Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-10 / 187. szám

3 Csütörtök, 1961. aug. 18. Az általános és középiskolákban Szeptember elsején évnyitó, másodikán tanitás Hol lehet beszerezni a tankönyveket? Közeleg az 1961—62-es ok- 30. ugyanitt a pótbeíratá- napjaiban kapják meg a tatási év kezdete. Az általa- sokra 31 -én kerül sor. tankönyveket, osztályaikban. nos iskolákban országszerte Valamennyi általános és A középiskolákba járó diáaugusztus 23-a és 28-a kö- középiskolában szeptember ko\ változatlanul a köny.. . . . , .. , ., ... vesboltokban vasarolhatják zott bonyolítják le a javító- elsejen rendezik a tanevnyi- meg könyveiket vizsgákat, valamint a pótbe- tó ünnepséget, 2-án pedig Az oktatási év kezdete a iratkozasokat A javitóvizs- ^S^ko^Zi - ^TScJ^Z .ST takb^TuTJsri.: %ZÍÍSk°- ^ e'mÚlt ,eVGkh^ haS°n!0: rüíetek^^szeptember másolok bon augusztus 28-29. es an - most is a tanep első dik hete> mezőgazdasógi vi. dékeken pedig október harmadik hete. Az általános gimnáziumok levelező tagozatán a tanítás megkezdésének időpontja szeptember második hete. az esti tagozaton szeptember harmadik hete. Az ipari és a közgazdasági technikumokban az esti, illetve levelező tagozaton szeptember közepén kezdődik a tanév. A mezőgazdasági technikumok levelező tagozatának tanévkezdete egybeesik a naptári év kezdetével . Az általános iskolák össztanulólétszáma az új tanévben előreláthatólag egymillió 450 000 lesz. Közülük az első osztályokban több mint 220 000 kisdiák tanul majd. A középiskolás fiatalok száma az új tanévben meghaladja a 160 000-et: több mint 51 000 fiatal kezdi meg tanulmányait az első évfolyamokban. A női egyenjogúság és a vezetés Óriás paradicsomok (Tóth Béla felvétele) Ritkaszép paradicsomtermést szednek a Szegedi Fajtakísérleti Állomáson, ahol csaknem két tucat fajtával folytatnak összehasonlító kísérleteket. Egyes paradicsomfajták óriási, húsz-huszonöt dekás terméseket érleltek. Képünkön Kiss Mária és Virág Ibolya kertésziányok gyönyörködnek munkájuk gyümölcsében Csongrád megyei szövetkezeti gazdák tapasztalatcseréje Soroksáron A Magyar Tudományos Akadémia — amint ezt lapunkban annak idején jelentettük — akadémiai napokat rendezett Szegeden Csongrád megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének kérdéseiről. Az akadémiai napok alkalmával jó kapcsolat alakult ki a megye mezőgazdasági szakemberei, a közös gazdaságok képviselői és az MTA agrártudományok osztálya között. A gyakorlati kapcsolat most újabb jelentős állomáshoz érkezett. Csongrád megyéből a mezőgazdasági szakemberek, a termelőszövetkezetek képviselői különautóbuszokkal Soroksárra utaztak tapasztalatcserére, a Kertészeti Főiskola tangazdaságába. A vendégeknek dr. Somos András Kossuthdíjas akadémikus vezetésével mutatták meg a kísérleti gazdaságot, s az ott alkalmazott nagyüzemi módszereket. A látogatók tetszését a többi között igen megnyerte a paradicsom- és paprikaszedő gép. A szegedi járás közös gazdaságai számára különösen jelentős volt a homokterületek olyan mütrágyázási eljárásának gyakorlati megismerése, amely szervestrágya adagolása nélkül is nagy eredményeket biztosit. A pusztaszeri Árpád Tsz tgronómusa mindjárt ki is jelentette, hogy szövetkezetében is alkalmazzák a műtrágyázás Soroksáron kikísérletezett módját. A Kertészeti Főiskola soroksári tangazdaságában különben sok hasznos tapasztalattal gyarapodtak a megye mezőgazdasági szakemberei, a termelőszövetkezetek képviselői. Új szobrot avattak Hódmezővásárhelyen Leleplezték Vásárhely újabb műalkotását, Péter Zsuzsa szobrászművésznő -01 v a só fi ú«-ját a fiúgimnázium kollégiumának udvarán. A szobor leleplezése előtt Szabó Iván szobrászművész ismertette e műalkotás létrejöttének történetét és adta át a kollégiumnak, mint a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek ajándékát. M

