Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

5 Csütörtök. 1981. október M. Emlékünnepséget rendeztek Szegeden a spanyol szabadságharc 25. évfordulója alkalmából A gyűlés résztvevői táviratot intéztek az SZKP XXII. kongresszusához Szerdán este emlékünnepséget rendezett a spanyol szabadságharc, a nemzetközi brigád megalakulása 25. évfordulója alkalmából a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Csongrád megyei és Szeged városi elnöksége. A Kamaraszínházban rendezett ünnepség elnökségében ott voltak az egykori nemzetközi brigád szegedi harcosai közül Kiss Károly és Dávid Pál is. Az emlékünnepségen Mező Imréné, a budapesti pártbizottság tagja mondott beszédek — Ezekben a napokban az egész országban, sőt az egész világon megemlékeznek a dolgozók a spanyol nép hősies harcáról, a nemzetkőzi brigádok hallatlan áldozatkész szolidaritásáról, a spanyol szabadságharc 25 éves évfordulójáról — kezdte beszédét Mező Imréné. Majd részletesen beszélt a spanyol nép egykori és mai életéről. a fasizmus elleni harcáról. Azután így folytatta: — A kommunisla párt volt az egyeden 1936-ba.n, amely felemelte a hangját a fasiszták ellen és elsőként fegyveres hareba szólította a népet a köztársaság védelmében. lPáfi. június 18-án hangzott él országszerte az a jelszó, amelyet a hároméves szabadságharc alatt oly sokszor hallottunk, hogy -El fascizmo no pasaran!* (A fasiszták nem törnek át!) Hangsúlyozta az előadó, hogy a spanyolországi fasiszta intervenció lényegében a második világháború hadgyakorlata, az erőpróbája volt A fasiszta hadvezetés, Hitler és Mussolini itt próbáltatta ki az új. akkori tömegpusztító fegyvereket A spanyol szabadságharc megdöntésében a döntő szerepet az idegen fasiszta csapatok vitték. Az ő kezükhöz tapad az a rengeteg vér, amelyet a hős spanyol nép, s a nemzetközi brigádok hullattak spanyol földön. — A spanyol szabadságharcra a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzetközi munkásosztály, az egész világ haladó erői felfigyeltek — folytatta Mező Imréné. — A német—olasz intervenció láttán megindult egy olyan hatalmas nemzetközi proletárszolidaritás a spanyol szabadságharc iránt, amely magával vitte az egész világ haladó erőit hogy a spanyol nép harca harc a fasizmus ellen, a szabadságért. a békéért, hogy ez a harc az összes elnyomott népek harca a közös ellenség ellen. Ennek tudatában harcoltak halhatatlan bátorsággal az ezernyelvű, egyszívű brigád magyar tagjai. A továbbiakban arról szólott Mező Imréné, hogy a spanyol nép milyen nagyra értékelte a nemzetközi brigádok harcát, mennyire szerette a brigádokban harcoló katonákat Befejezésül arról szólott az előadó, hogy akik 25 évvel ezelőtt a spanyol nép szabadsága ellen küzdöttek és ezt a harcot támogatták, a nemzetközi imperializmus ismét fegyverkezik. Fegyverzik a német és olasz fasisztákat, hogy egy még szörnyűbb világégést hozzanak létre, a harmadik világháborút. Ezek az urak az imperialisták azonban megfeledkeznek arról, hogy a Szovjetunió vezette bcketábor ma már sokkal hatalmasabb, mint ők, s védelmezik a békét E célért küzdünk mi magyarok is. Pártunk cél ki tűzéseit végrehajtva erősítjük hazánkat, mert tudjuk, hogy ezzel a Szovjetunió vezette hatalmas béketábort erősítjük. Ezután Jánoska Gergely őrnagy, az ünnepség elnöke javasolta a résztvevőknek, hogy küldjenek táviratot a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának. Az emlékünnepségen megjelent több száz szegedi dolgozó egyöntetű lelkededéssel fogadta el az alábbi szövegű táviratot: "DRÁGA ELVTARSAKt Szeged dolgozói ma este a Kamaraszínházban emlékünnepséget rendeztek a spanyol szabadságharc és az abban résztvevő brigádok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. A nagygyűlés résztvevői forró testvéri szeretettel köszöntik