Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

Csütörtök, 1961. október 19. 2 Hruscsov elvtárs beszéde a párt programtervezetéről (Folytatás az 1. oldalról) Hruscsov háromfokozatú rakétával hasonlította össze az SZKP programjait. Az első fokozat kiszakította az országot a kapitalista világból, a második elvitte a szocializmushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára veretni. — Aki tudni akarja, hogy mi az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annak büszkén mondhatjuk: "Olvassa el pártunk programját*. "Pártunk harmadik programja annak az időszaknak beköszöntét jelzi, amikor a szovjet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézségekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy ügyéért elviselt*. Hruscsov elvtárs kijelentette: amikor a Szovjetunió az első ipari hatalom lesz. amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlödés döntő tényezőjévé válik amikor világszerte még jobban megsokasodnak a béke erői, akkor a mérleg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: "Derűs idó. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt*. Szigorúan tudományos számításokból indulunk ki, mondotta Hruscsov. S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenet A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta: A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja. A Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit mn az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország életszínvonalánál. Az ép1 ilő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egv évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut majd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagi-technikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét, hogy megsemmisíthessünk bármilyen agresszort, ha kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs —, hogy bár a következő két évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat, körülbelül 2 billió rubelt, irányoztunk elő. ez ellentétben az iparosítás időszakával, nem okoz majd nehézségeket és nem kivan áldozatokat. A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előiránvzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és a fogvasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1941) között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme maid 70 százalékkal multa felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1901—1990 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére keü emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára. a mezőgazdasági termelés pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. — -Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magvará/.atul Hruscsov elvtárs —, mintha földtekénken még öt olyan Ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenének. amilyen ma a Szovjetunió*. Húsz év múlva a Szovjetunió maidnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nem szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízieröművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 280 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Aliamok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizede a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vizierő-készletek hasznosítása alapján. Üjabb nagy kohóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már őt kohóipari / bázisa legyen — az Uraiban. Ukrajnában. Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Megszűnnek a falvak és a városok közötti lényeges különbségek Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az &ZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemestermény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot: az elkövetkező húsz év alatt olyan életszinvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tókésországhan. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkésország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg I-Iruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 19<W»tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nö. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov elvtárs. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók főtömegei számára és még rövidebb munkaidőt. (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy törtnénelrni jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket Jelenleg egy óra alatt a »zovjet kohászati üzemek 7430 tonna acélt adnak az országiak. Ez az acélm-nnyiség elegendő 5000 (eherauló, vagy 1200 lánctalpas traktor, illetve 31 000 szövőgép gyártásához. A Szovjetunió ma egy hónap alatt több acélt termel, mint a cári Oroszország egv év alatt. Nyersvasból az 1913 évi 4.2 millió tannával szemlén 1959-ben mar 43 millió 'onnát, acélból 4.2 millió onnával szemben 59»P millió (onnát termeltek. 1960-ban tovább növekedett a termelés közel 10 százalékkal. 1980-ban viszont már 250 millió tonna acélt termelnek a szovjet vaskohászok. VQSKOUASZQT II^ONTWACÉ' Z ISAES 1980 — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya" lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov — hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda elismerve a programtervezetben a szovjet nép életazinvoAz SZKP feladatai a fejlesztésében és az A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, -nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk*. Ml óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben • • ".' • ' . • *E —i tette ho?zá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem keliő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki* szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz. s magos színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy »a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata*. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. •Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista áilam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba* — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista—leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov elvtárs. "Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után ÍA még hosszú ideig megmarad- Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelnalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb -kihívást* látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —. hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát költik. kommunista viszonyok új ember formálásában mi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elvesztik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam — s akkor majd el is hal amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom 4 s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus* — mondotta Hruscsov elvtárs, majd a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság. majd igy foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgy is megnyirbált demokrácia egyre nagyobbarányú leépítése a kapitalista országokban; ez a mai világ politikai fejlődésének ket ellentétes irányvonala. -Mi mindent megteszünk ma is. • jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a ml demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára*. — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot' — mondotta Hruscsov elvtárs — amelynek során a kommunistg építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobbár közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Telje bolsevik kérlelhet ellenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. »A Szovíetunió néne'nek barátsága igen nagv vívmányunk, óvjuk is, mint a szemünk fényét !« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: "A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében*. Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. "A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása*. A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kéli tenni a felsőbbfokú oktatás minden formáját 1980-ra a tervek szerint a felső(Folytatás a i. oldalon.)