Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

Seerrta, ím. aafjsafas 1«. 4 Erdei Ferena Művelődéspolitikánk kérdései Hogy h kulturá­lis forradalom el­választhatatlan ré­sze a szocialista tár­sadalom felépftesé­nek, azt jól ludjutt. Az is jól is­mert, hogy szo­cialista művelődési intézményeink egv évtized alatt mi­M-glrta > n * t - M a e y • r n r * r. * a, Hngy • Magyar Jngáia Szövetnrg elmúlt évi pá­lyázatán aaegrdl a/.erz(tnrk, Hrnrr Aurél egyetemi kttnvvtári na/.tályvezettinek munkája nvert elán tlljal. A mii „A niUvelndesI in­termrnyek *« a múvrlAdétigacgalSs frjlddéar a felszabadulástól napjainkig <1»4S - 10(1)" rím­mel most van sajtó alatl a Kóígaadaságl és Jngl Könyvkiadó gondozásában. A Jrlenlfts •íegetll ludnmanvns tél Jísilmrnvt jelent") kónyvhóz I" r d r I Irrrnr. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ffftltkára irt Anmagáhan Is ér­tékes és tanulságos bevezetőt. F.zt klizöljtlk kl­t onatnsan ai alábbiakban. intézetek hálózatá­nak nagyarányú. Táped lagzi Neeyyen esztendeje Marina dallamára ropja — a gát áthárították, a szülői sze­A—a„ csárdást sz öregje <«... rrtelet pótolták. Az árva múlott az oszon, hngy Juhász " kislány a~ la holdoa anya Gyula résztvett Dávid János Asszony lesz a lany... s m0J a2 üj par is° egymás­rsaladi élet illetőleg teljes 'kl- I « Kónya örzse lakodalmán. Kinézem n násznépét, az ifjú bnn keresi . .... építése a szocia- I Tnpn!.,0f}'/ költÓ '0vk°ri pór családját, t a lakodalmas szeretetét> melegéi, boldog­lista társadalom ,a \«*°rt}a f<">A"b< «*ent mar őröm megkeseredik a szivem- gigát Amde ó^ta ianul ar­lisia rarsaaaiom sa- ,de az a verse, amely ebből b,„ A húszéves úiemher „ . Játja. De az egész tudományos tevé kenységet átfogó tervszerűség tán az is a szocializmus viszo­, . ... . ., . ... A húszéves újember rn idolok ezen a tápa i z s még később, élményéiből c,„k fényképről ismeri édes- ,„gzin_ melypn két Háború J súrült osste s erlelődót mú- apját ig szülőanyját: dpjn0„ó.,„.s következményeit ,, .. . . . . -Pját és szülőanyját: apja pVnjg0S következményeit vészi a kotassa az halhatat- 1943-ban marad, oda a ha- ,,„„„ írzékletet erővel löki folv TkuÜ'/, ,*V 2 hnrú »l'b<»T*0Vában, s ph,m n p4ldn. mi le„ „ | nsisegbe rekedt falut, Tapel Szép fiatal anyja bánatahan, M 8Z if)ü ^m^ tyljon ní lyen hatalmasan kiteiebélye- javaihoz, a termelés és a nyal között nyer külünleges aedtek, s hogy a kultúra ja- terjesztés « legjobb üzletet jelentőséget, hogy a killön­kereai, tehát kultúra cimén féle oktatási és művelődési alantas "igényekre- speku- intézmények keretében foly­tál stb. tátott tudományos munka A szocia/tymusboti ellen- hogyan kapfcsolódik a kuta­vai iránt megnyilvánuló igény milyen példátlan mé­reteket öltött. Szocialista művelődén! Intézményeink n . . . * " 0H wa »l iu ím r »«u a, i vittfi n« is. -Brummog a bogö. asz- munkában maga, felőrölve A igprp,^ életűket nem mér­SZZl7 P»i-' '-"0- tönk. Nem tudom szerény poéta magát a lármás, duhaj fa- kia hálózaláról