Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

3 Csütörtök. 1961. október 5. Az MSZMP szegedi bizottságának ülése fl 1(0111 niUMZIMISba VSlÓ átlílOnet és a proletár internacionalizmus (Folytatás az L oldalról) keresetét. Egyúttal károsan befolyásolja az áruk minőségét. Ezért állandó feladat a szegedi üzemekben a technológia ellenőrzése, tökéletesítése és ebbe a munkába be kell vonni a dolgozókat is. Haladás a műszaki normák alkalmazása terén A jelenlegi rendezés komoly előrelépést jelentett a műszaki normák kidolgozása terén. A rendezésnél a jutaárugyárban 40 újabb műszaki normát készítettek. A cipőgyárban korábban a normák 27 százaléka volt műszaki norma, ma már 42 százaléka. A faiemezgvárban 340 új műszaki normát dolgoztak ki. A kedvező előrehaladás ellenére még most sincs több üzemben műszaki norma, például a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben és a Seprűgyárban. A statisztikai normák műszaki megalapozottsága is jelentősen javult. Pozitív Jelenség, hogy » becsült normák szama lényegesen csökkent, helyette statisztikai, vagy idoelemzett normát dolgoztak ki. Ezek már sokkal kevesebb bizonytalansági. tényezőt tartalmaznak, és elejét veszik a dolgozók és műszakiak közötti vitának. A normarendezés igen sokat segített abban, hogy Szeged üzemeiben az első fé! évben jelentősen nőtt a termelékenység. A minisztériumi iparban 3.4 százalékkal, a tanácsi vállalatoknál 2.4. és a szövetkezeti iparban 6.9 százalékkal ' olt magasabb a termelékenység, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Városi szinten mintegy 3,2 százalékkal volt magasabb a termelékenység. mint 1960 eiső félévében. Mivel a normák bevezetése többnyire áprilisra, májusra , c^ett. ezért. várható. hogV a második • félévben még nagyobb lesz maid a termelékenység növekedése. Az új normák eredménye Az új normák általában helyesek, nem jelentettek lényeg-eben keresetcsökkenést. A féléves átlagkereset 1372 forint volt a szegedi üze-. mekben. ez a tavalyi első félévhez mérten csak 0.1 százalékkal alacsonyabb. Például a faiemezgvárban 58 forinttal nőtt az. átlagkereset, a termelékenység pedig 10 szazalékkal. A Paprikafeldolgozó Vállalatnál 110 forinttal nagyobb az átlagkereset a normarendezés óta. Az egy órára .iutó termelési érték is lényegesen emelkedett. Lényeges keresetcsökkenés csak azoknál a vállalatoknál történt, vagy olyan munkáknál. ahol és amelyeknél túl laza normával dolgoztak. Majdnem minden üzemben volt egv-két olyan norma. amely túl szigorú volt. S ezeket később meg kellett változtatni. Ilyen eset történt a cipőgyárbán, a bútorgyárban, s a Szőrme- és Börruhakészitö hulladék üzemrészében. Ezek is elkerülhetők lettek volna, ha minden vállalatnál gondosan készítették volna el a próbaszámításokat. Az ilyen esetek jogos elégedetlenséget, sokszor bizalmatlanságot keltettek, s megnehezítették a politikai munkát. A Politikai Bizottság határozata fontos feladatként jelöli meg a normák nyilvántartását, rendszeres ellenőrzései. Legtöbb üzemben kartonrendszert vetettek fel: Ennek vezetése azonban még komoly gondot okoz, mert még egyes területeken, például a tanácsi iparban kevés a megfelelő szakember, másrészt mert több vállalatnál csak átmenetileg erősítették meg a munkaügyi osztályt. A végrehajtó bizottság jelentése feletti vitában több vállalati és pártszervezet! vezető is felszólalt. Piros László. a Szalámigyár főmérnöke arról beszélt, hogy üzemében megfontolt, alapos munkával teljesen reális normákat alakítottak ki az elmúlt együtt jár-e a normák móhónapokban, s most 'ezeket dositása is. 101—103 százalékra tudják Ezután Szabó Sándor, a I teljesíteni a dolgozók. Ma Szegedi Ruhagyár' főmérnöke már munkások és vezetők a Szalámigyárban megértik, hogy szükség van a normák változására. ha módosítják a technológiát, tökéletesítik a technikát. Ha minden üzemben megvalósítják a jövőben is a párt erre vonatkozó határozatát, akkor ezzel biztosíthatjuk a termelékenység folyamatos növekedését. Hozzászólása tovóbbi részében arról beszélt, hogy minden vállalatnál készíteni kell egy intézkedési