Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

5 Csütörtök. 1981. október M. Emlékünnepséget rendeztek Szegeden a spanyol szabadságharc 25. évfordulója alkalmából A gyűlés résztvevői táviratot intéztek az SZKP XXII. kongresszusához Szerdán este emlékünnepséget rendezett a spanyol szabadságharc, a nemzetközi brigád megalakulása 25. évfordulója alkalmából a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Csongrád megyei és Szeged városi elnöksége. A Kamaraszínházban rendezett ünnepség elnökségében ott voltak az egykori nemzetközi brigád szegedi harcosai közül Kiss Károly és Dávid Pál is. Az emlékünnepsé­gen Mező Imréné, a budapesti pártbizottság tagja mondott beszédek — Ezekben a napokban az egész országban, sőt az egész világon megemlékeznek a dolgozók a spanyol nép hő­sies harcáról, a nemzetkőzi brigádok hallatlan áldozat­kész szolidaritásáról, a spa­nyol szabadságharc 25 éves évfordulójáról — kezdte be­szédét Mező Imréné. Majd részletesen beszélt a spa­nyol nép egykori és mai éle­téről. a fasizmus elleni har­cáról. Azután így folytatta: — A kommunisla párt volt az egyeden 1936-ba.n, amely felemelte a hangját a fasiszták ellen és első­ként fegyveres hareba szó­lította a népet a köztársa­ság védelmében. lPáfi. június 18-án hangzott él országszerte az a jelszó, amelyet a hároméves sza­badságharc alatt oly sokszor hallottunk, hogy -El fasciz­mo no pasaran!* (A fasisz­ták nem törnek át!) Hangsúlyozta az előadó, hogy a spanyolországi fa­siszta intervenció lényegé­ben a második világháború hadgyakorlata, az erőpróbája volt A fasiszta hadvezetés, Hitler és Mussolini itt pró­báltatta ki az új. akkori tö­megpusztító fegyvereket A spanyol szabadságharc megdöntésében a döntő szerepet az idegen fasiszta csapatok vitték. Az ő kezükhöz tapad az a rengeteg vér, amelyet a hős spanyol nép, s a nemzetközi brigádok hullattak spanyol földön. — A spanyol szabadság­harcra a nemzetközi mun­kásmozgalom, a nemzetközi munkásosztály, az egész vi­lág haladó erői felfigyeltek — folytatta Mező Imréné. — A német—olasz intervenció láttán megindult egy olyan hatalmas nemzetközi prole­társzolidaritás a spanyol sza­badságharc iránt, amely magával vitte az egész világ haladó erőit hogy a spanyol nép harca harc a fasizmus ellen, a sza­badságért. a békéért, hogy ez a harc az összes elnyomott népek harca a közös ellen­ség ellen. Ennek tudatában harcoltak halhatatlan bátor­sággal az ezernyelvű, egy­szívű brigád magyar tagjai. A továbbiakban arról szó­lott Mező Imréné, hogy a spanyol nép milyen nagyra értékelte a nemzetközi bri­gádok harcát, mennyire sze­rette a brigádokban harcoló katonákat Befejezésül arról szólott az előadó, hogy akik 25 évvel ezelőtt a spanyol nép sza­badsága ellen küzdöttek és ezt a harcot támogatták, a nemzetközi imperializmus ismét fegyverkezik. Fegyver­zik a német és olasz fasisz­tákat, hogy egy még ször­nyűbb világégést hozzanak létre, a harmadik világhábo­rút. Ezek az urak az impe­rialisták azonban megfeled­keznek arról, hogy a Szovjetunió vezette bc­ketábor ma már sokkal hatalmasabb, mint ők, s védelmezik a békét E célért küzdünk mi magya­rok is. Pártunk cél ki tűzéseit végrehajtva erősítjük hazán­kat, mert tudjuk, hogy ez­zel a Szovjetunió vezette ha­talmas béketábort erősítjük. Ezután Jánoska Gergely őrnagy, az ünnepség elnöke javasolta a résztvevőknek, hogy küldjenek táviratot a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusá­nak. Az emlékünnepségen megjelent több száz szegedi dolgozó egyöntetű lelkede­déssel fogadta el az alábbi szövegű táviratot: "DRÁGA ELVTARSAKt Szeged dolgozói ma este a Kamaraszínházban emlék­ünnepséget rendeztek a spanyol szabadságharc és az ab­ban résztvevő brigádok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. A nagygyűlés résztvevői forró testvéri szere­tettel köszöntik