Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

Vasárnap, IMI. szeptember .7. 2 VaSQMűfMg két szovjet kormányhatározat háttere és visszhangja A Nyugatnak rosszkor jött a belgrádi értekezlet Brazíliai pillanatnyi helyzetkép KényszcrA, de szükséges intezkedesek — e szavakkal lehet összefoglalni a szovjet közvélemény, s általában a targyilagnean gondolkodok álláspontját a Szovjetunió kormanyanak szerdai és csütörtöki bejelentésével kapcsolatban. Az ugyanis, nagy Wafttr BtlmeM Ms ?#*•«• az KBI ftfYW«s szarralnak Waltér irtbrícbt. az NS21KT1 Központi Biaotwsagarwrk első titkára, az állam tanacs elnöke, nyílt tevétben mondott köszönetet az NDK fegyveres szerveinek a párt es a kormány nevében az augusztus 13-i biztosító intézkedések eredményes végrehajts saert Meghalt William Fosler elvtárs William Z. Foster. az Egye- riáért és a szocializmusért sült Államok / Kommunista folytatott küzdelem lángoló Partjának tiszteletbeli elnöke harcosa, szeptember elsején, I szeptember elsején egy életének 81. evében egy Moszkva körnvéki szanató- Moszkva környéki szanatóriumban elhunyt. William riumban elhunyt. Z. Fosler elvtárs hosszú évek Foster elvtárs egész életét óta általános érelmeazede*- a munkásosztály ügyenek ben szenvedett. Az elmúlt szentelte, odaadóan harcolt években a beteg egészség- az. amerikai nép fényes jöögyi állapotát súlyos komp- vőjééft, rendkívüli része volt hkaciok — szivizom-intark- hazaja szervezett. munkásmint következnek egymás sekben is a konferencia haután a Nyugat tények elé tarozatai fóbb vonalaikban állító lépései, alakult ki az azonosak, vagy legalábbis egyszerű szovjet ember kő- nagyon hasonlóak lesznek rul belül így summázott ve- ma)(j a szocialista országok lemenve: szép a türelem, de állaspontjaihoz. Elmondhat-, „^ - „„„„«, nem feleakeztk-e meg kor- ju,k tehát, ho«.v a belgrádi j Egyesült Államok tus, agytrombori* befolyásol- mozgalma, s különösen kommanyunk a homvedelemrol? konferencia aligha jöhetett I ' . , ták. Fosler egészségi álla- munista mozgalma fejleazteS7-°vjet KO^tan-vnem ^Itm a Nyugat szempont- Ufahb katonai tervei poia életének utolsó henap- .sete-n j.iáiban sú'yeara fordult w Következőt eaon harcolt a .„ . tasagáért: jelentősen hozzakeateben beállt a nalal. járult az Amerikai K«mmu...... í * „ nista Pártban a pevizionizkorok, nukleaíts fegyvere- Az SZKP Központi Bízott- mus a rfogmatizmus e® a ken dolgosé tudósok, kong- saga Foster elvtárs elhunyta „.^arianizmus cjlen, a part resszusi tagok követelik, álkalmaból taviramt küldött sorainak egyséeéért es töIrormxn. -rco.cn ** 1 mörsegéert folvtatott hai ekormany , surgoeen mum,ta Partja Országos Bi- hoa (,lvtflrs ál'.hazottsagahoz. tatosan harcolt a Szovjetunió Az SZKP Központi Rizott- M az Ekvesa!t illantok sága — hangzik a tavmat — peinek barátságáért, az e«reparti® után újabb. Nyugatut elítélő határozatokra lehet számítani. Ez pedig az ENSZ-közgyülés új ülésszaka előtt súlyos negatívumként hat a Nyugat következőkben politikai akcióinak a Száriét unió honvédelmi feledkezett meg elemi köte- j^bói kedve*Atlenebb idóminiszténuma egyelőre nem tezettsegeiról, mert tisztában p<>níhow. a lumízi panasszal helyez, lartaleksorba azokat van azzal, hogv további tu- kapcsolatos, vesztett -ENS7a katonákat, akiknek szotgá- eelmet Nyugaton a gyengelati ideje 1961-ben tar íc. s jelének minősítenek, hogy a Szovjetunió folytatni Berlin övezethatárán kivanja a nukleáris fegyver, elcsitultak a .szenvedélyes és k,serieteket ezupan régóta izgatott nyugati próbálkozáesedekcs kel ellenlépés, ^ hogv továbbra is »mozamelr azonban semmikep- ^ban® tartsak a város nyuri!?JTnüu^ríK uL"? uV!" Mki Liibke, nyu- kilátásaim, ocicm dik'.