Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

Vasárnap, 1981. október 29. 4 Melyik a legjobb jövedelemelosztási forma ? Az újszegedi Haladás Tsz tapasztalatai a teljesítményeken alapuló garantált előlegfizetésről Az irtóbbi években sok tlg. Kéziaratás, dőlt gabo­javaslatot kaptak a termelő- nában, a dőlés erősségétől szövetkezetek gazdái: ho- függően 126, illetve 202 fo­gyan. milyen módszerekkel rint. Egy hold füszerpapri­osszák el közös jövedelmű- ka sorközi kapálása 156— ket. Milyen jövedelemelosz- 183 forint között. Zöldpapri- ma, s a gondozott állatok tási formákká] lehet az em- ka első szedéséért 28—34 fo- mennyisége uian me; ik szá­bereket leginkább érdekelt- rint jár mázsánként. Az ilyen mukra a fizetséget. Börcsök té tenni a több, jobb ter- szabatos normatételek alap- Imre tehenész utóbbi egy Hasonló elvek alapján kapják! jövedelmüket a tsz állattenyésztői is. A kifejt tej literje, s az egészsége­sen leválasztott borjak szá­méi őmunkában? Havonta fizetnek Szegeden a Haladás Tsz gazdái ez év áprilisában a teljesítményeken alapuló ha­vi garantált előlegfizetési rendszert választották. E módszer szerint a csapatok tíznapos ján a munkacsapatok tagjai havi előlege pé'dául 1821 ío­a munkalapok kézhezvétele rint volt. Erdődi György után már előre látják: a kö- pedig 1782 forintot kapott, vetkező tíz napbRn mit kell Langó Ferenc és Rutai Ist­csinálniok. és ezért mennyi ván sertésgondozók 2143. il­lesz jövedelmük. Ezt minden hónapban kéz­hez kapják n gazdák. Ehhez jön még az évvégi kiegészítő munka- részesedés és a háztáji föld. dekád- Természetcsen kenvérgabo­ietve 2110 forint garantált előleget vettek fel utóbb. Király István takarmar.yos 2230 forinttal szerepel az Utóbbi fizetési jegyzékben. Az említett számok magu­utalványokon előre megkap- nát és más természetbeni kért, e jövedelemelosztási ják az elvégzendő munkát, juttatásokait is kapnak a ta­s a dekád leteltével a mun- gok, s a termények állami ka csapatvezető a brigádve- árát a havi készpénzekből zetönek számol el a teljesít- folyamatosan leszámítják, ményekkel. A brigádvezető­minőségi ellenőrzése után a munkalap, számfejtés végett az Irodába kerül, ahol az ál­lami gazdaságokéhoz hason­Akik sokat és akik keveset kapnak forma életrevalóságáért be­szélnek. A gazdák között járva azonban itt-ott talál­kozunk még jogos elégedet­lenséggel is. Vannak olyan munkák, melyekért a nor­makönyv szerint valóban kevés pénz jár. Ezeket a normákat azonban a vezető­A dióhéjban bemutatott ló munkanormák alapján elszámolási rendszer alapján ség, a helyi adottságoknak minden hónapban elszámol- augusztusban például már megfelelően, rendezi, ják a gazdákat. Késedelem 1037 forintra emelkedett az • nélkül, havonta, 20-án fizet- egy dolgozóra jutó havi ga­nék. A kifizetett öSRzeg a rantált előleg. Hiba viszont, termelési terv és a pénzügyi hogy rendkívül nagy eltérés terv száz százalékra telje- van a havi jövedelmek, elő­sítése esetén a felosztandó legek alsó és felső határa összjövedelem 80 százalékát között. Ez pedig a még min­teszt, hónapokra arányosan dig nem tökéletes munka­A tagok ismerik feladataikat A teljesítményeken alapú ló garantált előlegfizetési rendszernek a tsz-en belül közgazdasági szempontból is A mórahalmi Béke Tszcs lehagyta a