Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

• Szombat, 1M1. augusztus !t A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült államok kormányához a német békeszerződésről (Folytatás az 1. oldalról.) juk szem elótt, akár azoknak a népeknek az érdekelt, amelyek vérüket ontották a hitleri Németország ellen vivott háborúban. — mindenképpen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy meg kell kötni a német békeszerződést. Ezt követelik azok az annákidején ünnepélyesen meghirdetett célok, amelyek a háború idején a hitlerellenes koalíció részvevőit lelkesítették. • A szovjet kormány azzal a felhívásával, hogy véget kell vetni a mai helyzetnek, vagyis annak, hogy a háború befejezése óta eltelt ifi éveilenére meg mindig nincs megkötve a német békeszerződés. a német kérdéssel kapcsolatos nézeteltérések kiküszöbölésére törekszik. helyre akarja állítani az együttműködést az Amerikai Egyesült Államokkal, a béke javára. A szovjet kormánynak az a meggyőződése, hogy ha az érdekelt államok jóakaratot és együttműködési hajlandóságot mutálnák, akkor nem gördülnek legyőzhetetlen nehézségek a német békeszerződés megkötésének útjába. Németország egységéről Az Egyesült Államok kormánya jegyzékében hangsúlyozza. hogy a német békekötés kérdését mindaddig nem lehet megoldani, amíg nem állították helyre Németország egységét. Ez azonban a kérdés olyan felvetésé, amely legalábbis ellenkezik a realitásokkal. Németország egyesítésének problémája a német nép belső kérdése és csak a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodása alapján oldható meg. Ugyanakkor a békeszerződés kérdése természeténél fogva nemzetközi probléma es sok állam érdekeit érinti. Németország egységének helyreállításánál beszélve, a washingtoni kormány jónak látta érinteni az önrendelkezési jog kérdését. Kiderül, hogy az önrendelkezési jognak azok kelnek védelmére, akik valójában a gyarmati rendszer fennmaradását támogatják és minden alkalommal elállják az utat. amikor valamely, nép harcot kezd független nemzeti fejlődésének jogáért. Igen olcsó fogás a német nemzet önrendelkezési joRának jelszavával mesterkedni olyan körülmények között, amikor két független német tfHam van. A Német Detssok. rattkus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ma nem a nemzeti kérdés alapján tér el egymástól, e két országot a belső életforma mélyreható különbsége, más szóval a társadalmi rendszer mélyen szántó különbözősége választja el egymástól-. Arra törekedni, hogy szembe átlítsák az önrendelkezés jelszavát a társadalmi haladásért a nemzeten belül folyó harccal, egyértelmű a fogalmak meghamisításával. Ha a társadalmi berendezkedésről beszélünk — már pedig erről beszélni kell. mint hogy a volt Németországból két önálló állam keletkezett — akkor megállapíthatjuk, hogy ez. a két állam már régen megválasztotta a maga társadalmi rendszérét. Maguknak a németeknek a dolga megtalálni, milyen úton-módon egyesíthetik hét. különböző irányban fejlődő államukat. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kategorikusan elutasítjH, hoRv tárgyalton az egyesítés kérdéséről a Német Demokratikus Köztarsaság kormányával. Ilyen • körülmények között nincs kilátás arra. hogy a két német állam megegyezésre jut « kérdésben és nem is lehet, amíg a Német Szövetségi Köztáraaság kormánya ilyen politikát folytat. Ez megcáfolhatatlan tény. amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A négy nagyhatalom nem tud változtatni a kialakult, helyzeten. Még ha ők maguk meg ts egyeznének egymás között arra vonatkozólag, miképpen óhajtják helyreállítani Németország egységét, akkor is erőszak alkalmazásával kellene rákénvszeríteniök döntésüket a két német, államra. Ml köze lenne ennek az önrendelkezés elvéhez, amely elv alkalmazását a washingtoni kormány szükségesnek tartja a német egység helyreállításénak megoldásához? Ha a négy hatalom valamivel tényleg tudja segíteni Németország újraegyesítése kérdésének megoldását. akkor ezt csak a békeszorzódé® megkötésével teheti. A két német állam a békeszerződés értelmében azonos nemzetközi kötelezettségeket vállalna. s ezzel megteremtődnék számukra a közös talaj, hogy közeledjenek egymáshoz a német nép nemzeti feladatainak megoldása érdekében, aki pedig a német békeszerződés megkötését Németország egyesítése kérdésének megoldásótól teszi függővé, az lemond az egyik és a másik