Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

Félitek. IMI Mputw lt. 4 (fhtt/ÍÁ esilluíjök alatt... prrcfelé megszelídül • duhajság. csöndesedik « sistergő robaj, nrmau pihen minden, szótlan méltóságban pompázik a termeszei. Fölöttem feher-kek az eg kupola ja. fodros-csipkesetélú felhőfoszlányok libegnek keletre. A gáton túl nyugvó nap hosszít sugarával Ingyen nniogatja a kukoricatáblákét és majd elbújik köszönés nélkül Srilásték szélén. a SteU aor mögött. A Tiszaparti tüzesek alól enyhe légaram hátam jön ar esthonialy és verkeresö dongassa! ktringraek a mocsárt stunyogok. Lejjebb, a gát oldalán térdreesavarl gatyában, fekete lajbi ben halaszok duruzsolnak, és a száraz fövenyen köröfüsttel ütik az cher szúnyogokat. Közben zsinór herseg, haló morcán, társak terülnek egymasba — * színén libasorban mennek a szúk csapáson: le a vízre, éjszakára. A part kaszált oldalán barna szénaboglyak sorjáznak. kerekparra vasvillát kötöző legenyrk indulnak Tápéra. Lejjebb a szürkületben cséplőgép búg, aranyson porát kormosán csapja föl a lengedező szél. Érett s.ina kellemes-kesernyés illatét élveri a tehévvigvázá f'ú. meg a kecskét legeltető pöttömnyi lány. Ide tétetik tt vesszösi gátőrház emeletes elejével, virágos. vtrandas szemével: évtizedek óta figyeli tt tuskóra nyirt. vtkr.nygatlvas fútsori. Verandáién gázlámpát fájlal egy alacsonytermetü ember. főkötős menyecske lerit fehér abrosszal, csörömpöld hangosan. Bográcsot halászlé csalhatatlan illáiéi erzem, talán a hét oldaléban öreg halász vacsorát készít... Fekete kutya vinnyogva nyarogl végig a parton, biztosan Miklósé, a vesszösi gátőré. Jóskaeknt. olt « két gyérük, mag « nyomorúság ... mög a kocsma. — De én nem olyan vagyok, mini Szekeres. — Kent tudni előre semmit. — Hat aze gyüttünk, hogy veszeköggyiink? — Tudom én Andris, hogy miéri gyüttvnk mink ide. — Ugyan mán. Margit, hot höcstelen em bőrnek nézői éngöm? — Nem. — A leíró" jő vart. — Majd evalik átéri, mégiscsak ... — Gondojjad ahogy akarod. Azéri mék. o indulok, épitköT ejjebb, a picsái tövén, vesszóra, ranipa vesszörakés végén gazdátlan motorkerékpár csillog. Sehol egy lélek. Nézem a masinát, az elhagyott jószágot... Mit csináljak. hová vigyem ? Egyszerre csak a szénaboglya zilált oldalén mocorgó neszezés! hallok, látom ott hever egy fiú meg egy lány. Srégyrllősen elhúzódtam onnan a vesszőrakés mögé, mentem volna, meg nem is, hogy lépteimmel ne itsaek zavaró zajt. Maradtam. Ezért véletlenül tanú lettem, pedig nem akartam. Guggoltam a homályban és hallgatóztam, mint kivánrsi öregasszony. Halkan beszéltek egymással, tőlem öt levésre maguk bameriilten, ahogyan illik erre. a csöndes vilagbnn. — Hiszöl nekömT — ezt a fiú kérdezte. — Hiszök — felelte t lény. — Akko'? Hallgattak. Nem láttam a sötétben, de úgy ereztem, hogy ezek nemén is tudnak beszelni egymassal... Később megszólal a fiú: — Möglátod, szépen élünk majd. Néhány másodpere Után válaszolt a lány: — Félők fülled. — Mi jár'? — Hét esak azér'... — Né fájj. én tisztöstégös rmhör vagyok.,, ügy számltom.., gyüvőre építünk égy kis házai a faluba'. A lány nem rálassolt, s a fiú türelmetlenkedve kérdezte: — Nincs szólásod hozzá? — Nézzed csak. milyen fényös s göncölsztkér hét csillaga. — Fényös — vetette oda foghegyről a fiú — Még nem láttam ilyennek. — F.n m/in latiam tokszó', különlegösen hajnalba". — látod Andris, ettü' félők én. most mán kimondom. — Mitá'? — Hogy té. szóval, hogy t* haz helyütt hajnalba' jársz hasa. — Ugyan mén, nem olyan vagyok én. Benyött mén a fejem lágya. — Hiszöm is, mög nem ls. ~ Pedig hihetöd. — De mindem l-ómdvei Latod Saakares Kiapadt köztük a