-ilta kötelezett se- aatnémet köztársasóoi oiní.t gézen S sem .Ü1„V.,, CSis ^en megköt « *** hogy ezek az intézkedések és 31-én befejezett látogató- m» volt Quadros brazil közenyhi'.K a nemzetközi lég- sa sorún igyekezett a nyu- társasági elnök lemondásár -észültségét, de (elmerül gat-be." m lakoeság erdekvé- nak pontos oka. Semmi t>«a .verrtes: mit. lehet tenni delmez tének szerepeben tószinüsege sínes annak a ízovjet részről, ha a -New tetszelegni, s egy sor •otori- volt elnök környezetében elJors Times-ctmu amerika, porter — nyilván nem vélrt- terjedt feltevésnek. hogy 1. » 1 , k„ ho"? '--nül - akkor készített róla Quadros nem gondolta át •i..Hs.hubon az Egycsu.t piveteleket, amikor az öve- eléggé kedvű pállanaayn zethaturnal szolgálatot telje- taiban hozott donteset. Tare.zhc mint „„,„„„.„, ""MT S,?V és angol kato- lun a közeljövőben, vagy • regbe, mint amennyit ter- nak kejct szorongatta a nyu. volt elnök majdan xnegjelenó emlékiratából derül ki. At E«yc«üH Allamokhon gzeptemher elseién V»3"ábh fokosodik a háborús I wiviromelégtelenaeg hisaténa. Befolyásos katonai az Államokban kétszer embert hívtak be a hadsemiért távozott a 44 eves. tehát viszonylag fiatal Quadros egyik napról a masikra abból a tisztségből, amelyet a brazil rolasztások törlenrt-rrtek. sót: szeptemberben a gat-berhni lakosság -meg'rébehtvandok szama az eredt- déseert® t,lcg tervezett szam kétsze- s amíg Lübke Nvugatrese lesz. Berlinben -tevékenykedett® A Szovjetunió kormánya Adenauer washingtoni nagvt!»S8 marciusában jelentette követe a kancellár lewítt be. hogy nem folytat atom- adla át az Egvesült Államok véldátlan szavait robbantásokat E bejelentés elnökének Kisz vargott hí- töb&éJZ nvZ? ei elhangzasa után jó nehunv rek szerint Adenauer kérte három rnTe 1 • napig, pontosan fél évig Kenneayt. ne adj<m hitelt R az Egyesült Államok a nuk- azoknak a híreknek, hogy a iearis kísérletek egész sorát nyugatnémet közvélemény hajtotta végre; azután pedig egyre inkább a Német Szö— miközben az angol és az t'etsépi Köztársaság semleamerikai delegátus a kísér- acssége melleit foglal állast. letek betiltásának szükséges. Bonnban cáfolták, hogy a •epéről szónokolt a genfi levél tartalmazza az említet' a-omertekezlet három éve részeket, tnxzoní mindmáig alatt eddig tartott 339 (1) elmaradt a ferél közzételele ülésén — a /ronciák léptek — bizonyára megfontolásból re- . robbantnak 8 o|mu|1 napokban ,, Paolo tartomány kor mányzójaként — ahol alaposan megtisztította a gazdasági eletet a korrupciótol — megszerezte a -vasidegeket*. Így tavozasa inkább összefüggésbe hozható az Egyesült Államok -iiletekesei® részéről elhangzott, feltehetően -életvetzelyes- fenyegetesekkel, ami viszont az Egyesült Államok új, kon mnguk ntombom baií. abból Mt^B kiindulna, hogy őket nem vü!t"zatlanul tartotta magat centratt latin-amerikai -ha köti a Nyugat önként vállalt a hír- e hónapban kc- tároaottabb- lépéssorozata kísérleti tilalma. -A genfi 'P'Í— nyugati tárgyalásokra atomértekezlet amúpv is fcu- kel'ül sor Nyugat-Berlinről, darcra volt ítélve — írta a valószínűleg külügyminisz.naily Express című angol lori síkon. Nem kétséges, lap augusztus 3<M száma, — hogy