Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-11 / 188. szám
5 Péntek. twi. »«r«s*t«* rt. 4 ztí rí ciklusos ter diadalútja Szegedtől az ország többi bútorgyáráig Mim, Tó méefél évétt ezéldtt új szervezési foi-mát wiaettek be a Szegedi Bútorgyárban: a zártciklusas termelést, mely azóta nemcsak itt, hanem az ország több más bútorgyárában is meghonosodott. Rövid himek talán e néhány sor is elég \mtna. legfeljebb nem sokat értenénk meg belőle. Pedig azok az okok. melyek következtében a zártciklusos szervezés elterjedt a magyar bútoriparban, érdemesek a megértésre. Mi is ax a sártciklus ? Annyit már tudunk róla, hogy lém-egében a termelési folyamat megszervezésének egyik fajtája. Sokkal fejlettebb, mint « műhelysíerú, de az úgynevezett folyamatos rendszerű termelésnek csupán egyik fokát jelenti. Mégis hatalmas előrelépést jelent. Ennek bizonyítékául talán elég felhozni, hogy a magyar bútoriparban korábban ismerétlen volt. I-eginkább a nagyobb csehszlovák és német üzemek alkalmazzák, például az autógyárak. A szegedi szakemberek először az iglói Növi Dornoj bútorgyárban találkoztak vele. A zárteikkwú gyártást (történjék heti, vagy napi ciklusokban. gyártási idő alatt) a berendezések, gépek technológiai sorrendben vett elhelyezése. és a műveletek összekapcsolása jellemzi. A bútoripari igazgatóság főmérnöke, Bódog+i István sokat foglalkozott ezek problémáival, mígnem Itt 59-ben Szegedre esett az illetékesek választása, hogy a külföldi tapasztalatok és a hazai kísérletek alapján megszervezzék az ország első zártciklus szerint működő bútorgyárát. Ax első eredmények Bármilyen szépek is az eredmények — mert igazán csak dicsérőleg lehet róluk beszélni — az a másfél év, mely 1960. január 1-től, a zárt ciklus bevezetésétől napjainkig eltelt, csak a kezdeti sikereket hozhatta meg. Hiszen már ahhoz is. hogy egyértelműen meg lehessen áirapítani az új módszer használhatóságát, több mint fél év kellett. Átn az első eredmények várakozáson felüli bizonyítóértékkel bírnak. Kezdetben egy háromajtós Szekrény normaideje 3t» óra volt, 1960 végén 10. jelenleg 26 óra. A beinduláskor hetenként 15 szekrényt gyártottak, most (azonos létszámmal) 114-et. E két • termelékenységi adat után megjegyzendő még, hogy az önköltség ezenközben mintegy tíz százalékkal csőkkent. Ezeket az eredményeket egyáltalán nem mérsékli az a körülmény, hogy 1960-ban új gyártmányt kapott az üzem: a háromajtós szekrényt, s azt megelőzően nem valami jó! ment a kisbútorok gyártása. Üj profil és új szervezés — egyszerre bizony sok volt. s hogy nem vallóitok egyikkel sem kudai-cot. az a gyár egész kollektívájának közös érdeme. Ax mseág többi búttorgy á rá ba n Már tavaly ősszel megkezdődött a -népvándorlás® a szegedi üzem felé. A tapasztalatcsere-mozgalom különben is meglehetősen fejlett a bútoriparban, tehát nincs mit csodálkozni azon. hogy egymás után jelentek meg a Győri Oardo, a Budapesti Bútorgyár, a Duna, valamint az Otthon Bútorgyár szakemberei, hogy a zártciklust tanulmányozzák. Mindannyian tetszéssel fogadták a tapasztaltakat, de ez még nem jelent,i aZ.t. hogy hazatérve azon nyomban hozzáláttak volna helyi alkalmazásukhoz. A zártciklus túl sokféle gyártmány esetén nehezen valósítható meg, az ország bútorgyárainak többségében viszont nem egy, nem is kétféle bútort gyártanak. Ennek ellenére