Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

5 Centet. IMI. ofctófor VL Gumiipari kombinát létesül Szeged térségében Czottner Sándor nehézipari miniszter nyilatkozata A A közelmúltban hagyta jó- kell a feszitett terveket meg- szükséges szövetet újszegedi • az országgyűlés második oldani. munkások készítik. Itt gyárt­Az ÚJ műszaki gumlgvá- íák * mezőgazdaságban, az rat Szeged térségében ter- ®plto" 08 ban-va'Parban hasz" vezzük, ahol egy valóságos Valatos hpvederek, olajkutak gumiipari kombinátot fo- szivattyúk tömlőinek vá­gunk létrehozni*. 2811 A műszaki gumiáruk egyik Ezt az elgondolást nagy legfontosabb anyaga a pa­helyesléssel fogadják a sze- mutból, műselyemből és tartják, a érdekeknek ötéves tervünket. A tervtör­vény a többi között ki­mondja: -A gumiipari ter­mékek iránti növekvő szük­séglet kielégítése érdekében be kell fejezni a Ruggyanta­gyár és a Műszaki Gumigyár rekonstrukcióját és új, kor­szerű gumigyárat kell léte- gediek és úgy síteni*. A szegediek nagy népgazdasági érdeklődéssel olvasták, hal- legjobban megfelel az, ha lották az új műszaki gumi- Szegeden létesítik a gumi­gyár létesítéséről elhangzott ipari kombinátot. Hiszen Űj­kijelentéseket, hiszen szegeden a Kender- Lenszö­soUan tudják már, hogy az vő Vállalat készíti már év­Országos Tervhivatal, a tizedek óta a budapesti gu­Nehézipari Minisztérium miipari üzemek készítmé­srakemberei több ízben nyelnek -karosszériáját, a szintetikus szálakból készült szövet. A budapesti gumigyár pél­dául évenként 80 millió forint értékű műszaki szö­vetet használ fel termékei­nek előállításához, s ezek­nek zömét Újszegeden gyártják. jártak Szegeden és kör- vázát*, a szövetet — ahogy A három műszak minden nyékén. tanulmányozták, a Ruggyantagyár szakembe- üzemrészében való beveze­hnl lehetne felépiteni ezt az nj tizemet. Ezek a tervkészítés előtti ta­nulmányok bizonyára helye­selték. hogy itt épüljön fel Szeged mellett az új gumi­gyár. A nehézipar második ftt­ávés tervéről nyilatkozott a minap Czottner Sándor ne­hézipari miniszter a Népsza­badság munkatársának. Mi, szegediek, örömmel olvastuk e nyilatkozatot, hiszen a többi között elmondotta a miniszter, hogy: -Az iparés a közlekedés fejlődése a gu­miipartól is nagy erőfeszíté­seket kíván. A gumiabroncs­gyártás előtt szinte korlátla­nok a lehetőségek és a mű­szaki gumiáruk iránti keres­let is állandóan nő. Ebben az iparágban is részben meg­levő gyáraink kapacitásának jobb kihasználásával, rész­ben új üzem létesítésével reí rfiondják. tésével, vagy kisebb bővités­A bel- és külföldön egy- sel elláthatja majd a szük­aránt. ismert magvar gyárt- séges szövettel a létesülő mónyú gépjárműköpenyek, szegedi gumiipari kombiná­ipari gépszíjak és hevede- tot is. Ez is indokolja, hogy rek. a sokféle kivitelben a gumiipari kombinátot Sze­grártott ipari tömlőkhöz ged térségében létesítsék. Befejeződött a lüszerpaprika-szüret A szegedi paprikatermelő körzetben, amely lényegében Csongrád. Békés és Szolnok megye déli részére terjed ki, befejeződött a fűszerpaprika termésének betakarítása. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat ez évben hatezer holdon termeltetett paprikát, főként a termelőszövetkeze­tek közös gazdaságaiban és néhány helyen a háztáji gaz­daságban is termeltek papri­kát. Néhány hónappal ezelőtt, különösen a nyár elején, so­kan úgy vélték, hogy a ked­vezőtlen időjárás miatt gyen­ge termést hoz a paprika. Ahogy a szakemberek mond­ják, csak kétszer kötött ez a fűszernövény, a harmadik el­maradt, mert nem kapott esőt, A napos ősz azonban segítette. hogy beérjenek a paprikahüvelyek. Más évek­Magyar—francia kulturális megállapodást írtak alá Párizsban a Quai (TOrsay- pélyes aláírása