Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

Csütörtök, 1961. oktober 26. 6 DOMOKOS LÁSZLÓ: FORR AD ALMI DOKUMENTUMOK KALANDOS ÚTJA SZEGEDRE Emlékek a Somogyi Könyvtár múltjából A Dél-Magyarország hasábjain Simon István cikkével megindult termé­keny vita a munkásmozgalom emlékeinek kutatásáról én gyűjtéséről, időszerűvé teszi az alábbi cikket, amely a szegedi városi Somogyi-könyvtár gazdag 19-es plakát- és röplap-gyűjteményének keletkezését mond­ja el. Két éve jelent meg az Egyetemi Könyvtár és a Somogyi Könyvtár kiadá­saban "A magyar Tanácsköztársaság do­kumentumai Szegeden« cimü bibliográfia, amely egyeljek között majdnem három­száz plakalot és röplapot sorol föl a for­radalmak idejéből, melyeket ma a Somo­gyi Könyvlar őriz. A bibliográfia beveze­tője utal arra, hogy zömüket Móra Fe­renc igazgató kérésére Domokos László gyűjtötte össze. Miután a bibliográfia szer­kesztője, Lisztes László egyetemi könyv­Közel nyolcvan Yu fenn Szegeden a Somo­gyi Könyvtár. Első ott­hona a mai Tudomány­egyetem központi épüle­téljen volt. Tizenegy nagy földszinti helyiség fogadta magába az ériékes könyv­anyagot. Mar kisdiák korom­ban gyakran csodáltam a könyvek súlya alatt ro»k«­dozo hatalmas állványokat. Rokoni kötelékek fűztek a könyvtár első igazgatójához. Szeged történetírójához, Reizner Jánoshoz, aki szíve­sen mutogatta meg az. öriae­tém bízott kincseket. Amikor a könyvtár és muzeum a múlt század vé­gofelé épített mostani palo­1 niaha hatvankét évvel ez­előtt átköltözött, ott már csaknem mindennapos láto­gatója lettem a tudományok házának. Amikor Móra Ferenc benyújtotta pályázatát a megüresedett könyvtartiszti alla&ra. vele együtt én is jelentkeztem s így ketten futottunk a sóvárgott di­csőség után. A sors úgy akarta. hogy Móra sorsa fel­felé billent, az enyém pe­dig alászállott. A pályázók közül való hármas jelölés ugyanis akkor a Múzeumok és Könyvtárak Országos Ta­nacsának hatáskörébe tarto­zott, melynek nagynevű el­nöke. a történetíró Fraknói püspök természetszerűen szó­ba sem állhatott olyan pro­testáns pályázóval, mint amilyen én voltam, hanem csakis a katolikus Mórát je­lölhette első sorban. De jó volt ez így nagyon, mert mi azután is megmaradtunk egymás számára kenyeres pajtásoknak, irigység nem férkőzhetett a szívünkbe. Zavartalanul fennmarad­hatott tehát továbbra is a régi barátság. Hűséges segí­tőtársa lettem az új könyv­tárosnak a múzeumban is. Sok-sok estét töltöttünk együtt a kedves falak között, ország-világ dolgát és iro­dalmi problémákat megvitat­va. Régészeti ásatásoknál nem egyszer fényképeztem le a sírokat és leleteket; az új könyvtári szerzemények feldolgozása pedig mindig különös örömet szerzett mindkettőnknek. Az 1919-es történelmi időkben azonban hosszú időre elszakadtunk egymástól, mert akkor már engem a fővároshoz kötött a foglalkozásom és Szegeden más világ lévén, még leve­let sem küldhettünk ide-oda. Csak i-seropeszek allal ho­zott kis levélkek utján tud­tunk érintkezni. Egyszer egy csempész parányi kis cédulát hoz a Móra szarkaláb formájú, pa­rányi betűivel. Arra kér, hogy minden fontos iratot, utcai plakátot, amihez csak hozzájuthatok, szedjek össze e« gyűjtsek a szegedi mu­eurn reszére. No. ez éppen nekem való feladatnak mu­tatkozott. A szegedi múze­umnak, történeti dokumen­tumokat ? A legnagyobb örömmel. Akkoriban fontos politikai megbízatásom volt és könnyen juthattam min­denfele bizalmas irat birto­kába. Játtá Oszkárnak az volt. az elgondolása, hogy mivel csak egyetlen nemze­tári osztályvezető a plakát gyűjtemény sor­sáról ennél többet is meg akart tudni, megkértem Domokos Lászlót, Móra Fe­renc és Juhász Gyula hajdani barátját, a Délmagyarország tízes