és ezek igazgalá- ben ugyanaz történik a kul- tóintézetekben folyó kutatá­sáról pedig ez a munka ari áttekintést. De ritkabban gondolunk arra. hogy műve­lődési intézményeink kiter­túra frontján is, mint a ter- sokhoz. Márpedig a tudomá­meléeben. A szocialista ál- nyos kutatómunka sokkal lam kezében vannak az szélesebb kiterjedésű, mint anyagi eszközök, s a legszé- amit a főhivatású kutatóin­jedése, a kulturális javak lesebb rélegck kulturális igé- tézetek átfognak. "termelése, terjesztése és fo- nyeinek emelésére és kielé- Hazankban kereken 1300 gyasztása- mennyire növelt- g(lésére Irányul a művelő- intézmény keretében müve­VÓ helyet foglal el egész fnV- dési intézmények termelése lik a tudományokat. Ezek (odaírni életünkben, s kiilön- és terjesztő tevékenysége, közül 110 főhivatású kutató­Igaz. a tervszerű szocialista Intézet,, 250 olvan intézet, kultúrpolitikának ugyan- amelyben mellékhivatásként olvan problémákat kell meg- folytatnak kutatásokat, oldani, mint a tervgazdái- ugyanakkor kereken 740 kodásnak (megalapozott ter- egyetemi-főiskolai tanszé­vezés. a bürokratizmus le- ken folyik tudományos mun­kiizdése stb.). Ez azonban ka. és 350 különféle műve­... , ... . , ténylegesen megoldható. Vi- lődési intézmény keretében lekenysege^ tehát vrazonyla- noll| elengedhetetlenül (könyvtár. múzeum, levél­•züksége* hozzá a művelő- tár stb.) is számottevő a lu­a csöndes, nagybátyja nevelte föl ket rr nz újahh világpusztulás, nogy erezte árvaját, n háború tragikus amirp annyira készülnek . . ... 'I W» áldozatait. Nagyanyja, egyesek a nyugati égtájon? «n. IfMe. utódja aki meg az első habon,ban ,ágiaknak és nem es müveinek alazatos admi- maradt özvegyen... S a ti- taraiaknak, magyaroknak és ' ""."""ÓV minő- -enhet éve, menyasszonynak Jm mnovnrokl,k. minden noZ TT t 1 ^ ^ "PÍá' U " m<"°HÍk V<lá°há- epeknek elegünk volt abból tagzin. a Keret ugyanaz, ború rnboiffl el Jfm rmli. „ „„(ádofcof szétziláló, élete­külön Hz egyes ember életé­ben. Erre szeretnék kissé kö­zelebbről rávilágítani. A modern technikai fejlő­dé* egyik szükségszerű velejárója, hogy gyorsan növekszik a munka terme­gosan csökken a lermelö­A keret mint negyven éve: »Szellős igks2ik r(i sátorban van a lakodalom, a egvetien hangászok, egy tamburás meg egy ettrrás már mun­kálkodnak., a sötétedő sátor­munkában foglalkozók szá- dési Intézmények mélvrehn- dományos kutató tevékeny­ma es rövidebb lesz a mun­kaidő. Ez másfelöl az* je­lenli, hoa.v növekszik a kul­tu rái in-egészség ü gy i -szol gá 1 ­gallatási agHzatokbnn dolgo­zók száma, s a termelésben dolgozók is idejük növekvő aranyat töltik tanulással, té elemzése. igazgatásuk ség. Az arányok a kutatók szakszerű fejlesztése és a számában is figyelemre mél­kulturális fejlesztés megala- tók. Kereken R500 a kuta­pozott tervezése. táai munkaerők száma ha­rft, zánkban (számításba véve a |,ppen ezért a szoeia iz-r fé, vagy részkapacitással musban a társadalmi dojgoeó kutatókat is). S eb­tevékenvseg kulturális