beszétgeiés. Szép nyáresti esönd fogta körill a rnmpat. Meesz-iro) csillogtak halvány lénnyel Szeged lámpái és nehany másodpercre idelátszott m „Szabadtéri* nagytemplom két tornya, fénykévé csapódott föl ét utána megszólaltok a harangok. Leskelődtem a városra és méregettem a forda pofot, hogy lábujjhegyen eloldalogjak a kukoricátok mattét< észrevétlen. — Eresz. Andris. Hallod!? — sziszegte a lány. Nem indultam el. — De szeretlek! Hatalomig szeretlek! — Haggyá" — Egeez Tapet odadnam érteid! Halk dulakodás ért véget, és a lány talpraugrotl, fölsietett a gél tttejére, s a vesszórekósnak támaszkodotl. Andris lent maradt a szénaboglya mellett. Nem mozdult. Margit egy darabig tűrte a magányt, de azután megszólalt kérlelő hangon: — Andris... Andris... Na gyere ... Nehézkesen, zajosan lép1 ' delt a fiú a gat lejtőjén egészen föl. s a lény mellé tétéit. Előttem nazték egymást szótlanul. — Mónitvünk — unszolta a fiú. — Jó. Sokáig alltak egymás mellett. Nem beszeltek semmit, 'ebes, ziháló légzésüket jól hallottam de.. . de nem tehetek róla. szerencséölen koborlésom az oka. — Késő lym, mövyvvk. Andriskám! — Mügyünk ,. olyan jó itt állni. — Én hajnalba' szénát horgyuh. — t* is korán Húsz kilométer a: zés. — Ah, az motorral semmi. A fim szomorú sóhajtással fordult a masinához, megmarkolta két szarvát, Tápé irányába fordította, és néhány másodperccel később fölbúgott a motor. lámpádnak széles fénycsóvája körbejárt a, parton. acélkék fűzlerclek mozdulatlanságán, a barna szénnhoglyan és végül a gat tetején megpihent, az agyagos esapáson. A távolodó berregés után talpraalltam. gémberedett térdeimet. igazgattam. és mjncltam magam. Nézelődtem a mesélő csöndben a T'sza-parton. és magamban sirattam, húszesztendős korom.. amiből nem marad! meg semmi sem. Felépült a cipész ktsz r • ML Miikincsfahaj amerikai YáJfaltaeé a «i»röo Iiírósá« HöU . . . . „ .. | A aóno g hsrtósagok a S/cged első gyarjellegu zelmúl"Hjiin Rermtkawr szövetkezeti üzemépületé. /wtótoen letértért attak • melyet az Április 4 Csizma- nevű amerikait. kóaki vén i.v i leg büntetik ceeMseAMtótoet. az ilyen «* Cipőkészítő Kisipari Ter-1 f-j*' l*otoián fiával es alkalmazottaival együtt arrheomekászövetíkezet v*.lih*t imsgaénak. csaknem teljesen elkészült. * igy tegnap ceütórköfcön aor kerülhetett műszaki atadasára. A Cserzy Mihály utca végén épült lógial műkincseket keresett a tengerfenéken Oörógorsza e partjainál, ahol a tenger elborított ókori településeket. Amikor letartóztattak. Link azt allitatta, toagv -ó szerééi a /nyikineaekitt-. az ókori műkorszerű kétemeletes üzem- 1 vészét alkotásait csak a/e-t házban hatalmas és világos rmrb w a tonger fenekéről. ...... , , ... hogy lefénvkepezj*. maid — muhelvekben. kenve mes ko- ; , • A , • , . - isinet visszadobja azokat a rülmén.vek között dolgozhat- vizfee. nak maid a szövetkezet tagjai. A földszinten és az emeleten tagas öltözők és fürdők kaptak helyet, az utea felöli front az irodáké. Itt található a külön várakozóval ellátott orvom is. A ház építését reJőmunkákat kizarólag t szegedi kisipari szövetkeze tek végérték. Antikor azonban .jachtjai átkutattak, ókori mesterektél számtané mükinmrk egész garmadát találták meg, köztük egy kükmösen szén rendelő , amphorát. meih nek értéke eléri az egj mi'llió drachma! Tekintettel arra. hogy idrm a szeA korúttbestt tnvóság y térséutittk afapjáai és ficltwo IumüI hagss a •étsésos f/attfagnk kófttmjarasat. sur -valtai Ko/.at- hat hónaim Hőrténbaméetésry ttéMr. 