a negyedik évnegjiediben már megindult a mozgolódás, és a Duna. valamint a Budapesti Bútorgyár — ha nem is minden üzemrészében — megszervezte az új módszert. Csakhamar követte őket az Ü.i.presti Bútorgyár, pedig nem ,is jártak tőlük Szegeden. Nem. mert a szegediek jártak náluk, sőt a zári-ciklus másik lelkes hirdetője. Kneiffel József, a szegedi gyár főmérnöke előadást is tartott róla Budapesten a Faipari Tudományos Egyesületben. A jövő lehetőségei Szeged után a Győri Cardo lesz az az üzem, ahol az egész gyárat zárt-ciklusra állítják be. Egyelőre még csak lesz, ugyanis jelenleg épül a hatalmas új gyárcsarnok, melynek befejezése után kerülhet csupán sor az átszer\ ezésre, a gépáttelepítésre. Színién jellemző adat, hogy a tervek szerint a Cardo megkétszerezi majd termelését. s a most gyártott napi 20—22 hálószobabútor helyett ötvenet fog gyártani. Említettük már. hogy még csak az első eredményeknél tartanak a Szegedi Bútorgyárban is. Az üzem állandóan fokozódó félújl'tása, melynek kerete ben egyrészt kitserélik az elavult gépekel. másrészt gépesítik a korábban kézzel végzett technológiai folyamatokat — mát egymagában is lehetőségét; nyújt a zártciklus — szaknyelven szólva — finomítására. További cél az, hogy minden műveleti helv számára pontosan meghatározzák. mennyi munkát köteles elvégezni, s ilymódon a hetenkénti keretutalványozásról áttérhessenek az előre történő utalványozásra, mely megnyitná az utat afféle. hogy a höfj zártciklusról napi zártciklusra férjenek át. Csakhogy az élet — jelen esetben az igények alakulása — gyakran ellentmond az elméletben kialakított jövőnek. Legalább négy esztendei munka -keltene —azonos >gy»rtmány, vagy gyártmányöüszetéte! mellett — ahhoz, hogy a napi zártciklos magaáfokú szervezettségéig eljuthassanak. Jövőre viszont ismét profilváltozás lesz: kétféle irodabútort gyártanak majd. valószínűleg szekrényt és íróasztalt. Persze, -a zártciklus azért megmarad, hiszen nem kell mi-ndent ételről kezdeni, bánom csak a meglevő szervezést alakítják majd át az új követelményeknek megfelelően. Legfeljebb a fejlődést veti vissza némiképp a változás. De ez sem olyan biztos. A szegedi üzem ugyanis azzal, "hogy mióta az új módszer szerint, dolgozik, egymás után három féléven át teljesítette az éliizem-feltételeket. s « tavalyi év munkája alapján az iparágban a legjobb nyereségrészesedést osztotta ki dolgozói között — bebizonyította. hogy képes leküzdeni a nehézségeket. Valamivel több mint másfél éve szervezték meg a zártéi klusos termelést a Szegedi Bútorgyárban. Eleinte húzódoztak tőle a munkások, később megszerették. Most már mindannyian hívei. Az ország többi bútorgyáraiban is egyre terjed, hiszen segítségével csökken a gyártási idő. növekszik a termeléken vség. A népgazdaságnak és a dolgozóknak egyaránt hasznuk van a korszerű. magasabb szinten megszervezett munkából. Fehér Kálmán Közérdekű kérdések: Nagyszerű hősök utódai emlékeznek Víudt -évt betdö'tlóU Piff fyyfdift* tfccftiötk tata at omomlok elten': rú vtt. * hétiref 'füsMéiák IrnWn. 