Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
3 Vasárnap, 1981. október ?9. Kozlov elvtárs előterjesztette az SZKP szervezeti szabályzatának módosításáról készített tervezetet (Folytatás az 1. oldalról.) "A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait-. Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét. Ez a cikkely — mutatott rá Kozlov — teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. ÜJ benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden áliampolgara. •aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében-. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében -előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei-. A párttag egyik legfontosabb kötelessége — folytatta Kozlov — "-a bírálat és önbírálat fejlesztése, harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, u bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen*. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet mlnilcn kommunista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. »A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökévényci ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor nepei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában-. Új cikkelyek a szervezeti szabályzát-tervezetben -A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását-. A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért, Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be) az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. "Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások szúrna- — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének {okozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: "Az alapszervezeteknek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlévő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta.* A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, »ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó pártmunkába-. "A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve— hangsúlyozta az előadó. "Rendkívül nagy jelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől-. *a centralizmus nem mond ellent a pártonbelüli demokráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építő munka minden eszközzel való fejlesztését és a ferikölt, öntudatos fegyelmet. A demokratikus centralizmus biztosítja a párt akaratának és cselekvésének egységét! mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásának megfelelően átszervezze sorait, s az egész párt orőfeszíléseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű feladataira összpontosítsa-. A pártélet normája a véleményszabadság, a politikai és gyakorlati párttevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező párthatározatban rögzítenek. A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza »a pártpolitika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatását, a tisztázatlan, vagy nem elcg világos kérdések egyes szervezetekben, vagy a párt egészében való megvitatását- — mutatott rá a továbbiakban Kozlov. "Természetesen nem engedhető meg, hogy ellentmondásokba keveredett, vagy éretlen emberei: valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártellenes elemek a párt egységének aláásásához vezető akciókat indlthassanak.A pártnak nincs joga, hogy fegyvertárából kiiktassa azokat az eszközöket, amelyekkel tömött sorainak eszmei és szervezeti egységéért harcol- — jelentette lei Kozlov. "A szervezeti szabályzat biztosítékokat nyújt a jelentéktelen kisebbség olyan próbálkozásai ellen, hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a frakciós csoportosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irányuló kísérletek ellen- — mondotta Kozlov. A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során — közölte Kozlov — ilyen kérdések vetődtek fel: nem zárja-e ki az SZKP az egész szovjet társadalom egyöntetű egysége mindenféle szakadár tevékenység lehetőségét a párt soraiban? Szükség van-e a jelenlegi körülmények között a szervezeti szabályzatban bármiféle formális biztosítékokra a frakciózás és csoportszellem ellen? "Igen, elvtársak, Ilyen biztosítékokra szükség van— hangsúlyozta Kozlov. "A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadalmi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártban. De egyes személyek vagy csoportok eszmei