Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

5 Péntek. twi. »«r«s*t«* rt. 4 ztí rí ciklusos ter diadalútja Szegedtől az ország többi bútorgyáráig Mim, Tó méefél évétt ezéldtt új szervezési foi-mát wiaettek be a Szegedi Bútorgyárban: a zártciklusas termelést, mely azóta nemcsak itt, ha­nem az ország több más bú­torgyárában is meghonoso­dott. Rövid himek talán e néhány sor is elég \mtna. legfeljebb nem sokat érte­nénk meg belőle. Pedig azok az okok. melyek követ­keztében a zártciklusos szer­vezés elterjedt a magyar bú­toriparban, érdemesek a megértésre. Mi is ax a sártciklus ? Annyit már tudunk róla, hogy lém-egében a terme­lési folyamat megszervezésé­nek egyik fajtája. Sokkal fejlettebb, mint « műhely­síerú, de az úgynevezett fo­lyamatos rendszerű terme­lésnek csupán egyik fokát jelenti. Mégis hatalmas elő­relépést jelent. Ennek bizo­nyítékául talán elég felhoz­ni, hogy a magyar bútor­iparban korábban ismerétlen volt. I-eginkább a nagyobb csehszlovák és német üze­mek alkalmazzák, például az autógyárak. A szegedi szak­emberek először az iglói Növi Dornoj bútorgyárban találkoztak vele. A zárteikkwú gyártást (tör­ténjék heti, vagy napi cik­lusokban. gyártási idő alatt) a berendezések, gépek tech­nológiai sorrendben vett el­helyezése. és a műveletek összekapcsolása jellemzi. A bútoripari igazgatóság fő­mérnöke, Bódog+i István so­kat foglalkozott ezek prob­lémáival, mígnem Itt 59-ben Szegedre esett az illetékesek választása, hogy a külföldi tapasztalatok és a hazai kí­sérletek alapján megszer­vezzék az ország első zárt­ciklus szerint működő bútor­gyárát. Ax első eredmények Bármilyen szépek is az eredmények — mert igazán csak dicsérőleg lehet róluk beszélni — az a másfél év, mely 1960. január 1-től, a zárt ciklus bevezetésétől nap­jainkig eltelt, csak a kezdeti sikereket hozhatta meg. Hi­szen már ahhoz is. hogy egyértelműen meg lehessen áirapítani az új módszer használhatóságát, több mint fél év kellett. Átn az első eredmények várakozáson fe­lüli bizonyítóértékkel bír­nak. Kezdetben egy három­ajtós Szekrény normaideje 3t» óra volt, 1960 végén 10. jelenleg 26 óra. A beindu­láskor hetenként 15 szek­rényt gyártottak, most (azo­nos létszámmal) 114-et. E két • termelékenységi adat után megjegyzendő még, hogy az önköltség ezenköz­ben mintegy tíz százalékkal csőkkent. Ezeket az eredményeket egyáltalán nem mérsékli az a körülmény, hogy 1960-ban új gyártmányt kapott az üzem: a háromajtós szek­rényt, s azt megelőzően nem valami jó! ment a kisbúto­rok gyártása. Üj profil és új szervezés — egyszerre bi­zony sok volt. s hogy nem vallóitok egyikkel sem ku­dai-cot. az a gyár egész kol­lektívájának közös érdeme. Ax mseág többi búttorgy á rá ba n Már tavaly ősszel meg­kezdődött a -népvándorlás® a szegedi üzem felé. A ta­pasztalatcsere-mozgalom kü­lönben is meglehetősen fej­lett a bútoriparban, tehát nincs mit csodálkozni azon. hogy egymás után jelentek meg a Győri Oardo, a Bu­dapesti Bútorgyár, a Duna, valamint az Otthon Bútor­gyár szakemberei, hogy a zártciklust tanulmányozzák. Mindannyian tetszéssel fo­gadták a tapasztaltakat, de ez még nem jelent,i aZ.t. hogy hazatérve azon nyomban hozzáláttak volna helyi al­kalmazásukhoz. A zártciklus túl sokféle gyártmány esetén nehezen valósítható meg, az ország bútorgyárainak több­ségében viszont nem egy, nem is kétféle bútort gyár­tanak. Ennek