'a Kö* >H*os apraja-nagyja bariKá-i : román rmpntakktn Mübi msotámntték ttok 'ezrem véVfe haznját. Igen rfehé- kö-: : Ogyeüszát. Húsz -éimeí YSüMt 'ez '* *t*k- HiMcvifók között. A hártrsbttn rtem tv>«: ; szatút hír farm be a világot. A trennetek pj-, thalli hvrMeh forgalom, hz é'eHriiszer-; \ ünnepi -earményre iirltVtPék poharukat. A k'észret is fljdgyrttt s nem volt utanpótTás.". i morfét emberek kére -ökölbe szorult és A A sok sm-e-.er bős közül különösen ki-'. ; Hirnfo.so.s- Iramnak mettr nz uz'emrl;. n knl- Hintek n rekefe-fetttfer flotta katonái Oszi-l ; hozók önkértte* WitjW csatlakoztak V* por 'őrhegy he&tp*chr{. A bátor etilbe-: j Zhegkezttmm b véVbs bútfe. Az étet sz'áth r éktől rettegtek % MHHetfk & W/tank kö-j • szembe a hátánál... zött -fekete hálálnak- névézfék el ÓketA ! Húsz ér mirhái itt Szegeden vturékexitúk Kagye-yrü fétféiVet istbe'rik az egész vi-: i a nagyszerű kötök utódán hpáik, reütt'é- tágon. • ; retk hősi harcára. Ok, az oggessZái Kom- A SZbvj'rfitnfó Kommunista Pártja és a] ! izomotisr&'k küldöttei. Adrija SzttVeljova, Komszomol á tfcfnet megsYálfás Ideje alatti l Valja SYetms'enko. Szása DorOzsePko, illegalitásba vonult, igy az ogyrsszai szbr-; ; Szláva Tkacsevko a történelemkönyvből Ozet-k is. Áz illegális pori- és ifjúsági; : apáik, testvéreik ¥tb'esz etére iból ishterfk X szervezet irányitóftn b vé'delmi. máid «• szovjet emberek gigászi küzdelmet, melyet partizán harcot. Minden eszközt felhez:-: : a betolakodó, hatalomra Vágyó német fh- náltak arrii, hogv gyöngítsék „ német meg-j ; sisztákkal vívták. szállók 'erejét. Raktáraikat, vasútvnhálni-; Velfa Szaveljova az ogyesszoi Komszo- kat felrobbantottak. fVfr'ag'aszaiknn. röp-i ; mol területi bizottság titkára mindössze cédulákon ismertették a hadihelyzetet é's' ; tré'ffi/érés Volt. amikor mvrykezöödött bz közölték az emberekkel, nemsokára elér-i J ostrom. Arra azonban jól fm fekszik. aiPi- ke zik a oyöYc.lem napja. : kór a.piát félholtan vitték haza. fáé? ele- tt MMMwmlltttt élen jártak "í jén egy bombatámadás közben súPynSáit harcot- fián. Számos hösthttet tarta nakt ; megsebesült. ff>43-b'a-n árról értesiTCtték A Pyilvan. (Tggésszában a német megszállás: nehéz kVriiltPénv'rk közVft r-ótládot. idején is iM^ÜPltbpelték a Szovjetuniói • hogy a legnagyobb fbi baznjáimt életét ü>- fonná?rá*ábhk ?S. évfordulóját. Gergint í dozta. A nyomor, n fájdalom, h gyűlölet Cvubafkin koms-omolis'a hőstette szintéi í írt szörnyű bérükét 'ekkor b törtékeleth- ebgedliráttb. A hagy ériford trión német jár-. ; könyvek lapjaira. örök éérrin vágta át magái és Ogyesszti Szláva Tkacsonkg áz ogyessérri bbfbfH- légmggáhább épületére kitűzte a vörösJ ; vftó vállalni Komszomol-titkára szemWiy*- zászlót — és ez a zászló az elnyomás leg-j ; seri ném élte üt a harcokét, ite jől ismeri sötétebb napjaiban is hirdette: lesz mát7; i Opyessza védőinek hőstetteit, ő igy eánlé- feltámadás. I kezik . .. Elérkezett a nap: íW4 április Tá-én á; A n IWW lak i' n vatlanrfi fégmünrn lem. haáYereg felszabadította a hős vá-í ! * féktée-tenger féWt támlrdtük fi vávosrá. roSi. A ggöze'em napján -hós- elnevezés i Mindössze egy 'tiie*r*pv*fv maradi búrt- sel Hintették ki OgyassZát. Áz ogyrss:a>; • ra. hogy az 'Oggesszában fártüzkódó szov- Komszomol Szeri-erét pedig VöYös Zászló] ; iM katonai -alaki'latok vészár-ég nélkül H- ItőiW kapott. ; hagyhassák * vürodt. OqyhMkAbbn ór -lsmrrrtfev matróz-; i Egyenlőtlen harc kézöődött. Ár egyesi- emlékmű a hős város védőinek gigászi; ! tett német és romén hadsereg hatalmas harcára emlékezteti a késői unokákat A; ; erőt összpontosított a Kánaán. Ukrajna