tervet, amely alapján rendszeresen ellenőrzik, hogy az üzemszervezés, műszaki fejlesztés, a technológia változtatásával szólalt fel. Elmondotta, hogy a normarendezést a Szegedi Ruhagyárban összekötötték a műszaki előrehaladás egy nagy lépésével. Ebben az időszakban átszervezték az üzem 60 százalékát. S az elmúlt hónapokban mintegy 4 és fél százalékkal emelkedett a termelékenység. pedig a normarendezés hatásaként csak a második félévben várják a nagyobb emelkedést. A dolgozók elégedettek a normarendezésscl — mondotta —. mert nem csökkent keresetük. Az elmúlt év első félévében például 6 forint 44 fillér volt az átlagórabér az üzemben. Most ez 4 fillérrel több. Ellenőrizzék az üzemek vezetői az anyaghányad alakulását Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a helyiipari vállalatok normarendezési munkáinak tapasztalatairól beszélt. Majd Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a Politikai Bizottság 1960. szeptember 13-i határozatát Szegeden eredményesen valósították meg. Ebben a munkában igen dicséretreméltóan domborodott ki a part, a gazdasági és tömegszervezeti vezetők egységes fellépése. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a normák "karbantartása* mellett többet kell törődni üzemeink vezetőinek az anyaghányad alakulásával. Ezután arról beszélt, hogy néhány vállalati vezető a kooperáció bővítésével igyekszik a termelékenységi mutatókat növelni. Nem szabad megengedni. hogy ilyen ügyeskedő emberek manőverei érvényesüljenek. Az önköltségcsökkentés jelentősége Ezután Molnár János, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat igazgatója számolt be arról, hogy üzemében tavaly csupán 2 százalékos volt a termelékenység növekedése, de már .jelenleg 8 százaléknál tartanak, s előreláthatóan a vállalat ez évi termelésnövekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik majd. Pusztai Józsefnc, a szegedi párt-végrehajlóbizottság titkára hangsúlyozta, hogy az üzemi párt- és tömegszervezeti vezetők többnyire eredményes munkát végeztek, hogy a normarendezés a politikai munka próbatétele is volt. A tapasztalatok bizonyítják — mondotta —, hogy időszerű volt a Politikai Bizottság határozata a normahelyzet felülvizsgálására és rendezésére. Ezt a jelenlegi eredmények bizonyítják. Felszólalása további részében az önköltségcsökkentés jelentőségére hivta fel a figyelmet. Majd árról beszélt, hogy a termelékenység növelésének olyan tényezőjére, mint a technika fejlesztése, a technológia tökéletesítése, a jövőben nagyobb gondot kell majd fordítani. Erősíteni kell ás üzemi vezetést Ezt követően még felszólaltak Cziíra Pál, Zöldi Imre. pártbizottsági tagok, majd Siklós János, az MSZMP Csongród megyei bizottságának titkára szolalt fel. A többi között arról beszélt, hogy második ötéves tervünk komoly feladatokat hárít a vállalati vezetőkre, ezért erősíteni kell az üzemi vezetést. Az 1962. évi üzemi tervekről szólva hangsúlyozta: nem szabad mereven ragaszkodni a termelésnövelés tervezésénél ahhoz, hogy ennek kéthá\rnad része a termelékeny- ' ség emelkedéséből szármáz- 1 zon. Bizonyára lesznek olyan vállalatok, ahol 90. másutt pedig csak 10 százalékot tesz majd ki a termelékenység növeléséből származó termelésemelkedés. Kispái Jenő, a szegedi pártbizottság ipari osztályának munkatársa a vállalati munkaügyi osztályon dolgozók szakképzettségének növeléséről szólott. Fontos — mondotta —, hogy üzemcink biztosítsák a normások szakmai továbbképzését. A hozzászólásokra Komócsin Mihály, a városi pártbizottság első titkára válaszolt. A normarendezés eredményes hatásáról szólva a többi között elmondotta, hogy Szegeden az Idei termelésnövekedés mintegy 80—90 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. Hangsúlyozta; legyen minden vállalatnak, üzemi pártszervezetnek intézkedési terve. amelyek alapján ellenőrzik az egyes üzemrészek munkáját, és módosítják a normákat, ha a munkakörülményekben . bekövetkezett változások ezt indokolják. Végül a pártbizottság elfossdta a végrehajtó bizottság jelentését és több határozatot hozott. A