ingadozásának forrásait még nem küszöböltük kl teljesen.A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításóval szemben elkeseredett ellenállást tanúsított a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szaburov és Sepilov — jelentette ki az előadó. »E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet elveihez. Mindenáron igyekeztek érvényre juttatni pártellenes elgondolásaikat, s odáig sülylyedtek, hogy titkos összejöveteleket rendeztek, terveket koholtak a párt és az ország vezetésének kezükbe ragadására, a párt politikájának megváltoztatására. Molotov és a többiek vissza akarták hozni azokat a pártunkra cs hazánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös módszerei és eljárásai uralkodtak, amikor senki sem volt biztonságban az önkénnyel és a megtorlással szemben. A csoport tagjai nem számoltak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát", amelyet a XX. kongresszus elfogadott, lelkesen helyeselte az egész párt, az egész szovjet nép és a marxista—leninista testvérpártok.Kozlov azt mondotta: "Teljesen egyetértek N. Sz. Hruscsov elvtárssal abban, hogy ha ezek az árulók felülkerekedtek volna, aljas céljaik érdekében nem riadtak volna vissza semmitől; elbántak volna a becsületes és teljesen ártatlan emberekkel. Nagy szerencsénk, elvtársak. hogy ártalmatlanná tettük a pártellenes csoportot és szigorúan ragaszkodva a lenini irányvonalhoz, megvalósíthattuk hazánk hatalmas átalakulását, példátlanul magasra emelhettük pártunk és a szovjet állam tekintélyét a nemzetközt küzdőtéren.A tények azt mutatják — jelentette ki Frol Kozlov —, hogy a pártellenes csoport szervezői még mindig megpróbálják védeni helytelen nézeteiket. Különös makacsság tapasztalható e tekintetben Molotov esetében. Ö odáig jutott, hogy még az SZKP új programját is úgy jellemzi, mint szellemében forradalomellenes dokumentumot. Molotov mit sem törődik azzal, hogy a program, az egész, nép között történő megvitatása idején a párt és a nép, valamint a testvéri marxista—leninista pártok általános jóváhagyásával találkozott, s hogy a Föld minden becsületes embere nagy korunk kommunista kiáltványának nevezi. "Moiotovnak ez a megnyilatkozása lényegében kihívás pártunkkal ós az SZKP XXII. kongresszusával szemben, amely egyhangúlag jóváhagyta pártunk új programját- — jelentette ki Kozlov, majd hozzátette: "Osztom az itt felszólaló küldötteknek azt a véleményét, hogy Moiotovnak, Kaganovicsnak és Malenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú felelősséget keli viselnie egész pártellenes tevékenységéért.Az albán vezetők népellenes politikája A vezető szervek megújítása A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása, elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkdemelt tekintélyt vívtak ki. s akiknek magasfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatók a vezető szervekbe. cionáriusok, munkatársak "A megfelelő Jelöltet azonban kezében, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól. Biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a veakkor lehet megválasztottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szavazatoknak legalább báromnegyedét megkapja-. Kozlov rámutatott, hogy zető pártszervekbe, az idős egyik, vagy másik munka cs a fiatal káderek helyes társ pártszervekbe való huaranyat- zamosabb idejű beválasztá— jelentette ki Kozlov. sónak lehetősége a szervezeti »A vezető szervek megújí- szabályzat értelmében kitertási folyamatának a pártélet jed az összes választható normájává keli válnia- — posztokra és nemcsak az jelentette ki Kozlov. SZKP központi bizottsági, Ilungsűlyozta, hogy e rend- Vagv a Központi Bizottság elszór nélszerusege szemmel- nök*égi tagságára, mint azt latható. "A vezetésbe allan- egyesek javasolták, dóan új erőknek, fejlődő, Az értelmes kezdeményekezdeményező munkatársak- zd SZellemű és energikus nak kell bekerülniök. munkatársak törvényszerű Ugyanakkor szülueges, fejlődését és kiemelését nem liogy erélyesen megszaba- lehet megakadályozni — dítsak a párt vezető szer- m0ndotta Kozlov. veit a/ olyan emberektől, A szabályzat-tervezet hangakik túlságosan is odanőt- súlyozza, hogy lek székükhöz, minél magasabb beosztást s azt hiszik, hogy nem lehet fölt be a pártban a komákét helyettesíteni, akik már munista, annál nagyobb a nem fej lödnek tovább és felelőssége