Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

£Í//en augusztus 20, alkotmányunk születésnah>a Az állam mi vagyunk írta: Dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora Minden év augusztus huszadikán megemlékezünk 1949 óta a Magyar Népköztársaság alkotmányáról. Teszszük ezt azért, mert nemzeti ünnepünk nemcsak arra nyújt lehetőséget, hogy a demokratikus állam szervezett harcok közt kialakított rendjére tekintsünk büszkén — amint jogosan nyilvánítja e napot nemzeti ünneppé törvényerejű rendelet, amely ezt "-történelmi jelentőségű fordulóponténak deklarálta —, hanem azért is elgondolkodunk e napon, számvetést csinálva, mert a jövőbe szeretnénk tekinteni — éppen az alkotmány fényénél. A fejlődésre, benne magának az alkotmánynak a fejlődésére szeretnénk vetni egy-egy villanásszerű pillantást. em felesleges talán az alkotmány politikai jelentőségét alá. húzva ismételten kihangsúlyozni, hogy alaptörvényünk mindörökre lezárta a magyar állam történetének azt a sötét korszakát, amelyről politikusok, jogászok és szociológusok úgy értekeztek, mint az "ezeréves alkotmány® korszakáról. Ez is olyan szemfényvesztés és illúzió volt, mint pl. a misztikus szentkorona tana, vagy a jogfolytonosságról, hazafias frázisoktól csepegő egyéb szólamok. Hisz a valóság a jogfosztottságot, elnyomást, kitaszítást, kizsákmányolást jelentette a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek részére, s ezt csak rövid időre szakították meg az 1848—49-es szabadságharc kezdeti demokratikus lépései. s 1919 szocialista vívmányai. A nép Magyarországon "ezer éven® keresztül az alkotmány, a jog és a hatalom sáncain kivül maradt. Doboz István földműves, a budapesti földmíveskongresszuson 1897ben így nyilatkozott: "az nem szeretheti hazáját, akit hazája éhezni kényszerít®, Bors Pál földmunkás ugyanezen a kongresszuson ezt mondotta: "Mi hazátlanok vagyunk, mivel jogaink nincsenek®. E vádterhes, keserű szavak értelme: a »szokások®-ból, szövevényes törvényhelyekből összetevődött, feudális. írásba sem foglalt "történelmi alkotmány® nagyonis megfelelő "hajlékony keret® volt a földesurak és nagytőkések számára. Jellemzően írja az egyik konzervatív professzor jóval későbben megjelent tankönyvében, hogy az 1848. évi és az azt követő jogalkotás "...nem érintette a magyar fejlődés ősi" karakterét, a magyar alkotmány történeti jellegét és különösen nem a magyar közjog központjában álló szent korona tanát*1. De a Horthy-korszak "alkotmányfejlődése® is világos példaképe annak, hogy miképp korlátozták a szabadságjogokat, a gazdasági és kulturális vívmányok elöl miként zárták ki a népet. A

z "ősi alkotmány® védelmében büszkén hirdette egy másik "hivatalos® közjogász: "Törvénybeiktattuk a királysági államforma fenntartását, visszaállítottuk a kétkamarás országgyűlést, jelentékenyen korlátoztuk a választójogot, megszerveztük rendi alapon a felsőházat, a törvényhatóság követválasztás-jogát megerősítettük, felélesztettük és kiterjesztettük a kormány rendkívüli hatáskörét. Csupa olyan reformok, amelyek konzervatív, nemzeti irányba terelték a fejlődést és a tekintély elvét érvényesítették.« Felesleges bővíteni e példatárat, önmagáért beszél! Amikor 1949-ben rátértünk a szabatosan megfogalmazott szocialista alaptörvényre, nemcsak mindenki által érthető módon raktuk le az állami és társadalmi életünk továbbfejlődéséhez szükséges alapokat, hanem egyben lehetetlenné ís tettük éppen a kartális. az írott törvény erejével is, hogy a "történeti alkotmányra« hivatkozással próbálják fékezni az új állam szocialista jellegű teljes kibontakozását. Ha az alkotmány elfogadása óta megtett útra visszatekintünk és megpróbáljuk felvázolni ez út alkotmányi fejlődésit is — röviden szólva —, meg kell állapítanunk, hogy mind a társadalmi rend általános és fő kérdéseit rendező, mind az államszervezettel foglalkozó, mind pedig az állampolgárok jogait és kötelességeit szabályozó normák tekintetében ma már vannak olyan, főleg jogtechnikai módosítási problémák, melyek esetleges további megoldandó kérdésként jelentkeznek. Ezeknek kétségtelenül az az indító oka, hogy az alkotmány meghozatala és módosításai óta olyan nagymérvű fejlődés következett be hazánkban, hogy azt nem tudta nyomon követni a törvényhozás. Mindezek mellett alkotmányunk szilárd bázis, lehetőséget nyújt a demokratizmus további kiszélesítésére. A

z SZKP új programtervezete világos és példamutató abban a tekintetben is, hogy az az államépítés és a szocialista demokrácia fogalmait egybekapcsolja. Ez azt jelenti a mi számunkra is. hogy a szocialista államiság történelmi útjának központi kérdése éppen a szocialista demokrácia folyamatos bővítése. Ez az az objektív törvényszerűség, amely a további részleteket is megszabja. A programtervezet, amikor megfogalmazza a szocialista demokrácia ideális formáját, egyúttal le is szögezi, hogy amnak legfontosabb tényezői a Szovjetunióban máris adottak, s amelyek a következő évtizedekben a társadalmi előfeltételektől függően tovább tökéletesednek majd. Ma még fel sem mérhető a programtervezet ama megállapításának politikai jelentősége, hogy a Szovjetunióban a proletárdiktatúra belső fejlődését tekintve már teljesítette hivatását, s az állam, amely a proletárdiktatúra államaként keletkezett, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek kifejezőjévé vált, A

tervezetnek a választási rendszer továbbfejlesztését és a társadalmi szervezetek belső rendjének további elmélyítését érintő megállapításai pedig valóban szélesre nyitják a kaput a kommunista társadalom önkormányzati megvalósulása előtt, elénk vetítve egy olyan társadalom képét, amelynek nincsenek belső erőszakszervezetei, amelyben az egyéniség szabad kibontakozása harmonikusan illeszkedik a kollektíva célkitűzéseihez, amelyben a szabadság és a humánum eszméi arra a magaslatra emelkednek, amelyről az emberiség legjobbjai csak álmodhattak. Amikcs- a tervezet kijelöli az utat: a társadalmi szervezetek növekvő szerepében, a szovjetek, a szakszervezetek és más tömegszervezetek összhangbahozásában, egymáshoz közelítésében. egyben a mi számunkra, elsősorban az alkotmánnyal létrehozott tanácsok számára is utat mutat. Ez mai kötelességünkké teszi a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti tevékenységének további kibontakozását. Ehhez arra van szükség, hogy a tanácsokban olyan szerveket lássunk, amelyekben az államhatalmi, népképviseleti és tömegszervezeti jelleg el nem választható. Keresni kell tehát azokat a formákat, amelyek ezt még jobban kidomborítják. A tanácsüléseket a legfontosabb láncszemnek tekintjük ebből a szempontból. Ezért kell tovább fokozni a tanácstestület legmagasabb szintű jogosítványait, tartalmasságát, irányító szerepének érvényesülését. De tovább kell jutnunk úgy is, hogy az egyes állami feladatok megoldásába bátrabban vonjuk be a dolgozókat és tömegszervezeteiket. Különösen a határozatok előkészítésénél és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésénél van erre tág lehetőség Ezzel is eleget teszünk azoknak az alkotmányi rendelkezéseknek, melyek előírják, hogy a képviseleti demokrácia intézményeihez kell tapadniok a közvetlen demokrácia formáinak. Egyébként is a szocialista demokratizmus: a szocialista állam fejlődése minden szakaszában érvényesülő állam vezetési elv. A szocialista állam és a tömegek közötti kapcsolatokból, annak sajátos jellegéből fakad azután az, hogy e demokrácia egyéb, és a módszerekben is jelentkező attribútumai szükségszerűen megjelennek és egyre teljesebb mértékben fejlődnek ki. Ilyen például a szocialista törvényesség is. A

