Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

Csüiértfk, IMI. október 5. SZEGED az Lroda.Com.ba.ti írja: PÉTER LÁSZLÓ Mories Zsigmond, a kiváló magyar író, hét év múlva, 1930-ban írja említett cikkében a Nyiípatban: »Harmincet-«.» advssugnm, hogy még ma sem ismerem a szegerii Alsó tanyák népét...- Tartozását egy évtized múltán. a negyvenes evekben törleszti le. amikor a Rózsn Sándorhoz anvagot gyűjtve bejárja nemcsak a várost, de a környező falukat, i a tanyavilágot Is. De 1930-ban jegyzi föl az író ezt Is: -Ma tízezer család él kétségbeesve s nyomorban a szegedi tanyavilágban.- Mórica szegedi riportjai, cikket nem csupán érdekes kuriózumok, hanem a szegedi nép múltbeli sorsának hiteles és tanulságos, emlékeztető dokumentumai is. Már csak ezért is megérdemelnék külön kötetbe gvüjtésüket. Balázs Bela szegedi születésű volt ugyan, de hamar elkerült a városból, s a negyed századnyi emigrációs élet annyira el is szakította Szegedtől, hogy nem hagyhatjuk ki e szemlénkből úgy. ahogyan Tömörkényt, Mórát. Juhászt. a várost tartósan meglakókat. eredeti célunknak megfelelően, ezúttal nem szerepeltetjük. Tőle elsősorban önéletrajzi regényének, az Álmodó ifjúsagnak egy nagy fejezetét kellene a szegedi antológiába fölvenni, hiszen benne adja nemcsak a maga tudatosodásának tanulságos rajzat. de a századeleji Szeged társadalmi spektrumának néhánv igen jelentős és jellemző színét, is fölrakja háttérül. Költeszeteben, mégpedig az emigrációban irott verseiben. a szocialista patriotizmusnak ezekben a legjelentékenyebb és legrokonszenvesebb lkotásaiban is föltűnik a szülőváros kepe: *rm»t» «»m felettek. Minden percem Itt vaa, fitamhan ize. hogy a Ttsxa vitet ittam. Szegettl jegenyék Zúgása » a gyermek Almát gyüjtogató. Várgörió szerelmek. (Vár az én múltam) Nem tudom, hogy Szép Ernő járt-e Szegeden, de az az erzesem. hogy hangulatos, megejtöen szép verse itt, a mi Tiszt-pertunkon született: Ül egv aregény h»lá«eemher Kettesben a néma rvenüöál. Ott ill füst nélkül pipáivá. A tolvaj hálót vigyázza. Kezdi a hálót emelni. Halat nem Old henne lelni. Póklábak megint leszállnak. Kút, kazal, fa alva állnak Ali a nap fenn, áll á felhő, Nem tón fecske, nincs egv «el!8, A vft nem látszik, hogy folyna. Isten mintha bóbiskolna. Talán el is Teleltette, Hosy a Földet teremtette, A Ttsiát 1$ beletette, A halászt is leültette. Mtgjtlent a Helyesírási Tanácsadó Szótár Azok a pedagógusok, írók. szerkesztők, kiadói és nyomdai dolgozók, akiknek az írás — és így a helyesírás is — mindennapi munkájukhoz tartozik, már régóta szükségét érzik egv olyan, A magvar helyesírás szabályai c. kiadványénál jóval nagyobb anyagú kéziszótárnak, amelyhez kétségeik esetén állandóan fordulhatnak útbaigazításért, tanácsért. Ezl az igényt hivatott kielégíteni az Akadémia Helyesírási Bizottságának támogatásával készült Helyesírási Tanácsadó Szótár, mely a Terra Kiadó gondozásában most került ki a sajtó alól. A mii mintegv 80 000 adatával támpontot ad a magyar és idegen alapszók, továbbá a tulajdonnevek, ar, összetételek és a szókapcsolatok írására. elválasztására, rövidítéseire .stb Felépítése folytán megfelelő segítséget nyújt azoknak a szóalakoknak leírásában is, amelyek a szótárba nem kerülhettek bele. BUDAPESTI MŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSÁRÓL A Móra Ferenc Múzettm kupolacsarnokában rendezeti új kiállítás Csernó Judit Munkácsy-díjas festőművész alkotásaiból mutat be érdekesen változatos témakört, rt munkaábrazolástól a csendéletig. a portrétól a falusi hangulatig, a város kőrenge• lege