kérdés megoldásáról egyaránt. A szovjet kormány úR.v véli. hogv a kialakult körülmények között a legjobb megoldás lenne a békeszerződés megkötése egyfelől mindazoknak az államoknak a részvételével, amelyek hadiéllapotban voltak Németországgal. másfelől pedig a német államok részvételével. Mint a szovjet kormány rámutatott, lehetségesnek tartja a német békeszerződés kérdésének olyan megoldását is. hogy két békeszerződést kötnének meg — egyet a Német Demokratikus Köztársasággal. egyet pedig a Német Szövetségi Köztársasággal — úgy. hogy mindkét szerződés alapvető tételei azonosak lennének. Ha • nyugati hatalmak és a* NSZK kormánya — mint állandóan hajtogatják — nem hajlandók aláírni a békeszerződést Németországgal. akkor nélkülük krll majd aláírni azt. Éhben az esetben a békeszerződést a hitleri Németország ellen vívott háborúban résztvevő és az aláírásra kész államok kötnék meg a Német Demokratikus Köztársasággal, amely máris kijelentette, hogy egyetért ezzel. kettészakításához vezetett. Emlékezni kell csak a szövetséges ellenőrző gépezet megbontására, a külön pénz? reformra, maganak a bonni államnak a megalakítására. Mindezektől ez következne, tnintha a három nyugati hatalomnak joga lett volna 1952—53-ban hatályon kívül helyezni a négy hatalom által kidolgozott törvényeket, ellenőrző tanácsi határozatokat és kijelenti • azt, hogy ezek a cselekedetek összeegyeztethetők a szövetségesi kötelességgel. Ezek szerint tehát a nyugati hatalmaknak 1954-hen módjukban volt aláfrni Nyugat-Németországgal a párizsi egyezményeket, amelyek törvényesítik Nyugat-Németország militarizálását, de a Szovjetuniónak, amely áok millió emberélet árán vívta ki a győzelmet Németország fölött, le kel] mondania a békeszerződéshez való jogáról. Ezenkívül ismeretes az is. hogy az Egyesült Államok nemr«ak a német kérdésben lépett egyoldalú cselekedelek útjára. Es a Szovjetunió részvétele nélkül a békeszerződés megkőtése Japánnal? — Mindezek után az Egyesült Államok kormánya nem átall a Szovjetunió valamiféle -egyoldalú cselekedeteiről- beszélni. A békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdése A békeszerződés megkötése az NDK-val Nem kell sokat beszelni arról, hogy milyen nagy. pozitív Jelentősége lesz. a békeszerződés megkötésének az NDK-val. Ez a szerződés jogilag megszilárdítja Németországnak a második világháború után megállapított határait. Nemzetközileg elismertté válik az a tény. hogy Németország egvik részében a Német Demokratikus •Köztársaságban — mindörökre leszámoltak a gyászos múlttal, amelyben a német mllltsrt?mus agreszszlv háborúkat robbantott ki. A Német Demokratikus Köztársasággal megkötendő békeggerződés. mint valami világítótorony a teljes szuverénltás és függetlenség viszonyai között mutatja majd az egész német népnek az utat a békés élet felé. az egész német nép nemzeti feladatainak megoldása felé. Mindez lehetővé teazi a hely. zet megszilárdítását Európa szívében és a béke megerősítését az egész világon. Magától értetődik, hogy a Szovjetuniónak éppúgy, mint a többi békeszerető államnak az álláspontjára, amelyek szilárdan elhatározták. hogy végetvetnek a német békeszerződés megkötése körüli tűrhetetlen huzavonának. nem lehet hatással az amerikai jegyzékben foglalt állítás, amely szerint a békeszerződés megkötésének S Német Demokratikus Köztársasággal -nem lenne semmilyen érvénye nemzetközi •jogi szempontból-. Ennek a nyilván tarthatatlan álláspontjának megerősítésére az Egyesült Államok kormánya nem tudott hivatkozni semmire, •T crWhárm.'-rmámok közötti kapcsolatokban megengedhetetlen kirohanásokat Intézett a Német Demokratikus Körtársaság — a német munkások és parasztok állania — politikai és társadalmi rendjé ellen. A szövjet kormány nem tartja lehetségesnek. hogv vitába szálljon az Egyesült Államok kormánvával a Német Demokratikus Köztársaság belső berendezésének kérdéseivel kapcsolatban. Bármely állam taraadalmi. gazdasági és politikai rendje esak a népnek a dolga, senki másé. A httlerellenes koalícióiban részt vett államoknak okuk VBO érdeklődést tHtiúsítaniok a két német állam belső életének kérdései iránt, de csak a nácizmus és a militarizmus kiirtására vonatkozó kötelezettségek megtartása szempontjából, mert ez elengedhetetlen feltétele Németország békés, demokratikus fejlődésének. Senki sem tagadhatja azonban, hogy éppen a Német Demokratikus Köztársaságban