Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

5 Sseréa, tffl. A Szegcdi MÁV Igazgatóság ismét első az igazgatóságok között A MÁV igazgatóságok köjptti versenyben már sok és szép sikert ért el a szegedi. Tavaly azonban sokáig sereghajtó volt. De az igazgatóság és a hozzátartozó szolgálati helyek dolgozóinak dicséretes munkája eredményeként. most ismét elsők lettek. legutóbb 1959 harmadik és negyedik negyedévében volt első a szegedi igazgatóság. Most az idei második negyedévi munka eredményeként elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztálya és a Vasutasok Szakszervezete Elnökségének vörös vándorzásslaját és az ezzel járó százezer forint jutalmat. A zászlóátadási ünnepséget előreláthatóan augusztus 13án tartják meg. A miskolei vasútigazgatóság küldöttei adják majd át a vándorzászlót a szegedieknek. A vándorzászlót, és a pénzjutalmat. azzal érdemelték kl a szegedi igazgatósághoz tartozó szolgálati helyek dolgozói, hogy ez első félévben a személyvonatok 98,7 százaléka. a tehervonatok 8!,36 százaléka menetrendszerű*t közlekedett. Fbben az időszakban kőzet háromezer tonna szenet takarítottak meg. A kocsifordulót 100, a tehervonatok átlagos terhelését periig 100,93 százalékra teljesítették. Az első félévben 37 szolgálati hely dolgozói telje-y sítették az élüzem szintet, Megkezdték a kenderaratást Dél-M agyarországon A kenyérgabona után aratásra érett a kender is DélMagyarországon. A Délrosthoz tartozó valamennyi megyékben. Rékéeben, Csongrádban, Bács-Kiskun, Saolnak és Pest megyében is megkezdték a kendervágást az állami gazdaságok és termeinszövetkezetek. Száznyolcvan ara tógép vágja már a kendert. Többheti munkával 14 ezer holdról kell betakarítani ezt a fontos ipari növényt. — Az utóbbi tíz év legnagyobb termését takarítjuk be — mondotta Béres Sándor, a Délrost igazgatója. — 1951byn volt ehhez hasonló termés. Az idén átlagosan 30—35 mázsás termést várunk holdanként. A minőzég sokkal jobb, mint a sokévi átlag. A kender szára egyenletes vastagságú. Jéminőségű, finomszálú kenderrostot nyerhetünk majd bplőle. A legjobb termést Csongrád megye délkeleti részében, a makói és szentesi járás termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban aratják. A gorzaaj állami gazdaságban például 50^*90 mázsás termésre számíthatnak. A hatalmas kendertábla egy-egy részében a kender magassága eléri a négy métert. A termelőszövetkezetek közű] a szentesi Uj Barázda éri el a legjobb termést. Aí idén 300 holdon termelt kendert és ahogy a Délrost Bztkernbgrei kiszámították, lsvotivg g munkára fordított költségeket, mintagy hárem taillió forint jövedelmet ad á kender a terrt3?lÖ§apv§tkeFénycső-világítás az Indóház téren és az Április 4 útján További 400 ezer forintot fordítanak közvilágítási rekonstrukcióra A Korányi rakparton már a III. — végrehajtó hízott-, Ar'S^^r^St^ •aerak "radozása 2? " a. " r. * es dicséretre melto összefogávll»*'t0teSt w eredményesnek bizonyult, zsolínlíwí.V? ,,V,Jl,Var'Í" További 100 ezer forintot az rtl .? * U.'eril et rstc 'ordítanak » két kerület ko" j iTfa ' ,*ny<\bcn r»- zös ere jéből az idén a te,íáJia? hozzáfognák vozett összegen felül Uözvi» A t,l».s"S»ruton is lágítási rekonstrukcióra Szetá« -ee^ír."* geden. Ebből az összegből Us werelesl munkalhoz. I.eg- mis az őszi hónapok alatt lobb Ugy látszott, hogy eb. elvégzi a I>AV az Indóház ben a* évben az emhtett ie- (ér és az Április 4 útia fénvlen los összeget fölemésztő csövesítését. Az Indóház témunkak miatt nem kerülhet ren ostornyeles rendszerű mar sor az Indóház tér és világítótesteket szerelnek föl. ?7: 4 "fia tervezett míg az Április 4 útja fölfügkozvilágítási rekonstrukciója- gesztéses fénycső-világítást ra. A ket kerület — az I. és kap majd. Vsemben falusiak — faluban üzemiek A