egy-egy részletének megörökítésétől a vizek és utak *külön- életének rajzáig. Az első impresszió ugyan egy kicsit meghökkentet a szokatlanul sötét alapszínnel, amely Csernó Judit valamennyi művének saját ja. A téma és a kifejezésmód szerencsés találkozása patinás hangulatot kölcsönöz Csernó művészeteben általában a város egy-egy jellegzetessége ábrázolásában, mint. például a Kapualj, a Kapu előtt, a Háztetők Szentendrén, a Pécsi házak, az Egri háztetők cimü müvek esetében. Csernó művészetének egyik erőssége éppen e sajátos városi jellegzetességek meglátása, mint az lkva-part cimü kép, amely a szürkészöld színek találkozásának különös hangulatával nyűgöz le. .4 falusi élet egy-egy epizódjáról többnyire Csernó akvarelljei vallanak, mint a Szántóföldek, az Aranyló országút, a Cséplés, a Szikrázó napfény. a Falusi udvar stb. A művészi meglátás és kifejezésmód alapszínei itt sem változnak. Mintha a tárgyiasított természet érzékelésére ugyanazt a látásmódot kényszerítené Csernó. mint amellyel megalkotta az Ablak előtt, a Kaktuszok és a Csendélet hóvirággal cimü képek színeit. Ami ez tifóbbi -belső világok- ábrázolásában természetes akár kompozícióban. akár kifejezésmódban. az nem biztos, hogy a természetre kivetítve is "természetes-. Ennek eldöntése mindenesetre egyéni látásmód kérdése. Külön tapulmanyt érdemelne a kiállítás két jelentős képe, a "Virágzó almafák- beszédes finomsága és a "Csendélet szarkalábbalkedves hangulata. Csernó emberáhrázalasa viszont mintha túlságosan merev lenne: legalábbis két képéről ez olvaisható le. Az egyik a "Vásárhelyi piacon-, a másik a "lÁtogatas a régi munkahelyen-. Az előbbi nem kelti az alföldi piac sajátos hangulatát, a másik kép alakjai pedig túlságosan beállították. a találkozás nagyszerűségét nem eléggé fejezik ki a mozdulatok, s az arcok sem beszédesek. Az idei szegedi kiállítások soraban mindezt esetre rrdekes szint képvisel a budapesti festőművész kiállítása, s bizonyára megérdemelt síkere lesz a látogatók körében. L. F. Kisiparosok vaffy csalók ? Rádióműsor Wé Csütörtök (Tlitig irt) A mozdulatlanságnak és sikertelenségnek es a szuggesztív képe, az egyszerű, népdalos intonáció a kisemberek, a szegények búját, panaszát sugallja belénk. Ebből a nemzedékből még Szabó Dezsőt kel] említeni, aki 1925 tavaszán itt töltött két hónapjának emlékeit nemcsak az egyik helyi lapba írott markáns búcsúcikkében summazta, hanem beleolvasztotta akkoriban — s részben éppen Szegeden — írt regényébe, az ellenforradalom ellen izgató szépirodalmi igényű óriás pamfletjébe, a Segitseg-be. Ebből oldalakat lehetne idézni: leírja benne a város akkori képét, a Széchenyi teret, a Tisza-partot. József Attila Curriculum tfifne-jében szól legkonkrétabban szegedi éveiről. Szegedről. De ez mellett számos i versében is idézi a várost. Elsősorban Juhász Gyulának, mesterének Városát: Tiszánk. Ifjú folyónk, ' nvárt estén j halkan »u»ogJe rfgi bánatunk — írja merterének modorában és kedvelt versformájában a Szeged alatt című költeményében. S mindenki ismeri a | híres verset, amelyről e strófák valók: Lehettem volná oktató, nem ily tflltütoll-koptaté szegény legény. Re nem lettem, mert Szegetlen eltanáesolt az egyetem fura ura. (SzAletéanagemra) Szerencse re azonban Szeged nem elsősorban Horger Antalt jelentette József Attila számára, hanem Juhász Gyula révén a munkásmozgalmat is. Annak a levelének, amelyben atyai barátjának. Espersit Jánosnak beszámol a szegedi munkásszervezetekben végzett előadói munkájáról, ugyancsak helye van a jövőbeli szegedi antológiában! Radnóti