maradéktalanul valóra váltak a potsdami döntések, amit viszont nem lehet elmondani Nyugat-Németországról. Az amerikai jegyzékből látható, az Egyesüli. Államok kormányának főként az nem tetszik, hogy a békeszerződés megkötése a Német Demokratikus Köztársasággal megszüntetné a Jogalapot a megszállási rendszer további fenntartásához és a nvugati hatalmak csapatainak nyugat-berlini tartózkodásához. Az életben azonban nlnesen nérnel hékesz-erzódéstől külön nyugat-berlini kérdés. Az Egyesüli Al'amok kormánya azzal, hogy nem hajlandó részt venni a békekötésben. olvan helyzetbe hozná saját macát. hog.v a nyugat-berlini kérdést nélküle oldanák meg, ebből kifolvólag mindazokkal a következményekkel egyetemben. amelyek a nyugati hatalmaknak Németország kapitulációjából származó jogait érintenék. Az a javaslat, hogv Nyugat-Berlint ' változtassák demilitarizált szabad várossá, azt jelenti, hogy a Szovjetunió kész az összes érdekelt felekkel együtt rendezni Nyugat-Berlin státusának kérdését a német békeszerződés aláírása után. Ma, éppúgy, mint az elmúlt tizenhat esztendőben. Nyugat-Berlin megszállás alatt élő város. Csakis érre, a katonai megszállás jogára a^pul a nyugati hatalmak nyugat-berlini jelenléte. Amikor pedig az Egyesült Államok -a szabad város megvédéséről- beszél. akkor tulajdonképpen annak a nyugat-berlini megszállási rendszernek a fenntartásán buzgólkodik, amely — mint maan az Egyesült Államok kormánya is elismeri — mindenkinél csak visszatetszést szül. Ami pedig Nyugai-Berlln szabadságát illeti, vagyis e város lakosságának azt az elidegeníthetetlen jogát, ho® saját beiatasa szerint döntsön belső életének kérdésében és saját óhajának megfelelően alakítsa ki politikai és társadalmi rendszerét, ezt a szabadságot senki sem fenyegeti. Ellenkezőleg, a békeszerződés megkötése akár egy. akár mindkét német állammal, szilárdabb alapot teremtene Nyugat-Berlin szabadságának biztosításához, mert e város lakossága nem megszállási rendszerben, hanem nemzetközi jogrend feltételei kőzött élne. Az Egyestilt Államok kormánya nem hajlandó részt venni megegyezése* alapon a német békeszerződés kérdésének megoldáséban. de ugyanakkor ellenzi, hogy a hitlerellene.s koalícióban részt vett államok ecész. sora megkösse a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal Mit szándékozik elérni ilymódon az Egyesült Államok kormánya? Hiszen nem tudja megakadálvozni a békeszerződés megkötését a Német Demokratikus Köztársasággal. E szerződés megkötése meg fog történi, hacsak az Egyesült Államok és a töhbi nyngatl hatalom nem hagy fel annak megakadálvozasával, hogy megegyezés alapján oldjuk meg a békeszerződés kérdését. A szovjet kormány természetesen nem szívesen kötné meg a békeszerződést a nyugati hatalmak részvétele nélkül. Őszintén üdvözölné, ha a nyugat) hatalmak megváltozta'nók álláspontjukat és a Szovjetunióval együtt konstruktív lépéseket tennének a német békeszerződés kérdésében. A szovjet kormány kész tárgyalni Az Egyesült Államok egyoldalú cselekedetei Sehogyan sem illik az. hogy demokráciára tanítsak a szocialista államokat azok. akiknek orszAgában az ember taraadalmi helyzete, joga és méltósága bőrének színétől és folyószámlájától függ. Mit sem érnek egyébkent az Egyesült Államok jegyzékében foglalt érvelések az NDK választási rendszeréről. amikor az Egyesült Államok illendőnek tartja a legszorosabb kapcsolatokat fenntartani, sőt katonai szövetséget is kötni olvan államokkal. mint például Spanyolország. ahol a népek számára gyűlöletes, spanyolok holttestein át hatalomra jutott fasfczta diktál ura van uralmon. Az amárikai kormánv a békeszerződés megkötését a Német Demokratikus Köztársasággal --egyoldalú cselekedetnek- próbálja minősíteni. mintha a Szovjetunió valamiképpen eltérne a Németországra vonatkozó szövetséges egyezményektől. De hiszen éppen az Egyesült Államok és katonai tömbökbe tömörült szövetségesei építették egész németországi politikájukat egyoldalú, elkülönülő cselekedetekre és fosztották meg a Szovjetuniót attól a törvényes jogától, hogy részt vegyen Németország jelenlegi területe nagyobb részére vonatkozó kérdések rendezéseben. Nagyon rövid az emlékezete annak, aki elfelejti a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteinek egész láncolatát, amely Németország Mint isrúeretes. a mólt évben tárvbé volt véve. hogy a páriz*i négyhatalmi kormányfői tanácskozáson megvizsgáljuk a német békeszerződés kérdését. A szovjet kormányfő nem üres kézzel ment el erre a tanácskozásra. Mindenki emlékszik azonban arra. hogt- a négyhatalmi kormányfői értekez-' let nem jöhetett létre az előző amerikai kormánynak a Szovjetunióval szember. elkövetett provokációi miatt. A szovjet kormány azonban figyelembe véve. hogy az Egyesült Államokban kormányváltnr.