aga- trtbb mint 2lnn „jk Négy szülőből krt mogfojtő és megrontó a lány édesanyja Pi'««»ásbóí, amif a hábo­* ' rufc jelentenek az emberi lehetett csak boldog tanuja Hetben. A mi szamunkra az új pár indulásának. vigaszt, hitet az örök béké­Már el is feledkezünk, a « " távlata nyiíjt, ban rúgják a port, lányok, hábgrlj ^„^„fról, n héke ^rivril éppen a napokban legények járják a táncot, <g fl növekvé jóli, pmyPÍ, nyilvánosságra jutott nevete­rgyrészük a sátor előtt gan- élvezve, mintegy természe- Ankx"n™*"™ hf'él, s goskodik. ki-ki a párjával. A tegnek ,ekintv0t nrm gondo- nmrlV a kommunizmus tör­sátor mélyén, a lócán ülnek /unk nrta( amif mpg a m| ténelmi küldetésének céljául a násznagyok, fehér selyem PiPtiinkrP ig hátrahagyott *PT»n "»< emberi álmof jelvényük világit a homály- mérgező örökségként, lep/öt- _ *' fllrtzöfusok vá­ban • • jebb ha időnként még föl-föl­No, van persz» eltérés is: a zenészek dupla robban egy-egy elbújt grá­annyian vagy bomba, s ember­gyát, óhaját — jelöli meg. Brummog a bőpő, elhervad a hold — Fenékig issza a művelődéssel, üdiilessel, szó- zata olyan igényeket tá- a tanszékekre. IfiOO a mel­rakozájoal, utazással. S ez masz.t. amelyek tudományóa lókhivatasú kútatóhelyekro s nem a távoli jövő kérdése. ág"1 •- - — A legfejlettebb ipari orszn­elsősorban a kulturális iga/, gokban máris a keresőknek gatás-szervezés tudományát megalapozást kívánnak, a ez 1100 a különféie művelődési intézményekre. vannak, s minhogy egyfor- Hrtekpt ig követel. De, íme ^fély a bort, - Már szűr­mán fújják - nemcsak a ilyPnkm meg kell döbben­trombilát, de még a szak- mJnJfi mpnrlvi ,p,kl szenve­szofont is; _ mep éppúgy iig npdt férjpt girafé bdv„, húzzák is a vonót, igy még marad, mpg u((ínfl, megkettőzik önmagukat. S abban is van persze "fejlő- A klf árvák már föl- Higgyük, hogy az új fiípni déshogy negyven éve Zer- ^"ck. s jórészt kárpótolta ,ngzik „ gvr,rnpodás, a , ' őket az élet. Szerető, gondos , „, ,' ... kovitz keveredett a tápai rokonokkal, gyámokkal, ak'k ,erm6 ^hírnökeit nóták közé, most kvl lassan a ködös határ. — F.s a határban a Halál ka­szál .. Ez volt a régi tá­pai lagzi a nagy költő vizio­nárius megjelenítésében. jelenti. Ennek a tudomány- I me a művelődési intéz­nek értékes képviselője mények nemcsak a koz­Hencz Aurél munkája, művelődés tűzhelyei, ha­A másik kérdés, amit ki nem a tudományos kutatás Hol? Egy nagy város kel! emelni: a tudományos hajlékai is. A szó szoros ér- egyik (vagy másik?) intézmények szervezése-igaz- leimében kétszeres fontos- utcájában sok-sok vi­gatása. Ha a kulturális tevé- *ágú tehát a művelődési in- dám kiSgyPrek és a meg a ártui kis életük magánossá­Péter László csak a kisebbik része dolgo­zik a termelésben, mig a nagyobbik fele a kulturális­egészségügy i-«zolgált aiási ágazatokban foglalkozik. Meg kell tehát barátkoz­nunk azzal a gondolattal. -- - - , - .. liogy a termelő agazatok. az. kenységröl általában el- tezmenyek szervezesenek- sok-sok vidám kis- kéknek mit volt «nn innen! O'HJACW 0-<%lt . . , ipar, építőipar, mezőgazda- mondhatjuk, hogy a tenne- igazgatásának fejlesztése, 11­ság és közlekedés-híradás léshez hasonlítható méretű letöleg tudományos kutatása és jelentőségű ágazattá fej- is. Érdemes megjegyezni, lődik, úgy a tudományról hogy ez a munka, amit most mellett hasonló súlyú és je­lentőségű agazatokban fej­lődnek az oktatas-nevelés egyenesen azt mondhatjuk, kezébe vesz az olvasó, a Sz.e­az egészségügyi és üdülési hogy termelőerőként kezd fedi Tudományegyetem szolgaitatások, valamint a kulturális szolgáltató tevé­funkcionálni. Elsősorban természettudományok és kenvseg. És itt bontakozik műszaki tudományok, de a ki egv óriási ielenttwégű és közgazdasági és szervezési rendkívüli veszélyt hordozó tudományok is nélkülöghe­könyvtárában készült, s ugyanott nem ez az egyet­len figyelemro méltó tudo­mányos eredmény, örijmmel üdvözölhetjük probléma Az. egész növekszik a vüll tevékenvség, s növek szik az egyes emberek mun tetlen tényezői a műszaki- tehát ezt a hasznos és szín­társadalomban gazdasági fejlődésnek, s a termelésim kí- tudományos kutatások való­ságoe "tudományos iparág­ként-' illeszkednek bele a ide le. unjon modem társadalom szerve­;aldőn kívüli hogy szervest sfzt meg a tarsadalom? A kapitalizmus ez a maga módján m a szocia­lizmus i* a muRa törvényei szerint. A tőkés tá rsndatomhan az tPk hálózata anyagi eszközök magántu- azülwégszerű laidona és a piaci verseny modern feltételei között a kulturális lomnak javak is — kivéve az elemi oktatást — a kereslat-kíná- szervek lat szabályai szerint kerül- ezért nek forgalomba. Ennek kö­vetkezményei jól ismertek: széles tömegek nem jutnak hoazá a magasabb kultúra vonalas munkát úgy is, mint a kulturális igazgatás tudo­mányának egyik értékes ta­nulmányát. s ügy is. mini egyik vidéki nagyvárosunk retébe. S különösen így van nem is főhivatású tudomá­szoeializmusban. A tervszerűen megszerve­zett tudományos mun­ka. az. állami kutatóintéze­éppen olyan tartozéka a szocialista társada­mim az. iskolák rendszere vagy az igazgatási hálózata. Éppen a tudományos intéz­mények szervezése és igaz­gatása külön figyelmet, érde­mel a művelődési intézmé­nyeken belül. Az önálló állami kutató­r.yn« múhel> ének a kéit. terme­ni! Menjetek innen! Gpnrsnn,' El innen! És a sok-sok — most már síró — kis­Kifelé! gyerek a sok-sok szí­nes labdával ill az ját­gyereknek sok-sok mit tenni, el kelleti — Fogott egy rtapv színes Igbdája. A vi- menníöfc a gondos kulcsot és bezárta az egyik (vagy másik?) dám kisgyerekek a bácsik által készített udvar ajtaját. Aztan haz szobáiban és színes labdákkal el- játszótérről. Elmen- füvei beültette az anyukától, apukától mentek az egyik lek annnk az egyik udvart és n sok-sok (vagy másik?) ját- (vagy másik?) utcá- — már nem vidám szótérre, amit gondos nak, egyik (vagy má- — kisgyereknek esak bácsik vidám kis gye- sik?) házába, bemen- néha volt szabad azt rekek számára leszi- tek az iidnorrír, nmif megnézni, tettek és elkezdtek a gondos bácsik vi- Mit tehettek egye­jáfszani a színes lob- dám kisgyerekekvek bet? Kimentek az mégis rájönne, gyor dákkal. Am jött egy rendeztek be. Ám ideára és ott kezd- san súgja meg nekik, haragos bácsi és el- jött egy másik hara- tek el játszani. Am a hogy a uró kispyere­vetir tőlük: gos bácsi és azt kia- haragos bácsi megint — Haszontalan gye- balta: jött és megint kia­rckei! Mit rsináltok? — Szedte-vedte, te- balt: kérdezik: — Hol lehet szani? Apuko és anyuka nem. tudja. Senki se tudja. Ha valaki Itt nem leltet labdáz- rrmtetír. rossz köly­ni! Betöritek az ab- kei! Mit képzeltek lakot. ft? Itt nem lehet ját­A vidám kisgyere- szani. menjetek gyor­— Szedte-vedte, te. remtette, rossz köly­kei! Mit képzeltek? Itt nem lehet játsza­kek megint vidám, kisgyerekek legye­nek, De a haragos bácsiknak el ne árul­ják! H. r. lQ2fitvlán*1 országban i mjv leien vo[( fl kfnyér Francia kiállítás nyílt Moszkvában Keridan a moszkvai Sao- én Pariz*l>an megnyíló ssov­kolnyiki-parkban megnyílt a jet kiállítás el&nvpádítja a Szovjetunióban rendezett, el- két ország közeledését, a bi­«ó franria kiállítás. A meg- zalom ás az egyetértes meg­nyitó ünnepségen részt vet- teremtését tek vetető stovjet személyi- A szovjet kormány nevé­ségek, a diplomáciai testii- ben Dmltrij Polinnaakij, az let képviselői, valamint az OSZSZSZK Minisztertaná­eree tu alkalomra Moszkva- csanak elnöké üdvözölte a bti érkeaett francia üzletem- kiállítás szervezőit, berek. Jelen volt Ny ina A francia küldöttség vere­Hrvscsova is. tője ezután hivatalosan meg­Maurice Dejean francia nyitotta a kiállítást, ame­nngykövet rámutatott arra, lyen több mint 800 francia hogy ez a legnagyobb kiállí- ipari ée kereskedelmi cég tás. amelyet Eranciaorszac szerepel A 74 ooa négyzet valaha külföldön rendezett, méternél nagyobb kMllftrfri 1 !PrvTBra^i^Tv dZnJS ... ,., jitsmogatast ígért a tudósnak. Ib^ram kifejezte azt a remé- eruleten ajatogatok meg-l Flk6vetkwtt „ 1954_„ éy. A „Zsu­ny«, he® * Szokolnyiki- ismerkerthrriveic a legfejlct-lkov„kijp katonai repülőakadémia parkban rendezeíS francia »ebb francia iparágakkal, /ó*iielkes hallgatóinak és tanárainak egy kiállítás es a szeptemlsw á> <V» avaraUUeruiaiásstL ícsooortia megalakította a rakéta-mo­99 1 kozmikus korszak" kezdetén Irta: K. Leon/idov mérnök 1SS7. oUiöbrr 4 én a fiilrtl rm­hrrrW hrléptak a kozmikus kni­szakba. I tfn a napnn kradtr inrs forjásál l>o|vBónk kürill » s'oijrl rmbrr krz.rmunkájával alkoioit alsö szputnvlk. lav krzrtrtrtrttt mfc a szovjet Uutn­máns' és trrhnika viharos gynr­sasáaú behatolása a vtlósitrbr. HosazO ás neház volt az út a szputnyikok, a rakéták ás Őrhajók naevszerjl »oi«r,atáli(. Az alábbi oikk a szovjet ráké­tatrrhn'ka utjármk -lsfi, krziletl szakaszáról számol ha, kevés és a szén, álltak a gyárak, kisültek az ol­vasztókemencék. A fiatal szovjet köz­társaság minden erejét összeszedte, hogy legyűrje a fehérgárdistákat. De V. I, lenin még a háború és pusztulás súlyos idószakahnn. 