az ENSZ-közgyülés e miután Kennedy elnöknek hó 19-én kezdődő IS. ülésiuniusbnn nem sikerült rá- szaka jó alkalom lenne erre; beszélnie de Geulle-t, hogy hagyjon fel saját gyártmányú hidrogénbomba előállításával". •bevezetőjének jellemzőjeként tekinthető. Amit a washingtoni kormány kihagyott a számításból, az az. hogy a brazil baloldali erők jelentós fölénybe* vannak a politikai porondon s — mint beiktatása hogy keedje el a nukleáris fegyverkísérleteket. A Washington Pont and Times Herald szermt alig le>het valami kérté® aziránt hogv az Egyesült Államok felújítja a kísérleteket. Mint a lap jelenti. a leoreaány aat terveai. hogy a állomásozó amerikai csapatok létszámát ú jabb 36 ftOO fővel növeli. melv fa'dalommal értesíti az ,Pmef. békp megőrzéséért. EgvaailU Államok Kommu- Rysmos múve örökre a marmrta Partjának Országos Bi- xlMa_l#rifl„w W7rrv, tae,/ottsagat arról, hogv William ha7áhoy tartozik. Z. Foster elvtárs, az Egye- + sült Államok Kommunista Partja Országos Bizottsága- Az SZKP Központi BizottNvueat-Eirróoában nak tiszteletbeli elnöke. az sága otto Kuuszinen-nek, aa nyugai mmopaoa amenkai ^ a „„m^ttózi elnökség tagjának lyzetespkommunista- c.s munkásmoz- vei bizottságot alakitett Wilealom kimaeasló »zemélv\sé- Ham 7. Foster temetésének ge. a békéért, a demnkrs- megszervezésére. (MTI) nz erdekeit kúlüggvuniszte- Goulart alelnök rek ekkor ugyanis New >• bizonyítja — errenyesittt | minden nepnek meg kell érYorkban lesznek. is a helyzetükből adódó le- j tenie — folytatja a nyilatknA nyugati fővárosokban hetősegeket ' iát —. hogv a jelenlegi köizgatottan találgatjuk, mi- Perén vi István ritl menyek között eaak a íven álláspontot foglal el mi Berlin és a német békeszer- • ződés kerdésében a 24 Kötelesség mindent megtenni a béke megbr%éséért A szovjet békebizottság nyilatkozata A nukleáris fegyverkisér- leghatárreottabh inté-akedé- hántani — mutat rá a twk letek fel újítására vonatkozó sekkel lehet megfékezni az latkozat maid felhívassál szovjet kormánvnvíla'kozat- agresszorokat foefiul minctazokhez. akiknen tat kapcsolatban a sroviet U|v vélik, hogv a szoviet kedios a beke. hegy kenebékebizottsag nvilatkoeatet koimam elhatarezsja tellek határozottan kormaadott ki. inti figyelmeztetői nvuktól az altalános es te:Mint a nvilatkozjat megál- lesz azoknak, akik nukleáris les leszerelést az atomfegylapitja, abban a helvaetherv világháborút akarnak kieob- verek eltiltását. (MTI) amikor a szovjet államot <** a töbhi békeszerető országot. T az. egész világot nukleáris ' hábonj kitóréeének veezólve fenyegeti, a üsovjíl kormány kötelessége mindent megtenni, ami sjoikseees. ersaágának biztonságáért és a habom mega kadályenáeáért. A világ közvéleményének, jóakaratú embereknek. A nyugati propaganda természetesen -megfeledkezik- ezekről a tényekről, zo^e* kerdesébtm a 24 el amikor a szovjet kormány nem kótélwtt ország ál- • nyakúba akarja varrni a fe- jam illetve kormánvfőinek " lelősséget a nukleáris kiser- sneptomber elsején megkér.