Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

5 Vasárnap, 1981. október 89. A vidéki városok közlekedésfejlesztésének tudományos megalapozásához járult hozzá a szegedi konfereneia Dr Csanádi György, a közlekedés- és postaiigyi miniszter első helyettesének nyilatkozata A szegedi közlekedési dapest közlekedésének fejlő- rendű fontosságú városi köz­konferencia alkalmából dr. dése. Reméljük, hogy ez a Jekedési problémák napi­Csanádi Györgyöt, a Magyar szegedi tanácskozás hason- rendre tűzése azt a célt Tudományos Akadémia leve- lóan elősegíti majd a vidéki szolgálja, hogy az ipar de­lezó tagját, a közlekedés- és városok közlekedésének tu- centralizálása, a szocializ­dományos megalapozását, mus építése során egyre nö­annak arányos és egészséges vekvő vidéki városaink he­lyi közlekedésének fejleszté­postaügyi miniszter első he­lyettesét felkereste a Dél­Magyarország munkatársa, fejlődését, és több kérdést tett fel a vidéki közlekedés helyzeté­vel kapcsolatban. — Hogyan látja Csanádi elvtárs a vidéki városok je­lenlegi közlekedési helyze­tét? — A konferencia anyaga szempontból egyaránt is azt bizonyítja — vála­szolta a miniszterhelyettes —, hogy a vidéki városok köz­lekedése messze elmaradt — Hogyan szolgálja a konferencia a második öt­éves terv közlekedésfejlesz­tési előírásait? séhez olyan tudományos alapokra épített elveket és módszereket alakítsunk ki, melyek a helyi adottságok­hoz igazodva a lakosság — A társadalmi, gazda- közlekedési igényeinek ma­sági, kulturális és szociális gasabbfokú kielégítéséhez első- vezetnek. Befejeződött a közlekedési konferencia A Közlekedéstudományi ferencia ideje alatt elhang­ozok gazdasági, társadalmi Egyesület és a Magyar Tu- zott előadások és hozzászólá­fejlődésétől, a lakosság szá- dományos Akadémia közúti sok lényegét és értékelte a mának növekedésétől, úrba- és városi közlekedési albi- konferencia munkáját majd nizalodasi szintjétől. Pedig zotlsága által rendezett kon- Kiss Károly, a szegedi vasút­ferencia szombati záróülésén igazgatóság vezetőjének he­" ' ' Rödönyi Károly, a Közieke- lyettese búcsúztatta el a ta­déstudományi Egyesület fő- nácskozás résztvevőit a Köz­rengeteg energia, kedv és pihenésre fordított idő megy veszendőbe a köz­lekedési szükségletek hiányos titkára, a Magyar Állam- lekedéstudományi Egyesület kielégitese következtében. vasutak vezérigazgató-helyet- helyi szervezete s a városi — Melyek azok az irány- teSe elnökölt. Több felszóla- tanács nevében, eivek, melyeket a vidéki las elhangzása után Vásár- A konferencia résztvevői a varosok kozlekedesfejlesz- he!yi Boldizsár, a műszaki déli órákban megtekintették tésénel tekintetbe kell venni? tudományok doktora, az Épí- a szegedi villamosvasút Ke­U8^" _10bb_ak tőipari és Közlekedési Mú- lemen utcai áramátalakító szaki Egyetem tanára foglal- állomását, majd városnéző ta össze a háromnapos kon- körsétát tettek autóbussszal. A szegedi export és a második ötéves terv Hagyományai vannak Szegeden az exporttal való kereskedésnek, hogy a szegedi paprika már évtize­dekkel ezelőtt meghódította a világot, s a különlegesen Czeged ipari feladatait is tetszetősek és jók is ezek a ütemben és minőségben be­megszabja a tervtör- -névjegykártyák", örömet érkezzenek. vénynek az a megállapítása, lel bennük a munkás, a kül­hogy »a szocialista tábor or- kereskedelmi vállalat dolgo­szágainak közös érdekeit zója, a vásárló és a fogyasz­szem előtt tartva fejleszte- tó is. ni kell a nemzetközi mun- Eddigi külkereskedelmi