Miklósnak vagy fél tucat olyan versét szemeltem ki, amelyekben — ha ki nem mondottan is — a szegedi. Szeged környéki táj lelke érzik. Hadd lássunk csak egyet, amelyben éppen az a nagyszerű és utolérhetetlen. ahogyan a tájvers sajátos képeivel — pártos műalkotássá válik. Radnóti ekkoriban vallja már magáról Ismétli eersében. négyszer is megújrázva: -Tanítok — es vallom a harcot is! — költő is vagyok —. rrep prntetár.A Pontos vers az alkonyatról tájfestő realizmusában ez. a programezerüség kielemezhetetlenül oldódik föl a müvé•zieeeeg magassugaban: Kilenr percret nvole ír* mult, kigyúlt a víz eiatt a tűr es stlrűbh lett a parfl fűz, hogy az árnyék közéazorult. Az este Jő s a Tisza csali locsog a nagy tutajjal Itt. mrrt úszni yélz rrst * akit figyelget: a bujdosó nap, búvik magas fttvrk között, pihen a lejtó' földeken, matd szerteszáll és hirtelen sötétebb lasz az út fölött. Horn Kiutat két pipacs, nem bánja, hogv ókot látni még. d» büntet Is rögtön az ég: sauronyoo szállovai üzen; s mosot.vg a szálldosó sötét, hogv nam törik, csak hajlik a virág s könnyedén aligha hagyhatja rl piros hitét. (így örrgszlk az alkonyat, estének la mondhatni mar, (eketén olllant a Tiszán s beleheli a partokat.) (Folytatjuk) 1960-BAN, » szabadtéri játékokkal egyidőben rendezett ipari vásár alkalmából feltűnt a város vendégeinek egy ötletes kályha. Hajdú János, Kossuth Lajos sugárút 34 sz. alatti fémcsiszoló és Bozsányi Gyula lakalos lépett piacra újfajta olajfütéses tűzhellyel. Sokan megtekintették a kályhákat, s még többen rendeltek is belőlük — az óvatos becslés szerint körülbelül szálégynéhányán. Hajdú János és Bozsányi Gyula záros határidőkre vállalták a kályhák elkészítését — s azóta több mint egy esztendő telt el. A KIOSZ szegedi járási szervezetéhez nyakra-főre érkeznek a levelek, melyekben a különböző felek serelmezik. hogy a leelölegezett kályhát még mindig nem szállították le számukra. "Panasszal fordulok a KIOSZ-hoz — írja dr. Csulya László állatorvos a homrogdi Kossuth utca 85 szám alól. — 19(50. július 27-én a szegedi ipari vásáron Ha.idu Jánós és Bozsányi Gyula kisiparosoktól megrendeltem egy olajtüzelésű cserépkályhát, melynek leszállítását a nevezettek 1980. november ,13-re ígérték. Mivel a kályhát december l-re sem szállították le. megsürgettem, s erre azt válaszolták, hogy elmaradásban vannak, így csak későbbi időpontban tudják eljuttatni a kályhát. 1961. július 15-én Szegeden jártam és személyesen kerestem fel a kisiparosokat, ök azt mondották, hogy július 20-a körül elkészül » kályha, de vasúin© nem le het szállítani, mert törékeny. Közöltem velük, hogy én augusztus 7-től leszek szabadságon. s a táviratomra kijelölték augusztus 3-át. akkor álvehetem a kályhát. Közbejött akadályok miatt csak később tudtam autóval Homrogdról Szegedre érkezni, és augusztus R-án reggel Hajdú János azt mondta, hogy a kályha még nem készült el — társát pedig. Bozsányi Gyulát nem lehetett Szegeden feltalálni, méR a felesége sem tudta, merre tartózkodik ... SZEGED városara szégyent hoznak az. ilyen kisiparosok, mivel engedélyt, kapnak arra. hogy az ipari vásáron kiállíthassanak, megrendeléseket fogadjanak el, előlegeket vesznek fel, másoknak kellemetlenséget okoznak, nem méltók arra. hogy iparengedélyük legyen. A magam részéről csalás miatt a bíróságon feljelentést tettem ellenük, ezenfelül más szerveket is értesíteni kívánok munkájukról* — fejeződik be a homrogdi állatorvos levele, mely néhány napja érkezett a KIOSZ szegedi titkárságára. Varasunk több hagyományos ipara országszerte