ár közhelynek számit nálunk, hogy a nők egyenjogúak, egyenrangúak a férfiakkal. Egyik legnagyobb büszkeségünk, hogy nagyot változott a nők helyzete. Az egyenjogúság alkotmányjogi elismerése csak egyik fontos mutatója, mintegy koronája a felszabadulás óta végbement változásoknak. Szegeden sem lepődik már meg senki, ha valamelyik hivatalban, munkahelyen ügyét az íróasztal mögött asszony intézi. A bírói emelvényen ott vannak a nők Szegeden is. A tanácstagok, s az országgyűlési képviselők között is megszokott már számunkra a női arc. Jól és közmegelégedésre képviseli például városunk lakóit a parlamentben Lacsán Mihályné, a Cipőgyár dolgozója. Nehéz lenne pontosan, számszerűen felmérni és szemléltetni a 17 éve fejlődő x-egyenjogúsodást*. Pedig nem árt néha számot vetni és emlékezni, honnan jöttünk s hol tartunk. Felfigyelni arra, hogyan állnak helyt a nők a közéletben, s az életben viselt tisztségekből jut-e nekik annyi, mint az élet, a mindennapi munka, a gyermeknevelés, a család temérdek apró terheiből. H

a a régi időket vizsgáljuk, az az első, ami szembetűnik: a nők akkor kiszorultak sok iparágból, ugyanis be sem engédték őket, mivel sok ezer férfi munkás döngette kívülről a gyárkapukat egykét heti munka reményében. Mit is várhattak a nők? Arányszámuk az iparban igen alacsony volt. A felszabadulás utáni statisztika óriási eltolódást mutat a nők javára. Csongrád megyében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vizsgálata és megállapítása alapján a munkások 43,1 százaléka nő. Nem dicsekedhetünk azonban szakképzettségükkel. Csak 25,5 százalékuk szakmunkás, 74,5 százalékuk pedig betanított vagy segédmunkás. Hogy a számok még szemléltetőbbek legyenek, álljon itt a férfi munkások képzettség szerinti megoszlása is. A férfi munkások 50,3 százaléka szakmunkás és 49,7 százaléka betanított, illetve segédmunkás. Megyénkben a főmérnökök 2.2 százaléka s a főkönyvelők 15,4 százaléka nő, vállalatvezetők között csak 10 nő van megyénkben. E

számok ismeretében könnyebben megértheti bárki, hogy a dolgozó nők küzdenek némi gonddal és sérelemmel is. Igaz. sokan egyre többen hódítják meg a "hagyományos* férfi munkaköröket, de ugyanakkor a nők sokkal több segítséget, megértést várnak a férfi munkatársaktól, az- üzemek, vállalatok vezetőitől, a párt- és szakszervezeti szervektől. Többet kell tenni azért, hogy egyes helyeken a női egyenjogúság ne csak papíron és szavakban, hanem a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljön. A szavak tettek nélkül nem sokat, ahogy mondani szoktuk, fabatkát sem érnek. A nők helyzetének, életés munkakörülményeinek javítása, közéleti szereplésük bővítése nyilvánvalóan nem egyszerű dolog. Országosan és Szegeden is általában két lényeges körülménnyel kell számolni. Több helyen még ma is létezik és érezteti hatását az a maradi szemlélet, hogy a »nők nem alkalmasak a vezetésre*. Ezt ugyan egyetlen vállalatnál sem mondják ki így szó szerint a férfi vezetők, sőt, ha megkérdezzük őket, mi a véleményük például a Népköztársaság alkotmányáról, kétségtelenül nagy lelkesedéssel beszélnek róla, s elveiről talán formás kiselőadást is tudnak tartani. Á