többieket. . • fegyelemmel magyarázható. nagy jelentősége van. isme­Szekula János rendszere- retessé válik így a terme­sen, szorgalmasan dolgozik a lésre fordított idő és szük­csemetek ert ben. Teljesít- séges munkamennyiség. Ez­ménye alapján szeptember- által láthatóvá válnak a ben 1477 forint előleget ka- tényleges önköltségek is, s pott. Karsai Ferenc ugyan- ezt a munkaegységgel való itt 1498 forint előleghez ju- számolás nem teszi lehető­tott egy havi munkájáért vé. Tudhatják a gazdák, me­Hegyközi Ferencnek 1220, lyik termék mennyibe ke­Lengyel Lajosnak 1111 forint riil náluk, hol kell jobban elosztva. A fennmaradó 20 százalékot pedig egyösszeg­ben zárszámadáskor kapják meg a tagok. Nő a termelékenység Az újszeged! Haladás Tsz­ben az elmúlt hét hónap tapasztalatai azt igazolják: a kezdettel járó nehézségek ^ __ ^ ,.,., ,.,, ellenére is ez a legjobb jö- voltba borítékjában Yegiúóbb" küzdeni "az 'önköítség'Ysök­vedelemelosztasi forma, ame- A vezet6eéi és a szorgal- kentésóért. Jó tervezés mel­lyet egyébként eddig itt és masan dolgozó tagság véle- lett az sem okozhat gondot a környékbéli tsz.-ekben al- ménve s^nnt ezeket az át- l»ogy miből fizessünk. A knlmaznak. Bevezetése ota lagokat rendszeres munká- termeltető vállalatok által („^rf^r"„ „ YvaI barki pl®rhp«- Hasonló- nyújtott szerződéses előlogak " '"* ~ "" képp alakult a garantált elő- fedezik a havi előlegeket. legeken alapuló jövedelmük Néhány év után pedig már a kertészében dolgozó ta- úgynevezett zöldhitelre sincs (J »knak is, akik a hónap szükség. Jó gazdálkodás mel­. legtöbb munkanapján dol- lett a banki egyszámlán mögött nincs termeles, jo- B07tak. Szegedi Ferencné megfelelő összegű forgótöke Yfíf.™P«dául asszony létére is gyűlik össze, melyből min­denkor lehet fizetni. Az el­mondottak alapján tehát bát­ran merjük ajánlani terme­fegvelem, s az előzetes szá­mítások szerint, mintegy 20 százalékkal nótt a termelé­kenység. Sokkal kevesebb már a látszatmunka, mely lőszövetkezeteinknek a telje­sítményeken alapuló garan­tált előlegfizetést, mint jö­Ismét szőlőtermesztési rekord született a pusztaszeri állami szőlőgazdaságban alapuló garantált havi elő- 1681 forintot kapott utóbb, legflzetési rendszer sokkal Viszont a fiatal. ere­jobb, fejlettebb a munka- je főijében levő Kerekes Fe­egységeken alapuló sokfele rerlc ^ forintot, az ugyan­premiummal. célprémium- csak szekula István mai kiegeszitett jövedelem- 740 forintot kapott. Saja Er­elosztási rendszernél Ls. A ^bet is sokkal többet vihe­prémiummal kiegészített tett volna haza a legutóbbi vedelemelosztási formát, munkaegj-ségrendszert 941 forintjánáL ° Csépi József ugyanis nagymértékben za­varja a ml vidékünkön — többek között — a talajok sokfélesége Ls. Az egyik táblán különösebb megeről­tetés nélkül is — nem rit­kán — sommás prémiumhoz juthat a munkacsapat, míg a másik területen a legáldo­zatosabb munkával sem le­het prémiumokból származó jövedelmet elérni. Általában az sem járható út, hogy a különböző talajnemekhez külön-külön készítsük el a terveket. Ez csak bonyolíta­ná a gazdálkodást, vitákra adna okot- A munkanormák teljesítése után járó ga­rantált előlegfizetési rend­szer mellett a jobb és gyen­gébb talajok jövedelme ará­nyosan kiegészíti egvmásL anélkül, hogy ebből egyes tagoknak