kamegosztást". A Szegedi eredményeinkhez is jelentő­Ruhagyárban a munkások, sen hozzájárult az, hogy jó fjnőm szalámi hasonlóan műszakiak már közös erővel szakmunkásokkal rendelke- rpc>óta keresett cikk külföl­azon munkálkodnak, hogy zünk, s munkájuk minősége ,jnyanígy messze túl megoldják a munkaruhák elérte és kielégítette a kii- határainkon a hüe a gyártásának automatizálá- lönleges külföldi igényeket szegecji cipőnek és papucs­sát. Ez nemcsak egyszerűen is. Helyes és jó törekvés nak Ez így' igaz. De meg­technikai, technológiai fel- bontakozott ki a szocialista vyugodni a paprika, szalá­adat megoldását jelenti, ha- és e címért küzdő szegedi mi s a többi exportcikk nem azt is, hogy rövid időn munkáskollektívák kezde- ed'digi siícerein, bűnös fele­kelül fel kell készülnünk ményezésére. Brigádok soka- lötlenség lenne Ezekre a arra, hogy a munkaruhákat sága vállal védnökséget az régi gyártmányokra is érvé­a KGST-be tömörült orszá- exportáruk gyártása felett. v s ötéves terv azon gok részére is igen sokat Ez a vállalás arra serkenti megállapítása: -Biztosítani gyártsunk. okét, nogy ketszer is meg- kell az ipa7 exportképessé­Még alig hogy törvény- forgassak, ellenőrizzek a gének növekedését«. erőre emelkedett második készárut, nehogy minőségi A terv nemcsak kdr, ha­ötéves tervünk, az Üjszegedi nibaival kerüljön ki egy da- nem ad is a szegedi üzemek­Kender - Lenszövő Vállalat- rab 1S- A legkisebb hiba is nek A szalámigyárban épí­nagy kart okozhat, könnyen tenek egy mr)dern szárító, elvesztheti egy üzem, s a érlel6 toronyépületet, amely szegedi exportáru is .10 hír- a város épületei fölé emel­nevet, s eleshetünk a tovab- kedve hircleti: a második bi megrendelesektől Az ö1éves terv ütemszerűen vá­exporlaruk termelésem* ki- lik valóra Ez az é ület Sze. esese pedig nemcsak azt je- geden terVezett modern fel­lentené, hogy csökken a szereiésével a szegedi sza­kozott, hogy a városok fej­lesztésénél, az új ipari és egyéb létesítmények telepí­tésénél, a városrendezési tervek elkészítésénél a köz­lekedéssel kapcsolatos ténye­zők elsődlegesen hassanak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sohasem a közlekedési vállalat gazda­ságossága szabja meg az igények kielégítésének szint­jét. hanem az igények mi­nél magasabb színvonalú kielégítését kell úgy megter­veznie a vállalatnak, hogy az az egész közösség érde­keit gazdaságosan szolgálja. — Miben látja miniszter­helyettes elvtárs a lezajlott konferencia jelentőségét? — Hazai közlekedéstudo­mányunk különösen az utób­bi években nagy gondot fordít a városi közlekedés problémáira. A főváros köz­lekedésére vonatkozó ered­ményeket tavaly már meg is vitatta a Budapesten ren­dezett tanácskozás, amely nem volt hiábavaló, hiszen napról napra érezhető Bu­Háromnapos munka után tegnap véget ért a szegedi belgyógyászati tanácskozás Rendkívül nagy érdeklő- volt még hazánkban soha déssel kísért háromnapos ilyen méretű konferencia. program után tegnap, a ko- Magyarországon a felsza­ra esti órákban ért véget a badulás előtt, részben tárgyi, szegedi belgyógyászati konfe- részben személyi okoknál rencia, amelyen az I. számú fogva alig volt endokrinoló­Belgyógyászati Klinika en- giai kutatás. A felszabadulás dokrin munkacsoportja, a óta e téren is igen nagy a klinika igazgatójának vezető- fejlődés. Az egyes endokrin sével hívott életre Szegeden, kutatócsoportok azonban egy­A nagy referátumokat igen mástól függetlenül és leg­sok kisebb előadás követte, többször egymás munkáját