híres. Társadalmunk nagyon sok kispiarosnak biztosit becsületes megélhetesi lehetőteget. A kisiparosság becsülete és Szeged hírneve végett kell megszüntetni az ilyen visszaéléseket.. Repport Béla mezőgazdasági mérnök, a Solt, járás-pusztai termelőszövetkezet elnöke a kárbaveszett 1300 forint előlegéért panaszkodik. Csiffóry István komáromi lakos peres úton próbálja igazát keresni, Ádám Zoltán szolnoki műszerész a késedelmes szállítás és a kalyha használhatatlansága miatt írt a szegedi KlOSZ-nak. Kovács Ferenc, Szentes, Salgó utca 24 szám alatti lakos pedig szó szerint a következőket írja: "...Ezeken kívül még több nagyobb hiba van a kályhán, amit, hosszú lenne részletezni. Ezért kérem. hogy a nevezett (Hajdú és Bozsányi) iparosok figyelmét hivatalosan is hívják fel a kályha kijavítására, kiszerelésére, vagy az ősszeg visszafizetésére. Más megrendelők érdekében pedig azt kérem, hogy munkájukat kísérjék nagyobb figyelemmel*. AZ EMLÍTETT panaszosok és még nagyon sokan mások jogosan vetik fel. hogy vonják felelősségre az Ilyen, szakmai becsületet szem előtt nem tartó magánkisiparosokat. A KIOSZ szegedi szervezete valóban nem hatóság, hanem érdekképviseleti szerv — de csak a többségükben valóban arra méltó kisiparosokat támogathatja. K. B. Harmincegy tanteremmel gyarapszik az idén az iparitannló-okfatás * A Munkaügyi Minisztérium fokozza az iskola- és tanulóotthon-építést. hogy gondoskodhassék a második. I valamint a következő ötéves tervek szakmunkás-utánpót; lásáról. Több mint 77 millió forint : beruházást fejez be az. idért a minisztérium. Ebből az, j összegből 31 új tanteremmel. 900 tanuló részére öt új otthonnal és egyéb intézményekkel gyarapítják a sz-akrmtnkásnevelés(. A második ötéves terv idején különösen nagy súlyt helyez a minisztérium az építőipari tanulóképzésre. hogy a 15 éves távlati tervben előirányzott egymillió úi lakás felépítéséhez elegendő szakmunkást adhasson. A most befejezett iskolák és otthonok nagyobb része építőipari. Gyöngyösön 100 építőipari tanuló részére rendeztek be új otthont, ugyanitt két tanterem is épült. Székesfehérvárott otthon létesült építőipari tanulóknak, Szolnokon felépült a 605. számú Intézet építőipari iskolája, valamint új otthona 200 hellyel. Veszprémben ugyancsak építőipari iskolát emeltek .százszemélyes otthonnal. Ezekben az intézményekben már megkezdődött a tanítás. Csütörtök KOSSUTH R 4 DIO 4.a* Rákóczi induló. 4,54 Hírek. 4,35—7,3* Victuman. frissen. Közben: 5,60 Faluradió. 5.36 Hírek. 29 Nehany pere tudomány. 8,59 Időjelzés. 7.06 Hírek. 7.1(1 Uj könyvek. 7.36 Műsornaptár. 7.3* Idójelies. 4.44 Műsorismertetés, 8,0* Technikai szünet. 8.1* Tánczene. 8,35 Édes anyanyelvünk. 9.06 Rüzaszemer— ke. Mesejáték. 6.51 Iskolai kórusok énekelnek. 1(1.09 Hírek. 10 óra 10 Napirenden . . . 10,15 Oprrarészletek. 11.66 Rádió szabadegyetem. 11,15 A Berlini Ratl ó vonószenekara iátsglk, 12.66 r> 11 harangszó. 12.15 A cigányb ró. Reszletek. 13.66 Eey ta'ü — egy nóta. 13,54 Gyöngyöm. Gyuri. Versek. 14,00 Partiz* • enekek. 14,15 Emberek lorsár 1 döntenek. 14.25 Könnyű srivní'niktis zene. 15,00 Hírek, közimenyek. 15.44 Idójaraajelenu . 15.10 A Gyermekrádio énekágakköre. 15.30 Ifjú feltalálok. 13.15 Szív küldi. 18.38 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 18.45 Fúvótzene. 18.35 Músorismertetes. 17 ora Hírek. külpolitikái kertetekre válaszolunk. 1T.15 Mozartmüvek. 18,05 ifjú nevelő, 11.25 Közvetítés a Fővárost Operettszínházból: Luxemburg srofia. 20.00 20.20 F.sti krónika 22.05 Hírek. 32.26 A Nemzetközi LisztBartók Zongoraversenyről jelentjük. 