káruk, vagy elő­nyük származnék. Kukcxri­eakapálásban például — s ez más munkákban Is igy van — ugyanannyi pénz jár annak a munkacsapatnak vagy egyes személynek is. akinek a beművelt területén csak 25 mázsa csöves kuko­rica termett holdanként, mint annak, akinek a föld­jén a jobb minőségből ere­dően, 35 mázsa átlagtermé­se volt — A mórahalmi csoportok a tavasz idején egyenlő eséllyel indultak. Most azon­ban, fél évvel később, már korántsem tartanak fej-fej mellett. Masa Istvánék, Ko­pasz Szilveszterek csoportja, a Béke Tszcs, lehagyta a töb­bieket. — Német Ferenc, a falu köztiszteletben álló ta­nácselnöke mondta ezt, s igazának bizonyítására meg­hívott benminket egy kis határszcmlére a Béke Tszcs birtokára. Nagy, zsombékos legelő mellett, letört kukoricások, krumpliföldck, szőlőskertek között egy csapat építőmun­kással találkoztunk. Az em­berek egyik csoportja jókora üj épület, magtárpadlásos, 20 férőhelyes sertésfiaztató te­tőzetén dolgozott. Többen pe­dig lent, mennyezettartó sár­léceket, tetőre való cserép­léceket szabogattak géppel és kézzel is. ök mondták elő­ször: itt lesz a szövetkezet központi majorja. Ide épül­nek majd később sorba a többi gazdasági épületek is. Művelődési ház épül a tanyán Fentebb, a leendő major falu felé eső oldalán, ütemes dohogással, egy Hoffher-trak­tor dolgozott. Hosszú, széles hajtószijának túlsó végén va­kolatlan, ugyancsak tiszta, új falak mögött tűnt el. A ta­karos, veres fedeles ház, a csoport új daralómalma. Szépíteni való akad még kí­vül is, belül is, a kisüzem azonban már hetek óta dol­gozik. őrli a kukoricát, ár­pát, zabot, a gazdaközösség hízósertései számára. A darálón túl, a száraz, folyóhomokos bejáró mellett, újabb építkezés előjeleit lát­tuk. Tanács Imrének, Dobó Ferencnek, Szécsi Miklósnak és Szikszer Jenőnek és az építőbrigád többi tagjainak magyarázatából tudtuk meg: »a nagy fiaztató most már egy-kettőre kész lesz, aztán pedig ráugrunk a kultúrház­ra. Ha sikerül, a tél előtt még ezt is tető alá rántjuk«. Az új major harmadik, nagy épülete, tehát a művelődési ház lesz. — Persze — mondták — nem lesz ez olyan igazi, nagy művelődési ház, mint ami­lyen a faluban van. Szép, ta­karos épület lesz. Lesz bentie egy jókora nagy terem, a csoport irodái, kisebb könyv­tár is. Itt tartjuk majd a gyűléseket, tanácskozásokat.. Boszorkányos gyorsasággal épül az új fedél az első kö­zös kocaállomány fölé. Pedig az ács- és kőművesmester­ség itt senkinek sem tanult szakmája. Az ezermester­kedés azonban együtt született a mórahalmi emberekkel No, meg — szólalt meg Szik­szer Jenő, a KISZ-tilkár — a lakodalmakat is. Mert az már eddig is gond volt itt a tanyán, hol rendezzük meg a kiadósabb mulatságokat, jövőre villanyt is akarnak Aztán Kopasz Szilveszter­rel, a gazdaközösség egy má­sik tekintélyes tagjával ta­lálkoztunk. Ö a csoport pénz­tárosa. Hozzájuk méltó büsz­keséggel újságolta: — Az új kultúrház is társadalmi munkával épül. Jövőre pedig transzformatort akarunk vásárolni, s kivezet­tetjük a villanyt ide, a ma­jorba. Ez nagyon megköny­nyiti majd a további munká­kat. Később arról adott számot, hogy mennyire segítette már eddig is a termelést az össze­fogás. Huszonhétezer mázsa trágyát vásároltak közösen a tavasszal. A gyümölcs- és a szőlőtermesztésben, de