Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

3 Vasárnap, 1981. október ?9. Kozlov elvtárs előterjesztette az SZKP szervezeti szabályzatának módosításáról készített tervezetet (Folytatás az 1. oldalról.) "A párt továbbra is a tár­sadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait-. Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat terve­zetének első cikkelyét. Ez a cikkely — mutatott rá Koz­lov — teljes mértékben fenntartja a párttagság le­nini elvét. ÜJ benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjet­unió minden áliampolgara. •aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésé­ben-. Az SZKP szervezeti sza­bályzatának tervezetében -előtérbe kerülnek a párt­tagnak a társadalmi munká­ra, a termelésre, s a kom­munizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vo­natkozó kötelességei-. A párttag egyik legfonto­sabb kötelessége — folytatta Kozlov — "-a bírálat és ön­bírálat fejlesztése, harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, u bürokra­tizmus és a lokálpatriotiz­mus ellen*. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szaba­don élhet mlnilcn kom­munista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. »A kommunistának har­colnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökévényci ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, vala­mint a szovjet nép és a szo­cialista tábor nepei, vala­mint az egész világ proletár­jai és dolgozói együttműkö­désének megszilárdításában-. Új cikkelyek a szervezeti szabályzát-tervezetben -A párttagok lássák vilá­gosan a szervezeti szabály­zat megszabta kötelességei­ket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mérték­ben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jo­gaikkal. Ez biztosítja a kommunis­ták kezdeményező készsé­gének és öntevékenységé­nek további fejlődését, minden pártszervezet harc­képességének fokozódását-. A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért, Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be) az új szerve­zeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. "Az eszmei élet aktivizá­lódása a pártban, a pártfe­gyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások szúrna- — mondotta Koz­lov. Biztosítékul a legsúlyo­sabb pártbüntetés, a párt­ból való kizárás indokolat­lan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségé­nek {okozására a kommu­nisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: "Az alapszervezeteknek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényes­nek, ha azt nem az egysze­rű többség, hanem a tag­gyűlésen jelenlévő pártta­goknak legalább kéthar­mada megszavazta.* A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, »ami döntő feltéte­le annak, hogy tovább emel­kedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysé­ge és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alko­tó pártmunkába-. "A párt szervezeti felépí­tésének elévülhetetlen alapja a demokratikus cent­ralizmus lenini elve­— hangsúlyozta az előadó. "Rendkívül nagy jelentősé­gű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől-. *a centralizmus nem mond ellent a pártonbelüli demok­ráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építő munka minden eszközzel való fejlesztését és a feri­költ, öntudatos fegyelmet. A demokratikus centraliz­mus biztosítja a párt aka­ratának és cselekvésének egységét! mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet válto­zásának megfelelően átszer­vezze sorait, s az egész párt orőfeszíléseit a kommuniz­mus építésének történelmi jelentőségű feladataira össz­pontosítsa-. ­A pártélet normája a vé­leményszabadság, a politikai és gyakorlati párttevékeny­ség bármely kérdésének sza­bad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes ál­láspont, amelyet a minden­kire nézve kötelező párt­határozatban rögzítenek. A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza »a pártpolitika kérdéseinek sza­bad és érdemleges megvita­tását, a tisztázatlan, vagy nem elcg világos kérdések egyes szervezetekben, vagy a párt egészében való meg­vitatását- — mutatott rá a továbbiakban Kozlov. "Természetesen nem en­gedhető meg, hogy ellent­mondásokba keveredett, vagy éretlen emberei: valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártel­lenes elemek a párt egységé­nek aláásásához vezető ak­ciókat indlthassanak.