után ebédet palotában szerdán magyar— adott a magyar és a francia francia kormányközi meg- kiil<*öttség riszteletére. állapod ást írtak alá, amely — Az 1962-re kidolgozott szabályozza a két ország kul- tervmegállapodás fontosabb turális kapcsolatait és meg- pontjai közé tartozik, hogy határozza az 1962. évi kul- a párizsi egyetemen, a Sor­turális együttműködés ter- bonne-on magyar, a buda­vét Vincze József, a Ma- pesti Eötvös Loránd Tudo­gyar Népköztársaság párizsi mányegyetemen pedig fran­követe a megállapodás ünne- cia lektorátus létesül. Ezen­kívül sor kerül tanárok, egyetemi hallgatók cseréjére is. A művészet és irodalom kölcsönös megismerését mű­vész-együttesek és szólisták vendégszereplésével, ünnep i filmbemutatók rendezésével, a könyvkiadók együttműkö­désének támogatásával, mű­fordítók tarnulmányútjaival teszik lehetővé. A jövő ér folyamán a Magyar Rádió és Televí­zió külön egyezményt köt a Francia Rádió és Televíziós Társasággal. A két ország közötti tudományos együtt­működést a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Cent­re National de Recherches Scientifiques t napokban Budapesten megkötött egyez­ménye szabályozza, amely a megállapodás szerves részét képezi (MTI) ben igen sok, úgynevezett kisértékű hegy paprikát szed­tek a termelök, az idén alig néhány kilót tudnak egy-egy holdról összeszedni. A paprikafeldolgozó vál­lalat vezetői elmondják, hogy általában jó, közepes termést takarítottak be a termelőszö­vetkezetek. A végleges ter­méseredményeket csak az év végien, vagy a jövő év ele­jén állapíthatják meg. ami­kor minden tsz beszállítja a feldolgozó vállalat telephe­lyeire paprikatermését. A szegedi üzem már teljes kapacitással dolgozza fel az új termést. A szegedi és a vidéki telephelyekre: Szőreg­re, Ül lésre is szüntelenül árad a paprika. Az exportra szállított friss őrleményben útnak indították az ide'i ter­mésű paprikát is a külföldi megrendelőknek. Jövő évi kenyerünk érdekében NEM SZOKATLAN Csong­rád megyében a szárazság, de az idei aszály, úgylátszik, igen tartós. Ez a helyzet ne­hezíti az őszi munkálatokat, pedig megyénk őszi gabona­vetés tervéből 94 ezer kat. hold búza és 30 ezer kat hold rozs elvetése jelenleg még mindössze 30 százalék­nál tart. A normális időjárási vi­szonyok mellett a rozsot már október elején földbe teszik és az őszi búzát is október 31-ig elvetik. Most október végén járunk, de a búza és a rozs vetésére kijelölt terü­letek megmunkálása ijesz­tően késik. Nem akarjuk vi­tatni, hogy az aszály ebben az esetben rendkívül gátló tényező, hiszen homokon el­hordja a szél az elvetett ga­bonaszemeket, kiszárad a friss vetés. A feketeföldeken pedig a nagy hantokba nem lehet magot dugni, viszont súlyos ráfordítással sikerül csak a föld felaprózása. Anélkül, hogy ezeket az okokat vitatnánk, mégis azt mondjuk: az őszi talajmun­kának és vetésnek e lassú üteme nemcsak az aszállyal függ össze, hanem konzer­vatív szemléletet is tükröz. Ez a szemlélet úgy hangzik, hogy: *Esőt várni — addig állni*. A kisparcella tulaj­donosa ezt megtehette, mert egy-két hold rozsot, vagy búzát elvethetett gyorsan.de amikor száz holdakat kell elvetni, akkor ez a szemlé­let nem állja meg a helyét. Mi történik az esetben, ha az esős időszak beköszönt és karácsonyig egyfolytában esik? Hogyan munkálják meg a földet erőgépekkel és hogyan veinek el száz és ezer holdakat? Az sem helyiálló. hogy a homokot nem szalmáztuk so­ha, most sem kell szalmázni. Ez is egy régebbi felfogás maradványa, mely a mos­tani körülmények között nem állja meg a helyét. Azt sem lehet tovább fenntar­tani, amit úgy fejeznek ki termelőszövetkezeteinkben, hogy: "Jön a futó csapadék és megrohad a mag*. A futó