z SZKP »a kommunizmus szovjetunióbeli építését azon munka általános részének tartja, amellyel szocialista világrendszer valamennyi népe építi a kommunista tarsadalmat*. Ezekkel a szavakkal kezdődik az SZKP programtervezetének az a része, amely a kommunizmus építése a Szovjetunióban és a szocialista országok együttműködésének a kérdésével foglalkozik. A kommunizmus építése, a kommunizmusba való átmenet — a kommunizmus jellegéből adódóan — elengedhetetlenül összekapcsolódik a proletár internacionalizmussal. A proletár internacionalizmus hathatós és gyümölcsöző megléte egyik fontos feltétele a kommunizmus építésének. A kommunizmus ugyanis nem egy, vagy egynéhány nép számára jelenti a jövő útját, hanem az egész emberiség számára. Tehát a kommunizmus nemcsak a szovjet nép, illetve a szocialista országok népeinek az ügye, hanem a földkerekség minden népének az ügye is. A proletariátus — amelynek létérdeke a kommunizmus felépítése — lényegéből kifolyólag internacionalista. A proletariátus ugyanis az első olyan osztály az emberiség történetében, amelynek osztályérdekei egybeesnek az emberiség általános érdekeivel. Ez az érdek pedig nem más, mint az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájának a megszüntetése. Ezt a nagy feladatot csak úgy lehet megvalósítani, ha a világ proletárjai szervezetten összefognak és segítik egymást. A Szovjetuniónak, a földkerekség első szocialista országának, születése utáni időkben rögtön hathatós támogatást nyújtottak a különböző- nemzetek munkásai, A szovjet hatalom megvédésében es megszilárdulásában a proletár internacionalizmusnak jelentős szerepe volt. A szocialista világrendszer kialakulásával a proletár internacionalizmusnak új formái születtek meg. A proletár internacionalizmus a szocialista országok között megvalósult állami síkon is és kiterjedt a gazdasag. a politika és az ideológia területén történő együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra. A szocialista országok sikereit, amelyet a szocializmus építésében elértek, többek között a proletár internacionalizmus gyakorlati megvalósítása eredményezte. «j apjainkban, amikor korvnk fö jellemvonásává és a nemzetközi eseményeket meghatározó fö erővé a szocialista világrend vált, különösen fontos szerepe van a proletár internacionalizmusnak. Fontos szerepe van egyrészt a szocialista világrend továbbfejlődése, másrészt pedig a két világrend közötti verseny szempontjából. A szocialista világrend fejlődésének az a további távlata, hogy a szocialista országok többé-kevésbé egyidejűleg, egyazon történelmi korszakban térnek át a kommunizmusra. Ez pedig csak a proletár internacionalizmus, a kölcsönös segítség, támogatás és a legszorosabb együttműködés alapján mehet végbe. A szocialista országok ugyanis történelmi körülményeik és múltjuk következtében nem egyidejűleg fejezik be a szocializmus építését és nem egyszerre érkeznek el a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének a szakaszára. Azokban az országokban, ahol fejletlenek voltak a társadalmi viszonyok, gyorsabb fejlődésre van szükség a gazdasági élet és a kultúra minden területén. Ahhoz, hogy ez a gyorsabb fejlődés végbemehessen és kiegyenlítődjék a szocialista országok általános fejlődési színvonala, a proletár internacionalizmus alapján együttműködő szocialista világrendben megvannak a biztosítékok. Ezek a biztosítékok, mint erre a programtervezet rámutat: »A szocialista gazdasági rendszer előnyei, az egyenjogúság a gazdasági kapcsolatokban, a kölcsönös segélynyújtás és tapasztalatcsere, nevezetesen a tudományos és műszaki eredmények kölcsönös kicserélése. a tudományos kutatómunka összehangolása, ipari objektumok közös épilése és a természeti erőforrások kiaknázásaban megvalósított együttműködés*. R