­A pártnak nincs joga, hogy fegyvertárából kiiktassa azo­kat az eszközöket, amelyek­kel tömött sorainak eszmei és szervezeti egységéért har­col- — jelentette lei Kozlov. "A szervezeti szabályzat biztosítékokat nyújt a je­lentéktelen kisebbség olyan próbálkozásai ellen, hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a frakciós csopor­tosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irá­nyuló kísérletek ellen- — mondotta Kozlov. A szervezeti szabályzat ter­vezetének megvitatása során — közölte Kozlov — ilyen kérdések vetődtek fel: nem zárja-e ki az SZKP az egész szovjet társadalom egyönte­tű egysége mindenféle sza­kadár tevékenység lehetősé­gét a párt soraiban? Szük­ség van-e a jelenlegi körül­mények között a szervezeti szabályzatban bármiféle for­mális biztosítékokra a frak­ciózás és csoportszellem el­len? "Igen, elvtársak, Ilyen biz­tosítékokra szükség van­— hangsúlyozta Kozlov. "A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadal­mi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártban. De egyes személyek vagy csoportok eszmei ingadozásának forrá­sait még nem küszöböltük kl teljesen.­A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításóval szemben el­keseredett ellenállást tanúsí­tott a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Kagano­vics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szabu­rov és Sepilov — jelentette ki az előadó. »E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet elveihez. Mindenáron igyekeztek ér­vényre juttatni pártellenes elgondolásaikat, s odáig süly­lyedtek, hogy titkos összejö­veteleket rendeztek, terveket koholtak a párt és az ország vezetésének kezükbe ragadá­sára, a párt politikájának megváltoztatására. Molotov és a többiek vissza akarták hozni azo­kat a pártunkra cs ha­zánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös módszerei és eljárásai uralkodtak, amikor senki sem volt biz­tonságban az önkénnyel és a megtorlással szemben. A cso­port tagjai nem számoltak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát", amelyet a XX. kongresszus elfogadott, lelke­sen helyeselte az egész párt, az egész szovjet nép és a marxista—leninista testvér­pártok.­Kozlov azt mondotta: "Tel­jesen egyetértek N. Sz. Hrus­csov elvtárssal abban, hogy ha ezek az árulók felülkere­kedtek volna, aljas céljaik érdekében nem riadtak vol­na vissza semmitől; elbántak volna a becsületes és teljesen ártatlan emberekkel. Nagy szerencsénk, elvtár­sak. hogy ártalmatlanná tettük a pártellenes cso­portot és szigorúan ragaszkodva a lenini irányvonalhoz, megva­lósíthattuk hazánk hatalmas átalakulását, példátlanul ma­gasra emelhettük pártunk és a szovjet állam tekintélyét a nemzetközt küzdőtéren.­A tények azt mutatják — jelentette ki Frol Kozlov —, hogy a pártellenes csoport szervezői még mindig meg­próbálják védeni helytelen nézeteiket. Különös makacs­ság tapasztalható e tekintet­ben Molotov esetében. Ö odáig jutott, hogy még az SZKP új programját is úgy jellemzi, mint szelle­mében forradalomellenes dokumentumot. Molotov mit sem törődik az­zal, hogy a program, az egész, nép között történő megvita­tása idején a párt és a nép, valamint a testvéri marxis­ta—leninista pártok általá­nos jóváhagyásával találko­zott, s hogy a Föld minden becsületes embere nagy ko­runk kommunista kiáltvá­nyának nevezi. "Moiotovnak ez a megnyi­latkozása lényegében kihí­vás pártunkkal ós az SZKP XXII. kongresszusával szemben, amely egyhangúlag jóváhagy­ta pártunk új programját- — jelentette ki Kozlov, majd hozzátette: "Osztom az itt felszólaló küldötteknek azt a véleményét, hogy Moiotov­nak, Kaganovicsnak és Ma­lenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú felelősséget keli viselnie egész pártelle­nes tevékenységéért.­Az albán vezetők népellenes politikája A vezető szervek megújítása A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának el­ve, a pártszervek összetételé­nek rendszeres megújítása, elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összponto­suljon a hatalom egyes funk­demelt tekintélyt vívtak ki. s akiknek magasfokú poli­tikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is be­választhatók a vezető szer­vekbe. cionáriusok, munkatársak "A megfelelő Jelöltet azonban kezében, és előfordulhassa­nak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól. Biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a ve­akkor lehet megválasztott­nak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a sza­vazatoknak legalább bá­romnegyedét megkapja-. Kozlov rámutatott, hogy zető pártszervekbe, az idős egyik, vagy másik munka cs a fiatal káderek helyes társ pártszervekbe való hu­aranyat- zamosabb idejű beválasztá­— jelentette ki Kozlov. sónak lehetősége a szervezeti »A vezető szervek megújí- szabályzat értelmében kiter­tási folyamatának a pártélet jed az összes választható normájává keli válnia- — posztokra és nemcsak az jelentette ki Kozlov. SZKP központi bizottsági, Ilungsűlyozta, hogy e rend- Vagv a Központi Bizottság el­szór nélszerusege szemmel- nök*égi tagságára, mint azt latható. "A vezetésbe allan- egyesek javasolták, dóan új erőknek, fejlődő, Az