nem tudják elvégezni a rá- — mutatott rá Kozlov. — juk bízott feladatokat, akik Ezt többek között megerőmakacsul ragaszkodnak a ve- siti egy új tétel: »A Közzető tisztségekhez-. ponti Bizottság tagjának és Kozlov hangsúlyozta, hogy tagjelöltjének egész tevéa pártszervek rendszeres kenységévej igazolnia kell a megújításának elve »egyálta- párt belé vetett nagyfokú Ián nem mond ellent a ta- bizalmát. pasztalt, tekintélyes munka- Ha a Központi Bizottság társak fontos szerepenek-. A tagja, vagy tagjelöltje folszervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megértőt ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban.A demokratikus centralizmus jelentősége A szabályzat-tervezetnek ket harcos lenini vezérkaez a rendelkezése mutatja, rónak soraiba állít — monhogy milyen igényes pár- dotta Kozlov. tunk azokkal szemben, aki- Kozlov hangsúlyozta, hogy Kozlov beszámolójában foglalkozott az Albán Munkapárt vezetőinek tevékenységével, akik az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz és a más szocialista országokhoz fűződő kapcsolataik éles megrontásónak útjára léptek. "Az Albán Munkapárt vezetőinek és mindenekelőtt Mehmet Shehunak, valamint Enver Hodzsának a tevékenysége szemléltetően mutatja, hova vezetnek a személyi kultuszhoz való viszszakanyarodások, a pártvezetés lenini normáinak megsértése, az antidemokratikus rendszer bevezetése a pártban és az országban« — mondotta Kozlov. "Az albán vezetők —folytatta Kozlov — elfeledkeztek arról, mit jelentett országuknak a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége és támogatása. Álszent módon továbbra is a szovjet—albán barátságról beszélnek, a valóságban azonban megbontják ezt a barátságot, üldözik a Szovjetunió igaz barátait. Az albán vezetők cselekedeteikben olyan meszszire mennek, hogy nyíltan támadják pártunkat és annak lenini Központi Bizottságát, a szocialista országok testvéri pártjainak vezetőségét. Az Albán Munkapárt vezetői önmagukat viszont szinte úgy tüntetik fel. mintha egyesegyedül ők lennének következetes marxisták—leninisták.»Az albán vezetők bűnös politikája oda vezethet, hogy Albánia elszakad a szocialista tábortól, s az Albán Munkapárt politikailag elszigetelődik a nemzetközi kommunista mozgalom soraitól. Ez az antileninista út egyszersmind súlyos kárt tehet Albániában a szocializmus építése ügyének, amely az ország hős népének oly sok erőfeszítésébe és munkájába került, rosszabbíthatja Albánia helyzetét a nemzetközi porondon."N. 5>z. Hruscsov elvtárs beszélt azokrol a tényekről, amelyek megmutatják, hogy Mehmet Shehu, Enver Hodzsa és més albán vezetők a legutóbbi napokban, már a XXII, kongresszus ülésezésének idején, olyan tevékenységet folytattak, amely azt bizonyítja, hogy e vezetők még jobban belekeveredtek a nacionalizmusba és a szektarianizmusba, s még inkább eltávolodnak a nemzetközi kommunista mozgalom összeegyeztetett irányvonalától; hogy az SZKP és Központi Bizottsága nyilt rágalmazásának, saját pártjuk és népük becsapásának útjára léptek. S ez, elvtársak, szégyen; szégyen, hogy az albán vezetők mindenkit ellenségüknek tekintenek, aki ma a Szovjetunióval való barátság mellett száll síkra!"Kötelesek vagyunk erélyesen kijelenteni, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok igazi egysége csak a marxizmus—leninizmus elvi alapján lehetséges és nem oly módon, ha elhallgatjuk az albán vezetés helytelen vonalát. A hallgatás álláspontjára helyezkedni adott esetben azt jelentené, hogy ezeket az embereket helytelen, antileninista tevékenységük folytatására buzdítjuk. A mi pártunk nem léphet ilyen útra-. "Mi, szovjet kommunisták, a jövőben is erélyesen le fogunk leplezni mindenkit, aki eltávolodik a leninizmustól, minden revizionistát és dogmatikust- — hangsúlyozta Kozlov. A helyi pártszervezetek fö kötelességei Kozlov beszámolójának következő részében kitért a helyi pártszervezetek és vezető szervek fő kötelességeinek jellemzésére, úgy, ahogyan azok a szervezeti szabályzat tervezetében foglaltatnak. Mint mondotta, e kötelességek közül legfontosabb "az ipari és mezőgazdasági termelés minden eszközzel való fejlesztése, gondoskodás a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedéséről-. A pártkáderek kiválasztásáról és beosztásáról szólva közölte, hogy a vezető pártszervek állományában évről évre nő a mérnökök, a