főleg a paprika és a paradicsom alá használták fel a sok trá­gyát. Jó 90 ezer forintot for­dítottak trágyafélékre, s most ezzel is magyarázható, hogy a rossz időjárás ellenére sem .panaszkodnak sokan a ter­mésre. Lényeges dolognak tartotta Kopasz Szilveszter is elmondani, hogy Gyu­laü-ferenc, Dobó Lajos és Egy évvel ezelőtt is hason- borszőlőkből is messze túl­lő címmel számoltunk be a teljesítették az eddig ismert felgyöi állami gazdaság pusz- legnagyobb átlagokat. A gaz­taszeri üzemegységének sző- da.ság 29—30—31—32-es táb­lötermesztési eredményeiről, iáin a kövidinka átlagter­S most ismét országosan is mése 105—130 mázsa között kimagasló termelési ered- váltakozott hektáronként. A mény született itt. gazdaságon belüli termelési A gazdaság dolgozói az év Mennyi n járandóság? Ezek után tekintsünk be a Haladás Tsz normakön vvé­be. s lássunk néhány léiéit, miért mit fizet tagjainak a szövetkezet? Egy hold ku­koricatörés — 20 mázsás holdankénti te.rmés felett — 139—157 forint, egy hold burgonya felszedése, kézzel, 50—100 mázsás termés kő­zött, 548 forinttól 917 fortn­elején tervfeladatként kap­ták, hogy kataszteri holdan­ként termeljenek 30 mázsa szólót. Az üzemegységben dolgozó hat munkacsapat ekkor egytől-egyig benevezett a szocialista brigád cím el­nyeréséért indult munka­versenybe. A csapatok vállalták, hogy a gondjaikra bízott területe­ken holdanként 8 mázsával túlteljesítik a kapott terv­feladatot. A pusztaszeri állami sző­lősgazdaságban csütörtökön este befejeződött a szüret, s ezzel ismeretessé vált a vég­eredmény. Az összesen ter­vezett 2100 mázsa szőlő helyett 4IK0 mázsa szőlőt takarí­tottak be a munkacsapa­tok. A vállalt 38 mázsás átlagter­més helyett a gazdaság törzstábláiról holdanként 55 mázsa 60 kiló átlagtermést szüreteltek le. Rendkívül nö­veli a teljesítmény értékét csúcsot a 21-es, 33-as és 34-es szőlőtáblákban érték el. Ezek a táblák — mint a többiek is — egy-egyhektá­rosak, s egyenként 140 mé­termázsa szőlőt adtak. Hol­dakra átszámítva ez a ter­mésmennyiség több mint 70 mázsának felel meg. Ez az átlag pedig becslé­sek szerint ötszöröse most Csongrád megye holdan­ként! szőlő átlagtermésé­nek. Ugyanis a nyári pusztító szárazság miatt most még a legjobb szőlőtermelő tsz-ek­ben, állami gazdaságokban is 20 mázsa körül mozog a szőlőtermés. A régi kisüzemi szőlőkben pedig 8—12 má­zsa holdankénti átlaggal szá­molnak. Szeri István szőlészeti bri­gádagronómus és Baki Fe­renc gazdaságyezető így mondta el a nagy siker tit­kát: — Háromévenként 200 má­zsa birkatrágyával javítjuk, a szőlők talaját Ugyanakkor az, hogy a környéken ha- nagyadagú műtrágyamennyi­gyományosan termesztett séggel dolgozunk. Holdan­ként 200 kilogramm szuper­foszfátot, ugyanennyi káli­sót és 150 kilogramm péti­sót dolgoztunk be a talajok­ba. Szakmunkásaink kiváló szakemberek a metszésben, s a jó tavaszi metszés után kellő Időben végeztük a nyári zöldmetszéseket is. A nyár eleji csapadékos, pero­noszpórás időszakban nyolcszor végeztünk lomb­permetezést, háromszor permeteztük a fürtöket, háromszor pedig gépekkel poroztunk. Igv a peronoszpóra mellett, a másik legveszedelmesebb kártevőt, a szőlőmolyt. is si­került teljesen elpusztítani. Ezek után már nem lehet kétséges: Kovács Mihály, Somodi László, Horváth György, Bencslk