a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XXII. kongresszusát, amely az egész emberiség haladásáért, békéért tanácskozik. Sze­ged dolgozóinak is meggyőződése, hogy a jövő a kommu­nizmusé, s a hős spanyol nép — amely pagy véráldo­zatokat hozott a fasizmus elleni harcban — szinlén ki­vívja szabadságát, tlzenjük a kongresszuson résztvevő Dolores Ibarruri elvtársnőnek, hogy Szeged népe is test­vérként szolidáris a spanyol nép harcával, amelyet a fa­siszta Franeo-klikk ellen vív. Testvért, elvtársi üdvözlet a kommunizmus építői kongresszusának, amely a magyar nép, s benne Szeged népe Jövőjét is felvázolja.* Ezután az előadó részlete­sen beszélt a nemzetközi bri­gád hősies harcáról. Elmon­dotta, hogy a nemzetközi brigádokban 53 nemzet 35 ezer fia küzdött az emiieri jogok védelmében. Amikor ezek a katonák felvonultak Madrid utcáin, Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommu­nista Párt mai főtitkára mondotta: "Madrid népé nem tudta, kik ezek, hisz nem tudtak egymással be­szélni. De amikor ezer nyel­ven, de egy szívvel kezdték el énekelni az Tnternacioná­lét, akkor tudták, kik ők. Leírhatatlan örömmel fo­gadták ezekét a bátor em­bereket, akik együtt har­coltak a spanyol néppel, s együtt ontották vérüket a spanyol nép szabadságá­ért*. Megemlékezett az előadó a spanyol szabadságharc ma­gyar vezéreiről, Szalvai Mi* hálvról, Zalka Mátéról, s a többiekről, Gezőce Endré­ről, Mező Imréről. Méltatta Hevesi A kos, a magyar zász­lóalj parancsnoka és Tar Imre, a zászlóalj politikai tisztjének hősies harcát. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az elvtársakkal nemcsak ki­tűnő katonákat, hanem ki­váló forradalmárokat is vesztettünk. Olyanokat, akik világosan látták, tudták, Jövőt jelölő okos tanácskozások Irta: SIKLÓS JÁNOS LÁTOGATÁS A GYÁRBAN Kedden délelőtt Szegedre érkezett Me­ző Imréné elvtársnő meglátogatta az. Uj­ízegedt Kender- Lenszövő Vállalatot, az. Üjszegedi Mező Imre általános iskolát. Az üjszegedi gyárban tanulmányozta, milyen munkát végeznek a szocialista címért küz­dő Mező Imre munkásbrigád tagjai, be­szélgetett velük gépeiknél, munkaasztala­iknál. Az üjszegedi iskola valamennyi tan­termében virágcsokrokkal fogadták az is­kola tanulói. Borsos Tászló, az iskola igaz­gatója kalauzolta Mező Imréné elvtárs­nőt. akt méghatódottan köszönte meg a tanulók kedvességét és további jó tanu­lásra buzdította őket. Képünkön a szocialista címért küzdő Mező Imre brigád vezetője, Oláh László­né tájékoztatja a kedves vendéget a bri­gád munkájáról. Nem egyszerű «8®rvpTfti ^tus « ve­zetőaégvalasz.to tag­gyűlés. Kétéves tevékenység vizsgálata ke­rül napirendre a beszámolókban és újabb két esztendőre határozzák meg a legfon­tosabb tennivalókat. Az üzemek és a ter­melőszövetkezetek életében a párt vezető­ségeket újjáválasztó taggyűlések rendkí­vüli jelentőségűek. Ezt érzik a pártszerve­zetek tagjai és a pártonkívüliek is. Eddig Csongrád megyében 176 pártszervezet tar­totta meg a vezetőségét újjáválasztó tag­gyűlést és a párttagság érdeklődését mu­tatja, hogy a tagság 94.5 %-ban vett részt ezeken a taggyűléseken. Nagyon sok pár­tonkívüli munkás, paraszt, értelmiség is részt vesz e taggyűléseken. A pártonkívü­liek nemcsak passzív szemlélődök. Közü­lük sokan javaslatokat tesznek a továb­bi munkára vonatkozóan, kritikai észre­vételekkel illetik az elmúlt két év gyen­geségeit és ezek az észrevételek, javasla­tok mind-mind azt mutatják, hogy a pár­tonkívüliek is érzik, tudják, hogy üze­mükben, termelőszövetkezetükben, intéz­ményükben ez a taggyűlés nem egy a havi taggyűlések közül. Jelentősége túlnő a pártszervezet keretein és elhatározásai ki­hatnak az 19fi2-es évre politikai, gazdasá­gi és egyéb vonatkozásban. A taggyűlések elevenségét mutatja, hogy a résztvevő kommunisták 32%-a felszólal; tehát a párttagság közel egyharmada részt vesz a