közgazdászok, az agronómusok, s zootechnikusok és más szakemberek száma. Az SZKP új szervezeti szabályzata megköveteli a pártszervektói, hogy tovább javítsák a kádermunkát, fokozzák funkcionáriusaik felelősségét a párttal és a néppel szemben és javítsák a párt vezetésének módszereit. Kétségtelenül megnőtt a pártszervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a továbbiakban. — -De ez nem azt jelenti, hogy a pártbizottságoknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniük, s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit-. -Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a pártszervek apparátusa csökkenjen, s a pártaktíva sorai növekedjenek-. A pártnak jelenleg körülbelül 300 000 alapszervezete vap — mondotta Kozlov —, "S az alapszervezetekről szóló fejezetet az fcXKP programjában kitűzött feladatok fényénél jelentősen átdolgozták a szervezeti szabályzat tervezetében-. Kozlov hangsúlyozta, hogy »a párt csak akkor teljesítheti nagy feladatait, ha minden párttagot és minden szovjet embert a kommunista erkölcs, a magas színvonalú öntudatosság es eszmeiség, a munkaszeretet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben óriási szerepe lesz a kommunizmus építői erkölcsi kódexének, melyet az SZKP programja fogalmazott meg és amely a szervezeti szabályzatba is bekerült. Ez a kódex lesz a párttagok magatartásának normája, az a hangvilla, amelynek alapján a párttag és a pártszervezet érzékeli, ellenőrzi és ertékeli elvtársaink erkölcsi tulajdonságait-. Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommunistái széleskörűen megvitatták a szervezeti szabályzat tervezetét. A megvitatásban több mint 9 millió kommunista vett részt. "Teljes joggal mondhatjuk, hogy az SZKP szervezeti szabályzata tervezetének megvitatásában az egész, párt, minden kommunista részt vett. A szervezeti szabályzat tervezetét kivétel nélkül minden taggyűlésen, pártkonferencián és pártkongresszuson egyhangúlag jóváhagyták". Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP szervezeti szabályzata tervezetére vonatkozó egyes javaslataival es észrevételeivel foglalkozott. A Központi Bizottság gondosan tanulmányozta mindazokat a javaslatokat, amelyek kiegészítik, vagy továbbfejlesztik a szervezeti szabályzat tervezetének egyik vagy másik tételét — mutatott rá Kozlov — és a szervezeti szabályzat tervezetének a küldöttek közt szétosztott szövegébe általánosított formában megfelelő kiegészítéseket és szabatosabb meghatározásokat eszközöltek Belevették többek között azt a tételt, hogy -minden kommunista kötelessége mindenképpen hozzájárulni a Szovjetunió védelmi erejének erősítéséhez és fáradhatatlanul harcolni a békéért-. A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a választásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le, úgy jellemezte, hogy ezzel hátrafelé lépnének a pártdemokrácia fejlesztéseinek útján. Ez azt jelentené — mondotta —, hogy -szűkülne és korlátozódnék a párttagnak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthassa akaratát-. Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a szervezeti szabályzat állítsa helyre az időnként végrehajtandó tisztogatást a pártban. -Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. — A párt eszmeileg és szervezetileg annyira szilárd, hogy tisztogatás nélkül Is képes megszabadítani sorait az olyan személyektől, akik megsértik a programot és a szervezeti szabályzatot." Beszámolójának befejező részeben Kozlov hangsúlyozta, az alkotó energiának és kezdeményezésnek abban a hatalmas lendületében, amelylyel a szovjet emberek nevezetessé tették az SZKP XXII. kongresszusa előkészítésének időszakát, visszatükröződik a népnek az a készsége, hogy a párt vezetésével sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP programja által kitűzött nagy terveket. A beszámolót gyakran hosszantartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadták Kozlov befejező szavait: "közel van már az az idő, amikor a párt vezetésével, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat, s megvalósul a nagyszerű elv "mindenki képessége szerint, mindenkinek szükségletei szerint-, amikor a kommunizmus napja felragyog földünk felett. A kummunizmus az egész világon meghonosítja a békét, a munkai, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és minden nép boldogságát-. /