Sándor, Szabó Mária és Varga Eszter munkabrigád.jai a verseny értékelésekor megkapják a "szocialista munkabrigád* megtisztelő címet, s az ezzel járó megérdemelt jutalmakat. Ezek a munka­csapatok ismét derekasan bebizonyították, miiven ha­talmas kincs rejlik a mi si­vóhomokjainkban. Okvetle­nül szükség lenne arra is, hogy a szegedi járás szőlő­termesztő gazdaságai tanul­mányozzák, hasznosítsák a pusztaszeri tapasztalatokat Kószó Imre a közösség tag­jai, már mezőgazdasági tech­nikumban tanulnak levelező tagozaton. S hozzáfűzte: ma­gam is készülök beiratkozni. Készül az első szőlő- és gyümölcstelep Ez a iermetes, örökké mo­solygó szemű gazda tud ar­ról, hogy a megye eddigi leg­nagyobb szőlő- és gyümölcs­telepítési programjának vég­rehajtására készülnek most, szerte a szövetkezetek. S akik ebben a jobb paraszt éle tért való nagy versenyfutásban lemaradnak, okvetlen kár­vallott emberek lesznek. Ép­pen ennek elkerülése végett tíz hold új szőlő és tíz hold gyümölcsös beültetését, már az idei fejlesztési programba felvették. — Es amire nem telik a közös kassza pénzéből, azt majd megcsináljuk társadal­mi munkával. Ügy gondoljuk — folytatta a pénztáros —, egyelőre állami segítséget nem kérünk. Mert ha jó az egyetértés, saját erőnkből is sokra vihetjük. — Azután sie­tősen elment a dolga után, mert míg ez a beszélgetés tartott, kétszer is szóltak ne­ki, hogy intézkedjen, egy kis fogatmunkára lenne szükség az építkezéseknél. Cs. J. Vízkutató üllési gazdák Sokfelé olyan most az üllési halár képe, mint a hullámzó víz tükre. A kiszá­radt, szomjas fu­tóhomok vándo­dol a szélben. Az ilyen helyeken most vetni ls ér­telmetlenség. Viz, VÍZ kellene, de honnan? Ez a gondolat még so­hasem foglalkoz­tatta ennyire az üllési szövetke­zeti gazdákat, mint most. A nyár Idején számos ön­töző vízszerzési kí­sérletet folytat­tak. Heves me­gyéből is meghív­tak egy expressz­kút-készitő mes­tert. Az itteni expresszkutak azonban nem si­kerültek. A kísér­letek eredmény­telenek maradtak. Ugyanakkor azon­ban a Kossuth Tsz gazdái próba­képpen tíz csőku­tat is fúrattak. S ezek már sikerül­tek. A tagok ház­táji gazdaságai­ban próbálták ki ezeket. igen ló eredménnyel. Mint Simon Sándor, a tsz elnöke elmon­dotta. a tél ide­jén vásárolnák sa­ját csökútfúró­herendezéseket, s már kora tavasz­szal újabb tíz. vagy tizenöt cső­kutat készítenek. Elsősorban fű­szerpaprika- és a paradicsom ültet­vények locsolásé hoz teremtene.!­vizet. Az üllési talajokban 6—8— 10 méter mélység­ben nagy szem­cséjű. bőséges víz­tartalmú homok van. Ilyen terüle­teken pedig ered­ményes a esőku­tas öntözés nagy­üzemi méretekben ls. 40 ezer forint tiszta nyereség csibenevelésböl A szegedi Dózsa Tsz gaz­dái 8 ezer naposcsibét nevel­tek fel az idén. S az elhullás csupán 2,9 százalék volt. Ez­zel az ipen alacsony elhul­lás! százalékkal magyarázha­tó többek között, hogy az összállomány értékesítése után most 40 ezer forint abszolút nye­reség mutatkozik a cslbe­nevclésben. Ezen és a korábbi évek ba­romfi tenyésztési sikerein fel­buzdulva most elhatározták a gazdák, hogy a jövő évben már 40 ezer pecsenyecsirkét adnak a fogyasztóknak. 1962 végétől pedig évi 80 ezres pecsenyecsirke nevelési terv­számot állandósítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents