Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

Péntek, 19«>. augusztus 1. 8 Közel 350 statiszt* v\ a Tragédiákén Megkezdődtek és folynak a Tömörkény Leánygimnáziumban Az ember tragédiája első próbái » Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész irányításával, miután felállították a szabadtéri színpadon alkalmazandó színpadot. A statisztéria zömét Az ember tragédiájában az idén is a szegedi munkásőrség adja. A munkósőrök egymás után jelentkeztek, hogy az idén is részt vegyenek Az ember tragédiájában, úgyszintén Major Tamás is ragaszkodott hozzájuk az előző évi tapasztalatok alapján. — Ez a statisztéria mind fegyelemben, mind pedig a rájuk osztott szerepben kitűnő — mondotta Major Tamás rendező. Az idén a statisztéria 255 fővel vesz részt a Tragédiában, 190 férfi. 50 nő és 15 gyerek, valamint 75 tagú énekkar, 35 nő és 40 férfi. Az eredeti mese a színpadon Békés András a János vitéz rendezéséről Beszélgetés Németh Marikával Szegedről, a francia királykisasswiy sRcrcpérgl és a szabadtéri színpadról A szereplók. a statiszták, a kórus — az egész együttes teljes erővel készül a János vitéz szombat esti bemutatójára. Próbát tartanak a színházban, a zenekarral, próba van a szabadtéri színpadon, nehéz a művészekkel beszélgetni. Hosszas telefonálgatás után találjuk meg Némelh Marikát, a Fővárosi Operettszínház népszerű művésznőjét is. De éppen befejezte a próbát, beszélgethetünk. — Nagyon-nagyon örülök — feleli első kérdésünkre —, hogy a szabadtéri színpadon játszhatom. s külön örülök annak, hogy a franciakirálykisasszony hálás szerepében léphetek fel. — Játszotta-e mér ent a szerepet? — Nem. Sót. sajnos, magát a darabot is mindössze egyszer láttam, gyermekkoromban. Úgy tudom, a főszereplők közül többen szintén nem játszottak még ebben a darabban. Ez önmagában is érdekessé, izgalmassá teszi a bemutatót. — Mit mondana szerepéről? — A szerep megformálásában a zenéből indultam ki. Abból, amit a királykisaszszony elsö áriája mond: -Oh, be jó is lenne ... ha lány helyett legény lehetnék .. .« Ennek megfelelően a királykisasszony alakjában nemcsak a törékeny nőt szerelném megmutatni, hanem az alak nemes jellemét, erős egyéniségét is. Ha szabad azt mondanom, a királylcisaszszony az egyetlen »igazi férfi® az egész francia udvarban. Ügy gondolom, ez a felfogás, melyet a mü zenéje alakított ki bennem, és ennek érvényesítése az alak megrajzolásában, sok tekintetben eltér a szereppel kapcsolatos hagyományos elképzelésektől, — Milyennek tataija • szabadtéri színpadon a munkát? Szokatlanok-e a sampad óriási méretei? — Nagyon. A hatalmas színpadon játszani szinte olyan érzés, mintha egy nagy légüres térben mozogna, énekelne az ember. A kósztnházhoz szokott szinéiznek emiatt bizony nehéz a munkája. A legszokatlanabb és a legnehezebb: a közönséggel való kapcsolat megteremtése. Nagyon nehéz ezt a kapcsolatot kialakítani és' az előadás végéig megtartani. Különleges színészi technikára van ehhez szükség. — Milyenre? — Például: nagyabb, erőteljesebb mozdulatokra . van szükség Általában ^monumentalitásra' kell törekedni. Másrészt: »előre® kell játszani, arccal a nézőtér félé, sokkal inkább, mint a kőszínházban. hogy az óriási nézőtéren minden néző az előadás minden mozzanatát jól lássa és hallja. Még mielőtt túlságosán elmélyednénk a színészi munka részletkérdéséibe. gyorsan arra kiérjük Németh Marikát. meséljen valamit szegedi élményeiről. — Szeged romantikus hangulatú város. EcLfttQ csak felületesen ismertem, jóformán csak fél napokat töttöttém itt, s nem is. gondoltam arra, hogy ilyen tündérien szép. Nem csoda, hogy a költőket megihlette. Ha ktittö lennék, én w verset írnék a városról. Most már egy hete itt vagyok, és itt leezek még két hétig. A szegediek nagyon kedvesek, aranyosak, igazán vendégszerető házigazdák. — Nem sajnálja a szabadságát? — Egy Utalás nem. Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy' szerepelhetek a játékókon. Azért is örülök ennek, mert ha legközelebb Szegedén szerepélek, úgy jöhetek ide, mintha hazajönnék. • Különben is 'a nyáron — igaz, hogy esak nagyon rövid ideig- — már üdültem Tihanyban. — Befejezésül még egy kérdés: milyen - darabban játszilc az áj évadban? Az első darab, amiben fellépek, Rénki—Török mai tárgyé nagyoperettje, a Hölgyvdlmz. »Az GfJ&ilt ftCYl főszerepet;- egy tat-elnök lányát játszom benne, akt izigvérig modem mai kislány. •-•' *• • ' ' Szegeden nem kell különösebben bemutatni Békés Andrást, a Szegedi Szabadtéri Játékokon a János vitéz rendezőjét. Az elmúlt színházi évad választja csak el Szegedtől, S egy év az Állami Operaházban még nem idő ahhoz, hogy elfelejtsük a fiatal rendezőt —1 és fordítva, hogy ő elfelejtsen bennünket. Ez ellen Békés András maga tiltakozna, aki így summázza rendezői pályafutását Szegeden: Két esztendő Szegeden — Rendezői munkám legsikeresebb és legszebb két évét töltöttem el Szegeden. Számtalan kedves emlék és epizód, tartalmas munka és a jó barátok szeretete fűz Szegedhez. Ez a vallomásnak is beillő gondolatsor felidézi bennünk, szegediekben, az 1959 —60-as színházi évad nagy, kiemelkedő eseményét, Glinka: Ivan Szuszanyin című operájának bemutatóját, hazánkban először, amoiy Békés András rendezésében hódította meg a közönséget. Ha mást nem tett volna itttartózkodása alatt a fiatal vet hozta volna színre, akkor is a nagyszerű, a kiemelkedő művészi munka ihletett alkotójaként említenénk. Most viszont a János vitéz rendezőjeként üdvözölhetjük — és remélhetőleg ezután még majd sokszor a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A dahníí igazi értékeinek érvényesítése Miben ad újat a János vitéz Békés András rendezésében? — vetődik Eel <a gondolat, ámít kérdésként intéztünk a fiatal rendezőhöz. — Petőfi János vitéze — rendező, csak ezt az egy mü- mondotta — egyszerre néÉlménybeszámoló a Kővirág előadásáról e- fis Pentán betépett a Réshegyek királynője. ta SzoUhftalűH iftfetftí QMi Hildával | IAlptAN"] ; kéziratot szenagy szegedihogy mit néEgy kis statisztika Csaknem hetvenezer néző a szabadtéri játékok eddigi előadásain Tizenegy nap és a Szegedi Szabadtéri Játékok kilenc eddigi előadásának nagyon erdekes a statisztikája., , Ez alatt az idö alatt hetven belföldi és hat külföldi autóbusz. hat távolsági különvonat, valamint. Szentesről. Makóról, Hódmezővásárhelyről, Csongrádról hét mentesítő különvonat érkezett Szegedre, i közel húszezer utassal, közte ötszáz külföldivel. F.gyéni utazók kedvezménves díjszabással tizeriötezren látogattak Szegedre ezekben a napokban. Budapestről Szegedre három ízben indítottak több repülö-különjáratot 450 utassai, és ugyanennyien, mint egyéni utazók vették igénybe szegedi útjukhoz a MALÉV 20 százalékos utazási kedvezményét. Az eddig ismertetett számokban nem szerepelnek mc egyénileg utazó külföldié*, akik Angliából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából. Francigországból, Brazíliából. Szíriából és a szomszédos Ausztriából érkeztek Szegedre. Számuk több scái (« volt. Dr. Kollmann osztrák orvosrnár javában nélkül ültem le beszélgetni A művésznő Szegeden Mófolynák a pró- Gobbi Hildával. ra és Tömörkény emlékét kebák. A színpadon a -Jártos Legutóbbi premierjét me- rési. vitéz® díszletei. S este — séli. A -Szaxofonos nagyma- — Valami még a Kővirág előadása előtt mát«. Július 29-én mutatta retnék a két — minden határozottabb cél be a televízió Hedda Zinnér tői. Mindegy, ' német írónő vígjátékét, hány sort... Gobbi Hilda volt a címszereplő, a keléttoerlini nagymama, aki szaxofont vásárolt Münchenben élő unokájának, s mivel nem tudja elküldeni, maga kezd ®el, játszani rajta. — Valóban megtanultam szaxofonozni A próbákon GOBBI HILDÁNAK I u?ya ! ms a professzor hazánkban átutazóban voit Görögországba, ahol majd előadásokat tart. Mint,. mondoftta, útját kizárólag azért, szakította meg SZegéden. hogy megtekintse feleségével a Kővirág' egyik előadását. Moszkvában, ugyanis egyszer már volt alkalmuk gyönyörködni a Kővirágban. Közei hetvenezer néző tekintette meg eddig a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait. Érdékes statisztikát tükröznek a szállodái vendégnapok is. Az Idegenforgalmi Hivatal ez • alatt az idő alatt koHéftaml és fizetővendég szolgalatban tízezer, a szállodák esetében pedig háromezer vendégnapot tart nyilván. Csoportos idegenvezetési 84 esetben tartottak eddig a váwsbsB éc köHi^fikfifli színjátszás mellett ez is szenvedélye: magyar írók. , költők kéziratát gyűjti. Díszes al-' búmban sorakoznak egymás mellett az ereklyék. Mellette azt mondták,'ilyen rövid idő egy-egy vers, vagy idézet a alatt — két hét — lehetet- szerzőtől, len. Tudok skálázni és el- Van nagyon sok játszom a Bicska Maxi dal- jLUyes ,G>'ula. József AtHlalamot. Egyszerre két szaxo- Tóth Arp«, Mikszáth. Most Ionostól is tanultam Otthon cserelek el egy Kossuth-ot is sokat, gyakoroltam. Kép- Aztán ujboI a televízió, zelem a szomszédok! Majd " Van egy bűbájos, szelid ínhüvelygyulladást kaptam... ozikem O is -sztár®. Az öreg A TV játék nagymamája nene o^keje című Fazekas nézegeti a hangszert. Tetszik Anna mesebői irt TV-játék neki — Gobbi Hilda már főszereplője. A mesét 8 Bükk játsza is. — Próbálja meg- legszebb helyén forgatjuk, saólaltatni. - Kitűnő! • A ^bafUéri játékok Aztán a -János vitézire , p ^ terelődik a szó. ramját mar most -divat® — Szerintem az. idei fel- tervezni. Mi sem vagyunk újítás jobb lesz, mfnt a két kivételek. év előtti. Abban volt valami -fricska® — ez a mostani bűbájos mese—.felnőtteknek. S Gobbi Hilda most már a Boszorkány. — Tudjátok, amikor elrepülök ... — néhámy mozdulat, színpad nélkül is a varázslat — Be kellene mutatni — javasolja a művésznő — jövőre a Lumpácius Vagabundus-t. Magyar is, zenés ts mese is, látványos is. & jé ötlet is! Kádár Marta pies és költői ihletésű mű, a nemes érzelem finommívű kifejezése. A Kacsóh—Bakonyi—Heltai-féle daljátékba — bár magában foglalja a Petőfi alkotta gondolat- és érzelemvilágot — belekerültek olyan tónusok, amelyek a szazadeleji divatos érzelemkomplexumok sajátjai. Ezek a vonások adtak később alkalmat arra. hogy sok előádásban eltorzulhatott a mű, és sok esetben a gios határait súrolták a különféle felfogású rendezések. — Másrészt viszont — folytatta Békés András — jelentős és sikeres színészi alakítások jó tradíciói ros«í utánzásokká váltak a későbbi előadásokban. Ezek nem engedték érvényésülni a János vitéz igazi értékeit. Ennek ellenére ez a mű mindig a színházi közönség legszélesebb rétegének a szeretetében állt. mert az eredeti alkotás őszinte, szép érzéseket és gondolatokat tartalmaz. S az ezek iránti szomjúság feledtette a mű színpadi alkalmazásainak olykori sikertelenségét. — -Most mire törkeszik az új rendezés? — kérdeztük. — A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaiban elsősorban az egészséges és őszinte érzelmi hatásokat, naiv népi és lírai humort szeretnénk megteremteni, természetesen mindazoknak a mesés elemeknek a segítségével, amelyeknek hangsúlyozására a János vitéz története Petőfi nyomán inspirál bennünket — felelte Békés András. Hagyomány és újszerűség — Az úgynevezett tradíciókból — folytatta — megtartjuk mindazt, ami maradandóvá vált és szükséges számunkra, de sok helyen igyekszünk új, más megoldásokat alkalmazni annál is | inkább, mert ebben az esetben a János vitéz az ország. ban egyedülállóan hatalmas ; szabadtéri színpadon kerül 1 előadásra. Itt egészen más itatások érvényesülnek, mint a zárt színházak színpadán. A dalmű minden jelentós és fontos részében szeretnénk a közönséget a szabadtéri színpad adta lehetőségek nagyszabású hatásaiban részesíteni. Külön buzgalommal foglalkozunk a harmadik felvonás tündérországának rendezésével. Legtöbbször ugyanis ezt a részt leegyszerűsítve, mint zárójelenetet szokták bemutatni. Mi viszont most megpróbáljuk a harmadik felvonást az első és a második felvonás ha] sonló nagy jeleneteivel egyenI értékűvé tenni. Ebben nagy j segítségünkre van Barkóczy ) Sándor koreográfusnak szí| nes, ötletes és mozgalmas j tánckompozíciója, amely j tündérországot valóban tűn-' I dérországgá varázsolja. Az együttes jó munkája Tapasztalatunk szerint a próbák — bár a rendezésnek elég rövid idő áll rendelkezésre — igen sikeresek és zökkenőmentesek voltak. A nagy produkció pedig minden tekintetben igényes. — Mindvégig jó érzéssel dolgoztam — mondotta Békés András —, magam mellett éreztem a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósagának segítségét, amely lelkesítóen hatott az egész együttesre, kezdve a statisztériától a főszereplőkig. Minden várakozásomat felülmúlja a fegyelmezett és kifogástalan munka, amit a szereplők, a statisztéria, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, a Zenebarátok Kórusa és a MÁV Hazánk zenekara végzett. Köszönetem nem tudom eléggé hariesúb ozni amikor a karhatalmi alakulatokról, mint fegyelmezett, jól dolgozó statisztákról szóicár. Igazán öröm volt velük dolgozni, és nem csodálkozom azon, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok más rendezői is annyira ragaszkodnak hozzájuk a közös és szép munka, a művészi alkotás érdekében. fcóth Ferenc