22(100 dr»hm« lcliaetésévél azonban Link ór lisszai asárolta szabadságai. A bírósági eljárás beíejezése nM.an Li nk úr nem 1» el Göi-ögorszégot. sot nagyon is szívélyes fogadtatasr» talált az amerikai nagykövetségen, ahol Rriggs aa.gikövrf tüntető fi«) clcnnnol mcglii) la magabnr és vendégül látta. Az omeribaiáknak a görög ekkel szemben tamisdádt pimasz m*.gat«rtás« felbepory/dast kellett és még a .kormánypárti • Katimeriná" című lap U a m-llomos ezeé gének, elsősorban pedig ame- eljárását a cörög törsények rikaiak sokszor megpróbálják megséi-tésenek minős/ti és clharácsolni az ókori kultúra Vö\ eteü a hatosagok közbeemiekeit.CtorögorBzágben tör- lépését. /V em láttam szemük feketéjét. hajuk színét. Csak a hangjukat hallottam és elemtett lelkűkből olvastam, vagyon szépen olvastam. Eletüket, vagyukat, boldogságukat. fészekrakó nagy gondjukat trrrgették előttem sután-bután, húszéves mámorral — ahogyan ez csak egyszer történik mindenkinél. Igazságtalannak tartottam a kíméletlenül szaladó időt. amiért nem áll meg « húszéves komál, hogy maradna olyan naivan őszinte és tiszta, érdektelenül természetei az ember. „Ostoba sbrand- — mondtam, és már korholtam gyerekségemel. Mert kinevetett Shakespeare egy szonattjé-i ban, mely eszembe jutott: I\Tégyfilléres béremelésért! A göxf űrésziizem 25 évvel ezelőtti sztrájkjának emlékezetére ragyogtak a csillagok. „Hs homlokod negyven tél ostroma s szépséged körijét mély árkok ülik. Ifjúságod, e most csodált ruha. nyútt rongy lest, mely alig ér valamit; t he megkérdik, szépséged hova lett, deli napjaid kincse hova halt. válasznak saját üreges szemed emésztő szégyen lest. s roncs diadal. Felélt szépséged viszem! újra nagy érdem tehetne: „íme. szép fiam , összegezi s kimenti koromat* — látnék: tied. ami szép rajta van. Igy újulnál, öregen, és a véred melegttene, bér hidegnek érzed.* Uallaatem a város iré- amikor megindultam a gátD nv„ha ts könnyebben őrház nyikorgó esigalepesőviseltem húsz esztendőm jén. miilásat. Meri igaz. majd « Körbe nevetgeltünk, dicsérfiam kimenti koromat. Ilyen tűk s halat, fölöttünk meg s szakadatlan élet, megujut, és minden korban szép marad. Míg a a var estében filötófálgattam. lent a vízparton hirtelen zajos-hangos beszéd ütötte széjjel a fenséges nyugalmat. A súrú, sötét füzesen csak egy-két világos nyitás látszott — kis ladik kötött ki a part bokrot tövében. Imbolygó fénye világított is n fekete úttalansigbói emberek jöttek föl a gátra. Vidám, jókedvű mapyarok. a vesszösi gátőrháznak tartottak. Közelembe ér. tek és kézilámpájukkal tréfásan világítottak, szemembe. Már éppen szidásra készültem. mikor az egyik utánam szólt: — Hát te mit keretei erre? Visszamentem, és megismertem régi jő komámat, még húszesztendős korból. — Sétálok. — Na gyere velünk. Jó fogasunk volt, Már megsütötték, ami a mienk. Szeged felől alig hallhatóan a fanfarok hangját hozta « 'ángyot ath zxél, Lehetaeges-e, hogv valaki egyfolytában fél napot dolgozzék 22 fillérét órabérért? Lehetséges-e. hogy ősztől tavaszig meg a mindennapi kenyere se legjen biztosítva? Azok a fiatal munkások, akik a felszabadulás óta cseperedtek fel, félig-meddig hitetlenkedve hallgatják az öregek -meséjét*. hogy milyen körülmények között dolgoztak valaha (nem f» olyan regen!) a I Lippai-íele fatelep munkásai. Ha nem is először, de ma 25 esztendeje, 1936. augusztus 11-én elemi erővel tört ki a fűrésztelep munkásainak el egedet lensege. Sztráj| kot hirdettek. Hogyisne, hf' szén « szegedi fűrészüzemek j közül (nem egy. hanem öt I volt belőlük) őket fizették a I leggvntrabban. A natkmun. ; ká« 22. az udvari 18 fillér kapott egv órára, amikor : például Szilváni úr 32 fillért 1 fizetett. S ő sem ment tőnkre. föl még csak sérvet sem kapott a -túlfizetés* miatt. Ma már nehez lenne öszszeálliuni » Lippai-fatelep iZtrájkölóinak névsorát. Még ; venetöiké*. ». Legtöbbjük ! már nyugdíjas, közöttük LoI vészi Pál. Szeles György Boíóht Imre é« Szemeredi • Imre. Néhánvan meg az. j üzemben dolgoznak. mint I Szikszer András. Förgeteg Szilveszter. Éátkai János. Sörös Ferenc, Körmöczi Ferenc. Havlik Ferenc, Bulik István meg Daróezi Janón. I Egyikük sem volt túlságosan jártas nem a polltékái, sem a gazdasagi dolgokban (hon| nan is tanultak volna jartamagot?). de azt érezték, hogy a töke nyakukon iil, s ! embertelenül keveset kapnak embertelenül sok munkájukért. Szó. ami szó. Bulik István, Daroca János é» meg néhányán, akiket a (öbbiek választottak meg a bizalmi tisztére. Hiába próbáltak targyalni az erőszakos és hatalmaskodó tJppeival. az hajlani sem akart béremelesrót. Augusztus 11-én reggel B-kor még munkához kezdtek, de á-kor mindenki letette szerszámját, otthagyta gépét. Ha a szép szó nem használ, jöjjön a küzdelem! Akkoriban a Hétvezér utcai munkásotthon volt találkozóhelyük a szegedi munkásembereknek. Oda járrtak a többi fűrészüzem legöjjtudatosabb dolgozói is. Nem csoda, ha csakhamar elterjedi a híre a sztrajknak, s két hét sem telt bele. abbahagyták a munkát mindegyikben. Pedig nem volt könnvü dolog a sztrájk 1936-ban' A munkások akaratát nem fogta össze eléggé a szakszervezet, a jobboldali szociáldemokraták pedig (Daroczj és Havlik sokat emlegeti azóta is egyik vererri k nevét) igyekeztek hasznot húzni a munkások és a tőkések közt levő kibékíthetetlen ellentétből. Négy hétig bírták, nem tovább. A sztrájk eredmértve 1 filléres béremelés lett. Igaz. a különbség tovabbrA is megmaradt Láppái munkásai és a többi fűrészüzemi munkás bére között. Az egyik ?«. a másik W fillért kapott azontúl. Dehát a 4 fillér is siker volt, nem is lebecsülendő. Hiszen mégiscsak megmutatták Lippainak. Milkónak. Winklemek meg a többi fúrészüremtulajdonosr.ak. hogy képesek szembeszállni velük kizsákmányolt munkásaik. A mai falemezgyári gőzfO részüzem bői. Lippai volt gyárából 120. összesen 700 faipari munkás fogott össze 19.36 augusztusában. Voltak sztrájktörők ís. Néhányukról tudnak meg a részt vevők, de nevük nem méltó az idozgetésre. Ma. amikor a gözfűrészüzemheo mogemlékeznek a 25 évvel ezelőtti hősi tettre, mely egyik láncszeme volt az országon végigszáguldó sztrájkhullámnak, azok előtt hajtják meg a tisztelet zászlaját, akik nevüket vörös tintával irták he a magva r munkásmozgalom szegedi történelemkönyvébe. F. K. Egy szerelem története Hétköznapokon is nagy a vendégjárás Szegeden Hétfőtől csütörtök estig bezárólag hirtelen megnövekedtek a statiezttkai szamok az Idegenforgalmi Hivatal ügyintézésében. Ez. alatt az idő alatt belföldről kilenc, külföldről pedig hat autóbusz. hozott vendégeket Szegedre. valamint több mentesítő vonat is. Négy nap alatt több mint háromezer hazai é« külföldi vendég fordult meg Szegeden. E számban viszont nem szerepelnek azok, akik egyénileg és kisebb csoportokban látogattak Szegedre, közel 1300-sn. Mára éa holnapra több mint négyezer szállasigénvt jelentettek be az Idegenforgalmi Hivatalnál. Zx a bejelentés több mint nyolcezer vendégnapot foglal magában. Az. érkező vendégek közt nagyon sok a külföldi, oiaaz, francia, német, angol, osztrák és izraeli állampolgár. Előjegyzésben a két napra 70 idegenvezetés szerepel. valamint számos hajókirándulás és városismertető körséta A várhat© nagy idegenforgalomra való tekin- | tette! a Kulich Gyula KTSZtáhor 300 férőhelyes szállást ajánlott fel Hattyastelepen. A Camping-sátrak matraeos ágyait az Idegenforgalmi Hivatul szivet, örömmel veszi igénybe * nagyarányú ven- j defilaUs napjaiban.