értelmes kezdeménye­kezdeményező munkatársak- zd SZellemű és energikus nak kell bekerülniök. munkatársak törvényszerű Ugyanakkor szülueges, fejlődését és kiemelését nem liogy erélyesen megszaba- lehet megakadályozni — dítsak a párt vezető szer- m0ndotta Kozlov. veit a/ olyan emberektől, A szabályzat-tervezet hang­akik túlságosan is odanőt- súlyozza, hogy lek székükhöz, minél magasabb beosztást s azt hiszik, hogy nem lehet fölt be a pártban a kom­ákét helyettesíteni, akik már munista, annál nagyobb a nem fej lödnek tovább és felelőssége nem tudják elvégezni a rá- — mutatott rá Kozlov. — juk bízott feladatokat, akik Ezt többek között megerő­makacsul ragaszkodnak a ve- siti egy új tétel: »A Köz­zető tisztségekhez-. ponti Bizottság tagjának és Kozlov hangsúlyozta, hogy tagjelöltjének egész tevé­a pártszervek rendszeres kenységévej igazolnia kell a megújításának elve »egyálta- párt belé vetett nagyfokú Ián nem mond ellent a ta- bizalmát. pasztalt, tekintélyes munka- Ha a Központi Bizottság társak fontos szerepenek-. A tagja, vagy tagjelöltje fol­szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megér­tőt ejt becsületén és mél­tóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottság­ban.­A demokratikus centralizmus jelentősége A szabályzat-tervezetnek ket harcos lenini vezérka­ez a rendelkezése mutatja, rónak soraiba állít — mon­hogy milyen igényes pár- dotta Kozlov. tunk azokkal szemben, aki- Kozlov hangsúlyozta, hogy Kozlov beszámolójában foglalkozott az Albán Mun­kapárt vezetőinek tevékeny­ségével, akik az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz és a más szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolataik éles megron­tásónak útjára léptek. "Az Albán Munkapárt ve­zetőinek és mindenekelőtt Mehmet Shehunak, valamint Enver Hodzsának a tevé­kenysége szemléltetően mu­tatja, hova vezetnek a sze­mélyi kultuszhoz való visz­szakanyarodások, a pártveze­tés lenini normáinak meg­sértése, az antidemokratikus rendszer bevezetése a párt­ban és az országban« — mondotta Kozlov. "Az albán vezetők —foly­tatta Kozlov — elfeledkez­tek arról, mit jelentett or­száguknak a Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítsége és támogatása. Álszent módon továbbra is a szovjet—albán barátság­ról beszélnek, a valóságban azonban megbontják ezt a barátságot, üldözik a Szovjetunió igaz barátait. Az albán vezetők cselekedeteikben olyan mesz­szire mennek, hogy nyíltan támadják pártunkat és an­nak lenini Központi Bizott­ságát, a szocialista országok testvéri pártjainak vezetősé­gét. Az Albán Munkapárt ve­zetői önmagukat viszont szinte úgy tüntetik fel. mintha egyesegyedül ők lennének következetes mar­xisták—leninisták.­»Az albán vezetők bűnös politikája oda vezethet, hogy Albánia elszakad a szocia­lista tábortól, s az Albán Munkapárt politikailag el­szigetelődik a nemzetközi kommunista mozgalom so­raitól. Ez az antileninista út egyszersmind súlyos kárt te­het Albániában a szocializ­mus építése ügyének, amely az ország hős népének oly sok erőfeszítésébe és munká­jába került, rosszabbíthatja Albánia helyzetét a nemzet­közi porondon.­"N. 5>z. Hruscsov elvtárs beszélt azokrol a tényekről, amelyek megmutatják, hogy Mehmet Shehu, Enver Hod­zsa és més albán vezetők a legutóbbi napokban, már a XXII, kongresszus ülésezé­sének idején, olyan tevé­kenységet folytattak, amely azt bizonyítja, hogy e veze­tők még jobban belekeve­redtek a nacionalizmusba és a szektarianizmusba, s még inkább eltávolodnak a nem­zetközi kommunista mozga­lom összeegyeztetett irány­vonalától; hogy az SZKP és Központi Bizottsága nyilt rágalmazásának, saját párt­juk és népük becsapásának útjára léptek. S ez, elvtár­sak, szégyen; szégyen, hogy az albán vezetők mindenkit ellensé­güknek tekintenek, aki ma a Szovjetunióval való ba­rátság mellett száll síkra!­"Kötelesek vagyunk eré­lyesen kijelenteni, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok igazi egysé­ge csak a marxizmus—le­ninizmus elvi alapján le­hetséges és nem oly módon, ha el­hallgatjuk az albán vezetés helytelen vonalát. A hallga­tás álláspontjára helyezked­ni adott esetben azt jelen­tené, hogy ezeket az embe­reket helytelen, antileninista tevékenységük folytatására buzdítjuk. A mi pártunk nem léphet ilyen útra-. "Mi, szovjet kommunis­ták, a jövőben is erélyesen le fogunk leplezni minden­kit, aki eltávolodik a leni­nizmustól, minden revizio­nistát és dogmatikust- — hangsúlyozta Kozlov. A helyi pártszervezetek fö kötelességei Kozlov beszámolójának kö­vetkező részében kitért a helyi pártszervezetek és ve­zető szervek fő kötelességei­nek jellemzésére, úgy, aho­gyan azok a szervezeti sza­bályzat tervezetében foglal­tatnak. Mint mondotta, e kötelességek közül leg­fontosabb "az ipari és