-5 inek felújításáért. Lord dett cs öt napra ter-ezett • Home angol kilH.cymin.szier bolffrádi értekezlete. Azután. ! például nem átallotta kije- h „ehru indiai minnz-! len'eni. hogy a szovjet kor- tcrtlnök n k^elmnUban éle.s srn elítélte a Nyugat állás- • pontiét a nyugat-berlini J 4 rzóf kérdésben, a francia, az an- m gol. az amerikai ' Angolok a nyugatnémot militarizmus ellen A második világháború ki- gvobh szabású mefm^sdulátőreeenek evfordulóiaről ma .sokat. Ma indul el a tuntate Anglia-*zerte a nyugatnemet hétnapos menetelés Coventcsapatok elleni túntetesek es ri-höl Pemhrnke-ha. az Angtiltakoao eyulések Ínyében ^ hadgvakorlatozó nvucmlekez.nek meg, Cardift- , ban, Covengryben es Bír- fiatnöbiet csapatok del-walwi mingham-hen szerveztek na- tabora iranyaha. (MTI) SIKLÓS JÁNOS: mánynyilatkozatban ő maga -az egyszeri! angol emberek bekea ka ratának semmibevevését látja®. ezonban Home vem beszélt, hogy nz angol kormány teljes készenlétben tartotta is tartja kísérleti telepeit a csendes-óceáni Karácsonyi Finnyáskodó „miiTeltséjf vagy tartalmas egyszerűség? em stílus vita volt ez. a beszélgetés. Csupán alkalompS a „pu." 1 szerű politizálgatas. néhányad magunkban, a Tiszagatnemet kormány aligha l P«rt» halaszcsanda nyárias hOvöseben Egy köztiszteletben lehet derűlátó Ha ehhez • álló idenebb embor dicaérggtött, hogy meg sokra vihetem a meg azt is hozzátesszük Itollammal. (Nem voilt igaza, de e rnegies.vzes cáfolata. be> hogy Belgrádban Is- 'rUgy.' - fólöttéhö hnnvnlult vitát kívánt volna ezért elhaBVez -leereszkedés- a négyeiemis ember műveltségbeli színvonalara —. meri most a helyzet ezt kivanja. Másként szólva az egyszerűség egy adott szűksésszerűseg következménve,.., tehát szerintük mulandó kategória. Es nem igy van, mert például Marx Tokéie — néhány bonyolult fejezettói eltekintve — egyszerű nyelven íródott, és mégis gazdasági, társadalmi forradalmak lenditőjévé vált. Leninnek az Állam és forradalom című zseniális tanulmánya alapvetés volt a burzsoá államgépezet elpusztításában. s ennek romjain a proletarállam megterem'cseber;. Ez a munka is egyszerű nyelven Íródott. Szinte szükségtelen beszélni Petőfi lírájáról, egyszerű, -póri- stílusáról, Móricz /.»;emorvl íze* -népi- nyelvezetéről, Mora Ferenc utolérhetetlenül szép taroa-irodalmarol 17 zek szerint, ha jól megnézzük, egy évszázados fo® * 4 lvamatról van sao, az egy .szerűség iránt aba fejlődő stíM.' • gozása fölöttébb bonyolult vitát kívánt volna, ezért elhagyI;"' ""f .'Vj'.Y'. részt Az ENSZ-közgyülés éuü * tBm.) Pedig nem gúnyolódott ez a kellemes modorú, nyersen MafaíinóólJn r, , , _ héttel ezelőtt végétért ,-end ' "szinte egyetemi okUtó, s ami még lényegesebb: nem is hí- tusról, amely korunkban is alakul, formálódik es összegeznél ismét csík aza^JküL kivüli ülésszakán elfogadott ? - elgettt^ Éppen ezért komolyan vettem elei tett felmondatat dik a kialakuló tarsadalom igényeinek megfelelően. Ma az ücvroinrtzter szerint — határozati javaslatot előtér- melv "gy szólt, hogy: -az a haj, túl egyszerűen, primi- „akadémizmus®. a nehézkes szöveg, a bonyolult képszer-nern sérti az egyszerű an- "sttő országok vezető ál-:"ven ''tok . a plebejus nyelvén® A Imszelgetes aadra, kesztés nem segíti a tartalom megértését, az ira* vagy bepol emberek békeakaratát-. íamferfiai vesznek részt, ah- - m<*R a te'enlévök má* iranyu érdeklodeae nem tette lehető- agad élvnrtrt Ellenkezőleg: eiszürk.ti. unalmassa teszi tlver előzmények után kor aligha, 'eredünk, ha azt mv* 1,7 •>*i*ött eondolat aprólékos boncolgatását, de aaota az eleven, gondolatgazdag megnyilatkozásokat. Sot a szorptorábbra is csak szemlélni, mondjuk, hogy más kérdéfoglalkoatat. ez az éazrevetel: miért írunk mi primití- «an vett -szakmai- jellegű kózieménveknek sem használ a • ven* " F.grirzeo bizton, hogy az én egyetemi ismerősöm ve •leménye nem egredi eset. Különören az idósebh intpllekItuelek körében élhet ilyen, vagy- ehhez hasonló felfoga* Ja mai irodalom, újságírás, közéleti nvelv megítéléséről, Imásként szólva, stílusunkról. Van ennrk elfogadható ma értelmiségi emberek, akik IMCgedHHPVHHHHIHIHHIHHHPWNHIIPI asaázaddal e/előtt szereztek diplomát, és életük delén ke- meg, nevetseges — műveltségtől, amelyben egvebek kösött ^^^^^^^^^ . erűitek a mnokásoeztálv által szervezett társadalomba meg- régi es ín ürtaMiamvnk cinek Ez a műtellseg es stílus (Folytatás a.