évekbeli jeles mun­katársát. a polgári radikalizmus egykori szegedi harcosát és publicistáját. írja meg. hogyan gyűjtötte, s hogyan jutatta el — tiszteletre méltó bátorsággal — a forradal­mi dokumentumokat az ellenforradalmi Budapestről a nem kevésbé ellenforradal­mi Szegedre. Válasza levél helyett ez a cikk lett, amelyei közérdekű volta miatt, s a tudományos kutatás tájékoztatására is. érdemesnek tartunk közreadni. S egyúttal kifejezzük hálánkat Domokos Lászlónak, hogy forradalmi múltunk értékes relikvi­áit megmentette az utókor számára. I'élcr László ázó oá tesiziik Az utolsó pillanatban fé­kezett csikorogva az egyik teherautó a Mikszáth Kál inán utcában, a Bartók Béla tér mellett. Hozzáve­tőleges becslés szerint is legalább ötven kilométeres sebességgel haladt a sima aszfalton. Az egyik asszony megjegyezte: sajnos, min dennapos jelenség az ilyen száguldozás. Pedig népes játszótér van itt. Ez alkalommal is való­s/.iníileg egyik napközi ki­csinyei szórakoztak, s a gyermek, ha repül a labda se lát. se hall, esak rohan utána. A felnőtteknek kel­lene óvatosabbnak lenni, s talán egy lassú jel sem ár­tana a tér sarkaira: figyel­meztesse a tábla a gépko­csivezetőket arra. hogy itt naponta százával játsza­doznak apróbb-nagyobb gyermekek, akik kö/iil bár­melyik pillanatban kingor­hat valaki az úttestre. Megvitatják a budapesti konferencia határozatait a városi és járási nőtanács-titkárolí Tegnap délelőtt a nőta­nács Vörösmarty utcai he­lyiségében háromnapos to­vábbképző értekezletre gyűl­tek össze Szeged város terü­leti é.s kisipari szövetkeze­tekben működő nőlanácsai­nak, valamint a járás közsé­gi nölanácsainak titkárai. A háromnapos értekezlet — amelyen mintegy 50 titkár vesz részt — a közelmúltban Budapesten megtartott nem­zetközi nőkonferencia hatá­rozatai alapján foglalkozik a nőmozgalom aktuális helyi feladataival. A tanácskozás első napján a nőmozgalmi munka irányí­tásának és a vezetők felelős­ségének problémáit, továbbá a szülői munkaközösségek tevékenységével kapcsolatos feladatokat vitatták meg az értekezlet résztvevői. Ma, ? tanácskozás második napján többek között a mezőgazda­ság helyzetével kapcsolatos nőmozgalmi feladatokat vizs­gálja meg a tanácskozás, míg pénteken, a harmadik napon a nemzetközi nőkonferencia határozatainak értékelésével zárul a nőtanács-titkárok to­vábbképző konferenciája. Ugyanezzel a témakörrel november második felében a termelőszövetkezeti nőbizott­ságok aktívái számára külön rendez kétnapos továbbképző konferenciát a városi nőta­Tartsuk be a lakóházak tűzrendészeti előírásait 19-es plakát a Somogyi Könyvtár anyagaból tiségünk maradt a rutén fel­föld lakóiban, adjunk a ru­téneknek teljes önrendelke­zést és külön minisztéri­umot. hátha ez még vissza­édesgeti a többi nemzetisé­get is. A minisztérium meg­szervezését Jászi reám bízta azzal, hogy én lettenv az el­nöki osztály vezetője. 1919. március 20-án a nyugati an­tanthatalmak megbízásából V.vx francia alezredes, egy szürke, taplósszívü katona, jegyzéket nyújtott át a ma­gyar kormánynak, jelezve, hogy az addigi demarkációs határ végleges országhatár­nak tekintendő. A kormány köreiben lesújtó hatást tett az üzenet. Senki sem tudta, mit kellene tenni; egyelőre azt határozta a miniszter­tanács. hogy a jegyzéket szi­gorúan el kell titkolni. En ezt a súlyos történelmi do­kumentumot annyira végze­tesen fontosnak ítéltem, hogy az egyik délutáni lapban, amelynek mindennapos ve­zércikkírója voltam akkori­ban, saját felelősségemre nagy plakátbetúkkel kiad­tam a jegyzék legfontosabb döntéseit. A közlemény óri­ási konsternációt okozott, a rendőrség halálra kereste a cikk, íróját. De a hírt nem lehetett többé demantálni