me­zőgazdasági termelés min­den eszközzel való fejlesz­tése, gondoskodás a dolgo­zók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedésé­ről-. A pártkáderek kiválasztá­sáról és beosztásáról szólva közölte, hogy a vezető párt­szervek állományában évről évre nő a mérnökök, a köz­gazdászok, az agronómusok, s zootechnikusok és más szakemberek száma. Az SZKP új szervezeti szabályzata megköveteli a pártszervektói, hogy to­vább javítsák a káder­munkát, fokozzák funkcio­náriusaik felelősségét a párttal és a néppel szem­ben és javítsák a párt vezetésé­nek módszereit. Kétségtelenül megnőtt a pártszervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a továbbiakban. — -De ez nem azt jelenti, hogy a párt­bizottságoknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniük, s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit-. -Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a pártszervek apparátusa csökkenjen, s a pártaktíva sorai növekedjenek-. A pártnak jelenleg körül­belül 300 000 alapszervezete vap — mondotta Kozlov —, "S az alapszervezetekről szó­ló fejezetet az fcXKP prog­ramjában kitűzött feladatok fényénél jelentősen átdol­gozták a szervezeti szabály­zat tervezetében-. Kozlov hangsúlyozta, hogy »a párt csak akkor teljesít­heti nagy feladatait, ha min­den párttagot és minden szovjet embert a kommunis­ta erkölcs, a magas színvo­nalú öntudatosság es esz­meiség, a munkaszeretet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog ne­velni. Ebben óriási szerepe lesz a kommunizmus építői er­kölcsi kódexének, melyet az SZKP programja fo­galmazott meg és amely a szervezeti sza­bályzatba is bekerült. Ez a kódex lesz a párttagok ma­gatartásának normája, az a hangvilla, amelynek alapján a párttag és a pártszerve­zet érzékeli, ellenőrzi és er­tékeli elvtársaink erkölcsi tulajdonságait-. Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommu­nistái széleskörűen megvi­tatták a szervezeti szabály­zat tervezetét. A megvitatásban több mint 9 millió kommunista vett részt. "Teljes joggal mondhat­juk, hogy az SZKP szerve­zeti szabályzata tervezeté­nek megvitatásában az egész, párt, minden kommunista részt vett. A szervezeti szabályzat tervezetét kivétel nélkül minden taggyűlésen, párt­konferencián és pártkong­resszuson egyhangúlag jó­váhagyták". Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP szervezeti szabályzata terve­zetére vonatkozó egyes ja­vaslataival es észrevételeivel foglalkozott. A Központi Bizottság gon­dosan tanulmányozta mind­azokat a javaslatokat, ame­lyek kiegészítik, vagy tovább­fejlesztik a szervezeti sza­bályzat tervezetének egyik vagy másik tételét — mu­tatott rá Kozlov — és a szer­vezeti szabályzat tervezeté­nek a küldöttek közt szét­osztott szövegébe általánosí­tott formában megfelelő ki­egészítéseket és szabatosabb meghatározásokat eszközöl­tek Belevették többek között azt a tételt, hogy -minden kommunista kötelessége mindenképpen hozzájárul­ni a Szovjetunió védelmi erejének erősítéséhez és fáradhatatlanul harcolni a békéért-. A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a vá­lasztásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le, úgy jellemezte, hogy ez­zel hátrafelé lépnének a pártdemokrácia fejlesztései­nek útján. Ez azt jelentené — mon­dotta —, hogy -szűkülne és korlátozódnék a párttagnak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthassa akaratát-. Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a szervezeti szabályzat állítsa helyre az időnként végrehajtandó tisztogatást a pártban. -Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. — A párt eszmeileg és szer­vezetileg annyira szilárd, hogy tisztogatás nélkül Is képes megszabadítani so­rait az olyan személyektől, akik megsértik a progra­mot és a szervezeti sza­bályzatot." Beszámolójának befejező részeben Kozlov hangsúlyoz­ta, az alkotó energiának és kezdeményezésnek abban a hatalmas lendületében, amely­lyel a szovjet emberek neve­zetessé tették az SZKP XXII. kongresszusa előkészítésének időszakát, visszatükröződik a népnek az a készsége, hogy a párt vezetésével sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP programja által kitű­zött nagy terveket. A beszámolót gyakran hosszantartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadták Koz­lov befejező szavait: "közel van már az az idő, amikor a párt vezetésével, a marxiz­mus—leninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat, s megvalósul a nagyszerű elv "mindenki képessége sze­rint, mindenkinek szükségle­tei szerint-, amikor a kom­munizmus napja felragyog földünk felett. A kummuniz­mus az egész világon meg­honosítja a békét, a munkai, a szabadságot, az egyenlősé­get, a testvériséget és min­den nép boldogságát-. /

Next

/
Thumbnails
Contents