szocialista demokratizmus államunk alkotmányában is kifejeződik, amikor az a szocialista termelési viszonyokon és a dolgozóknak ezen alapuló politikai hatalmán nyugszik, ezeknek szükségszerű következménye és egyben elengedhetetlen feltétele. Ez a demokratizmus gazdasági vonatkozásban a Kizsákmányolás megszüntetését jelenti, s egyben a javak munka szerinti elosztását. A politikai és gazdasági javak mellett a kulturális forradalom az, amely ugyancsak az alkotmányban gyökeredzik. Mindezekért joggal mondják azt, hogy a szocialista alkotmányok, köztük a mi alkotmányunk is mutatják a lelkesítő példaképet az egész világnak. Annak a "másik® világnak is, amely maga is oly sokat változott azóta, midőn az abszolút monarcha kérdezte: "hány óra« —, s szófogadóan azt felelték neki: *ahány felségednek tetszik®. Hol vannak már az "állam én vagyok® uralkodói! Az állam mi vagyunk. Az állam mi vagyunk, kiáltják egyre hangosabban az átmeneti korszak, az- egész emberi társadalomra érvényes átmeneti korszak milliói, mert korunkban nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világnak az osztálytársadalomból az osztálynélküli társadalomba vezető átmeneti, nagy történelmi korszakát éljük. A gyarmati rendszer összeomlása a tőkés világban, a forradalmi erjedése a néptömegeknek, a népi demokráciákban az új társadalom alapjainak lerakása, a Szovjetunióban pedig már a kommunizmus építésének széles arcvonalai mind-mind jellemzői, összetevői ennek az átmeneti korszaknak. Büszkék lehetünk és büszkék is vagyunk arra, hogy a magyar nép azok között van, akik szélesre tárják ezt az utat, amely az egész emberiség részére egy igaz világ megteremtéséhez vezet. Büszkék lehetünk arra, hogy a kommunizmus felé haladó szovjet alkotmányosság mellett a népi demokráciákkal együtt a mi alkotmányunk is mutatja a dolgozó tömegek számára a lelkesítő példaképet az egész világon. Ezek az alkotmányok teljes világossággal feltárják a dolgozó ember számára, hogy csak a termelőeszközök szocialista tulajdona biztosíthatja a dolgozók jogainak valóságos érvényesülését. mr apjaink nemzetközi eseményei ]_ ismételten azt is bizonyítják, hogy a nemzeti függetlenség védelme szorosan összekapcsolódik a demokratikus szabadságjogok biztosításáért folytatott harccal. A kapitalizmus körülményei között csak akkor juthatnak uralomra a nemzeti függetlenség alapján álló igazi békekormányok, ha a dolgozó tömegek kiszélesítik és megvédik az alkotmányban lefektetett, formálisan deklarált jogaikat. A szabadságukért küzdő népeknek ezért alkotmányuk védelmében is szembe kell szállniok azokkal a kormányokkal, amelyek arra törekednek, hogy a demokratikus jogok megsemmisítésével megfélemlítsék az embereket, lehetetlenné tegyék az adott i országon belül a nemzeti függetlenség biztosításáért, a béke védelméért folytatott harcot. Végső soron azonban mégiscsak a szocialista alkotmányok mutatják "világító fáklyaként® az utat az imperialista országok elnyomott milliói számára. Mutatják, hogy csak a szocialista ember és ennek alkotmánya biztosíthatja a világ minden népe részére az igazi egyenjogúságot, továbbá azt a demokratikus államberendezkedést, amely valóban saját országának gazdájává teszi a felszabadult népet. Ezt tette a mi alkotmányunk is, erre kell gondolnunk elsősorban alkotmányunk ünnepén. 51. évfolyam, 196. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1961. augusztus 20. és a szegedi járás dolgozái A város középületei és lakóházai, a szegedi járás falvai ünnepi díszbe öltöztek, s ünnepi hangulat költözött a dolgozók szívébe is. Az alkotmány napjának előestéjén a Szegedi Bútorgyár ciiizemavatót rendezett. hiszen az első fél év kitűnő munkája alapján immár harmadszor egymásután nyerték el a megtisztelő élüzem címet. A múlt év 82,4 százalékos költségszintjéhez viszonyítva csupán 76 százalékos költséggel termelték a háromajtós szekrényeket, és nagymértékben emelkedett a munka termelékenysége is. 1960 első félévében 12,3 szekrényt gyártottak naponta, jelenleg pedig 18,5 darabot. Juhász László igazgató ünnepi beszédében megemlékezett alkotmányunk születésének évfordulójáról, és kitért üzemének további feladataira is. Az év hátralevő hónapjaiban ugyanis növelhető a géppel végzett munkák aránya a kézivel szemben, és alaposan fel kell készülni a jövő év új profiljára: az irodabútorok gyártására. Valószínűleg decemberre és januárra exportrendelést is kap az üzem. tehát a minőség további javítása sem hanyagolható el Az élüzem cím adományozásáról szóló oklevelet Bódogh István, a bútoripari igazgatóság főmérnöke nyújtotta át, majd az ünnepség végén sor került a kitüntetések és jutalmak kiosztására is. Két bútorgyári "Kiváló dolgozó® jelvényt, három oklevelet, negyven pedig pénzjutalmat kapott. Nagyon sok jutalmat osztottak a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat péntek esíi élüzemavató ünnepségén is, * ahol Gattyán János, az Építésügyi Minisztérium 2. számú igazgatóságának vezetője Széli Károly villanyszerelőnek, Tóth Kovács János művezetőnek, Heim János főépítésvezetőnek, valamint Csala Jánosnak, az előkalkulációs csoport vezetőjének átnyújtotta az "Építőipar kiváló dolgozója« kitüntetést. Az építővállalat dolgozói között több mint 120 ezer forintot osztottak szét jutalomképpen. Tizenkilencen "Kiváló dolgozó« jelvényt, 29-en oklevelet, 225-en pedig pénzjutalmat kaptak. Az elismerés a vállalat jó munkájának következménye, hiszen a műit fél év idején minden tekintetben jelentős eredményeket értek el. A mai napon tovább folytatódnak az ünnepségek. Az alkotmány napja alkalmából avatják fel a Sárga mellett levő népszerű üdülőtelepen — a régi munkásmozgalmi találkozók színhelyén — elhelyezett emlékművet. A szegedi járás csaknem valamennyi községében gyűléseket rendeznek. Ásotthalmon és Forráskúton Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja mond ünnepi beszedet. Ezen a napon avatják fel az üllési. a zákányszéki, \'alamint az ásotthalmi általános iskola új épületeit, Forráskúton pedig a községi beruházásból épült művelődési házat. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ünnepelnek Szeged