Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

Vasárnap, I%1. szept. 17. 4 Egy év múltán Bakson Beszélgetés az Uj Élet Tsz agtonómusával Tavaly, nyár elején jártam Baltson. A kora tavaszszal alakult szövetkezet aszszonyaiva] beszélgettem az útmenti földeken, s akkor igen nagy volt az elégedetlenség. Rosszul ment a munka, a kezdeti lépéseket tették. Biztatásként azt mondottam nekik: jövőre már bizonyosan jobb lesz. Csak legyintettek szavaimra. Nem bizlak a jövőben. Miként fordult a helyzet? korica, ezer négyszögöl cukorrépa, ugyanannyi mák és fél hold paprika. Ezeket kézzel kellett megművelni, kapálni, gondozni, leszedni, s a munka végrehajtásáért feleltek a csapatvezetők. Mindenki munkában Megjavult az élet a szövetkezetben. Május l-ig elértük azt, ho® ha valaki nem jött dolgozni, akkor a munkacsapat kollektívája kizárta maga közül. Mentek emeljük az ideihez képest a aztán a brigádvezetőhöz pa- munkaegység-jövedelmet. sítjuk. Tovább növeljük a munkaigényes növények területét, fúrtunk egy új kutat, bevezetjük a gazdaságban a kertészetet, már kora tavasszal primőrárukkal futunk a piacra. Háromszázholdas öntözőtelepet létesítünk, ennek öt-kilométeres csatornát, e®k:lométeres i íj tudományos módszer a leromlott szikes gyepek javítására Na®üzemi állattenyészté] sünk iraniosabb fejlődése parancsolóan követeli meg, timéter mélységű altalajlazf- iménti módszerrel feljavított tást végeznek. A gép külön- szikes területeken, legesen kiképzett csoroszlyái E na® jelentőségű új tuho® a leromlott, csakncm nemcsak meghasogatják az dományos módszer tömeges a®agos vízzáró altalajt, ha- alkalmazását gátolja jelenleg terméketlen szikes gyepeinket is megjavítsuk. Okszerű csőhálózatot biztosítunk, fej-: agrotechnikai eljárásokkal kilesztjük tovább állattenyész- I váló szénatermő területekké, tésünket is. Elhatároztuk, ho® január 1-től havonta 20 forintos előleget osztunk és majdnem a duplájára Az elmúlt napokban ismét felkerestem a baksi Uj Elet Termelőszövetkezetet. Azóta sem jártam erre s az erdőszélen találkoztam össze Bátki Györ® agronómussal, aki tavaly még az al®öi Uj Élet Tsz-ben dolgozott. Múlt év novemberében helyezték ide azzal a feladatta), hogy szakmai tapasztalatalt, szervezőkészségét itt hasznosítsa, segítsen az új közös gazdaságnak előrelépni. Sokáig 4ér>t beszélgettünk és kiderült: azóta na® változások történtek a szövetkezetben. Az agronomus szerényen említette, miként fordították meg a korábbi rossz helyzetet, érték el eredményeiket. — Megmondom őszintén, bizalmatlanul fogadtak — beszélte el. Igaz, erre minden okuk megvolt, s amikor én elképzelésemről beszéltem. azt felelték: ilyet már más is mondott Akkor azt válaszoltam: a jólét alapja a munka. Annyit tudunk levenni az asztalról, amennyit teszünk rá. Aztán előálltam a tervekkel, amit a vezetőséggel megbeszéltünk. Növelni kell a munkaigényes növények területének számát, mert az jól jövedelmez. Elhatároztuk, hogy 250 hold cukorborsót, száz hold cukorrépát, ugyanannyi mákot, és 40 hold fűszerpaprikát termelünk. Mivel korábban alig dolgoztak a szövetkezetben — még a kukorica jó része is kapálatlan maradt —, azt mondták a járási tanácsnál is: merem-e -reszkírozni' az említettek megvalósítását. Vállaltam a felelősséget. Meg a tél folyamán vettünk két Zetort, végeztünk szállításokat, ebből jövedelmünk lett és már januárban megkezdtük a havi 10 forintos előlegosztást. Kezdetben a gazdák trá®'át hordtak, melegá©'akat készítettek, s aki dolgozott, az pénzt is kapott. Havonta brigádmegbeszélést