ellenére a ne­gyedik évnegjiediben már megindult a mozgolódás, és a Duna. valamint a Buda­pesti Bútorgyár — ha nem is minden üzemrészében — megszervezte az új mód­szert. Csakhamar követte őket az Ü.i.presti Bútorgyár, pedig nem ,is jártak tőlük Szegeden. Nem. mert a sze­gediek jártak náluk, sőt a zári-ciklus másik lelkes hir­detője. Kneiffel József, a szegedi gyár főmérnöke elő­adást is tartott róla Buda­pesten a Faipari Tudomá­nyos Egyesületben. A jövő lehetőségei Szeged után a Győri Cardo lesz az az üzem, ahol az egész gyárat zárt-ciklusra ál­lítják be. Egyelőre még csak lesz, ugyanis jelenleg épül a hatalmas új gyárcsarnok, melynek befejezése után ke­rülhet csupán sor az átszer­\ ezésre, a gépáttelepítésre. Színién jellemző adat, hogy a tervek szerint a Cardo megkétszerezi majd terme­lését. s a most gyártott na­pi 20—22 hálószobabútor he­lyett ötvenet fog gyártani. Említettük már. hogy még csak az első eredményeknél tartanak a Szegedi Bútor­gyárban is. Az üzem állan­dóan fokozódó félújl'tása, melynek kerete ben egyrészt kitserélik az elavult gépe­kel. másrészt gépesítik a korábban kézzel végzett technológiai folyamatokat — mát egymagában is lehető­ségét; nyújt a zártciklus — szaknyelven szólva — fino­mítására. További cél az, hogy minden műveleti helv számára pontosan meghatá­rozzák. mennyi munkát kö­teles elvégezni, s ilymódon a hetenkénti keretutalványo­zásról áttérhessenek az elő­re történő utalványozásra, mely megnyitná az utat af­féle. hogy a höfj zártciklus­ról napi zártciklusra férje­nek át. Csakhogy az élet — jelen esetben az igények alakulá­sa — gyakran ellentmond az elméletben kialakított jö­vőnek. Legalább négy esz­tendei munka -keltene —azo­nos >gy»rtmány, vagy gyárt­mányöüszetéte! mellett — ahhoz, hogy a napi zártcik­los magaáfokú szervezettsé­géig eljuthassanak. Jövőre viszont ismét profilváltozás lesz: kétféle irodabútort gyártanak majd. valószínű­leg szekrényt és íróasztalt. Persze, -a zártciklus azért megmarad, hiszen nem kell mi-ndent ételről kezdeni, bá­nom csak a meglevő szerve­zést alakítják majd át az új követelményeknek megfele­lően. Legfeljebb a fejlődést veti vissza némiképp a vál­tozás. De ez sem olyan biz­tos. A szegedi üzem ugyanis azzal, "hogy mióta az új mód­szer szerint, dolgozik, egy­más után három féléven át teljesítette az éliizem-felté­teleket. s « tavalyi év mun­kája alapján az iparágban a legjobb nyereségrészesedést osztotta ki dolgozói között — bebizonyította. hogy képes leküzdeni a nehézségeket. Valamivel több mint más­fél éve szervezték meg a zártéi klusos termelést a Sze­gedi Bútorgyárban. Eleinte húzódoztak tőle a munkások, később megszerették. Most már mindannyian hívei. Az ország többi bútorgyáraiban is egyre terjed, hiszen se­gítségével csökken a gyár­tási idő. növekszik a terme­léken vség. A népgazdaság­nak és a dolgozóknak egy­aránt hasznuk van a korsze­rű. magasabb szinten meg­szervezett munkából. Fehér Kálmán Közérdekű kérdések: Nagyszerű hősök utódai emlékeznek Víudt -évt betdö'tlóU Piff fyyfdift* tfccftiötk tata at omomlok elten': rú vtt. * hétiref 'füsMéiák IrnWn. 