Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-10 / 187. szám

Csütörtök, 1961. aug. 17. Wmw m m ''kWmsm Svabó- héni S'ze-fyeá&K. Gobbi Hilda Kossuth-díjas Amint hazamegyek, rögtön még gyűjteni. Ráérő idejékivaló művészünk, a rádió szóvá is teszem ezt a dolgot, ben majdnem teljesen ezzel hosszú idő óta legnépszerűbb A művésznő az érdekes ja- foglalkozik. Emberekkel beműsor számánále. a Szabó- vaslatot tartalmazó levéllel szélget. leveleket ír ebben családnak kedvesen rokon- kapcsolatban elmondja még, az ügyben, szenves Szabó nénije, akár- hogy a közönség érdeklődé- A Szabó néni és a János csak a János vitéz többi fő- se a Szabó-család története vitéz boszorkányának nagy szereplője, már csaknem há- iránt egészen rendkívüli, sikere után kívánjuk, hogy rom hete Szegeden tartizko- szinte teljesen páratlanul Gobbi Hildának ebben a dik. Ám a Szabó-család his- álló. Szereplői nemcsak ren- magánszerepében, ebben a tóriája, amelynek egyik leg- geteg levelet kapnak, hanem kéziratgyűjtésben ic legalább vonzóbb tulajdonsága, hogy lépten-nyomon találkoznak olyan nagy sikere legyen, szorosan kapcsolódik a min- az érdeklődés ezer és ezer mint a rádióban és a színdennapi élet legfrissebb ak- más jelével is. Gobbi Hilda padon, tualitásaihoz, zavartalanul például nemrégiben. Szabó megy tovább a rádióban, leu esküvőjére, általános ismintha az egész család vál- kolai gyerekektől plasztilintozatlanul most is együtt bői készült és gondosan kitenne. Hogyan lehet ez? dolgozott tortákat. meg .. . . _ . szendvicseket kapott, azért, valódeug. ed idődMAudáQ hogy — mint a gyerekek közölték — Szabó néninek ne — A világon semmi titok kelljen annyit sütnie, főznie nincs benne — feleli Gobbi az esküvőre. Hilda. — A nyárra, a sze- — Nemrég — mesélt íorcplők szabadságára és a vább Gobbi Hilda — egy Szegedi Szabadtéri Játékok- idősebb parasztasszony állira való tekintettel a felvéte- tott meg itt, Szegeden, léket előre elkészítettük. „Mondja már, lelkem — Eoyébként próbát és felvé- kérdezte —, hogy van a vetelt is máskor hetenként tar- séje?* Nem értettem a nétunk, lehetőleg az adás előtti nit. Nem volt az én vesémnapon, hogy az elevenséget, nek soha semmi baja. Kéa tapasztalt frissességet mi- sőbb jöttem rá. hogy Szabó nél jobban biztosítsuk. néniről volt szó. Egyszer — A nagy siker egyik oka ugyanis, szerepem szerint. — mondja tovább Gobbi leestem a sámliról. A néni Hilda — véleményem szerint érdeklődése innen eredt, kétségtelenül ebben az időszerűségben rejlik. A másik CQI+ md^ÓMUAtfi ok pedig természetesen abban. hogy a mai élet való- — Művészetének hatásait ságból vett apró ügyes-bajos tehát Szegeden is tapasztalja dolgaival találkoznak a tör- a művésznő. Ezek szerint jól ténetben a műsorszám hall- érzi magát itt, Szegeden? gatói. — Nagyon. De nemcsak a a é, |,..f . í. eeén- én « idin már ú<n jH sftd&ő cddlád UMAmóód jöttem ide. Szegedre, mintha á Jt' • • i 14 hazajöttem volna. Ismerem • dtd&adteu tlaM7 már az embereket, a várost, _ . . ., ... ,, a szabadtéri színpadot, az Ha már a Szabő-csaladnál üzleteket a cukrászdákat tartunk, mondjuk el még er- jlyen körülmények között röl a témáról, hogy Gopbt csakugyan öröm dolgozni. Hilda. Szegedre érkezése Befejezésül elmondja még után, úgyis mint Szabó néni, Gobbi Hilda, hogy gyűjtőegyik szegedi hallgatójától szenvedélye itt. Szegeden újlevelet Icapott. „Erősen ne- m fellángolt. Nem, a műhezményezzük — irta többek oésznő nem gyufacimkénevében a levél küldője —, ket. vagy papírszalvétákat hogy a napfény városának, ^^ hanem — nagy írók Szegednek ünnepi heteivel kéziratait. Értékes gyűjteszeniben olyan közömbös a ményét, amelyben nagyon értékes darabok is vannak, a három szegedi hét alatt sikerült új kéziratokkal gyaA SIKER NÉVTELEN MUNKÁSAI Több szegedi nagy ének- replésükkel öregbítsék a sze- hanem kint vacsorázott a kar szereplése a Szegedi gedi énekkarok hírnevét. próbák szünetében, s csak Szabadtéri Játékok egy-egy Szécsi József, Erdős Já- az éjszakai órákban tért produkciójában már hagyó- nos, Szabolcsi Irén és Vá- haza pihenni. Egy vasutas mányossá válik. Az idén rady Zoltán karnagyok meg- énekkari tag Szegedtói távol ugyancsak kivette részét a elégedésüket fejezik ki a eső állomáson teljesített játékokon való szerepléséből közreműködőknek a lelkes, szolgálatot, s a Szegedi Szaa Zenebarátok Kórusa és a sőt áldozatos munkáért. Sza- badtéri Játékok időszakára MÁV Hazánk énekkara is. lay Miklós karigazgató szín- olyan beosztást kért és kaUzemi dolgozók, tisztviselők, te már érett, kész munkát pott, amely lehetővé tette vett át a nagy próbákra. Sző- számára a zavartalan közrenye Katalin és Becsky Ba- működést. pedagógusok és a legkülön bözőbb foglalkozásúak ké szültek már hónapokkal lázs karnagyok páratlanul előbb a műsorra tűzött mii- rövid idő alatt készítették fel vek énekkari anyagainak a az énekkarokat először a Hu betanulásával, hogy jó sze- nyadi Lászlóban, majd a Bánk bankban kapott szeAkik nem akartak elmaradni repkörre. Harminc felkészítő próba Szabó-család* — A levél Írójának igaza van — mondja Gobbi Hilda. __ ^ ***« rális eseménysorozat, mint dawl 'OV érdekes és értékes probléma, mint motívum az Juhász Gyula levéllel. De a adásokban. Pedig kétségtele- művésznő Móra- és Tömörnül szükség lett volna rá. kény-kéziratokat is szeretne KACSÓH PONGRÁC: JÁNOS VITÉZ Daljáték Fe*6H Sándor verses elbeszélése nyomán^ 3 felvonósban. Bakonyi Károly szövegét átdolgozta Karinthy Ferenc. Versek: Holta! Jenő. Hangszerelte: Kenessey Jenő Kossuth-díjas érdemes művész. Vezényel: SZALATSY ISTVÁN. Rendezte: BÉKÉS ANDRÁS. Kukorica Jancsi — Oszvald Gynla ' Iluska — — — — — —. — Andor Éva fMskolal hallgató Bagó — _____ _ Angyal Sándor A francia király Bilicsi Tivadar , A francia királykisasszony Németh Marika A gonosz mostoha — — — Gobbi Hilda Kossuth-díja? kiváló művész Strázsamester — — — — Szabady István A falu csősze Pagonyi János Történik az I. felvonás a fahi végén, a II. felvonás a' > francia király udvarában, a III. felvonás első része, az Élet tavánál, a második része Tündérországban Közreműködik: a Sxegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara és a' Szegedi Zenebarátok Kórusa. Karigazgató: Szalay Miklós. Díszlettervező: Fülöp Zoltán kétszeres Kossuth-díjas. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfus: Barkóczi Tamás. < Csoportjátékmester: Ormai Miklós. .tvyywyywwYYWYVYYYyywww Hogyan született ^q bojtárgyerek nótája? j A „János vitéz" egy kedvelt dalának elfelejtett költője Mindenki ismeri, öröm- dal formában írott költemé- talom keserűségét megszépítmel dúdolja a „János vitéz* nyeknek, melyekben — mint ve — formálta a most is sok szép dallama közt is a Horváth János írja — »a minden este fölcsendülő, legkedveltebbek egyikét, a szegénység s a népen belüli népszerű dalt, a bojtárgyeKukorica Jancsi szegénysé- társadalmi tagozódás által rek nótáját a „János vitéz* géről panaszkodó, de a bol- kitermelt lírai helyzetek ta- dalszövegírója, Heltai Jenő. ,— —lálják meg a maguk ter- De amikor fölhangzik, jusmészetes kifejezését.* son néha eszünkbe első Egy másik verse, „A nap- megfogalmazója, a népi kölszámos* adta a „János vitéz* tészet úttörője, Szentivóni már említett dalának for- Mihály is. dog szerelem elégultségének idilljét árasztó megkapó szépségű dalt: „Én vagyok a bojtár gyerek...* Kevesen tudják, hogy e dal szövegének nemcsak a rósát: Kacsóh Pongrác alkotta daljáték, de még Petőfi •>János vitézének* keletkezése előtti időkbe visszanyúló története is van. Forrósa egy múltszázadi költőnek, a tragikusan, 29 éves korában elhalt Petőfi-elődnek, Szentiváni Mihálynak (1813—1842) hoszszabb költeménye. Szentiváni, ahogyan utóbb az irodalmi közvélemény hívta: -Erdély Petőfije*, földijével, a népköltészeti gyűjtőmunkájáról híressé vált Kriza Jánossal együtt a magyar irodalmi népiesség méltat!a Én vagyok egy árva gye[rek, Napszám után éldegélek, Kézimunka a jószágom, Két tenyerem a jobbágyom S széles e föld a honom. Nincsen marhám, sem cselédem, Rozskenyér az eledelem, Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom, S a szállásom a zöld hallom. Van még tovább is: pa— Aki már szerepelt tavaly és tavalyelőtt a szabadtéri játékokon, az semmiképpen sem akart kimaradni a produkciókból idén Ez a felkészítés természe- sem — mondotta Szécsi Jótesen úgy értendő, hogy pár- zsef- S elhisszük neki, amihuzamos próbák folytak. A kor azt mondja énekeseiről: Hunyadi László énekkari — Nemcsak egyszerű énekanyaga tavalyról és tavaly- kari feladatok teljesítéséről előttről már ismert volt az itt szó, hanem egy nagy énekkaroknak, á Bánk báné műnek a pártolásáról, a Szeviszont, amely nagyobb es f?edi Szabadtéri Játékok nehezebb a Hunyadiénál, ke- újabb és újabb sikeréről. S vésbé. Igényes, nagy felada- ebben részes lenni, a műtőt töltöttek be ezek az vészi feladatoknak egy kis énekkarok a Szegedi Nem- részét is teljesíteni, mint zeti Színház énekkarával amit az énekkarok magukra együtt. A különböző kövelel- vállaltak: hálás és szép domények, az áriák közben log- Embereink áldozatos, való beéneklések, külső, a szép munkáját csak így teszínpadon nem szereplő kintve lehet megérteni. Nem énekkari feladatok — nem a felléptidíj vonzotta őket. kis erőpróbát követeltek. hanem a hivatásérzet, amit Csak a nagy próbákat az énekkari kultúra ápolámegelőző felkészítő próbák sa attól is megkövetel, aki száma közel harminc volt csak egy napja tagja az a Hunyadi László, a Bánk énekkarnak. bán és a János vitéz ének- F»!Ií«tüIóc kari szerepköreire. S e szám reiKeszuies mögött rengeteg munka van: a Tragédia bemutatojara délutáni, esti és az éjszakai — Az ember tragédiája órák száma. Volt, aki a énekkari feladataira hány munkahelyéről haza se ment, próbával készültek? — kérdeztük Szécsi József karnagyot. — Előírás szerint tizennégy próbát tartunk — mondotta. — Ennél azonban lehet több és kevesebb is aszerint, hogy felkészülésünk mikorra mondható érettnek, tökéletesnek. Hisszük, hogy szereplésünk (méltán a játékok felújításának eddigi történetéhez), az idén is sikeres lesz. S ebben a sikerben benne van a különböző munkahelyek segítőkészsége is, amelyek kezdettől fogva, az első perctől, a próbák kezdetétől megnyilvánult azokban a/ intézkedésekben, amelyek lehetővé tették, hogy valamennyi énekes zavartalanul részt vehessen mind a próbákon, mind pedig a proHalmi János | dukciókban. L. F. nul elfelejtett jeles poétája, naszkodik a nincstelen zselKölteményei máig kiadatla- lér, a napszámos, hogy nok, s csupán azt a tíz minden jó embere elpártolt -népdalát* ismerjük, ame- tőle, s a babája is el akarja lyet barátjának, Krizának hagyni, mert gazdagabbra népköltési gyűjteményében, vágyik... a vadrózsákban találhatunk. Népdalszerű költeményei Petőfi előtt először szólaltatták meg a szegényparasztság sajátos hangját: Fáj a szivem, majd meg[ hasad, Szeretnélek, de nem sza[bad, Nem szabad, mert sem[mim sincsen, Húsz forint bér minden [kincsem — kezdődik „A szolgalegény dala*, egyike ezeknek a népEbből a versből a tarSzabadiÉPt itaplé Műfaji meghatározás Humor, kedves fedi a következő ber hangján. — történetek és szó- sztori szerzőjét. Dalmű. Soroljam lás-mondások — Tudod-e. mi fel a szerzőit is? egész sora szüle- a János vitéz? — — kérdezte, tik az idén is a kérdezte az egyik — Látod, hogy Szabadtéri játéko- statiszta a másik- nem tudod, örekon a próbák tói. gem! — nevetett közben. Szerzőik A kérdezett fel a másik. — rendszerint az is- megütközve né- Egészen új műfaj meretlenség ho- zett társára. ez. Békés átmemályában marad- — Már hogyne net a Kővirágból nak, mint ahogy tudnám! —mond- Az ember tgagémost is homály ta a sértődött em- diájába. A Szegedi Szabadtéri Augusztus Játékok 1981. évi műsornaptára 10 11 1213 14 15 16 17 18 19 2b Játékok 1981. évi műsornaptára Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V János vitéz m m Az ember tragédiája • ÉH M (Somogyi Károlyné felv.) -NEKED ADOM FELE KIRÁLYSÁGOMAT ÉS AZ EGÉSZ LÁNYOMAT.,.* Jelenet a dalmű második felvonásából. János vitéz (Oszvald Gyula), a francia király (Bilicsi Tivadar) és a királykisasszony (Németh Marika)