a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XXII. kongresszusát, amely az egész emberiség haladásáért, békéért tanácskozik. Szeged dolgozóinak is meggyőződése, hogy a jövő a kommunizmusé, s a hős spanyol nép — amely pagy véráldozatokat hozott a fasizmus elleni harcban — szinlén kivívja szabadságát, tlzenjük a kongresszuson résztvevő Dolores Ibarruri elvtársnőnek, hogy Szeged népe is testvérként szolidáris a spanyol nép harcával, amelyet a fasiszta Franeo-klikk ellen vív. Testvért, elvtársi üdvözlet a kommunizmus építői kongresszusának, amely a magyar nép, s benne Szeged népe Jövőjét is felvázolja.* Ezután az előadó részletesen beszélt a nemzetközi brigád hősies harcáról. Elmondotta, hogy a nemzetközi brigádokban 53 nemzet 35 ezer fia küzdött az emiieri jogok védelmében. Amikor ezek a katonák felvonultak Madrid utcáin, Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt mai főtitkára mondotta: "Madrid népé nem tudta, kik ezek, hisz nem tudtak egymással beszélni. De amikor ezer nyelven, de egy szívvel kezdték el énekelni az Tnternacionálét, akkor tudták, kik ők. Leírhatatlan örömmel fogadták ezekét a bátor embereket, akik együtt harcoltak a spanyol néppel, s együtt ontották vérüket a spanyol nép szabadságáért*. Megemlékezett az előadó a spanyol szabadságharc magyar vezéreiről, Szalvai Mi* hálvról, Zalka Mátéról, s a többiekről, Gezőce Endréről, Mező Imréről. Méltatta Hevesi A kos, a magyar zászlóalj parancsnoka és Tar Imre, a zászlóalj politikai tisztjének hősies harcát. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az elvtársakkal nemcsak kitűnő katonákat, hanem kiváló forradalmárokat is vesztettünk. Olyanokat, akik világosan látták, tudták, Jövőt jelölő okos tanácskozások Irta: SIKLÓS JÁNOS LÁTOGATÁS A GYÁRBAN Kedden délelőtt Szegedre érkezett Mező Imréné elvtársnő meglátogatta az. Ujízegedt Kender- Lenszövő Vállalatot, az. Üjszegedi Mező Imre általános iskolát. Az üjszegedi gyárban tanulmányozta, milyen munkát végeznek a szocialista címért küzdő Mező Imre munkásbrigád tagjai, beszélgetett velük gépeiknél, munkaasztalaiknál. Az üjszegedi iskola valamennyi tantermében virágcsokrokkal fogadták az iskola tanulói. Borsos Tászló, az iskola igazgatója kalauzolta Mező Imréné elvtársnőt. akt méghatódottan köszönte meg a tanulók kedvességét és további jó tanulásra buzdította őket. Képünkön a szocialista címért küzdő Mező Imre brigád vezetője, Oláh Lászlóné tájékoztatja a kedves vendéget a brigád munkájáról. Nem egyszerű «8®rvpTfti ^tus « vezetőaégvalasz.to taggyűlés. Kétéves tevékenység vizsgálata kerül napirendre a beszámolókban és újabb két esztendőre határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. Az üzemek és a termelőszövetkezetek életében a párt vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések rendkívüli jelentőségűek. Ezt érzik a pártszervezetek tagjai és a pártonkívüliek is. Eddig Csongrád megyében 176 pártszervezet tartotta meg a vezetőségét újjáválasztó taggyűlést és a párttagság érdeklődését mutatja, hogy a tagság 94.5 %-ban vett részt ezeken a taggyűléseken. Nagyon sok pártonkívüli munkás, paraszt, értelmiség is részt vesz e taggyűléseken. A pártonkívüliek nemcsak passzív szemlélődök. Közülük sokan javaslatokat tesznek a további munkára vonatkozóan, kritikai észrevételekkel illetik az elmúlt két év gyengeségeit és ezek az észrevételek, javaslatok mind-mind azt mutatják, hogy a pártonkívüliek is érzik, tudják, hogy üzemükben, termelőszövetkezetükben, intézményükben ez a taggyűlés nem egy a havi taggyűlések közül. Jelentősége túlnő a pártszervezet keretein és elhatározásai kihatnak az 19fi2-es évre politikai, gazdasági és egyéb vonatkozásban. A taggyűlések elevenségét mutatja, hogy a résztvevő kommunisták 32%-a felszólal; tehát a párttagság közel