ás történt, sohasem tekintette eltemelrttnrk azl a gondolatot. hogv meg kell vitatni a német békekötés problémáját, A szovjet kormány újból kijelenti. hogy kész olyan tárgyalásokra. amelyeknek célja a német békeszerződés megkötése. Sajnos, az amerikai jegyzék v komolv kételyeket kelt arra vonatkozólag, vajon törekszik-e az Egyesült Államok kormánya ilyen tárgyalásokra. A jegyzék ugyan azt mondja. hogy -az ERvesült Államok kormány a szövetségeseivel egyetértően. szabad tárgyalásokon mindenkor kész megvizsgálni a megoldatlan német problémák rendezésének kérdését-, de ugyanakkor, miként korábban is. ellenzi a német békeszerződés megkötését és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon való rendezését. Mindezt olyan megjegyzésekkel kíséri, hogy ez -komoly kövei ke/menyeket vonna maga után-, -komolyan fenyegetné a nemzetközi bókét-, sőt felvpti azt a kérdést, hogy a NATO tagá'lamat -hogyan értelmezhetnék- azoknak az államoknak a lépését, amelyek a Németországgal való békekötés útjára lépnek. Ilyen körülmények között mit ér a washingtoni kormánynak az a bizom kodása. hogy kész a tárgyalásokra. A sSovjét kormányban felmerül a kérdés: vajon mindennek mi a célja? Talán olyan helyzetet akarnak teremteni, amelynek eredményéként még jobban növekednék az amerikai katonai monopóliumok nyeresége? tameretes. hogv az Egyesült Államok legmagasabb köreiben már most arró! beszélnek. hogv küszöbön áll az adók emelése, az árak emelése és álta'ában a lakosság életszínvonalának csökkentése. Az Egyesült Államok egész helyzetére egyre Jobban rányomja bélyegéi a háborús psziehózta. amely kiélezi a nemzetközi helyzetet. Ez természetesen örömet kelt a nyugat-németországi militarista és revansista körökben is. hiszen Nyugat-Németországban néhány hónap múlva parlamenti választások lesznek, Adenauer kancellár pedig minci'g a hidegháború Vévén igyekezett megszerezni a választók szavazatait. Ha pedig az a cél. hogy Ilymódon nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra, akkor már ideje volna tudomásul venni, hogv a fenyegetések nyelve a legkevésbé alkalmas a Szovjetunióval szemben és éppen ellenkező eredménnyel járhat. A békés együttélés a Szovjetunió külpolitikájának alapja A szovjet kormánv kijelentette és most is kijelenti: javasolja a békeszerződés megkötését Németországgal. Ha valamely hatalom, vagv hatalmi csoport olyan cselekménvekhez. folvamndik, amelvek veszedelmes következményekkel járnak, ez nem a Szovjetunió lesz.. Azokért a békére nézve esetleg veszélyes következményekért. amelyekre az amerikai kormánv céloz. a felelősség teljes súlyát azok fogják viselni, akik a békr ellen Irányuló lépéseket tesznek. A Szovjetunió és a többi hékpszerető állam pedig helvt tud majd állni a jogos ünyért. biztonságért, a békéért. A szovjet kormánynak nem szándéka a helyzet kiélezése. Éppen ellenkezőleg, békére cs a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik a német békeszerződés megkötésévé! és az államok közötti békés együttműködés útján. A béke biztosítása és az államok hékés együttélése a Szovjetunió külpolitikájának alapja. A szovjet kormány politikájában ezt tartja szem előtt, amikor felveti a Németországgal való békekötés feladatat. Kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes komolysággal fogja fel e kérdést és a maga részéről elősegíti e problémának a békét szolgáin egvlittes megoldását — feleződik be a szovjet jegyzék. * Thompson, az. Egyesült Altemnk moszkvai nagykövete kiielentette, hogv a. szovjet jegyzéket eljuttatja kormányához. Oromiko szovjet külügyminiszter augusztus -t-án az amerikaiaknak átnyúitottho-z, hasonló jegvzéket juttatott e! Roberts angol és Dejean francia nagykövetnek, válaszként a három nvucati hatalom IMI. július 17-én keit jegyzékeire. Ugvanazon a napon Oromiko emlékiratot nvújtott ét Günther Scholnak. a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai Ideiglenes ügyvivőjének. válaszként a bonni kormánv IMI. július 12-én kelt emlekiratara. (MTI)