'a Kö* >H*os apraja-nagyja bariKá-i : román rmpntakktn Mübi msotámntték ttok 'ezrem véVfe haznját. Igen rfehé- kö-: : Ogyeüszát. Húsz -éimeí YSüMt 'ez '* *t*k- HiMcvifók között. A hártrsbttn rtem tv>«: ; szatút hír farm be a világot. A trennetek pj-, thalli hvrMeh forgalom, hz é'eHriiszer-; \ ünnepi -earményre iirltVtPék poharukat. A k'észret is fljdgyrttt s nem volt utanpótTás.". i morfét emberek kére -ökölbe szorult és A A sok sm-e-.er bős közül különösen ki-'. ; Hirnfo.so.s- Iramnak mettr nz uz'emrl;. n knl- Hintek n rekefe-fetttfer flotta katonái Oszi-l ; hozók önkértte* WitjW csatlakoztak V* por 'őrhegy he&tp*chr{. A bátor etilbe-: j Zhegkezttmm b véVbs bútfe. Az étet sz'áth r éktől rettegtek % MHHetfk & W/tank kö-j • szembe a hátánál... zött -fekete hálálnak- névézfék el ÓketA ! Húsz ér mirhái itt Szegeden vturékexitúk Kagye-yrü fétféiVet istbe'rik az egész vi-: i a nagyszerű kötök utódán hpáik, reütt'é- tágon. • ; retk hősi harcára. Ok, az oggessZái Kom- A SZbvj'rfitnfó Kommunista Pártja és a] ! izomotisr&'k küldöttei. Adrija SzttVeljova, Komszomol á tfcfnet megsYálfás Ideje alatti l Valja SYetms'enko. Szása DorOzsePko, illegalitásba vonult, igy az ogyrsszai szbr-; ; Szláva Tkacsevko a történelemkönyvből Ozet-k is. Áz illegális pori- és ifjúsági; : apáik, testvéreik ¥tb'esz etére iból ishterfk X szervezet irányitóftn b vé'delmi. máid «• szovjet emberek gigászi küzdelmet, melyet partizán harcot. Minden eszközt felhez:-: : a betolakodó, hatalomra Vágyó német fh- náltak arrii, hogv gyöngítsék „ német meg-j ; sisztákkal vívták. szállók 'erejét. Raktáraikat, vasútvnhálni-; Velfa Szaveljova az ogyesszoi Komszo- kat felrobbantottak. fVfr'ag'aszaiknn. röp-i ; mol területi bizottság titkára mindössze cédulákon ismertették a hadihelyzetet é's' ; tré'ffi/érés Volt. amikor mvrykezöödött bz közölték az emberekkel, nemsokára elér-i J ostrom. Arra azonban jól fm fekszik. aiPi- ke zik a oyöYc.lem napja. : kór a.piát félholtan vitték haza. fáé? ele- tt MMMwmlltttt élen jártak "í jén egy bombatámadás közben súPynSáit harcot- fián. Számos hösthttet tarta nakt ; megsebesült. ff>43-b'a-n árról értesiTCtték A Pyilvan. (Tggésszában a német megszállás: nehéz kVriiltPénv'rk közVft r-ótládot. idején is iM^ÜPltbpelték a Szovjetuniói • hogy a legnagyobb fbi baznjáimt életét ü>- fonná?rá*ábhk ?S. évfordulóját. Gergint í dozta. A nyomor, n fájdalom, h gyűlölet Cvubafkin koms-omolis'a hőstette szintéi í írt szörnyű bérükét 'ekkor b törtékeleth- ebgedliráttb. A hagy ériford trión német jár-. ; könyvek lapjaira. örök éérrin vágta át magái és Ogyesszti Szláva Tkacsonkg áz ogyessérri bbfbfH- légmggáhább épületére kitűzte a vörösJ ; vftó vállalni Komszomol-titkára szemWiy*- zászlót — és ez a zászló az elnyomás leg-j ; seri ném élte üt a harcokét, ite jől ismeri sötétebb napjaiban is hirdette: lesz mát7; i Opyessza védőinek hőstetteit, ő igy eánlé- feltámadás. I kezik . .. Elérkezett a nap: íW4 április Tá-én á; A n IWW lak i' n vatlanrfi fégmünrn lem. haáYereg felszabadította a hős vá-í ! * féktée-tenger féWt támlrdtük fi vávosrá. roSi. A ggöze'em napján -hós- elnevezés i Mindössze egy 'tiie*r*pv*fv maradi búrt- sel Hintették ki OgyassZát. Áz ogyrss:a>; • ra. hogy az 'Oggesszában fártüzkódó szov- Komszomol Szeri-erét pedig VöYös Zászló] ; iM katonai -alaki'latok vészár-ég nélkül H- ItőiW kapott. ; hagyhassák * vürodt. OqyhMkAbbn ór -lsmrrrtfev matróz-; i Egyenlőtlen harc kézöődött. Ár egyesi- emlékmű a hős város védőinek gigászi; ! tett német és romén hadsereg hatalmas harcára emlékezteti a késői unokákat A; ; erőt összpontosított a Kánaán. Ukrajna