93.611 Tánczene. 24.00 Hírek. 6.10 Kórusok. 0.30 Himnusz.. PETOFI-raoio 5.00 Reggeli zene. 8,36 Műsornaptár. 6,30 Torna. 1.00—8,10 Hírek. 14.60 (rlojaras- fs vízállásjelentés. 14,15 Igor herceg. Részletek. 14.56 A külföldi .iaito hasábjairól. 15.46 Tánczene. (5.46 nvorgsák: Szerelmi riatek. 16.66 Hírek. 18.05 Arany János balladai. 18.35 Izraeli népdalok. 16.36 Eger szó oroszul. 17.66 Elaltanulás. 17,26 A iandekmüáor. 18 ora Hírek. 18.65 Tánezene. 18.35 Megbízatása: országgyűlési keb"iselrf. 18.46 Falettzenék operákból. 19.00 Hírek 19.05 Ember ps természet Rartrik világában. I. 19.55 Est- von már. . . 20.20 A Társadalmi Szemle legűiabb számának ismertetése. 5939 szóval — muzsikával. Taloviilómfloer 17.36 Kisdobosok műsora. 18.00 Beszélgessünk oroszul! 11.15 TVhíradó. 18,36 A iővft het mújera. II.46 soha többé; (Metn Kampfl. 30.35 Budapesti Zenei Hetek Néhány szó a vasrácsokról... Tisztes időt — 71 esztendőt. — ért meg a Széchenyi téri park vaskorlátja, s most eltűnik, földre hullik, mert így kívánja a kor szelleme. amikor olyan időket élünk, hogy az emberi munka a földtől a csillagokig egyre-másra tördeli a korlátokat . . . Ezt az írást így a vasrács nekrológiának szánom. 189(1 márciusában a park rendezésével kapcsolatban vetődött fel születésének gondolata. Elkészültek a kőfaragó munkálatok. s a mérnöki hivatal felhívta Sváb Lőrinc budapesti mülakatost a vasoszlopok elkészítésére és a kerítés fölállítására. Aztán egv időre elaludt az ügy. Jött a nyári időszak is, csupán a Szegedi Napló riportere nem aludt., egyre-másra sürgetve cikkekben a munkák megkezdését. Augusztusban végre megérkeztek a rácsok is, meg a vállalkozó is, de még októberben is ott feküdt 820 darab 59.5 cm-es 21 kilós öntött vasoszlop, 3fi2 darab 49,5 cm hosszú fi kilós vas-középdarab és 83R méter 37 mmes átmérőjű nidvas az utcán. Mindenki megszemlélhette, méricskélhette. fgy derült ki, hogy a vastartók 7—9 kilogrammal könnyebbek az. előírásnál. Egyesek már panamát emlegettek. Mint a riporter írja, ez mindenkinek feltűnt. esupán a város közegeinek még nem . .. Megkezdődött a kölcsönös -kifogások és fenyegetőző levelek ideje, de a munka lassan haladt. Olyan kifogás is akadt, a kerítést ügy készítik, hogy nem lesznek rajta bejárások. Erre megijedtek a városi kertészek, hogy a kerítésen kell nekik átmászniuk. Végül is elültek az ijedelmek, megszűntek az akadályok, s az, év végére teljes egészében el készült a vaskerítés, s élhe'te a maga korlátolt életét mind a mai napig Elete folyamán egyszer volt csupán összeütközése, akkor is a park platánfáival, melyek korlátlanul akartak növekedni. Birokra mentek a gyepen. Kezdetben egyik sem encedett, a végén azonban .bekövetkezett az anyag történelmében a csodálatraméltó szükségszerű diadal: az élő anyag győzedelmeskedett az . élettelenen. A fiatalabb élet legyőzte az ősibbet. A platánfa törzse benőtte a vaskoriatokat. Ennek a csodálatos küzdelemnek az eredményét a legutóbbi időkig sok helyen lehetett látni. S most, az átrendezéssel veszélybe kerültek ezek a trofeumpk... A főposta előtti részen, s másutt is. olyan rövidre vágták a benőtt vasoszlop részekel. hogy azok alig láthatók, a fa növekedése előbb-utóbb el fogja tüntetni azokat. Városát szerető közönségünk jóleső örömmel szemléli a most folyó munkálatokat Kiszélesítik a parktükröket. Szebb lesz az. űj a régi helyett. Csupán az a kívánságunk. ahol még lehet (pl. a Deák Ferenc-szobor előtt) mintegy méteres szélességben, hagyják meg az öreg törzsekbe nőtt természeti emlékeket! Csongor Győzd