sok női dolgozót foglalkoztató üzemeink közül a konzervgyárban például sokáig tartotta magát e nézet: nem lehet egészséges, jó dolog az, ha A vasutasszakma „ifjú mesterei' Az idősebbek mellett a fiatal vasutasok is nagy lelkesedéssel veszik kd a munkából részüket a szegedi vasútigazgatósághoz tartozó szolgálati helyeken. Azok a dolgozók, akik már évek óta a vasút kötelékébe tartoznak. és ismerik szakmájuk minden csínját-binját, segítik ifjabb társaikat elméleti és gyakorlati tudásuk gyarapítasában. Ez a segítség kapott legszebb kifejezést a "Szakma ifjú mestere* mozgalommal kapcsolatban. Az elmúlt év folyamán ismét megrendezték a vasútnál a "Szakma ifjú mestere* mozgalmat. A feltételek egyáltalán nem voltak könnyűek, hiszen a napi munka mellett, sőt annak hibamentes ellátásával kellett a résztvevőknek általános műveltségüket és politikai Képzettségüket növelni. A felkészültség komolyságára. és a követelmények nagyságára egyaránt jellemző, hogy 158 jelentkező közül 75-en megfeleltek a vizsgákon. Tizenheten aranyfokozatot, 43-an ezüstöt és 15-en a -Szakma ifjú mestere-mozgalom bronzfokozatát nyerték el. Mivel a szegedi igazgatóság ifjú vasutasai is nagymértékben kivették részüket abból, hogy a szegedi igazgatóságnak jutott a vörös vándorzászló, nem marad el méltó jutalmazásuk. Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án 75-en kapnak majd kitüntetéseket, okleveleket, pénz- és könyvjutalmakat. Korszerű baromfikeltető A budapesti malomszerelő és gépjavító vállalat konstruk teljesítményű baromfikeltető gépet készítettek. Az új be dányát ha marosan átadják a keltető tőrjei új, modern cs nagy rendezés bevált és több pélállomásoknak Ma Szegedre látogat az olasz békemozgalom két vezetője Ma délelőtt Szeged város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottságának vendégeként Szegedre érkezik Giacomo Calandrone, az Olasz Békebizottság főtitkára és Vincenzo de Sabata, az Olasz Békebizottság elnökségének tagja, a bolognai egyetem atomfizikai tanszékének docense. A vendégek, akiket a Magyar Béketanács országos elnökségének egyik tagja is elkísér, két napot töltenek a varosban. Ma a fogadás után rövid városnézésen vesznek részt, majd délután fél 5-kor az Orvosegyetem klubjában találkoznak a szegedi tudományos élet képviselőivel, este pedig megtekintik a János vitéz előadását. Holnap, pénteken délelőtt a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe és az Egyetemi Füvészkertbe látogatnak el, majd délután a Szegedi Tudományegyetem egyik tanszékének életével és munkájával ismerkednek meg. Elutazott a Japán Szocialista Párt küldöttsége Szerdán elutazott Budapestről a Japán Szocialista Párt hattagú küldöttsége, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására három napot töltött hazánkban. A delegációt Szakasits Árpád, a Béke Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke és Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára búcsúztatta. Gyiimölcsőstelepités az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban ez év őszén folytatják a korszerű igényeknek megfelelő nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását. A talaj előkészítése már megkezdődött és előreláthatólag hatezer hold gyümölcsöst telepítenek még ebben az esztendőben. Ebből több mint ötezer holdat törpefákkal ültetnek be. így könynyebb a fák ápolása, a gyümölcs szedése és az új gyümölcsösök hamarább fordulnak termőre. asszony parancsol a gyárban. Korábban is "volt itt női vezető, s amikor elhelyezték innen, egyesek újongtak, amikor ismét nő lett az igazgató, ezt annyira szívükre vették, hogy az első alkalommal más munkahelyre kérték magukat. Annak ellenére azonban, hogy a vállalat vezetője nő, éveken át csak igen lassan hódítottak teret kisebb-nagyobb beosztásban a nők. A maradi nézet tarthatatlanságát a konzervgyárban és másutt is az élet döntötte el. S ha ma még felüti fejét bárhol is, mindenképpen szembe kell szállni vele. A másik lényeges körülmény, amellyel számolnunk kell még ma — ez sem kisebb az előbbinél — az* hogy a nők nem biztosak a dolgukban. Közülük igen sokat úgy kell rávezetni arra, hogy szükséges szerepet vállalnia az irányításban. Természetesen nem lehet ezt a vezetésbe való bevonást csak a számok, a statisztika szemszögéből nézni és azt kiáltani, hogy több nőt a vezetésbe. Itt nemcsak egyszerűen számokról van szó. hangsúlyoznunk kell a képességet is, mert csak a rátermett, megfelelő képességgel rendelkező nők vezetésbe való bevonása szükséges. De a képességek kialakításához, megszerzéséhez az élet, a munkakörülmények állandó javulásával, az otthoni gondok enyhítésével a vállalatvezetésnek, a párt- és szakszervezetnek kell lehetőséget nyújtania. Az élet- és munkakörülmények javításában elért eredmények Szegeden is — ha még van is tennivaló — általában lehetővé teszik, hogy a nők képezzék magukat, tanuljanak, bekapcsolódjanak a politikai, kulturális életbe, amely végül is segíti őket abban, hpgy alkalmassá váljanak közéleti szereplésre, szakmai, politikai vezetésre. M

a még sajnos, megtörténik az is, hogy nemcsak a nők félnek a felelősségvállalástól, hanem a férj ijed meg, ha az aszszony magasabb beosztásba kerül, mint ő, s ezért lebeszéli feleségét az új tisztségről. Az ilyen nézetek igen sok kárt okoznak. Általános tapasztalat üzemeinkben, hogy ha a nők vezető beosztásba kerülnek, áldozatkészen, kitartóan és szorgalmasan dolgoznak, semmivel sem végeznek alacsonyabb rendű és értékű munkát, mint a férfiak. Éppen ezért jó és nélkülözhetetlen, hogy a nők nagyobb helyet és elegendő bizalmát kapjanak a vezetésben, a közéletben is. Nagy Pád Bezárás fenyegeti a New York-i Metropolitan Operát A híres New York-i Metropolitán Opera jövő évadját veszély fenyegeti. Lehet, hogy az-opera nem nyitja meg kapuit októberben. Rudolf Bing főigazgató kijelentette: valószínűleg nem kerül sor az opera megnyitására a jövő szezonban, mivel az énekesek és a zenészek olyan anyagi követelésekkel léptek fel, amelyek háromnegyedmillió dollárral növelnék az operaház tizenegymilliós eddigi deficitjét. Rise Stevens, a világhírű mezzoszoprán táviratot küldött Kennedy elnöknek, amelyben azt írta, ha nem nyitják meg a jövő szezonban a Metropolitan kapuját, akkor ez visszavonhatatlanul nagy csapást jelent az Egyesült Államok kulturális tekintélyére. Az opera igazgatósága és személyzete közötti vita öszszesen 700 személyre terjed ki, beleértve az énekeseket, a zenekar tagjait, a kórust* a balettet és a műszaki személyzetet