-Berlinben adta el őket. Romos telkeken és pincehelyiségeken keresztül csempészte áruját nyugatra. Az ízlésesen berendezett lakás bútorai viszont a népi tulajdonban levő iparunk termékei. Szakaszparancsnokunk néhány elvtárssal átkutatta a csempészek és ügynökök búvóhelyét. Az egyik lakó közölte velünk: -Ezen a félig befalazott ablakon még az éjjel is sokan átmasztak. Saját szemünkkel láttuk őket. Azon az elhagyott telken keresztül. majd a szomszédos ház romos pincéjén át távoztak.* -Nem fut el a méreg, Hanne* — kérdezték tőlem a stüblingi építőmunkások, akik az egységünkben szolgáltak. -Mi mindent megteszünk, hogy nagyobb termelékenységet érjünk el, újításokat nyújtunk be. és akkor államunk jólétének kincseit sötét csatornákon keresztül elszállítják az orrunk elől.* De nem sok idő van beszélgetésre, cselekedni kell. Elfalazzuk a nyílásokat. Közel 30 méter hosszú falat kell felépítenünk. de az tartani fogja magát! Nem jön itt senki át. hogy piszkos szándékaival elrútitsa városunkat. Természetesen elfalazzuk a beszakadt pincéket, és a romos telket is. Tegnap még feketézők jártak erre. de biztosan erre vezetett az ügynökök útja is, akik békés építőmunkánkat szabotálták. De ennek már vége. Akiknek tisztességesek a szándékaid ax a főkapun is bebocsátást nyer, a társadalom szemetére pedig nincs szükségünk. (fordította: Sientirmai László)