csapadéktól nem megy tönk­re a inog, ha megfelelő mély­ségbe vetik el. FIGYELEMBE VEVF. az aszály okozta nehéz helyze­tet, határozottan amellett vagyunk, hogy az őszi me­zőgazdasági munkákban a vetés elsőrendű szerepet ját­szik. Megvannak a lehetősé­gek ahhoz, hogy feketeföl­dön szántás nélkül is földbe tegyék a magot. Igyekezze­nek előkészíteni a magágyat disztillerrel, amely elsősor­ban ott lehetséges, ahol nem gazosodott el nagyon a ka­pásnövény. (Kukorica, borsó, burgonya stb.) Ha ezt az el­járást alkalmazzák, bizonyos mértékben meggyorsul a bú­za és a rozs elvetése. De feketeföldön indokolt, sőt szükséges a nyáron vég­zett mélyszántást — bármi­nek is szánták annak ide­jén — elmunkálni és búzá­val. rozzsal bevetni. Ne tör­ténjék meg olyan helyzet a megyében, hogy a nyáron végzett mélyszántás bevetet­lenül marad, mert valami másra szánták és ugyanak­kor a búza- és a rozs vetés nem mozdul. Nem elfogadható érv a nyári mélyszántás felhasz­nálásánál az sem, hogy a múlt évben is gabona volt a földben és ha most is ga­bonát vetünk bele, feltámad a futrinka. A futrinka ugyan jelentkezhet, de ha rendsze­resen figyelik, a jelentkezését időben észreveszik, növény­védőszerekkel kiirthatják. Az sem elfogadható érv, hogy a földbe vetett mag a futó esőtől elpusztul. Mély vetésnél a pusztulás lehető­sége nem áll fenn, mert az öt centiméternél mélyebben vetett mag, ha csapadékot kap, akkor már olyan eső­nek kellett lenni, amely biz­tosítja a mag kikelését. A homokterületeken sem szabad a búza- és rozsvetés­tő! tartózkodni. Határozottan mondjuk, hogy a földben várja meg a mag az. esőt és ne a raktárakban. A szél­től megóvja a magot a szal­mázás és termelőszövetkeze­teink a homokon szal máz­zák a vetést. Itt is alkal­mazzák a mélyvetést, ugyan­úgy, mint a feketeföldeken. Az eddig elmondottak alapján megkívánjuk ter­melőszövetkezeteinktől a gabonavetés meggyorsítását. Egy héten belül vessék el megyénkben a külföldi bú­zát mind a 36 ezer kat. hol­don. Ez reális célkitűzés és ha a fent jelzett eljárások­kal dolgoznak, akkor néhány napon belül földbe kerül a külföldi búza. A munkát se­gítsék elő különböző szer­vezeti intézkedésekkel is. A gépeket két műszakban dol­goztassák, hogy a hiányzó géperőmennyiséget így pó­tolják. Termelőszövetkezeti elnökeink, községi tanácsel­nökeink ellenőrizzék, hogy a kijelölt vetésterületek minél gyorsabban bevetésre kerül­jenek. A 7. ELLENŐRZÉSNEK egyébként másik oka is van. A most záruló gazdasági év­ben Csongrád megyében lf 600 kat. hold gabonate­rület -elveszett*. Vagyis a gabonával bevetett kataszt­rális holdak a vetósjelenté­sekben szerepeltek, de a cséplés után, az elszámolás­nál hiányoztak. Másként szólva: hamisak voltak a ve­tésjelentések. At még egy­szer nem történhet meg me­gyénkben, hogy közel 16 000 kat. hold gabonavetés nyom­talanul eltűnjék. Megfelelő intézkedéseket ajánlottunk községi pártszervezeteink­nek, tanácsainknak és ter­melőszövetkezeteinknek. Eze­ket az intézkedéseket gya­korlatilag alkalmazzák, hogy elkerüljék az 1961-es év ve­tésterületében keletkezett "hibákat*. Megyénk parasztságának felelősségére és józan gon­dolkodására apellálunk, ami­kor azt mondjuk, hogy az, őszi gabonavetést hajtsák végre. Ne helyezkedjenek ar­ra az álláspontra, hogy ad­dig nem vetünk, amíg nem esik az. eső, mert ezzel ve­szélyeztetik népünk jövő évi kenyérellátását. Azt nem vál­lalhatja magára egyetlen termelőszövetkezet elnöke sem, hogy az 1962-es évben ken.vérellátási gondokkal küzdjön lakosságunk. De ilyen felelősséget nem vehet a vállára egyetlen községi tanácselnök sem. Termelő­szövetkezeteink tagjai na­gyon jól tudják, hogy he­lyettük ezt a munkát senki nem végzi el, ez. az ő