z elmúlt 10—15 év alRtt igen sok falusi ember kopogtatott a szegedi üzemek ajtaján s nyert bebocsátást. Naponta sok százan érkeznek vonatokon. autóbuszokon a környező falvakból. Csak az építőipari vállalatokhoz Sápdorfalváról mintegy kétszázan járnak be naponta. A Szegeddel közvetlen határos községek. Dorozsma, Szőreg. Tápé már régóta — ahogy itt mondják — üzemi dolgozók lakta falvak. Ma már nemcsak szóbeszéd az, hogy a Jutagyár, a FalemezKiilföldiek Szegedről „Hasonló teljesítményt Európában még nem láttam" „Máskor is szívesen jövök Szegedre" A külföldi színházi szak- csönös vendégszereplést egy nem arculatában is nagvon nbtixí'oLr la^Bitl :_ •tjj-__.i» i. *. ' - , emberek közül az idén i» számosan érkeznek Szegedre, megtekinteni a szabadtéri játékokat. Herbert Claus, a Halle-i Operaház főintendánsa, a szabadtéri színpadok ismert némtet szakembere az első külföldi vendégek között épkezett Szegedre. — Vonzott közel nyolcezer hasonló baráti teljes operaegyüttessel? hasonlít a dél-franeiaországi — Ügy tudom — nyilat- varosokhoz, például Avigkozta befejezésül a főinten- nonhoz. Szép, tetszik e* a dán* —, hogy a Halle-i és a város napfényével, virágai' Szegedi Orvostudományi val, parkjaival, tisztaságával Egyetem között korábbi szép — eleven, pezsgő életével. kapcsolatokat ápolnak évről — Megtekintettem — folyévre. Véleményem azerint tat4» — • Szegedi Tudó, - T kapcsolatot mányegyetemen a francia intézetet, láttam a játékok egy előadását, s abban a szerencsében is volt részem, hogy játszhattam a Dóm világhírű orgonáján. Az élmények sokaságából nem is tudok hirtelen mindent elmondani. Tömören talán annyit még; máskor is ssimsen jövök Szegedre, — Madame Husson véleménye Szerint — kérdeztük — lehet-e Szeged a Kelet és a Nyugat művészeti találkozójának színhelye? — Más városaikat nem ismerem úgy. mint Szegedet. Amit eddig a városból láttam, főleg a játékok megrendezésének lenyűgöző volta. Ebból ítélve Szeged feltétlenül alkalmas lehet nagy művészeti találkozókra Kelet és Nyugat között. Már Párizsban, a keleti nyelvek főiskoláján hallottam a Szegedi Szabadtéri Játékokról, ferőhelyes szabadtéri szinhá- kiterjeszthetünk a két város ligv tur,om, megyRzuk-mondotta-. Érdekelt, kultúrai,, aletere ,s. ^ ^ fr„nc(, „ hogyan oldották meg mindazt ir technikai berendezésben és M,datne Husson-t, egy pá ..... művészi színvonalban, amit mérnök feleségét ma- szöveges ismertetőt, prospek ekkora színpad és nézőtér gy,, barátainak kíséretében tust városukról, hogy az okvetlen igényel. A látottak kérdeatü* meg: - Hogyan enyémhez hasonlóan minél igazán kielégítették kiván- tetszik Szeged, az ünnepi több franciának legyen récsisagomnt minden tekintet- játékok és a vendéglátás? sze kedves szegedi élmében. Több előadást láttam, _ E]gö ;!.ben j6rok nyej^ben. A vendéglátásra s mind művészileg, mind gyarorszrigon, s eddig igazán p^g e*ak ennyit: Kedves pedig technikailag kiemel- szép élményekben volt herekkel barátokkal takedöek a produkciók. Ha- re8zem -1—-'-"Herbert Claus jegyzeteli egészíti ki a Szegedi Szabadtéri Játékokról többen érkeznek. Küldjenek hazámba minél több képes, élményekben — mindenütt, ahol . . „ , . megfordultam. Szeged nem- Mkoztam mindenütt, sonlo teljesitmenyt Európa- csíik faiiVésénél fogva, ha- revoier, Szeged! ben még nem láttam. — A mostani látogatása eredményezhet-* szorosabb kapesolatot a két város, Halle és Szeged kulturális életében? — kérdeztük. — Ügy gondolom, feltétlenül. A Szegedi NemzetiSgínhaz igazgatóskarnagyával. Vaszy Viktorral már erről beszélgettem, Kölcsönösen felvetettük annak gondolatát, hogy művészcserét hozzunk létre a két város színháza között, Oly sok gyönyörű hangot hallottam itt, Hogy szereplésüket szíves örijmmel fogadnánk náhtnk. Herbert Claus azt is elárulta, hogy merész távlati tervek gondolata is foglalkoztatta szegedi tartózkodása algtt. Arra is gondolt, hogy a két saínháí kbsstt miért ne lebetee fcetreboasi Aou M Madame ÜMton ssyom? Idegenfergalmt Hivatal vendégkönyvei Unulmaayozta gyár, vagy a Textilművek a dorozsmaiaké, az Ujszegedi Kender- Lenszövő Vállalat és a Ládagyár pedig a szöregieké. A

minap Papdi elvtárssal, a tápéi párttitkárral és Tóth Józseffel. a Ruhagyár üzemi pártbizottságának tagjával beszélgettünk az üzemben dolgozó falusiak élet. és munkaprpblémáiról. A beszélgetés két különböző időpontban történt és mégis szinte azonos szavakkal jellemezték ezeket a dolgozókat: üzemben falusiak — a faluban üzemiek. E szavakban tömören fogalmazták meg a faluról bejáró munkások egv részének nemcsak élet- és munkaprobiémáit, hanem magatartását is. Tóth elvtárs elmondotta, hogy ezfk az emberek kiesnek az üzemi, gyári élet nevein, szocialista tudatot fejlesztő hatása alól, mert »megy a vonatuk*, Nem vesznek részt a műszak utáni üzemi rendezvényeken, pártnapokon, termelési tanácskozásokon arra hivatkozva, hogy ők faL lusiak, -s ha nem mennek mindjárt, elkésik a vonatot. Papdi elvtárs arról beszélt, hogv amikor falusi gyűlésekre hívják őket. azt mondják: »Mit akarnak velünk, mi munkások vagyunk.* Én úgv. vélem — mondotta Papdi elvtárs — nem munkások még ezek az efnberek. csak frinról bejáró dolgozók, • nkásnak lenni szívvel, lélekkel —- nagy dolog ez. Igaza van Papdi elvtársnak, nem elég ehhez csak aláírni a munkaszerződést a Konzervgyárban. vagy a Falemezgyár gőzfürész üzemében. Bizony nem elég még akkor sem. ha évek múltán a szakmát is elsajátítják. Nem elegendő ehhez az olajos munkászubbony. Ott belül, a zubbony alatt, ott kell elsősorban munkásnak lenni, S ma már nem is akármilyen munkásnak, öntudatos munkásnak, Ezek az emberek pedig kívül maradnak a szocialista turia-' tot fejlesztő nevelőmunka hatása alól. Még élénken emlékezetünkben élnek azok az évek. amikor a tavaszi, mezőgazdasági munkák beköszöntével a faluról bejárók közül hirtelen többen -beteget* jelentettek, vagy egyszerűen be sem mentek dolgozni, Mii jelentett ez? Papíron több száz elveszett munkaórát, a gyakorlatban pedig azt, hogy hol ez. hol amaz a műhely, üzemrész, maradt el terve teljesítésével, mert gazdátlanul maradtak a gépek, szerszámok. Akkoriban született e szólás-mondás a tősgyökeres munkások között: "Kanalast szabadságon van a gép.* Évek múltak, teltek s a szegedi járás falvai is előreléptek. Ma már kivétel nélkül mind termelőszövetkezeti község. A földek összeolvadtak, köztük jórészt az üzembe Járó emberek földjei is, mert családjuk valamelyik tagja belépett vele a közösbe, a termelőszövetkezetbe, Gyakorlatilag megszűnt a növényápolási, aratási időszak igazolatlan mulasztásainak előidézője, a műszak utáni hazarohanás ösztönző, je, De a bejáró munkások magatartása nem változott. Még az élüzem ünnepségekre sem maradtak ott jó néhányan a ruhagyárban. Számukra most is minden nap. minden időben gietös a hazamenetel, A