kegyelet jhlképe. ót Örökmécses pádig! kapuja. Ogyessza bevéWéhez. Át .Ml szov- ügyben fügyelm'étféi is bennünket: lágyé-'. : jel kátém a öt napon üt hőriesén Verté tél: éhé r cl: emberük' Most er évfordulón: • tntsen a Támadó*t — éz Ydö itVan a szar- az Ismeretién matróz s~0hrátrak talapra-] •jat csapatok risszavon-iTiük . ., És aztán tára kondoréiban mi. a testvérváros la-\ i mind az át) höm hal-ált hált. kői. szegediek is elhelyezzük á kegyeiét, a: \ Hatrankilenc napig tartott Ogyesszü os- mégemVekézés v'iraffái't. ............ ............... Mi okozott zavart csütörtökön a szegedi tejellátásbaii ? Tegnap a szegedi házias*- mégpedig azért nem. mert rétik- Szegedén égy űj. kbtszonyok már a kora réggélt a felsővárosi anyáknak pél- szérű téfüzem létesítésé. A órákban ftéffi kik bosszúság- áftúl, akik egyáltáláft néni tét-Vek szbrtht ázőbbbn érré gal tapasztallak, hogy liújb káblák iélgyéS tejéi % bol- csák » második íttvim HA-vüzlelbe nem érkezel! meg a tokban, hiába híVátVoréak á ben fsyílt válttá lehetőség, jegyes tej, söl blyan hely i* melégi-e, álbsi még S ftyérá- mö*I ázbnbáit ** illetékesek, akndi, ahová ugyan megér- kék tierő laknák jól. Kílló- láléá. lói Úrén kül-gós SZeaeH lej. de forralásnál nősen nehéz a helvzbt olt. téjellálásáhák ÚiegnldSsá. * magyar Ipar is sok termékét állítja ki A'a^j az érdeklődés ax ősxi lipcsei nemxetkőxi vásár iránt Csütörtökön az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelempolitikai osztályán sajtótájékoztatón ismertették a szeptember 8an nyíló öszi lipcsei vásár gáókészúlel eit. Heinz Schurk kereskedelmi attasé elmondotta, hogy az öszi nemzetközi vásáron Lipcsében 45 ország kereskedelmi körei találkoznak majd. Az árukínálat az öszi váeár jellegének megfelelően a fogyasztási cikkek minden agara kiterjed. A 115 000 négyzetméternyi kiállítási térületből 21000 négyzetmétert a külföldi kiállítók vesznek igénybe. Ilyen nagyarányú külföldi részvétel fogyasztási cikk árvmintaxasartm aitalábon nem tapasztalható. Ez. egyben bizonyítéka annak is, Hogy a lipcsei vásár a jelenlegi nemzetközi helyzetben is nemcsak tartotta, hanem még növelte vonzóerejét. Kristóf László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője egészítette ki a sajtótájékoztatót és beszámolt arról, milyenek lesznek a lipcsei vásár magyar kiálIjtásai. — Tizenegy vásárházban mutatjuk be a magyar exportcikkeket — mondotta. — Mintegy száz gyár és kisipari szövetkezet. ötszáz gyártmányát állítjuk ki. A vásár idején Lipcsében három vendéglátóhelyen Ízlelhetik meg a látogatók a magyar konyhaművészet remekeit. kezbtt a összement. Az eset vizsgálata közben kiderült, hogy kék vannak, akiknék a téj arrk, hóyy WtégkbzBorzatmas irpiilrí•szmnívséllrilsfy >orvftjia Mrtt Szerdán eay kélmotorrá viking-tvbúsú répülógéú. amely két tanár kíséretében 34 angol iskolásgyermekét szállítói! vákáeibra. S höi-végiai Stavanger várna fbiert mmbőlb VIhátba kerüli .leléz.lé URvaó | város repülőiért hatóságáinák. Hogy le ákar srálihi. eréé ákortbátl nem egyes boltvezetők hanyagságáról vah s*ó, hanem sokkal komolyabb dologról, mégpedig a következőkről: — Háromezernyoloszáz liah'ol hiég ólyah pici gyéré- tét tek bizonyos igére lékel \ nem került sor, mert a gép félrobbant * lángoló roncsai egy 650 méter niagas hegyre zuhanták. A Útásőn kívül méteháll a