és az éjjel folyaman maga a minisztertanács is úgy dön­tött, hogy a jegyzék teljes szövege jelenjék meg a reg­geli lapokban. Így az én sze­mélyes felelősségem füstté vált és a páratlan lelki meg­rázkódtatás eredményeként is huszonnégy órán belül megszületett Budapesten a proletárdiktatúra. A Móra Ferenctől kapott megbízatásban pedig gondo­san eljártam es a forrada­lomra jellemző dokumentu­mokat összegyűjtöttem. Ter­mészetesen szo sem leheteti arról, hogy a nyomtatványo­kat hamarosan eljuttassam a múzeum számára. Erre csak akkor nyílt alkalom, amikor a politikai viszonyok válto­zásával a főváros és Szeged között emelt demarkációs vonal a francia csapatok visszavonásával eltűnt. No­sza, hamarosan utazotaska­ba csomagoltam a becses anyagot es útnak indultam vasúton Szeged felé. Csak akkor kaptam észhez, ami­kor a ceglédi állomás után az utasok beszélgetni kezd­ték. hogy a kecskeméti ál­lomáson ellenforradalmi tisztek szoktak átkutatni az egész vonatot és a gyanús elemeket azonnal őrizetbe is veszik. Héjjas Iván brigádja éppen akkoriban követte el legnagyobb kegyetlenkedé­seit az orgoványi határban. No, én ugyan belekerültem a csávába! Hiszen ha a pla­kátokat megtalálják nálam, senki se mossa le rólam a gyanút, hogy forradalmi pro­pagandista céllal megyek Szegedre fellázítani a lakos­ságot. A táskát az ablakon kidobni nem lehet, mert fé­nyes nappal megláthatja va­laki és meghúzza a vészfé­ket, akkor aztán benne le­szek a pácban nyakig! Mit volt mit tenni, elhatároztam, hogy bevárom a fejleményeket. Nagykörö­sön túl az utasok nagyrésze szedelőzködni kezdett és a kecskeméti állomáson az el­lenkező oldalon eliszkolt a vizsgálat előtt. Csak néhány kofaasszony maradt a kocsi­ban. Hangos és dühös vitat­kozás hangzik a peron fe­lől. Egyszer csak felép két fiatal tiszt, fehér kokárdás ellenforradalmár és kéri az igazolványokat. Az egyik hozzám lép és megkérdezi, hogy a hálóban levő utazó­táska hozzám tartozik-e. Igen, hozzám. Mi van ben­ne? Erre lassan felemelke­dem és nyúlok felfelé: — Ha tetszik, kinyitha­tom ... — mondom nyugod­tan. de a vér lüktetett a tor­komban. Ugy éreztem maga­mat. mint az, akit akaszta­ni visznek. A kokárdás tiszt udvaria­san szalutált: — Köszönöm. És mar ment is tovább. Igy jutott el a nevezetes propaganda-anyag a szegedi múzeumba. Nekem nagy öröm volt, hogy a megbíza­tást sikerrel teljesíthettem. Kesóbb még odajuttattam a proletárdiktatúra idején ki­adott egyeb adatokat is. igy a közoktatási minisztérium­ban Kunfi Zsigmond által szerkeszteti Fáklya című kő­nyomatos tájékoztató folyó­iratot is. Majd Móra nagy­értékű magán levelezését, mintegy száz darab bizalmas jellegű iratot. Juhász Gyula néhány ismeretlen költemé­nyét a költő kézírásával, le­veleket Babits, Kosztolányi, Bodor Aladár. Nil, Ady. Tö­mörkény, Balazs Béla es más írok gondolataival. Mindezeknek ott van méltó helyük, s nekem nagy örö­met okoz. ha ludom. hogy a mai egyetemi ifjúság megbe­csüli és tanulmányozza a szeretettel gyűjtögetett régi adatokat. x Nem hiánycikk a Kukta-tömítőgyűrű A dolgozó nők második műszakját megkönnyítő Kuk­ta gyorsfőzőt eleinte impor­tált tömítő gyűrűvel hozták forgalomba, s ha az eredeti tömítés elkopott, nem lehe­tett pótolni. A háziasszonyok gyakran panaszkodtak, hogy emiatt nem tudják használ­ni a hasznos segítő eszközü­ket. A Műszaki Gumigyár j vállalkozott rá, hogy elöál­i lítja a keresett cikket. Ku­i latómérnökei ki is dolgoz­j ták a különleges alapanyagú hő- és olajálló lömítők gyár-' | tástechnológiáját. s az üzem ma már annyi gyűrűt állít elő, hegy az már nem hi­ánycikk többé. A lakóházi tűzvédelmi szabályok betartásával kap­csolatban sok megyénkben a szabálytalanság és az ebből, valamint a fűtésből eredő lakóházi tűzeset. Mire ügyeljünk az őszi és a téli időszakban? 