számszerint közel nyolcvan. . „ . Érthető is volt az endokrin nem ismerve dolgoznak. symposion iránti országos ér- Ezért is helyes volt a sym­dekiődés, a budapesti, deb- posion megrendezése, mert receni, pécsi és szegedi or- iehetövé tette a kölcsönös vosprofesszorok és kutatók ismprést s a tudomd. nagyszamu reszvetele a ha- " romnapos ülésszakon, hiszen nyos kerdesekben való segit­ebben a témakörben nem ségnyújtást. hoz megérkezett a hír: ille­tékes szervek arról tárgyal­nak, hogy ebben az üzem­ben készítjük majd a sza­kosítás, a szocialista álla­mok közötti munkamegosz­tás alapján a műszaki szö­veteket más országok részé­re is. Amikor azt olvassuk tepy, hanem azt is, hogy lámi exportképessége növe­az ötéves tervből, hogy fokken Szegeden a munka- kedését szolgálja. Ugyanígy »... szorosabbra fűzve kap- lehetoseg. Nemcsak azért, segíti a szegedi paprika ex­csolatainkat a szocialista or- mert "Y™ igenyelnek az p0rtképességének növekedé­szágokkal, szélesíteni kell a exportkeszítmenyeinket, ha- sét az úmók_ mondhatni gazdasági együttműködést "er" azért rs, mert az ex- feltfilálók: 'leleményessége, jó és az árucsereforgalmat a Porl'"a való termeles es az munkaja a paprikafeldolgo­zó vállalatnál is. A hasító. Nikolaj Ivanovics Persin esztergályos. Alacsony em­ber, borostásképű és olajos ruhájában úgy fest a nagy marógép előtt, mint bárme­lyik magyar szaktársa. Ö az Elektroszila-Kirov gyár­nak az alkalmazottja. Harminc éve dolgozik a szakmában és ebben a gyárban. -Fiatal* ember, még csak 56 éves. Két gyereke van, egyik lánya francia nyelvszakos tanár Leningrádban, a fiú 13 éves. Hajóépítőnek készül. Olyanforma ember, mint Bódi László, az Uj­szegedi Kendergyár országgyűlési képviselője. Szakmájuk is megegyezik. A kormány tagja — mondja kísérőnk, miköz­ben kezetfogunk Nikolaj Ivanoviccsal. A barázdás arcú ember kicsit zavarbajön, mintha mi lennénk az elsők, akiknek úgy mu­tatják be, hogy ő a kormány tagja. Előttünk egy angol delegáció járt ebben a nagy lening­rádi gyárban és egy angol lordnak mutatták be St a kormány tagjaként és az előkelő angol úr nem hitte el, míg végül hosszasan, igazolványok mutogatása közben bizonyosodott meg, hogy Ni­kolaj Ivanovics valóban a kormány tagja. Ugyanis a kormány alatt nem a Minisztertaná­csot értik ők, hanem a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát. És a leningrádi esztergályos a Leg­felsőbb Tanács tagja, vagyis a legmagasabb tör­vényhozó szervben képviseli az Elektroszila­Kirov gyárat. A háború és a béke kérdései kerülnek be­szélgetéseink szálába és érdekesen nyilatkozik Nikolaj Ivanovics erről a kérdésről. — Félünk a háborútól. Csak mi tudjuk, hogy mit jelent a front, mert itt. 1941 után rettenetes heteket, hónapokat éltünk át. Volt rá eset, hogy egyszerre 1500 ágyú lőtte Leningrádot és 300 repülőgép támadta. Szótlanul hallgatjuk az idős esztergályost, a kormány tagját. — Tudják, őszintén mondom, hogy a leningrá­díak valóban hősök. Elhatároztuk, hogy Lenin­grádot nem adjuk fel, inkább mindnyájan meg­halunk. Elpusztult sok ezer munkása ennek a gyárnak és sok százezer leningrádi csontja por­lad a földben Leningrád környékén, de Lenin­grád megmaradt. Mindezt olyan természetes egyszerűséggel mondja ei, mintha arról beszélne, hogy felesége kapitalista országokkal, va- ország halárain túlról be- _ lamint a függetlenség útjá- szerzett anyagok, fél kész ter- grenliláló, s a többi ötletes ra lépett volt gyarmati or- ™ek®k' beruházást javak paprikaipari berendezés