kegyelet jhlképe. ót Örökmécses pádig­! kapuja. Ogyessza bevéWéhez. Át .Ml szov- ügyben fügyelm'étféi is bennünket: lágyé-'. : jel kátém a öt napon üt hőriesén Verté tél: éhé r cl: emberük' Most er évfordulón: • tntsen a Támadó*t — éz Ydö itVan a szar- az Ismeretién matróz s~0hrátrak talapra-] •jat csapatok risszavon-iTiük . ., És aztán tára kondoréiban mi. a testvérváros la-\ i mind az át) höm hal-ált hált. kői. szegediek is elhelyezzük á kegyeiét, a: \ Hatrankilenc napig tartott Ogyesszü os- mégemVekézés v'iraffái't. ............ ............... Mi okozott zavart csütörtökön a szegedi tejellátásbaii ? Tegnap a szegedi házias*- mégpedig azért nem. mert rétik- Szegedén égy űj. kbt­szonyok már a kora réggélt a felsővárosi anyáknak pél- szérű téfüzem létesítésé. A órákban ftéffi kik bosszúság- áftúl, akik egyáltáláft néni tét-Vek szbrtht ázőbbbn érré gal tapasztallak, hogy liújb káblák iélgyéS tejéi % bol- csák » második íttvim HA-v­üzlelbe nem érkezel! meg a tokban, hiába híVátVoréak á ben fsyílt válttá lehetőség, jegyes tej, söl blyan hely i* melégi-e, álbsi még S ftyérá- mö*I ázbnbáit ** illetékesek, akndi, ahová ugyan megér- kék tierő laknák jól. Kílló- láléá. lói Úrén kül-gós SZeaeH lej. de forralásnál nősen nehéz a helvzbt olt. téjellálásáhák ÚiegnldSsá. * magyar Ipar is sok termékét állítja ki A'a^j az érdeklődés ax ősxi lipcsei nemxetkőxi vásár iránt Csütörtökön az NDK bu­dapesti nagykövetségének kereskedelempolitikai osztá­lyán sajtótájékoztatón is­mertették a szeptember 8­an nyíló öszi lipcsei vásár gáókészúlel eit. Heinz Schurk kereskedel­mi attasé elmondotta, hogy az öszi nemzetközi vásáron Lipcsében 45 ország keres­kedelmi körei találkoznak majd. Az árukínálat az öszi vá­eár jellegének megfelelően a fogyasztási cikkek minden agara kiterjed. A 115 000 négyzetméternyi kiállítási térületből 21000 négyzetmé­tert a külföldi kiállítók vesznek igénybe. Ilyen nagy­arányú külföldi részvétel fogyasztási cikk árvminta­xasartm aitalábon nem ta­pasztalható. Ez. egyben bizo­nyítéka annak is, Hogy a lipcsei vásár a jelenlegi nemzetközi helyzetben is nemcsak tartotta, hanem még növelte vonzóerejét. Kristóf László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosz­tályvezetője egészítette ki a sajtótájékoztatót és beszá­molt arról, milyenek lesznek a lipcsei vásár magyar kiál­Ijtásai. — Tizenegy vásárházban mutatjuk be a magyar ex­portcikkeket — mondotta. — Mintegy száz gyár és kis­ipari szövetkezet. ötszáz gyártmányát állítjuk ki. A vásár idején Lipcsében három vendéglátóhelyen Íz­lelhetik meg a látogatók a magyar konyhaművészet re­mekeit. kezbtt a összement. Az eset vizsgála­ta közben kiderült, hogy kék vannak, akiknék a téj arrk, hóyy Wtégkbz­Borzatmas irpiilrí­•szmnívséllrilsfy >orvftjia Mrtt Szerdán eay kélmotorrá viking-tvbúsú répülógéú. amely két tanár kíséretében 34 angol iskolásgyermekét szállítói! vákáeibra. S höi-vé­giai Stavanger várna fbiert mmbőlb VIhátba kerüli .le­léz.lé URvaó | város repülő­iért hatóságáinák. Hogy le ákar srálihi. eréé ákortbátl nem egyes boltvezetők ha­nyagságáról vah s*ó, hanem sokkal komolyabb dologról, mégpedig a következőkről: — Háromezernyoloszáz li­ah'ol hiég ólyah pici gyéré- tét tek bizonyos igére lékel \ nem került sor, mert a gép félrobbant * lángoló roncsai egy 650 méter niagas hegyre zuhanták. A Útásőn kívül méteháll a gép Hárodí