1. A háztulajdonosok és lakók vizsgáljak felül a ké­ményeket, hogy azok álla­pota megfelelő-e. Nincs-e kéménybe épített gerenda. A kéménytisztító ajtók ép állapotban vannak-e. Amennyiben nem megfele­lőek, kettős betonajtóra cse­réljék ki azokat. A beépített fagerendákat pedig szakem­berrel "váltassák ki*. 2. A tüzelőberendezések­füstelvezető csöveit szétesés Elaludt két gépkocsivezető — baleset történt Több ezer forint az anyagi kár A Csongrád megyei rend­őrkapitányság k' <_,. .. rendészeti csoportjának teg­nap ismét dolga akadt. Míg tegnapelőtt a KRESZ be nem tartása miatt történtek balesetek, tegnap két gépko­csivezető gondatlansága, el­aivása okozta a bajt. Az első balesetet a reg­geli órákban jelentették. A helyszínre kiérkező közleke­dési rendörök megállapítot­ták, hogy Berkes Mihály, Felgyő. I. kerület 45. szám alatti lakos a Csongrádi Gépállomás Zetor-vontatójá­val kukoricaszárat szállított, útközben elaludt és a von­tatóval együtt az árokba zu­hant. Vele együtt a pótko­csin tartózkodó Faragó Ba­lázs, Tömörkény, Tanya 226. szám alatti lakos is. A men­tők mindkettőjüket a kór­házba szállították. A másik baleset a mihály­teleki Táncsics Termelőszö­vetkezet közelében történt. Bódi Szilveszter, Szeged, Os­kola utca 11. szám alatti la­kos a Szegedi Építőipari Ktsz tehergépkocsijának ve­zetése közben ugyancsak el­aludt és nekihajtott az út­test jobb oladlán elhelyezett kőprizmának, majd innen a magaslatról teherautóval együtt lezuhant. Személyi sérülés szerencsére csak eny­hébb történt, az anyagi kár azonban több ezer forint. ellen csőbilinccsel legalább másfél méterenkent rögzít­sék. 3. Lakásban ne tároljanak feleslegesen tüzelőt, különö­sen ne tárolják a kályha, vagy tűzhely közvetlen kö­zelében. 4. Begyújtáshoz ne hasz­náljanak benzinl, petróleu­mot, mert a kicsapódó láng veszélyes és tüzet okozhat. 5. A tűzhely és kályha közelében ne helyezzenek el gyúlékony anyagot, fölötte ne szárítsanak ruhaneműt, mert a tűzhelyre esve tüzet okoz­hat. 6. A tűzhelyből, kályhá­ból kiszedett hamut, salakot csak lelocsolt állapotban szabad a tárolóhelyre vinni. 7. Agyban, íáskamrában, istállóban tilos a dohányzás. Az égő gyufavégek, cigaret­tavégek gondatlan eldobása is tüzet okozhat. 8. A kályhák alá meleg padozat — padló, parkett — esetén védőlemezt kell elhe­lyezni, mert a kihulló parázs így nem okozhat tüzet. 9. Eltávozás előtt a kály­hában. a tűzhelyben a tüzet cl kell oltani. Az elektro­mos berendezéseket (rezsó, ágymclegilő, vasaló stb.) használat közben tilos fel­ügyelet nclkül hagyni, hasz­nálat után pedig ki kell kap­csolni. 19. Végül: gyermeket ne hagyjunk a lakásban fel­ügyelet nélkül. A gyűjtőesz­közöket pedig tartsuk állan­dóan zárt helyen. Közöljük a megye lakos­ságával, hogy a lakóházak felülvizsgálását ez évben is megtartjuk az önkéntes tűz­oltóság bevonásával. Csongrád megyei' tűzrendészeti osztály parancsnokság ÜVEGCSISZOLÁS Az Üveges Ktsz Marx téri műhelyéből látják el tükörrel, mondhatni, az egész Dél-Alföldet, ugyanis legközelebb Baján meg Békéscsabán miílcödik csak iivegcsi­szojó. Havonta 500 hulöszobabútorho; való tükröt, ugyanannyi konyhabútorhoz szük­séges tolóablakot készítenek a bútorgyá­rak és asztalosüzemek számara a fenyké­(Liebinanu nela (elv.) pen Unható üzemben. 7lr ÜVEGÉRT ren­delésére negyedévenként 1600—1800 fali­tükröt gyártanak, s 12—14 ezer kis tük­röcske is innen vándorol — a trafikok, drogériák és egyéb ihletek pultjain ké­résziül — a nők retiküljébe és a férfiak zsebébe. Ezek a számok kissé talán az embert hiúság tükrei is.

Next

/
Thumbnails
Contents