gép Hárodí tőftvi személyzélé is. életsztlkséglét. A városi tanács kéréskkdelmi nsztálya a lakosságtól érkezett első jelzésekre Szondik egy üj, kor,zérü fffűrém mmmto. A* ígéret vainra váltását itagyon Várják és kérik a szegediek. ter jegyes te) helyett csak réagólt, éilenftrtzté az élélminleR.v 1300 litert szállított miszérkiskéreskedelmi bolt tv az üzletekbe tegnap rCggél á kat IS és Intézkedett a kontpSzegedi Tejipari Vállalat - rPmt>, sör(fös megjárni sár*. kaptuk a felvilágosítást a Ha a kompresszor hamarosan eí is készüi, akkor sem biztató a helyzet Szeged tejellátásával kapcsolatban. | Bármikor bekövetkezhet a a teivtiágosilást a városi tanács kereskedelmi osztályán. — Ez pedig azért történt mert elromlott a tejüzem hűtőkompresszora. Így nem tudták megfelelően hűteni az éjszaka és hajnalban érkezett tejet. Nagyobb mennyiségű tej már az üzletbe történő kiszállítás előtt megsavanyodott, tehát kiszállításra nem is kerülheTegnap rekordot állított az idei kánikula Szegeden Csak a hét régén Várható a meleg éhfhüíése korszerűtlen tejüzem üzemzavara és máris komoly hi-1 Tegnap sokan emlegették nia, a balkátil állatbok és I a Városban. ÜOgy likén nagy Olaszország lél-Uletén. Hahőség még nem vélj az tdmt. Zánkon kívül a közép- és Zásré, élé néHiigéfi Uldlutt rbár mégkülönböziéini. hftgV éppen ma. vagy húszotiégy bák lehetnek a tejellátásban. Országszerte nagy érőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megnövekédett igénveket tej és termékekből tett sor, de emellett a bol- k) tudj|k pi^Dp,,,. Rppen meleg - megkérdeztük tokból ia mintegy négyezer ezért a tói városunkban. Sze- Szegedi Tudományegyetem liter tejet Húztak vissza gedéh is meggondolariöó. nem megfelelő minősége hagyjuk-e azt. hogt időleges megoldásokkal biztosítsák a . leiellátást. A lakosság egyre Vannak olyan Velefnények tejp( tPjtPrWékét iíéiS a téjelláfássál kapcsólat- nyd és nemcsak »z egyes ban. hogy nyár van, kániku- háziasszonyoknak bosszúság, la van és nem rs kell aaofi há a hazavitt tej megromlik, hanem a népgazdaságnak is jelent. MiVel gyatttfifl tévedhétünk. déléúrópai meleg legforróbb s hajlamosak Vagyunk « Hll- pontja Olaszország volt. Rómáböl például Kttlförtölrön máé ü ófükór 16 fbköl jeténtettek. iígVanakkör a tíútúlságosan csodálkozni, ha , komoly anyagi kart 40 fokos melegben megsava- hf) naponta ,bbbPzer hter tej nyodik a tej. Éz az érvelés vesz kárba. atonbab semmiképpen sem a-> étnlfjeH péid*k is bieéthi et helyez. Nem lehet, zonyitjak, egyre sürgősebbe nappal előbb volt-é liágyöbb l'ös, ócéáHl lővégővél élárasza tbtl nytigal! és észákl áttafhofebah általában 59 fok álatt rharadt a nappali maximális höttlérséklét. Á hirtelen időváltozás félRghajiaM Intézetét. Rémébeí Antal férélláfeoSltása igazolta városunk lakóinak tegnapi, csütörtöki tételéi továbbra ls rtlegvqn•kesergését®. A hóráériéltlfH riSk hazánkban. Ennek ellémntlmúiA éltrti A 31 Céléhtt Méé valószínűnek látásik, fokot, s é'z óz «itpúsrhiS tA-éb ftögy péűtcfeén fOt'dhÖ tűri i észlelt meleg valóban a leg- tikkasztó hőség, száraz idő. nagyobb volt áz idén. A méiéOrdtóguSök léHétsé® A szubtrópusi légtömegek- gésnek tartják, hogy a hét kél jdtt negyedik hdnulláfő végére Aiéglsésák megkezdőmé g dsutövtöbM IS megma- rifk az időjárás átalakulása* íacöí 2® rottís* s 4 hkéoéis ÍÉ(tjl9(6ffl60l& sélmfíl