ol­szágokkal*, számítunk arra, hozott szoros összefüggés csóbbá jobbá teszi a ma. hogy Kubába az idén is leül- Ya1 Ha nem ndunk megfe- gyar paprikat s ezzel nö­dünk a szegedi paprikából, lel° exportárut, nem jut veli versenyképességét a esetleg más ipari termékből annyt valuta egzptafara, spany0i, a jugoszláv és is. Gyártunk majd export- amelyből a fumirt készítjük. többi fűszerpaprikákkal árut a Falemezgyárban, ha kevesebb pénz jut a cipó szemben. Mindezt látni, ta­nem is itt -postázzák" a fa- Japanyagara a bőrre, a pasztalm, megnyugtató és lemezeket, hiszen ki tudja, kábelgyirtasban nélkülöz- örömteljes dolog. Kevésbé hány fajta és milyen kész- hetetlen műanyagokra stb. megnyugtató azonban a sze áru formájában jut majd el A Szegedi Szalámigyár gedi cipő és papucs termeié a szegedi falemez a távoli dolgozói is, amikor hónap- sének kérdése. Bizony elég országokba. ró][ hónapra idóben teliesí. mostohán bonnak e két sze­F T felismeréseknek páro- tik és túlteljesítik az exnort ? , J^araggal az utóbb, J sülniük kell a többre, LlZ ? evekben. A cipőgyár gép szebbre és jobbra való tó- ^ tudjak azt> hogv az Parkjának modernizálását rekvéssel. S párosulnak is, exP°rtrf< gyártott termékek többnyire csak ígérik, s el­hiszen a szegedi munkások időben és jó minőségben va- vólve íut nekik °8y-egy, is tudják, vallják: sok igaz- ló elkészítése lehetővé teszi nem ntkán masutt "leve* ság van abban, hogy késztermék a gyár gye«. Erre gondoltam, ami kor a nem is olyan régen szerű befolyását. Ügy hisz- az iparigazgatosag hozzá­Szófiában a magyar külke- szűk, nem kell külön hang- J.árulasaval nekifogtak az reskedelmi szakemberekkel súlyozni- ez az előfeltétele uzf™b"vite.s tervének elké­beszélgettünk a magvar és , ; elofelteteje szíteséhez es a meglevő epü­köztük a szegedi üzemek annak' hogv az tmP°rtboí 'et es telek megvételéhez exporttermékeinek verseny- származó termékek a nép- Áz adás-veteli csere-bere képességeiről. Ha szépek, gazdasági tervekben előírt során a Papucsos vásárolta meg a DfiMA j Cipőgyár helyiségét. Ha e ___ _ _ * ___ _ _ _ Szólítják a kormány tag- megvalósulna, ez meg­A KORMÁNY TAGJA ^^a^HSSáTS ** ** * * * J* * Íjban valami megoldatlan^ cipőgyár körül. Azon­kerdes merült fel. Míg la-, rögzített vol van addig momlja az ;határidő köze]eg RövfdelSe„ üzemvezető fomernok, hogy a %lérkezik a7 jdd amikor ' kormány tagjának a brigádja nem kommunista JSzeeedi cioőcvárnak nnni brigád. Olyan magas normákat tűztünk ki a !° ese t-ipog>arnaK napi , . tett* gép. Tavaly például névje- a. pontos' tervszerű kiszálli- mar az ígéret olyan konk. tást és az ellenérték terv- rét formában történt, hogy (Mikor egy leningrádi szavaz a kongresszuson) és családja igen jó egészségnek örvend. — Minden energiánkat arra fordítjuk, hogy naggyá tegyük a szovjet hatalmat. Éjjel-nappal gyártjuk a turbó-generátorokat, ellátjuk az újabb vízierőmű építkezéseket... és testvéreinket, akik velünk egy táborban élnek. Ezt is úgy mondja el, könyedén, mint akinek valóban nincs más felfogása, más gondolata az életről, csak az: minden eszközzel erősíteni a szovjet nép hatalmát. — Búcsúzok, mert sok a dolgom — ráz kezel velünk a kormány tagja. De azután megáll egy pillanatra. — Itt jönnek a honfitársak — mutat az ajtón belépő négy fiatalemberre. Közelünkbe érnek, bemutatkoznak, s megtud­juk, hogy mérnökök mind a négyen a Ganz­Vagonból. Elmondják, hogy fél évre jöttek ide azzal a feladattal, hogy a nagy turbó-generátorok mintájára készítsék el a 60 