egyharmada részt vesz a vitában. Ebben a jelenségben nemcsak egyszerű aktivitást kell látni. A felszólalások javaslatok, észrevételek Sokrétűsége mutatja párttagságunk politikai érettségét és meggyőzően bizonyítja, hogy az MSZMP tagjai helyeslik a Központi Bizottság politikáját és tevőlegesen támogatják napi végrehajtását. Éppen ezért a megválasztott pártvezet ősegek kötelessége minden egyés javaslat alapos megvitatása, s amennyiben megvalósítható — gondoskodjanak végrehajtásáról, de minden esetben beszéljék meg a javaslattevővel javaslatának sorát, akár megvalósulásra kerül, akár nem. A széleskörű pártdemokráciát nemcsak az. egészséges, élénk viták mutatják, hanem azok a kritikai megjegyzések, határozott bírálatok, amelyek elhangzanak a kétéves tevékenységben jelentkező hibákról. A kritika a javulás ellenére sém kielégítő. Pedig egyre kevesebb tapasztalatunk van arról, hogy véleménylnyilváníló elvtársakat, párionkívülieket különböző megtorlással illetnének a megbírált személyek, vezető beosztású elvtársak. Az is meggyőző tény a pártdemokrácta erősödéséről, hogy pártszervezeteinkben szinte kivétel nélkül végrehajtják a Politikai Bizottság határozatát a szavazás titkosságáról. Mindenütt használják a szavazófülkéket. gyakran megesik, hogy kihúzzák a jelölő bizottság által jelöltek közül azokat, akiket nem tartanak alkalmasnak a vezetésre és helyette más neveket írnak be. Az esetek egy részéhen a jelölő bizottság jelöltjeivel szemben .megválasztott elvtársak semmivel sem gyengébbek, mint a jelölő bizottság jelöltjei voltak. A befeléfordulás esőkként a mostani taggyűléseken. Az élet élő, eleven valóságát tükrözik a beszámolók, kerülik a sablont, az. egysíkúságot. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a termelőszövetkezet, vagy üzem gazdasági eredményeit abból a szempontból vizsgálják, hogy ehhez milyen módon nyújtott segítséget a pártszervezet, politikai tevékenységével. Másként szólva: 87. elért eredményekben milyen szerepet játszottak a kommunisták, hogyan sikerült magukkal vinniük a pártonktvüiieket. Ezek szerint a pnlitikni munkát értékelik és vizsgálják, beszámolójukban a politikai tényezők szerepelnek elsősorban, és nem gazdasági tényezők — tehát a beszámolók nem hatnak második gazdasági beszámolókként. A párttaggyűlések elé terjesztett határozati javaslatok fs lényegesen jobbak, mint az elmúlt években. Kevesebb az általánosság. a politikai frazeológia. A konkrét tennivalók kapnak helyet az elfogadott határozatokban: egv adott terület kommunistáinak mii kell tenniük az 19(i2-es terv végrehajtása érdekében. Az ötéves terv második évében jelentkező gazdasági feladatokat úgy tekintik, hogv azok Végrehajtására a pártszervezetnek kell buzdítania a dolgozókat, s ily módon ts segíteni az éves terv végrehajtását.. Ahol okos, előrelátó gazdaságvezetők dolgoznak, ott kérik, sőt követelik a kommunisták segítségét, a vezetőségválasztó taggyűlések javaslatait, a pártonkívüli munkasok, parasztok, értelmiségiek támogatását. De akad olyan hely is. ahol a gazdasági vezetők nem igénylik ezt a támogatást, holott kommunisták, dolgozó emberek támogatása nélkül nem valósíthatják meg azokat a gazdasági feladatokat, melyeket számukra az ötéves terv második évére élőirMt. Az előző évekkel összehasonlítva most dokkal többet foglalkozunk a pártmunka módszereivel, a munkastílussal. Ez abból adódik, hogy párttagságunk zöme érti az MSZMP politikájából származó munkastílust: a meggyőzés, a bizalom, a jószándék, a segítőkészség — ezek a gondolatok vezérlik a taggyűlések felszólalásait. Általában nem kielégítő a kritikai hangja taggyűléseinknek. Valahogyan nem elég határozott és bítór a bírálók hangja js bírálatuk nóhányszor nem a leglényegesebb kérdésekre terjed ki. Előfordul olyan taggyűlés is, ahol a