- elsn oldalrol) nos erok nyomasara vitat»szf)ktak e társadalom levegőjét, látják életkepessegét ée en- nem az uj kor nyelvezetei szolgálja, rtk tudják, hogv léúj fordulatot vett szombatra 'nd!,ott; a7 "Ikötmány •f,6-enélfogs'a szimpatizálnak a munkás-paraszt hatalommal. Sot tezett egy -pikáns- fiu. a Boccaccio, aki a Dekameront ir„,, „i.„ ,mii,«. n dositasanak kerdescrol. Hétfőn iktatják be elnöki tisztségébe Goulart brazíliai alelnököt bonyolult nehezkr* stílus. Természetesen nem a matematika tételeit, vagy a magfizika láncreakciómnak törven*eit kell közérthetővé tenni, s még kevésbé az elmélet területén élő tudományok vulganzátását kívánjuk. Nem erről van azó. Erdeme* es szükséges is óvni íróinkat, újságíróinkat, közeleti embereinket attól a felszínes — es mondjuk virradó éjszaka, amikor a kongresszus elutasította az alkotmany módosítását és , , Andrade kongresszusi elnök J*,^ J*va.l.tof, bejelentette az elnöki beiktatás Időpontját Jnagyobbik részük már eszmeileg is küzdőtarsa a munkás- ta . . ., de a pikantérián kívül mast nem is sejdítenek, minttarg' alta. majd szombaton „ a paraujtnak. dc helvenkcnt kibuggvan belőlük a delel ott szavazásra bocsátót-a réjti életszemlélet ballasztjából valami. Eb ban az eeetben , . ,, . ^ ,e'y«a -plebejusi azínvonal- kritikája, megnvirbelia az eredeti a!-, kotmanvban biztosított elnö-J M * hiányolnak «ek .r emberek? Az Írásokban ée a ...... í szrmokias beszedekben a -humán tudás- fajanak laA brazíliai kongresszus kl jogkort es az elnosi ha-<tin ^ görög gyümölcsét..., mert voltaképpen náluk ez az tagjai os a pártok vezetői talom nagy részét egy minisz-*a műveltségi mérce, melv szerint eldöntik, hogv ki a műjóváhagyták Goulart beikta- tereinökre ruházza. A terve-Iveit és ki a pór. tasának hétfői időpontját. M kOoviielóha/. két ol * A kérdés azért sem cvdektelén, mert e bonyolult té- damvalojarol .. Ezt a kongresszus elnöke hi- • f a Imakomplexumot érinti ugy is: megvan-e a mi tár- is lenne? vatalosan is bejelentette. vasasban is foglalkozott ^-sadaimunknák. korunknak a kialekult irodalmi, u.iság- Pedig olyan választékosan beszelnek, esak ugy szórSzombatra virradóra azon- mindkét olvasásban jóvá-;írasj, közéleti stílusa. Mert a plebejusi egyszerűség vala- ják a sok idegen szót... latint, franciát stb . Szeban a képviselőház a reak- hagyta. minek a jegye. 5 nem lehet sommásan azt mondani, hogy gény jámbor gondolkodó atyafi hasra esik, ha nem vigyáz ha ennek a műnek csak a pikantériája nyújtana valamit. Vagv olvastak, hallottak Balzac világáról, de a kor szalonélrtán tűi nem érdeklődnék meg egy satnya franci a paraszt iránt «em. Pedig a szalonok vilaga mellett es halvett ók néha a Ralzac-i vjjág legjelentősebb témyeaói. Nem beszélve a színmű veszet röl: az össze* színházi -pletyus® szűkítve, tódítva forog közöttük, de a milsorpolitlkának az értékéről, vagy a bemutatott mű monhalvánv segédfogalmuk sincs. De honnan