hol törődtek és törődnek ezekkel a bejáró munkátokkal, ms már többnyire igazi öntudatos munkásokká váltak a faluról bejárók is. Közülük igen soka" felvételüket kérték a pártba, munkát vállaltak a tömegszervezetekben. A TextilrnúvekbeB például az üzem néay szakszervezeti műhelytitkára közül három vidéki, Ma.iláth Mihály d<v rozsmai. Német István, Kókai Lajos szőregi lakosok, A szakszervezet termelési felelőse, Venezpl Jrén fiatal munkásnő ugyancsak dnlozsmai. Az üzemi pártbizottság oktatási felelőse. Reseresits Sandorné szintén dorozsmai. Többen párt-, vagy szakszervezeti bizalmi tisztséget viselnek. Ezek a munkások szívesen vállalkoznak arra, hogy napi munkájuk mellett, vagy után a termelés, a termelékenység és általában a gazdálkodás javításával öszszefüggő kérdések megoldásával foglalkozzanak. Sok példát lehetne felsorakoztatni annak bizonyítására, hogy ezek a faluról bejáró munkások milyen nagy részt vál* Iáinak ma már a Textilművekben a termelés, a gazdálkodás feladataiból, s hogy milyen öntudatosan harcolnak az üzem tervének teljesítói'óért. S

riice módjára homok* ha dugnánk a fejünket, ha a Textilművekben tapasztaltakat általánosítanánk. Ha nem látnánk azt. hogy e munkások élete, tevékenysége csak jó példa és nem általános jelenség Szegeden. Igazság az, hogy a beiáró munkások különböző rétegeihez, ma még nem jut el rendszeresen a politikai munka. Ezért fejlődésük elmarad társadalmi életünk követelményeitől, Üzemi párt- és szakszervezeti szerveink belenyugszanak abba, hogy ezeknek az embereknek műszak után »megy a vonatuk*, s magukra hagyják őket. A falusi pártszervezetek sem törődnek velük. Valamikor a térképeken fehér foltoknak nevezték az olyan helyet, amerre még nem járt ember. Nos, a faluról bejáró dolgozókra el lehetne mondani, hogy ilyen fehér foltok a politikai nevelőmunka "földrajzi területén*. Ugv Is mondhatnánk, parlagföld, Például az elmúlt oktatási évben Kisteleken a politikai akadémia előadásain sem vettek részt az, onnan bejáró dolgozók, még a párttagok sem valamennyien, Az üzemi pártszervezetek sem tet+ek sokat azért, hoey bekapcsolják őket valamilyen oktatási formába, F.zek az emberek alig, vaay egyáltalán nem végeznek társadalmi munkát. A dorozsmaiak közfii többen részt vettek a termelőszövetkezeti agitáeiókban. eljártak má* községekbe is, de azóta még az. olyan lelkes agitátorok, mint a Textilművekben dolgozó Gyuris József sem voltak egyetlen falusi pártrrnd«'»vényen, S

zocialista építésünk ütemének gyorsítása megköveteli a politi. kai munka fokozását a?, üzemi élet minden területén. Különösen az. olyan dolgozók között, akik különböző okok miatt kiestek eddig a politikai munka hatóköréből. A szegedi üzemekbe bejáró falusi emberek többsége pedig kiesik, s pzórt elmarad felelősségérzetük a tősgyökeres munkásoké mögött. Parlagon áll ez a »fölri«, ideje hogy új hRrázdát szántson rajta az értelem, a munkásöntudat ekéje. Nagy Pál Énül a ssalymazi művelődési otthon Hétszáz négyzetméter uj aszfaltjárdát készítenek Szgtvmazop. A járdaépítési munkákra eddig 90 ezer forintot fordított a községi tanáos. Időközben megkezdődött a faluban az új művelődési ház építése is. Átmenetileg a járdaépítés költ. ségvetéaébél mintegy 2$0 000 forintot a művelód«« ház építési munkáinak meggvw* aítására csoportosítottak át