tarfottunk, szétosztottuk a területet és e®éni munkavállalásra szerződést kötöttünk. Természetesen önkéntes alapon, kl mit vállal. Volt olyan család, aki azt mondta: öt hold kukorica, e® hold mák, két hold cukorrépa. fél hold fűszerpaprika megművelését elvégzi. A maradék területet, elosztottuk a csapatokra, s azon belül e©-énekre. I® minden tagra jutott másfél hold kunaszra, s kérték, adjon munkát Természetesen az előleget pontosan fizettük. A borsóért mér pénzt, kaptunk, s ezzel biztosítottuk az anyagi folyamatosságot. A szövetkezetben 410 tag van, ebből minte® száz nyugdíjas, öreg, s a háromszáz gazda — asszony, férfi —, mindenki becsületesen, szorgalmasan munkában volt. I® torsok füvet adó legelökké kell változtatnunk azokat. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajjavítási osztályának kutatói, dr, Prettenhoffer Imre vezetésével, most a régi hagyományos szikjaJó volt hallgatni az óriási változást, a nagyszerű terveket. Már késő estére járt. azokkal az asszonyokkal, j vltasi eljárások mellett akikkel tavaly találkoztam, I már nem beszélhettem. De ! talán kellemetlen lett volna 1 részükre, ha számon kérem j tőlük a tavalyi bizalmatlan- ! ságot. Most bizonyára ők is 1 azt mondták volna, mint j Bátki Györ®: megtaláljuk j boldogulásunkat az Uj Élet- ' ben. | Markovits Tibor teljesen új, hatásosabb módszert kísérleteztek ki a szikes gyepek feljavítására. A módszer lényege az, ho©7 e® háromkéses altalajlazitó munkagéppel — melyet szintén az intézetben konstruáltak — 70—80 cennem kissé meg is emelik azt, levegőt juttatnak a talajba. A lazítás után lehetővé válik, hogy a lehulló csapadék az összezúzott vízzáró rétegen keresztül a talaj alsó rétegeibe is behatoljon s mélyebbre mossa be a fűfélékre káros ásványi sókat. Az altalajlazítást követően szántást végeznek. A szántást ho6y a kiadás rövid idő alatt tárcsákkal dixtillerrel mun- sokszorosan térül vissza, kálják el s az igy nyert por- Csakhamar a javított terülehanyós, morzsalékos földet teken elért jóminőségű rétifűmaggal vetik be. A töké- saéna száz mázsáival mérletes talajelőkészítés nyo- hetnénk a vállalkozás eredmán lehetővé válik a száz- menyét. E munkában főként százalékos kelés. S a teljes az érdekelt tsz-eknek, állami beállottság után kifogástalan gazdaságoknak és gépállomáfűtermésre számíthatunk az soknak kell összefogniok. az, hogy nincsenek altalaj Uzítóink. Bár — értesülésünk szerint — van már ígéret a Prettenhoffer-féle altalajlazitó null-szériájának ®ártására. Addig is azonban szükség volna arra, hogy néhány ilyen altalajlazító gépet a gépállomások műhelyeiben házilag készítsenek el. Bizonyosak lehetünk benne, — És aztán ho®an ment a betakarítás, gazdagodtak-e tovább? — Részletekről nem érdemes beszélni. Mindez nem ment könnyen, a szövetkezetben dolgozó kommunisták, a vezetőség segített és talán néhány adatban foglalnám össze eredményeinket. Mikor idekerültem, volt 17 SEGÍT A GÉP I TAKARMÁNYBETAKARÍTÁSBAN Munkában a Deszki Gépállomás kombájnjai, aratógépei, traktorai Az őszi munka dandárjában a legelső helyet foglalja el a szántás-vetés és a takarmánybetakarítás. A tehén, 50 anyakoca. 50 ma- Deszki Gépállomás traktorai lac, s 300 juh. Most van 150 szarvasmarhánk, 1100 serté- , „.. , • . ... földet, hogy mihamarabb uj sünk, 800 juhunk es ketezer mag beU Vffyanakí a tiszántúli körzetben végzik a vetőszántást, forgatják a baromfink. Húsz épületet lé- j kor tesitettünk az esztendő során, és bizony ezeket be ls nagyban segítkeznek ! a termelőszövetkezeteknek. hogy a gépekkel megköny, „ .„,. . . , nyítsék a takarmánybetakakell tölteni. A szazvagonos ; ^ ^ wbpn /ür£uií M% gabonaraktárunk tele van, habár osztottunk m unkae® ségenként 3 kiló búzát, két kilogram árpát. Háromezer má- I zsa árpa, zab abraktakarmányunk biztosított, né®ezer j mázsa lucernánk és szénánk van kazalban. Számítunk hatezer mázsa kukoricára, ennek kétharmadának még nincs helye. Eddig már 23 forint értékű munkae®séget kaptak a gazdák előlegként, s a tervezett 36 forint előreláthatóan meg is lesz. Most az őszi betakarítás folyik, megkezdtük a cukorrépa ásását, szállítását, az őszi takarmány, az árpa vetését, 1900 holdon a talaj elő van készítve, szervestrágyázva; minden munkát géppel végzünk. A további tervek — A jövő évi tervekről tudna mondani valamit? — Még na®obb fába vágjuk fejszénket és megválóDughagymaszedés géppel teljesen hogy például a deszki Koselőlegként suth Termelőszövetkezetben a maglucernát — amit 200 ' holdon termesztettek — j rendrearatógéppel vágták le. Ezután a kombájn elcsépeli a maglucernát. Az úgynevezett -csigákban" lévő magot vontatókkal szállítják a tisztitógéphez. Itt a dörzsdobos cséplőgépbe kosarakkal ömlesztik a -csigát", és aztán zsákokba kerül a mag. Ezzel a művelettel jelentősen megkönnyítették a szövetkezet dolgozóinak munkáját és természetesen gyorsabban is haladnak a takarmánybetakarítással. Az öszszes lucernát nem bírják géppel betakarítani, ezért még egy kis részét kézzel vágják, majd szekerekkel hordják a kévéket és csépelik ki a magot: ebben az esetben a szalmát használják fel közvetlen takarmánynak. Természetesen más munkaterületen is segít a gép. A szőregi Rákóczi Termelőszövetkezetben a napraforgót csépelik — az olajos magért dús fehérjetartalmú -pogácsát" kapnak —, a tiszaszigeti Leninben pedig silóznak. Itt olyan kukoricát is -aratnak", amely kissé visszamaradt, s így nem érdemes megvárni, hogy a csövek beérjenek. Molnár Lajos, a deszki gépállomás kombájn vezetője üríti a tartályt: ömlik a rcsigaa vontatókocsiba A makói ha®matermelői Az új gép — melyet a makörzetben már évek óta kői kísérleti gépműhelyben ralí^Pi^wíLx^^I^* készítettek el, a talaj felszínére hozza a dughagymát, Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói, elsősorban Brúder János által szerkesztett hagymaművelő gépsort. Ezekkel a rendkívül ötletes, egymáshoz kapcsolható gépekkel a ha®matermesztésezutón össze®űjti, kirostálja a termést. Naponta egy holdnyi területről takarítja be a termést. Segítségével öszi munkacsúcsok nek. a felszedést és az ösz- idején rengeteg kézi munkaszegyűjtést kivéve, csaknem erő takarítható meg. Épp valamennyi mozzanata elvé- ezért szükség lenne arra, gezhető. ho® Illetékes műszaki hatóMost ismét szaporodott ságok eggyel a hngymamúvelő gép- mihamarabb felfigyeljenek család. Brúder János és tár- erre az elmés találmányra s sai újabb kisgépet konstruál- lehetővé tennék, ho® a tak, mellyel megoldották hagymatermelő gazdaságok, a rendkívül nehéz, hosz- termelőszövetkezetek is hozszantartó kézi munkát zájuthasganak s me®ásároligénylő dughagymaszedés hassak a Bruder-féle ha®gcpcsítesét. mafelszedó gépet. Szirovicza Mihály, a deszki Kossuth Tsz tagja könnyűszerrel ömleszli a kombájnaratta lucernát a tisztítógép dobjába A régi módszerrel is csépelik a lucernát, de a nehezebb munka már jóval kevesebb a szövetkezetben (Somogylná felv.) Látványos munka a silókukorica betakarítása. A silókombájn mellett halad a traktor és menet közben ömWr. az összevágott takarmány a vontatókocsikba