Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

3 Csütörtök, 1961. október 19. i 1 Hruscsov elvtárs beszéde a párt programtervezetéről (Folytaitis a 2. oldalról.) fokú tanintézetek diákjainak száma nyolc­millióra emelkedik. (Számuk jelenleg két­millió SJOOOO.) A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette; A kommunizmus az emberiség haladá­sát jelenti. Az SZKP programjának meg­valósítása melyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980-ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy la­kosra eső ipari és mezőgazdasági terme­lésben. A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra kö­rülbelül eléri majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától füg­getlenül gyakorlatilag bármely ország rá­léphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béke­tábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja kül­politikájának fő célját abban látja, hogy r.emcsak meg kell akadályozni a világhá­borút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társada­lom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött alta­lános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: »A párt feladatul tűzte ki. hogy a leg­közelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, Az SZKP Központi Bizottságának első titkara megalapította, hogy a kommuniz­mus korunk leghatalmasabb erejévé valt A világ 67 országában működik jelen­leg kommunista párt, s e pártok mint­egy negyvenmillió embert tömöritenek, »A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszaba­dító antiimperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fa­siszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus moz­galmak — mindez egységes, világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláás­sa és szétzúzza a kapitalizmust*. Korunkban létrejöttek a forradalmi vi­lágmozgalom kedvezőbb nemzetközi felté­telei — mondotta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a bel­ső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a népi demokra­tikus. a nemzeti felszabadító es a szocia­lista forradalmi feladatok közeledése es összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája oda­vezetett. hogy mindezek a forradal­mak elsősorban egyetlen fő ellenség, »a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagy fontosságú területein már kiví­vott vezető pozíciókat, és megszerez­zék a vezető szerepet a világ tudomá­nyos életének minden fő ágában*. s mind az ipari termelés abszolút meny­nyiségát, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve felülmúlva az Egyesült Államokat«. A Szovjetunió megközelítőleg ugyan­ennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgaz­dasági termékek egy före jutó termelésé­ben és a nemzeti jövedelmet tekintve utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs — csak az első mezsgye. Ennél nem ál­lunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — ha­zánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrendszer minden országá­nak gazdasága is sokkal gyorsabban fejlő­dik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutat­ják, a szocialista világrendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy két­harmadát adja. Hruscsov elvtárs kijelentette: "A kom­munizmus építése országunkban része a szocialista közösség ama alkotótevékeny­ségének, amely a kommunista társada­lom megteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fej­lődése lehetőséget nyit arra, hogy töb­bé-kevésbé egyidőben, ugyanazon tör­ténelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmus­hoz*. az imperializmus, a monopolista bur­zsoázia ellen irányulnak. Magatói értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlettségű kapitalista or­szágokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Á2sia, Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító, antiimperialista for­radalmat, megvalósíthatják a szocializ­musba való átmenetet. "Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi színvo­nalától, a szocializmushoz vezető út­ra léphet*. Hruscsov elvtárs azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolthatatlan fényű világító tornyává vált, amely meg­mutatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocia­lista célokat írt harci lobogójára. "Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek jo­gos ügyéért vívott szent harcában*. A munkásosztály — mondta Hruscsov — forradalmi harcában a jövőben is szem­be találja majd magát olyan különböző opportunista irányzatókkal, amelyek aka­dályozzák erőinek tömörítését és céljai­nak elérését. Amíg létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét kelet­keznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a programtervezet, hogy harcolni kell mind a szociáldemok­ratizrnus és a revizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az imperializmus egyre rafináltabb mód­szerekkel küzd hatalma megtartásáért Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikereinek rend­kívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek sorsa szem­pontjából. Kijelentette, hogy a nemzeti felszaba­dító mozgalom a gyarmati rendszer fel­számolásának befejező szakaszába lépett. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre rafináltabb módszerek­hez folyamodik. . A monopoltőkések a fejletlen országok világában meglevő állásaik fenntartásának és megszilárdításának messzemenő tervét próbálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illemtudóan segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperia­listák viszik el a pálmát. A monopóliumok colja azonban — je­gyezte meg Hruscsov elvtárs — a régi maradt Mint az SZKP KB első titkára kijelen­tette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fia­tal szabad államok belügyeibe, nem szán­dékszik senkire sem raeroszakolni a szo­cializmust. "A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerő­szakolják a kolonializmust, az sem le­het, hogy exportálják az ellenforra­dalmat* •— hangoztatta. Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. Pártunk internacionalista kötelességé­nek tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nem­zeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján haladnak, s a gyarmatrendszer teljes megsemmisíté­séért harcolnak. Hruscsov kijelentette: a part meggyőző­dése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzetközi küzdő­téren működő erők mindenoldalú és mély­reható elemzéséből meríti. »S ez az elem­zés arra a kétségbevonhatatlan következ­tetésre vezet, hogy már a békclábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erővi­szonyok a világon* — állapította meg. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy Mezőgazdasági és nyersanyagszolgál­tató függelékeiknek akarják megtar­tani a fejletlen országokat, ki akar­ják zsákmányolni népeiket. Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését ked­vezően befolyásolta politikai függetlensé­gük kivívása. Ezekben " az országokban meggyorsult a termelés növekedése. A burzsoá és feudális felső körök azon­ban, amelyek a külföldi tökéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartani a fejletlen országokat Az az út, amelyre az imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az orszá­gokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldá­sát, amelyek tudatában a ncpek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a fejlődés nem kapitalista útján kell keres­ni a kiutat. »A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményeseb­ben történhet meg a nemzet összes egész­séges erőinek -egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, ha­nem a nép széles rétegeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytala­nul megoldja az antiimperialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait* — mondotta. a szocializmus külpolitikájának fő elve — a békés együttélés elve, olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek, s mindazok, akik az emberiség igazi béké­jét és felvirágzását akarjak. A Szovjetunió külpolitikájának fő célja Üj programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélye­sen kijelenti: abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nem­zedék éleiében örökre kitörölje a háború­kat a társadalom életéből. A mi elvi, becsületes szocialista politi­kánk — bckepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mel­lett, mert gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirobbantása a népellenes imperia­lista rendszer végét jelentené. Az ebbe ve­tett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az impe­rializmus még erős. Nem lehet kizárni egy űjabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy itt van: gyarapítani erőinket, megterem­teni a leghatásosabb fegyvert, s min­den pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy visszaverjük az agresszorok támadását. Mi nemegyszer kijelentettük és kijelent­jük — folytatta Hruscsov —: készek va­gyunk teljesen lemondani a hadseregről, tengerbe süllyeszteni az atombombákat, és a rakétákat, de természetesen csak a szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett végre­hajtandó általános és teljes leszerelés vi­szonyai közepette. Mindaddig, • amíg az imperialista álla­mok nem szánják rá magukat erre, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel — atom- és hidrogénfegyverrel, s mindenfaj­ta rakétával, hogy a megfelelő színvona­lon tartsuk a haditechnika minden fajtá­ját A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőképességének erő­sítése — a szovjet nép számára a fel­adatok feladata. 'A programtervezetet az egész nép megvitatta Az SZKP programtervezetének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a legszélesebb visszhangra találtak minden ország és minden földrész embermilliói­nak szívében. A tervezet megvitatása, amelynek len­dülete még az SZKP és a szovjet állam történetében is szokatlan, különös erővel mutatta meg a párt és a nép megbontha­tatlan egységét. "Túlzás nélkül mondhatjuk: a programtervezetet az egész nén meg­vitatta és úgy fogadta el, mint uját programját, mint saját ügyét*. A kongresszus teljes megalapozottság­gal jelentheti ki — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs hogy a programtervezetet egy­GFolvtatm « 1 oldalomJ) Négyen a kommunizmus építői közül Zinaida Kucserenko a "Kraszna.ia Zvjezda* kolhoz sertéstenyésztője Kubánybaní "Nézzék csak meg ezt a kis malacot! Fél év alatt 3800 Ilyen malacot neveltünk fel. Kolhozunk több száz tonna elsőrendű kubányi búst szál­lít az országnak. Ezzel járul hozzá, hogy megteremtsük a bőséget*. Ruben Oszipov olajmér­nök: -Hogy gazdag-e a Ku­bány olajban? Gondolják csak meg: A "Csernomor­nyeft* trösztből csupán a mi 3. számú telepünk napi 500 tonna olajat termel. Márpe­dig nálunk sokfelé bányász­nak olajat: a hegy lábán és a síkságon. £s mennyit bá­nyásznak ai egész Szovjet­unióban?* 1111111111X1. ULLLLLLLLLLLLLL Hadzsibacsir Hatkov a "Sztálin* kolhoz juhásza: "Azt tűztem magam elé, hogy minden 100 anyajuhomnak 112 báránya lesz. Ezt elér­tem. összesen 1400 anyajuh van a nyájamban. Nemcsak kolhozom, de egész szülőföl­dem a mezőgazdaság nagy eredményeiről számolhat be a kongresszusnak*. Raisza Varfolomejeva esz­tergályos: "A Belorusz Autó­gyárban a XXII. pártkong­resszusra ígértük a BELAZ­540 típusú 27 tonnás önki­ürítő kocsi kísérleti példá­nyát. El is készítettük. Auto­mata esztergagépemen az autókhoz én készítem a leg­kisebb csavarokat. Ezek nél­kül azonban nem működné­nek a hétéves terv építkezé­sein dolgozó teherautók*. Tíz év alatt a Szovjetunió a világ első ipari hatalma lesz A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált Már ennek a nemzedéknek is megvannak a lehetőségei a világháború elhárítására

Next

/
Thumbnails
Contents