eális biztosítékok ezek, amelyek fennállnak és lehetőségét adjak a szocialista országok gyors fejlődésének, valamint a társadalmi fejlődésükben megmutatkozó különbségek kiegyenlítődésének. Ahhoz, hogy ezek a lehetőségek valósággá váljanak, a szocialista országoknak, éppen érdekazonosságuk alapján, meg kell valósítaniok. »hogy azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel saját nemzeti gazdaságukat erősítik és fejlesztik, hangoljak össze azokkal, amelyek az egész szocialista tábor keretei között megvalósuló gazdasági együttműködés megszilárdulását és kibővítését célozzák«. A szocialista országoknak a proletár internacionalizmus talaján történő kölcsönös segítségével kapcsolatban felARANYÉRMÉS PAPRIKA (Tóth Béla felv.) A7. üjszegedi Haladás Tsz pritaminpaprikája — mint már jelentettük — aranyérmet nyert az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon. A C-vitamintartalmú paradicsompaprika jó jövedelmi forrást jelent a tsz-nek: eg.v hold terméséért több mint harmincezer forintot kaptak. A szép. egészséges paprikából Hollandiába. Ausztriába és Svédországba exportáltak. Képünkön: válogatják a paprikát vetik egyesek, hogy ebből végső soron a gyengén fejlett országok húznák csak hasznot, és például Magyarország, amely a fejlettebb országok közé tartozik, "ráfizet* a gyengébben fejlett országokra és a proletár internacionalizmusra. Ez közelről slm igaz. Ugyanis mivel a kommunizmusba egyidöben érünk el, a viszonylag gyengén fejlett országok gyors előrehaladása visszahat az egész szocialista tábor fejlődésére és haladására, gyorsítja annak a haladását. Továbbá a fejlettebb szocialista országok a szocialista tábor megléte nélküi sokkal lassabban fejlődhetnének csak és mint a programtervezet is kimutatja, egyik nép sem építheti fel a másik helyett a szocializmust és a kommunizmust, hanem -a kommunizmus felépítésének anyagi előfeltételeit az egyes országok népei teremtik meg alkotó munkájukkal olymódon, hogy egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szocialista rendszer erősítésének közös ügyéhez«. A

szocialista országok együttműködése a proletár internacionalizmus szellemében a kommunizmushoz való eljutással megszünteti majd a nacionalizmust is. A nacionalizmus napjainkban egyike a proletár internacionalizmus ellen ható tényezőknek. Ha a szocialista országok erőforrásai és természeti kincsei az egész szocialista tábor érdekeit szolgálják — ez a kommunizmusban bekövetkezik —, akkor nem lesz értelme annak, hogy az egyik nép irigykedjék a másikra, vagy az egyik nép különbnek tartsa magat a másiknál, ugyanis a kommunizmusban lényegében azonos lesz az egyes országok technikai és kulturális színvonala. Tehát végső soron az igazi internacionalizmus — amely a kommunizmusban fog megvalósulni — képes csak megszüntetni a nacionalizmust is, ugyanis a kommunizmusban a nemzeti érdekek mind pillanatnyi, mind pedig távolabbi szempontból tekintve, egybeesnek az egész kommunista emberiség érdekeivel. Az SZKP programtervezete a kommunizmusba való átmenettel kapcsolatban kidolgozta azokat az általános feladatokat is, amelyek megszabják a szocialista tábor országainak az együttműködését a társadalmi élet minden területén: A politikában: a szocialista világrend erősítése, a testvéri kapcsolatok elmélyítése, az egyenjogúságon alapuló együttműködés és harc a szocializmus, a kommunizmus és a béke győzelméért. A gazdaságban: az áruforgalom bővítése, a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése, távlati tervek összehangolása, tudományos és műszaki együttműködés, valamint a tapasztalatok átadása. A kultúrában: a kulturális együttműködés formáinak a fejlesztése, a kulturális eredmények kicserélése, a nemzeti kultúrák kölcsönös gazdagítása »és annak előmozdítása, hogy a szocialista nemzetek életformája és lelki alkata közeledjék egymáshoz". Ezek azok a feladatok, amelyek a proletár internacionalizmus szelleméből fakadnak és amelyek megoldása. megvalósítása a jövő fejlődésének és előrehaladásunknak a záloga. Ezen feladatok megoldása nemcsak a Szovjetunió érdeke, hisz a kommunizmusba lényegében egyszerre érünk el a Szovjetunióval. és amit az SZKP programtervezete a Szovjetunió polgárai számára kijelentett, az többé-kevésbé ránk is vonatkozik. Az SZKP programtervezete pedig ünnepélyesen kijelentette: "A szovjet emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni". I>r. Horui'ri László