ezer kilowattot generátor tervrajzát, mivel hazánkban ez a tí­pus alkalmas. Tekintve, hogy a magyar méretek lényegesen kisebbek a szovjet méreteknél. — Mióta dolgoznak már? — kérdezzük tőlük. — Négy hónapja. — Na és hogy haladnak? — Nemsokára készen leszünk. Érdeklődni akartunk aziránt, hogy voltakép­pen ez egy szovjet találmánynak az átadása és hát ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem adunk? Nikolaj Ivanovics megelőzött. — örülünk, ha maguk is megtanulják ezt a mesterséget, hiszen mi egy ügy érdekében dol­gozunk. Szerencse, hogy nem kérdeztünk semmit. — Okosak a maguk mérnökei — mutat ne­vetve a kormány tagja a körülöttünk álló mér­nökökre. Mi is elkezdjük dicsérni a mérnököket, ők szabódnak, tiltakoznak, de ez mind olyan ter­mészetesen és magától értetődően történik, mintha Nikolaj Ivanovics Magyarországon élt volna örökké, vagy mi Leningrádban, ebben a hatalmas turbinagyárban. tűztünk ki « »e:,pr forint kötbért kell f: kommunista brigád szint elnyerésére, hogy Ni- ' etnje mert adt, át kolaj Ivanovics nem merte vállalni brigadjával ,r)]tMA cipőgvár helviséeeit ennek a megszerzését ,JÓ lpr>ne mé mielőtt el­— Hat mit valialt? - kérdeztük. !kezdődik a pereskedés, a — Vallatta, hogy a heteves tervet hat ­alatt végrehajtja. — És képesek lesznek erre? ,mind „ cipó mind a — Amit a kormány tagja mond, arra mi mer- 'tPUcsgyártás megoldására get vehetünk. t , Most, hogy a XXII. Pártkongresszus elfogadta * H " . , ,a s.zerödl a kommunizmus építésének programját, önkén- . eK «OJ&ozoinak azon telenül eszembe jutott a leningrádi Elektroszila- CíhíJ 1 a to.vá7b Kirov gyár esztergályosa, a kormány tagja {£ ag ™™Skok tz Olyan típusú emberek dolgoznak a szovjet gyá- 'exporttermékek skáláéi De rakban, akik rendületlenül hisznek a kommu- Jm]-g pzf kiielentiük nizmusban és képesnek tartják a szovjet népei ,gedi munkLok kéré-ét ^Ts arra, hogy a következő két évtizedben megva- ;toimáMniil,t. ts^ZL.iu Jdöntőbírósáchoz való járká­»lás, megoldást keresnének lósítják ezeket az elhatározásokat. * tolmácsoljuk: támogassák „ , „ .. . ...... 'jobban a minisztériumok, a Csak az tudja, mennyire reális es józan a felsöbb szervek ezt tör'ek_ kommunizmust epito program, aki beszelgetett Jvést csak f valósíthatjuk szovjet munkásokkal, parasztokkal. Mert nem- * ' eredményesen az ötéves csak a termeszeti kincsekkel gazdagon megáldott ;lerv ,-ánk szabta feladatait ország garantálja e program megvalósítását, ha- 'és így öregbíthetjük a sze' nem az a nép, amelyiknek lelkéből, gondol- Jo-edj ' ipar ezzel együtt kodásmódjából született meg a nagy elhatározás 'magyar ipar termékeinek ió amelyet N. Sz. Hruscsov terjesztett elő az el- {hírnevét. Naiv Pál múlt napokban a pártkongresszuson. ( A kormány tagja most, amikor olvasóink la- » pozgatják az újságot, ott ül a kongresszuson és JM* > » . ... szavaz a program érdekében, de úgy, hogy (rtOVÍKVO HIUDkanClKÖilSf£ egyik szeme és keze ott van az Elektroszila- ' Anitliáhan Kirov marótermében és méregeti, vizsgálja: ho- » HOgiiaOdn avMi ^itt^i^^sS^ L&rs^ sf ^ eöben Wfjufc Ott is tudják és mi is tudjuk, hogy ezt a 'mattam holnapot nem adják ingyen. Nagyon sokat kell táioTaZok n. dolgozni, hogy e holnap minden szépsége a mi ' , ,, ?dat°k szermt oktober életünket gyönyörködtesse. 'derekan összesen 365 607 J munkanélkülit tartottak nyil­'ván, vagyis szeptemberhez {viszonyítva a munkanélkü­liek száma 1,4 százalékkal 'emelkedett (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents