Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

5 Vasárnap. 1961. szept. 17. f ^í/oineo fa Qúíia Shakespeare-íragédiával nyitotta évadiáí a Szegedi Nemzett Színház Több évszázados, mégis friss nek parazsát, hogy a békült rü figura olyan légkört tó­művel nyitotta petiteken es-iver0nai ellenségeskedökkel remtő tudott lenni a cselek­te uj évadját a Szegedi j felélesztve, egy igazabbnak mény indításában, amilyennek Nemzeti Színház. A veronai'tűnő társadalom előtt vilá- funkciójánál fogva szánhatta szerelmes gyerekek, Romeo j gítsa meg az utat. az író művében. A fiatalok es Juha közismert, mégis A Szegedi Nemzeti Szin- közül Benvolio határozott ujbol és újból átélt tragé-iház e nagy hagyományú és vonásokkal felrajzolt alak­diajál nézte végig a színház i elmélyült felkészülést igény- ját Vár ady Szabolcs ala­közönsége. Több mint száz | lö tragédiát bátor és meg- kításábqn, Hegedűs Lász. éve, 1844-ben játszotta elő-1 lepöen sikeres előadásban ló karikaturisztikus Sámson­ször Shakespeare e halhatat- vitte színre. A bátorságot ját és Jászai László erős lan müvét a pesti Nemzeti j mindenekelőtt arra értjük, feszítet.tségü Tybaltjút dicsér­Szinház és a napjainkban' hogy többségében nem any- hetjük. Az ifjú Páris grófot, csaknem négyszáz éves da- i nyira rutinos, vagy mond- ha kissé talán bizonytala­rab azóta számtalanszor l hatjuk érettebb színpadi fel- nabbul is, de rokonszenves szerepelt már fővárosi és vi-! készültséggel rendelkező mű- hűséggel formálta meg U j­déki színpadokon. A törté- vészekre bízta Shakespeare réti László, net szálai, a mese változata alakjainak megelevenítését, A dráinai cselckménysiö­még régebbi korokba, ezred- hanem fiatal, többnyire pá- vés szempontjából igen je­évekre is nyúlik vissza, hi- lyájuk elején álló színészek- lentős Júlia dajkájának sze­szen — mint az irodalom- re. Mindenekelőtt a címsze- repe, amelyben Shakespeare történet számontartja — már replőkre, a főiskolát most nyers természetességü, ere­az ókor nagy írójánál Xe- végzett, de már nem isme- deti ízű, derűs népi figurát nophonnál is megtalálható, retlen Pap Évára és Mécs rajzolt meg, s a szegedi Országokon, korokon vándo- Károlyra gondolunk. Talán színpadon ennek megfelelő rolt tovább a téma számos nélkülöznünk kellett néhol átgondoltan felépített já­szerzön át Boccaccio egy ké- játékukban azt a kiforrott- tékkal állította elénk Mik­sái követőjéhez, Bandellóhoz ságot, elmélyültebb szerep- l ó s Klára. Hasonlóképpen majd a francia irodalomba, felfogást, amelyet a klasszi- fontos funkciójú a bölcs ahonnan Brook verses angol kusokhoz szokott színészek Lőrinc barát is, akit széphistóriájúba került, hogy játéka nyújt, de bőségesen Kiss Ferenc meleg emberi innen megihlesse az író- kárpótolta a közönséget if- színekkel felruházva, inkább lángelme. Shakespeare fan- júságulcnak. fiatalos rajongd- a derűsebb oldalairol fogott: tázláját is. S megszületik a suknak illúziótkeltő, való- me0- Karakterisztikus, katá­dráma, amely az emberi ér- sággal ösztönösen áradó bá- fozott ábrázolást kaptunk zések egyik legnagyobbiké- ja, megragadó hangulatié- K « t ay Endrétől a Capu­nak a szerelemnek tüzével remtő ereje. Különösen vo- let-csalad fejekent, feleseget r múlt ezredéveiből a jövő natkozik ez Pap Évára, aki- Vedig Radnóthy Eva tar­nál finom észrevétlenséggel tamásán formálta meg. Az zajlott le szemünk előtt a oreg Montaguet Karolyi csitriből tragikus hősnővé 'slvan méltóságteljes mu­érésnek folyamata. A drá- végzete hitelesítetté. Verona mai fordulópontot is jelentő kercegekent - s mintegy Tybalt halálától mutatkozott narrátorként is — Pago­szembetűnően a nVt Nándor szép szöveg MÁSFÉLMXLLIÓS KÖLTSÉGGEL... évszázadaiba, s ki tudja, ta Ián évezredeibe is világít. Shakespeare e tragédiájá­ban a gátat nem ismerő, iz­zón lángoló, már-már tébo­lyult szerelem hömpölygé­sét és Urai hullámzását vit- fz meQ te színpadra. Végzetes téve­dés lenne azonban, ha Ro­meo és Júlia drámai törté­netében pusztán két szerel­mes fiatal tragikus végű kapcsolatát látnánk, s a mű­vet csupán szerelmi törté­netnek tekintenénk. Kétségte­klasszikus dráma eszközeivel, mondasaval állított keretet Megnyercen szerepének leg- ° felekmenyhez, jellemzőbb vonásait mutat- A sikeres és egeszeben yeve ta fel Mécs Károly is de megkapó eloaacs a nepes nála - talán az indítás kis- ^replogarda egybeforrott­sé fakóbb volta miatt - ke- « színház u, forende­vésbé mutatkozott meg az a fjének Szendro József­fejlődét, átalakulás, amely- nek rendezek tudatosságai a • - ---- . , ' , Sliakespeare-tragedia. szclle­len, hogy a tragédia egyben \Vfl a szerelemre könnyen m rníódi m0ndanivaló­az igaz szerelem felmagasz- lobbanó siheder ferftva ke- já helyezkedését nagy­tosulása is. de semmiképpen f!nyedik tragikus erőteljes Uértékben dicséri. Azt pe­sem szakíthatjuk el a mű vahk- Mindketten meg- dj , Q2 elöadás ü egészének koncepciójától. E ™ ™9V és szép feladatnak - lehetctt alapvetően műben ugyanis — és éppen lettek eleget, értékes követ segitette eUi Makai Péter ebben rejlik az angol drá- rakták le muveszx palyakez- ö(lete$ díszletmegoldása, maköltő igazi nagysága — désuknek- ^ amely az egykori Shakes­sokkal erőteljesebben, mint A nepes szereplőgárda peare.i színpad egyszerüsé­bárhol is elődjeinél, széles mas< fontos posztjain is ta- géből kiindulva szerencsé­körképet fest arról a társa- fikáztunk fiatal színeszek- scn aikaimazta a modern dalomról, amelynek talaján keí> aktk kozul Király színpadtechnika lehetőségeit, efféle halálvirágok terem- Levente sokszínű jatekat A tragédia számos filozó­hetnek A városállamokra keU említenünk első helyen. fiai és Hrai szépsége Mi­töredezett. Itália egy kis da- A lényeget talalta meg Mer- Szöly Dezső szellemes for­rabján, Veronában, miköz- cutiónalc, e mindig derűs, díiásában tette különösen ben az arisztokrácia hatal- melegszívű és nagylelkű fiu- élvezetessé a darab egy-egy mát mindinkább lerántó naki akinek e vowísai ro- jelenetét, bár néhol nem pénzoligarchák és patrlciu- konszenvesen álltak elenk ártana, ha a rendezés és a sok uralma születik meg alakításában. Bar epizód-sze- színészek még inkább töre­családi ellentétek, gyülölkö- reP " Capulet ház egyik kednének a szó művészetére dések. vérremenő viszályko- szolgájának, Gergelynek fi- is, amely olyannyira szerves dások élnek. Ezek az ember- aurája, mégis már itt, külön és elengedhetetlen velejáró­felen soks-or már az erede- tóll megemlítenünk mert ja Shakespeare drámai al­liikci sem ismerő gyülölkö- Mentes József megformáld- kotásainak. dó hagyományok mérgezik sában e valójában clown-sze- Lőkös Zoltán egy tisziulőnak induló kor levegőjét, s kegyetlen mar­inkba szorítják a belőlük kitörni akaró és ér­—Imeik, nemesebb indu­lataik szavára hallgató fia­talokat. Így esik áldozatává ezeknek az embertelen vi­szálykodásoknak a két ra­jongó veronai szerelmes Romeo és Júlia. Tragédiájuk komor szekere Shakespcare­nél látszólag talán a vélet­lenek sorozatún gördül elő­re, de a hajtóerő mégis ezekben az oktalan harcok­ban, az emberi érzésekből való kivetkőzéshen, a fékte­len gyűlölködésben rejlik. A szerelem áll a közép­pontjában az angol rene­szánsz e megkapó tragédiá­jának, de Shakespeare, való­jában az esztelen gyűlölség­gel, a magába zárkózó gő­gösséggel szemben írt társa­dalmi jelentőségű művet. Ez ami felemelő, sőt a legfel­emelőbb ebben az alkotás­ban. Bármennyire is furcsán hangzik, — tragédiáról lévén szó —, végeredményben mű­re optimista szellemet sugá­roz. Igaz ugyan, hogy a mindjobban sűrűsödő tragé­dia fojtogató kegyetlenségé­ben az ostoba ellentétek össze­csapásában cl kellett buknia az ifjú szerelmeseknek, de szerelmük tragikus vége egyben a tragédiát előidéző okok áttörhetett ennek látszó sötét kapuját is megnyitot­ta. Az epilógusban az író szinte felkapja a háromna­pos lángolás után tragiku­san kihunyt szerelem tüzé­Megnyílt a budapesti bélyeg-világkiállítás A Nemzetközi Bélyeg Szö- zóség elnöke üdvözölte, majd 1 vetségnek, a FlP-nek a véd- Kossá István közlekedés- és nöksége alatt a Magyar Bé- postaügyi miniszter mon­lyeggyűjtők Országos Szö- dott ünnepi beszédet. s a vétségé szeptember 23—ok- forradalmi munkás-paraszt j tóber 3 között tartja a Bu- kormány nevében köszön­dapest, 1961. elnevezéssel az tötte a kiállítás hazai és (Somogyiné íelv.) Mintegy másfélinillő forintos költséggel modernizálják a Szegedi Falemezgyár gőzölő üzemét. Eddig a megpuhult, áztatott rönköket forró vízből szedték ki a mun­kások, s vitték a hámozógépekhez. Most a rég igőzölőniedcncckct átalakítják. Feró­mét megmagasítják és melléjük egy szivattyúházat építenek. A szivattyú segítségével víztelenítik majd a medencéket, s ezzel megkönnyítik a dolgozók munkáját. Az átala­kítási munkák határideje október 30. Gyorsítani kellene a tempót, hogy a tervezett határidőre befejezzék a munkát. A múlt hét közepén ugyanis még csak a szivattyúház fenekét betonozták. Képünk az építkezésről készült. Drágulás Ausztriában <7 Bécsben közzétett hivata­los adatok szerint Ausztriá­ban az elmúlt évhez viszo­nyítva több mint öt száza­lékkal emelkedtek az árak. Az idén februárban jelen­tették be, hogy a villamos viteldíjak 2,20 schillingről 3 schillingre emelkednek. Emelkedett a vasúti jegyek, az autóbuszközlekedés, a kenyér, a péksütemény, a liszt, a cigaretta, a tisztál­kodási cikkek, az edények és az elektromos háztartási gépek ára is. A vendéglőkben jelentősen emelték a menü-árakat. A bútorok 3—3 százalékkal drágultak és drágábbak let­tek a mozijegyek is. (MTI) idei nemzetközi bélyegkiál­lítást. A világ minden tájá­ról minte© 40 országból küldték el legszebb, leggon­dosabban válogatott ©újte­ményüket a filatelisták. A hatalmas anyagot, 230 ha­zai és 650 külföldi bélyegeit csaknem 3000 táblán négy helyen állítják ki: a Szép­művészeti Múzeumban, a Műcsarnokban, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában és a Műjégpálya klubjában. A világ bélyeggyűjtőinek és gyűjteményeinek na©­szabású budapesti találkozó­ját szombaton délelőtt ün­nepélyesen nyitották meg. A megnyitón részt vett dr. Münnich Ferenc állammi­niszter, Kossá István közle­kedési és poslaiigyi minisz­ter, a MABF.OSZ vezetői, s számos hazai és külföldi gyűjtő. A vendégeket Kövesi Béla postavezérigazgató, a rende­külföldi résztvevőit, a ven­dégeket. (MTI) Több mint egymillió látogató Brnóban Pénteken délelőtt lépte át a brnoi nemzetközi vásár kapuját az egymilliomodik látogató. Különböző orszá­gokból, köztük Magyaror­szágról eddig mintegy 18 000 vendég érkezett. Az ország különböző részéből naponta mintegy kilencszáz autóbusz, és számos különvonat szál­lítja az érdeklődőket Brnoba. Háromszáz folyóirat várja a Somogyi-könyvtár olvasóit A kényszerűen meghosz- érdeklődést képes kielégíte­szabbodott nyári szünet ni. után, frissen festett falakkal, ragyogó tisztán várja láto­gatóit a Somo©i Könyvtár ismét megnyílt olvasóterme. — Könyvtárunkban közel háromszáz periodikus kiad­ványt, folyóiratot, heti- és napilapot, valamint más idő­szaki szemlét talál az érdek­lődő — mondja dr. Péter I.ászló tudományos főmunka­társ. — A hazai folyóiratok, lapok közül 151 jár, a szov­— Megtalálhatók könyv­tárunkban a szomszédos ba­ráti országok magyar nyel­vű időszaki kiadványai is. elsősorban a társadalomtu­dományi és irodalmi folyó­iratok, mint a csehszlovákiai Irodalmi Szemle, romániai Igaz Szó, Korunk, Utunk va© képes hetilapok, mini a pozsonyi Hét, a marosvá­jet és népi demokratikus sárhelyi Uj Elet, de sok más időszaki kiadványok közül 96 jön rendszeresen, s a tő­kés országokból is 35. Lé­nyegében ugyanennyit ren­deltünk meg a következő év­re is. Minden jelentősebb ha­zai folyóirat és lap megta­lálható nálunk, beleértve olyan szaklapokat is. mint kus Köztársaságból is. Rend­például Élelmezési Ipar, Kis- szeresen jönnek a kommu­állattenyésztés, Méhészet nlsta pártok lapjai stb. A külföldiek közül em­technikai jellegű lap is, mint pl. a kedvelt Tudo­mány és Technika, amely szintén Pozsonyban jelenik meg. Sok képeslap, szaklap érkezik a Német Demokrati­lítésre méltók a szovjet ki­adványok, melyeket az olva­sóteremben külön állványon gyűjtünk. A több mint negy­ven szovjet folyóiratot nem sorolhatom föl, de mondha­tom, hogy a gazdag válasz­ték majdnem mindenféle Nem érnek rá? Ne keltsünk han­gulatot a kereskede­lem ellen — szokták mondani a kereske­delmi vállalatok ve­zetői, ha az újság­író tollhegyre tűz valami rendellenes­séget. S rendszerint így érvelnek a bí­rálat ellen: a vevők többsége ideges, sze­szélyes. Gondolom, e né­hány sor után engem is az ideges és sze­szélyes emberek kö­zé sorolnak majd. Nem is tiltakozom, e sorok is tanúsítják, nem vagyok valami türelmes ember* No de az vesse rám az első követ, aki kiáll­ta volna szó nélkül a Széchenyi téri 40-es számú húsáru­da egyik eladójának megrendíthetetlen türelmét. A sors úgy hozott össze vele, hogy kö­römpörköltre éhez­tünk, s ebből a bolt­ból szereztem be disznóköröm-szükség­létünkét. Nemcsak én, mások is, akik tanúi voltak beszél­getésünk hiteles tör­ténetének. Azt kér­tem, a hentesbárd­dal csapkodja meg kicsit a csülköket, hogy ne kelljen oda­haza még a télen pincében felejtett rozsdás baltával el­végezni ezt a műve­letet. A rendithetet­len türelmű kiszol­gáló így válaszolt: "Mi ilyesmire nem érünk rá". Megvár­tam, míg jóformán kiürült a bolt, aztán ismét kértem, segít­sen rajtam, helye­sebben a megvásá­rolt csülkökön. Mi­után határozottan nemmel felelt, for­dítottam a szón: "Kérem szépen, a maszek világban a vevő kívánságára vagdalva adták a csülköt, kellett kérni", volt — Sőt nem is ezt külön — Az akkor felelte most mi ilyesmire nem érünk rá. Jó lenne, ha a ke­reskedelmi osztály dolgozói, a vállalat vezetői megmagya­ráznák az itt dolgo­zó eladóknak is. hogy a szocialista kereskedelemmel nem összeegyeztethe­tők az ilyen dolgok. Mert az ilyen maga­tartástól. az ilyen disznócítílöktől a birkatürelmű embe­rek is idegessé vál­nak. N. P. is, a Pravda, az Humanité, a Daily Worker, a Volksstimme, s több más napilap is. — Tapasztalatunk szerint olvasóközönségünk nem eléggé ismeri azokat a le­hetőségeket, amelyeket olva­sótermünk. folyóiratállomá­nyunk teremt. Szeretnénk, ha folyóirataink az eddigi­nél jobban ki lennének hasz­nálva. többen keresnék és olvasnák őket. Könyvtárunk arra is kész. hogy újabb fo­lyóiratokat is megrendeljen, ha erre alapos és tartós igény mutatkozik. A nomádok közölt ismeretlen a szívbaj Izraeli orvosok egy cso­portja utóbbi időben kuta­tásokat végzett a Negev si­vatagban éíö beduin törzsek között. Megállapították, hogy a nomadizáló beduinoknál a szív és a vérkeringés meg­betegedései jóformán isme­retlenek. Véleményük szerint ez a nomádok tökéletes lel­ki egyensúlyával és sajátos étrendjével magyarázhatá

Next

/
Thumbnails
Contents