tőftvi személyzélé is. életsztlkséglét. A városi tanács kéréskk­delmi nsztálya a lakosságtól érkezett első jelzésekre Szon­dik egy üj, kor,zérü fffűrém mmmto. A* ígéret vainra váltását itagyon Várják és kérik a szegediek. ter jegyes te) helyett csak réagólt, éilenftrtzté az élél­minleR.v 1300 litert szállított miszérkiskéreskedelmi bolt tv az üzletekbe tegnap rCggél á kat IS és Intézkedett a kontp­Szegedi Tejipari Vállalat - rPmt>, sör(fös megjárni sár*. kaptuk a felvilágosítást a Ha a kompresszor hamaro­san eí is készüi, akkor sem biztató a helyzet Szeged tej­ellátásával kapcsolatban. | Bármikor bekövetkezhet a a teivtiágosilást a városi tanács kereskedelmi osztályán. — Ez pedig azért történt mert elromlott a tej­üzem hűtőkompresszora. Így nem tudták megfelelően hű­teni az éjszaka és hajnalban érkezett tejet. Nagyobb mennyiségű tej már az üz­letbe történő kiszállítás előtt megsavanyodott, tehát ki­szállításra nem is kerülhe­Tegnap rekordot állított az idei kánikula Szegeden Csak a hét régén Várható a meleg éhfhüíése korszerűtlen tejüzem üzem­zavara és máris komoly hi-1 Tegnap sokan emlegették nia, a balkátil állatbok és I a Városban. ÜOgy likén nagy Olaszország lél-Uletén. Ha­hőség még nem vélj az tdmt. Zánkon kívül a közép- és Zásré, élé néHiigéfi Uldlutt rbár mégkülönböziéini. hftgV éppen ma. vagy húszotiégy bák lehetnek a tejellátás­ban. Országszerte nagy érő­feszítéseket tesznek azért, hogy a megnövekédett igé­nveket tej és termékekből tett sor, de emellett a bol- k) tudj|k pi^Dp,,,. Rppen meleg - megkérdeztük tokból ia mintegy négyezer ezért a tói városunkban. Sze- Szegedi Tudományegyetem liter tejet Húztak vissza gedéh is meggondolariöó. nem megfelelő minősége hagyjuk-e azt. hogt időleges megoldásokkal biztosítsák a . leiellátást. A lakosság egyre Vannak olyan Velefnények tejp( tPjtPrWékét iíé­iS a téjelláfássál kapcsólat- nyd és nemcsak »z egyes ban. hogy nyár van, kániku- háziasszonyoknak bosszúság, la van és nem rs kell aaofi há a hazavitt tej megromlik, hanem a népgazdaságnak is jelent. MiVel gyatttfifl tévedhétünk. déléúrópai meleg legforróbb s hajlamosak Vagyunk « Hll- pontja Olaszország volt. Ró­máböl például Kttlförtölrön máé ü ófükór 16 fbköl je­téntettek. iígVanakkör a tíú­túlságosan csodálkozni, ha , komoly anyagi kart 40 fokos melegben megsava- hf) naponta ,bbbPzer hter tej nyodik a tej. Éz az érvelés vesz kárba. atonbab semmiképpen sem a-> étnlfjeH péid*k is bi­eéthi et helyez. Nem lehet, zonyitjak, egyre sürgősebbe nappal előbb volt-é liágyöbb l'ös, ócéáHl lővégővél élárasz­a tbtl nytigal! és észákl átta­fhofebah általában 59 fok álatt rharadt a nappali maximális höttlérséklét. Á hirtelen időváltozás fél­RghajiaM Intézetét. Rémébeí Antal férélláfeo­Sltása igazolta városunk la­kóinak tegnapi, csütörtöki tételéi továbbra ls rtlegvqn­•kesergését®. A hóráériéltlfH riSk hazánkban. Ennek ellé­mntlmúiA éltrti A 31 Céléhtt Méé valószínűnek látásik, fokot, s é'z óz «itpúsrhiS tA-éb ftögy péűtcfeén fOt'dhÖ tűri i észlelt meleg valóban a leg- tikkasztó hőség, száraz idő. nagyobb volt áz idén. A méiéOrdtóguSök léHétsé® A szubtrópusi légtömegek- gésnek tartják, hogy a hét kél jdtt negyedik hdnulláfő végére Aiéglsésák megkezdő­mé g dsutövtöbM IS megma- rifk az időjárás átalakulása* íacöí 2® rottís* s 4 hkéoéis ÍÉ(tjl9(6ffl60l& sélmfíl

Next

/
Thumbnails
Contents