vitában. Ebben a jelenségben nemcsak egyszerű aktivitást kell látni. A felszólalások javaslatok, észrevételek Sok­rétűsége mutatja párttagságunk politikai érettségét és meggyőzően bizonyítja, hogy az MSZMP tagjai helyeslik a Központi Bizottság politikáját és tevőlegesen tá­mogatják napi végrehajtását. Éppen ezért a megválasztott pártvezet ősegek kötelessé­ge minden egyés javaslat alapos megvita­tása, s amennyiben megvalósítható — gondoskodjanak végrehajtásáról, de min­den esetben beszéljék meg a javaslatte­vővel javaslatának sorát, akár megvaló­sulásra kerül, akár nem. A széleskörű pártdemokráciát nemcsak az. egészséges, élénk viták mutatják, ha­nem azok a kritikai megjegyzések, hatá­rozott bírálatok, amelyek elhangzanak a kétéves tevékenységben jelentkező hibák­ról. A kritika a javulás ellenére sém kielégítő. Pedig egyre kevesebb tapaszta­latunk van arról, hogy véleménylnyilvá­níló elvtársakat, párionkívülieket külön­böző megtorlással illetnének a megbírált személyek, vezető beosztású elvtársak. Az is meggyőző tény a pártdemokrácta erősödéséről, hogy pártszervezeteinkben szinte kivétel nélkül végrehajtják a Poli­tikai Bizottság határozatát a szavazás tit­kosságáról. Mindenütt használják a sza­vazófülkéket. gyakran megesik, hogy ki­húzzák a jelölő bizottság által jelöltek közül azokat, akiket nem tartanak alkal­masnak a vezetésre és helyette más ne­veket írnak be. Az esetek egy részéhen a jelölő bizottság jelöltjeivel szemben .megválasztott elvtársak semmivel sem gyengébbek, mint a jelölő bizottság jelölt­jei voltak. A befeléfordulás esőkként a mos­tani taggyűlése­ken. Az élet élő, eleven valóságát tükrö­zik a beszámolók, kerülik a sablont, az. egysíkúságot. Egyre gyakrabban tapasztal­ható, hogy a termelőszövetkezet, vagy üzem gazdasági eredményeit abból a szem­pontból vizsgálják, hogy ehhez milyen módon nyújtott segítséget a pártszervezet, politikai tevékenységével. Másként szólva: 87. elért eredményekben milyen szerepet játszottak a kommunisták, hogyan sike­rült magukkal vinniük a pártonktvüiie­ket. Ezek szerint a pnlitikni munkát érté­kelik és vizsgálják, beszámolójukban a po­litikai tényezők szerepelnek elsősorban, és nem gazdasági tényezők — tehát a be­számolók nem hatnak második gazdasági beszámolókként. A párttaggyűlések elé terjesztett hatá­rozati javaslatok fs lényegesen jobbak, mint az elmúlt években. Kevesebb az ál­talánosság. a politikai frazeológia. A konkrét tennivalók kapnak helyet az el­fogadott határozatokban: egv adott terü­let kommunistáinak mii kell tenniük az 19(i2-es terv végrehajtása érdekében. Az ötéves terv második évében jelentke­ző gazdasági feladatokat úgy tekintik, hogv azok Végrehajtására a pártszervezetnek kell buzdítania a dolgozókat, s ily módon ts segíteni az éves terv végrehajtását.. Ahol okos, előrelátó gazdaságvezetők dol­goznak, ott kérik, sőt követelik a kommunisták segítségét, a vezetőség­választó taggyűlések javaslatait, a pár­tonkívüli munkasok, parasztok, értel­miségiek támogatását. De akad olyan hely is. ahol a gazdasági vezetők nem igénylik ezt a támogatást, holott kommunisták, dolgozó emberek támogatása nélkül nem valósíthatják meg azokat a gazdasági fel­adatokat, melyeket számukra az ötéves terv második évére élőirMt. Az előző évekkel összehasonlítva most dokkal többet foglalkozunk a pártmunka módszereivel, a munkastílussal. Ez abból adódik, hogy párttagságunk zöme érti az MSZMP politikájából származó munka­stílust: a meggyőzés, a bizalom, a jószán­dék, a segítőkészség — ezek a gondolatok vezérlik a taggyűlések felszólalásait. Általában nem kielégítő a kritikai hang­ja taggyűléseinknek. Valahogyan nem elég határozott és bítór a bírálók hangja js bírálatuk nóhányszor nem a leglényege­sebb kérdésekre terjed ki. Előfordul olyan taggyűlés is, ahol a szakmai vezetés mun­kájáról egyetlen megjegyzést