szakmai vezetés munkájáról egyetlen megjegyzést sem hallunk, mintha semmi javítanivaló nem volna szakmai vezetők, gazdasági vezetők, közigazgatási vezetők munkájában. Pedig az. ötéves terv végrehajtásának egyik jellegzetes vonása: az általános vezetés színvonalának minden fokon történő szakadatlan javítása. Kádár János elvtárs az országgyűlés legutóbbi ülésszakának záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetők gyakorlatiassága nélkül nem tudunk gyorsan haladni szocialista építőmunkánkban. E megállapítás nemcsak a kormányra, szakminisztériumokra vonatkozik, hanem a megyei, a járá.ti, a községi tanácsokra éppenúgy, mint hivatalok. üzemek és termelőszövetkezetek vezetésére. Ebből a szempontból taggyűléseink nem elég körültekintőek, nem vizsgálják azokat a lehetőségeket amelyeken keresztül a vezetést operatív módon tudnák segíteni. A gyakorlaton m,'Hk futódén, vage majdnem minden. Ezért a gyakorlati munka igen nagy jelentőségre tesz szert a következő években. Az általános elveket meghatározta a párt Központi Bizottsága, az országgyűlés. Ezeknek- az elveknek az érvényesítése, az életbe való átültetése szakszerű gyakorlati vezetést kíván. Pártvezetőségeink beszámolóiban sz elemző és az értékelő munka jó. de a jövő teendőinek kijelölése nem elég gyakorlatias — több eset Ízen általános és "felületes. Pedig általános elvekkel, politikai megállapítások hangoztatásával nem mozdul a gyakorlati munka: nem lesz. több takarmány, több sertés, több cipő és több ruha. Ebből a szempontból nagyobb segítséget kell kaprúok alapszerv! pártvezetőségeinknek, hogy a beszámolók után előterjesztett határozati javaslatok sokkal életrevalóbbak és hasznosabbak legyenek. Dolgozó népünk előtt legfontosabb kérdés a második ötéves terv jó. gazdaságos végrehajtása, mert az. ötéves terv végrehajtásának eredményén múlik, hogy lakosságunk életkörülményei milyen mértékben javulnak a következő években. Az ötéves tervet elfogadta az országgyűlés. most folyik a tervek éves bontása és ebben minden üzem, termelőszövetkezet és község megkapja a maga felada'at. Most azon áll, vagy bukik a következő mezőgazdasági év sikere is. hogy para ztságunk megérti-e szerepéi és feladatát 1962ben. Ugyanis mindegyik termelőszövetkezetnek és községnek többet kell nyújtania. mint az elmúlt évben. Ha erre nem képes, akkor nem tud megfelelően hozzájárulni népünk életkörülményeinek javításához. S nem tudja nyújtani azokat az eredményeket, amelyeket parasztságunk elvár — jő munkája után — Saját szövetkezetétől. Ebből a szempontból egyik legfontosabb a gabona elvetése; — a kijelölt gabona-vetésterületek nem maradhatnak parlagon. Termelőszövetkezeteink taggvőlésein e kérdés igen nagy szerepet játszik. meri hazánkban a gabonaproblémát 19ff2-ben meg kell oldani. Nem szorulhatunk többé külföldi behozatalra. Ez vonatkozik a takarmánvbázis megteremtésére ls. A takarmány legalább olyan fontos, mint a gabona. Azt. már «z iskolás gyerek is tudja, hogy az állattenyésztés fejlesztése takarmány nélkül megoldhatatlan. Ezért a takarmány — az erötakarmány is — termelo»zrive'kereteink okos. szorgalmas munkájától füsg Ae erőtakarmány alapanyagát — olajpogácsát, babot, borsót stb. — a termelőszövetkézeteknek kell előállítaniuk. E gyakorlati kérdések a legtöbb termelőszövetkezet taggyűlésén napirendre kerülnek. De szükséges is. hogy valamennyi termelőszövetkezet a következő év e gyakorlati kérdéseit megvitassa a taggyűléseken. DolffOló népünk nagy remén-ckke) r és b^alommal néz a következő évek elé. A kommunisták jövőt jelölő okos tanácskozásai már mutatjak: minden okunk és jogunk megvan ahhoz, hogy a remények ötéves tervünk végrehajtásában beteljesüljenek. Ez pedig azt jelenti, -.hogy népünk gazdagabb körülmények közé kerül, gondtalanabbul, boldogabban él. (