fel­adatuk, s egyben érdekük is. Január 1-ével. az. új gaz­dasági évvel indul ötéves tervünk második éve. En­nek a gazdasági évnek nem lehet úgy nekivágni, hogy vagy elvetünk, vagy nem, mert a párt és a kormány célkitűzéseit és elképzeléseit nemcsak szavakban kell he­lyeselni. hanem tettekben is. Az a termelőszövetkezet, amelyik egyetért és támo­gatja a hazánk lakosságá­nak érdekeit kifejező párt­éí kormánypolitikát, az nem­csak nyilatkozatokkal, ha­nem az ősziek elvetésével adja ennek tanúbizonyságát. Az a termelőszövetkezet, amelyik boldogulni akar. vi­ruló gazdaságot teremteni földjein, azt elsősorban munkával éri el, s ebben most központi kérdés a bú­za és a rozs elvetése. KÖZSÉGI és termelőszö­vetkezeti pártszervezeteink a búza és a rozs elvetését te­kintsék munkájuk legfonto­sabb részének. A községek és a termelőszövetkezetek kommunistái ebben a hely­zetben mutassanak példát, hogy munkájukkal, példa­adásukkal magukkal ragad­hassák a szövetkezetek tag­ságát. Sokkal nyugodtabban néz­nek a következő gazdasági év elé, sokkal nyugodtabban töltik téli pihenőjüket, ha tudják, hogy dolgozó népünk jövő évi kenyere meglesz. Ez pedig csak elvetett búzá­ból és gabonából várható. w Uj magyar találmány November 5, 6 és 7-e tanítási szünet az iskolákban A Művelődésügyi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint az iskolákban november 5-én, 6-án és 7­| én szünetel a tanítás. A i Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatos iskolai ünnepsé­geket november 4-én, szom­balon tartják. Mivel vasárnap november S-e, munkanap lesz — a szü­lők igénye szerint — a nap­közi otthonok a tanulók rendelkezésére állnak. (MTI) Nagy jelentőségű nj magyar gép gyártását kezdték meg a Szegedi Gépipari Szövetkezet Lenin körúti telepén. Nagy Ernőnek, a 43. Építési Vállalat főgépészének tervei alapján készttették el a prototípust. A sikeres próba után pedig megkezdték a sorozatgyártást. A felvételen lát­ható nagy, 600 literes tartályba beleöntik a kész beton­keveréket, a azt 6—? atmoszáera légnyomássá! csöveken (Somojjyiné felv.) keresztül juttatják el a kívánt helyre. Nagy magasságba — 50—60 méterre is —, ahová daru nem emelheti fel, másodpercek alatt jut el a betonkeverék. Különösen ma­gas. vagy nagy kiterjedésű építkezéseknél szinte felbe­csülhetetlen segítséget nyújt majd ez, az új magyar ta­lálmány, melyből a Gépipari Szövetkezet ez év vegéig 30 darabot készít exportra A kis Virág Jóska ma hazaindul Magyarországra Az olasz sajtó megindult érdek­lődéssel követte nz árván maradt kis Virág Jóska sorsát. Az ötéves kis­fiú holnap visz­szatér Magyaror­szágra, miután az olasz közvéle­ményben valósá­gos kis személyi­séggé nőtte ki magát. Szülei Terra rí­na közelében egy tragikus közleke­dési baleset foly­tán életüket vesz­tették. A kisfiú szintén megsebe­sült. de életben maradt. A szülök eppen úton vol­tak hazafelé Ma­gynrorsza gra. ahonnan 1956-ban disszidáltak. Az árván ma­radt kisfiú sorsa körül az olasz jobboldali sajtó szégyenletes spe­kulációkba kez­dett követelte, akadályozzák meg a kisfiú visszaté­rését Magyaror­szágra. Nyomást próbált gyakorol­ni a kormányra, hogy ne adják ki a kis árvát nagy­anyjának. Ennek a barbár próbál­kozásnak nem lett eredménye. Az olasz kormány ar­ra az állaspontra helyezkedett, hogy a kis Jóska ma­gyar, szülei haza akartak térni, nagyszülei pedig Magyarországon élnek. A kis Virág Jós­ka tegnap elhagy­ta a termei no i kórházat. ahová szeptember 21-e.n került. Eljött erte Székesfehérvárról anyai nagyanyja, hogy gondozásába vegye és hazavi­gye. A nagymama és a kisunoka ta­lálkozója megható volt. A nagymama és kisunokája ma indulnak vissza Magyarországra.

Next

/
Thumbnails
Contents