1920 decembere vegén is talált időt, hogy mégha Ugassa a bolygóközi repülés távlatairól szóló előadást. Lenin, alti nagyon érdeklődött az űrhajó bátor terve iránt, az előadás után elbeszélgetett Cander tudással, s a reá jellemző egyszerűséggel és köz­vetlenséggel kikérdezte őt jövendő torok részlegét. Ez. a csoport később átalakult -a bolygóközi közlekedést tanulmányozó .táraasaggá-. A társaság tiszteletbeli tagjai közé megválasztot­tak F. E. Dzerzsinszkijt, K. E. Ciol­kovszkijt és J. I. Perelmant. A társa­ság elnöke G. M. Kramnrov volt. Ez a társaság K, F„ Ciolkovszkij tá­mogatásával aktív tevékenységet foly­tatott, igyekezett bevonni minél több szakembert es hallgatót, népszerűsí­tette a rakétatechnika es s bolygóközi repülés problémáit, előkészületeket tett a -Rakéta- cimú folyóirat kiadá­sához, s egy űrrepülésről szóló játék­film megronde7éséhez. Röviddel a társaság megalakulasa után híre jött, hogy nz Egyesült Álla­mokban 1924, augusztus 4-én lövedé­ket akarnak küldeni'a Hold Iránya­ba (később kiderült, hogy a lövedék felbocsátása nem történt meg). Nrm nehéz elképzelni, mennyire felizgatta a társaság tagjait ez a szenzáció, Közeledett 1027 — a Nagy Októberi Szocialista .Forradalom tízéves jubi­leuma. Ugyanebben az évben volt 70 éves K. E. Ciolkovszkij. a rakétatech­nika. s a bolygóközi kutatások tudo­mányos elméletének megalapítója. E két jubileum alkalmából az úr­utazásért lelkesedő szakemberek egv csoportja Moszkvában megszervezte a «a bolygóközi közlekedési eszközök modelljeinek I. világkiállítását-. 4 kin Iliin < — amelyen számos \ Kinmtn* hMa( ^ kü]földi szakember munkáját mutatták be — rendkívül nagy érdeklődést keltett. Sok kapitalista ország azonban ag­gódnt kezdett, »MI lesz, ha a bolsevi­kok valóban kitűzik vörös zászlójukat a Holdon? Ha a bolsevikoknak sike­rül rlérniök a Holdat, ott nem ütköz­nek fegyveres ellenállásba, néni kell koncessziókat, kérniök s megszerzik maguknak az ott levő értékeket. Ezt nem engedhetjük meg!- Így váteszolt a burzsoá sajtó a Moszkvában rende­zett világkiállításra. Teltek az évek. Ciolkovszkij és Cander elismert tudományos es tech­nikai ve/eiokké váltak, s mágneskent vonzottak magukhoz az űrrepülésért lelkesedő fiatalokal. 1931 eleién a repülésügyi bizottság központi tanácsa mellett is megszer­vezték a rakétamotorok resztegét E részlég körül tömörültek a tudomány és a technika különböző területein dolgozó szakemberek, főiskolai hall­gatók. akik önállóan próbálták megol­dani a rakétatechnika különféle bo­nyolult kérdéseit. A részleg tanfolya­mokat indított, amelyeken a rakéta­technikáról szóló előadásokat tartot­tak. A tanfolyam néhány lelkes hall­gatója elhatározta, hogy megkezdi a Byakorla'i munkát folyékony üzem­anyaggal működő rakétamotorok gyár­tass érdekében. A felettes hatójágok támogatták a kezdeményezést. CinlUnvaxlíii "r'imo n8m ">™ert I tniHOlBZht/ ha1art armkor megtudta, hogy a rakétamotorok es a rakéták gyártása terén megkezdő-

Next

/
Thumbnails
Contents