sem hallunk, mintha semmi javítanivaló nem volna szakmai vezetők, gazdasági vezetők, köz­igazgatási vezetők munkájában. Pedig az. ötéves terv végrehajtásának egyik jellegzetes vonása: az általános ve­zetés színvonalának minden fokon törté­nő szakadatlan javítása. Kádár János elv­társ az országgyűlés legutóbbi ülésszaká­nak záróbeszédében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a vezetők gyakorlatiassága nélkül nem tudunk gyorsan haladni szo­cialista építőmunkánkban. E megállapítás nemcsak a kormányra, szakminisztériu­mokra vonatkozik, hanem a megyei, a já­rá.ti, a községi tanácsokra éppenúgy, mint hivatalok. üzemek és termelőszövet­kezetek vezetésére. Ebből a szempontból taggyűléseink nem elég körültekintőek, nem vizsgálják azokat a lehetőségeket amelyeken keresztül a vezetést operatív módon tudnák segíteni. A gyakorlaton m,'Hk futódén, vage majdnem minden. Ezért a gyakorlati munka igen nagy je­lentőségre tesz szert a következő évek­ben. Az általános elveket meghatározta a párt Központi Bizottsága, az országgyű­lés. Ezeknek- az elveknek az érvényesítése, az életbe való átültetése szakszerű gya­korlati vezetést kíván. Pártvezetőségeink beszámolóiban sz elemző és az értékelő munka jó. de a jövő teendőinek kijelölése nem elég gya­korlatias — több eset Ízen általános és "fe­lületes. Pedig általános elvekkel, politikai megállapítások hangoztatásával nem moz­dul a gyakorlati munka: nem lesz. több takarmány, több sertés, több cipő és több ruha. Ebből a szempontból nagyobb segít­séget kell kaprúok alapszerv! pártvezető­ségeinknek, hogy a beszámolók után elő­terjesztett határozati javaslatok sokkal életrevalóbbak és hasznosabbak legyenek. Dolgozó népünk előtt legfontosabb kér­dés a második ötéves terv jó. gazdaságos végrehajtása, mert az. ötéves terv végre­hajtásának eredményén múlik, hogy la­kosságunk életkörülményei milyen mér­tékben javulnak a következő években. Az ötéves tervet elfogadta az ország­gyűlés. most folyik a tervek éves bontása és ebben minden üzem, termelőszövetkezet és község megkapja a maga felada'at. Most azon áll, vagy bukik a következő mezőgazdasági év sikere is. hogy para ztsá­gunk megérti-e szerepéi és feladatát 1962­ben. Ugyanis mindegyik termelőszövetke­zetnek és községnek többet kell nyújta­nia. mint az elmúlt évben. Ha erre nem képes, akkor nem tud megfelelően hozzá­járulni népünk életkörülményeinek javí­tásához. S nem tudja nyújtani azokat az eredményeket, amelyeket parasztságunk elvár — jő munkája után — Saját szövet­kezetétől. Ebből a szempontból egyik leg­fontosabb a gabona elvetése; — a kijelölt gabona-vetésterületek nem maradhatnak parlagon. Termelőszövetkezeteink taggvő­lésein e kérdés igen nagy szerepet ját­szik. meri hazánkban a gabonaproblémát 19ff2-ben meg kell oldani. Nem szorulha­tunk többé külföldi behozatalra. Ez vonatkozik a takarmánvbázis megte­remtésére ls. A takarmány legalább olyan fontos, mint a gabona. Azt. már «z is­kolás gyerek is tudja, hogy az állatte­nyésztés fejlesztése takarmány nélkül megoldhatatlan. Ezért a takarmány — az erötakarmány is — termelo»zrive'kereteink okos. szorgalmas munkájától füsg Ae erőtakarmány alapanyagát — olajpogácsát, babot, borsót stb. — a termelőszövetkéze­teknek kell előállítaniuk. E gyakorlati kérdések a legtöbb termelő­szövetkezet taggyűlésén napirendre kerül­nek. De szükséges is. hogy valamennyi ter­melőszövetkezet a következő év e gyakor­lati kérdéseit megvitassa a taggyűléseken. DolffOló népünk nagy remén-ckke) r és b^alommal néz a következő évek elé. A kommunisták jö­vőt jelölő okos tanácskozásai már mutat­jak: minden okunk és jogunk megvan ah­hoz, hogy a remények ötéves tervünk vég­rehajtásában beteljesüljenek. Ez pedig azt jelenti, -.hogy népünk gazdagabb kö­rülmények közé kerül, gondtalanabbul, boldogabban él. (

Next

/
Thumbnails
Contents