Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

operának, a balettnak, a pró­zának és a kamaradarabok­nak. Az ötödik színház kü­lönben most épül. A brnói balettezmhaa különösen hí­A nemzetközi vás ár és kiállítás hatalmas üv eg kupolás pavilonja világháborúnak. Brno népe új életet kezdett, s a munká­val teli hétköznapokban egyik bázisát adta és adja a szocializmus megteremtésé­nek. A régi üzemeket kor­szerűsítették. s újabb gyá­rakat emeltek, melyekben a modern technikát alkalmaz­zák. Traktorokat, elektromo­torokat. turbinákat, híradás­technikai berendezéseket, író- és számológépeket, mik­roszkópokat. olajipari beren­dezéseket, textíliákat, búto­rokat ad a város ipara. Nagyhírű a többi között a esit várni kell a Zetorokra az új, közös gazdaságoknak. Oldrich Jarusek. a város­ban megjelenő, nagy példány­számú és népszerű napilap, a Rovnost főszerkesztője, készséges segítőtársunk Brno 'életének megismerésében, el­mondotta azt is: — A ZKL-gyár kollektívá­ja évről évre többet ad a traktorokból. Idén nemcsak több, hanem ój típusú gépek készülnek. A Zetorokból ez­után három típus kerül le a szalagról: a 15 lóerős Minor, a 30 lóerős Major és a 45 ló­iMlj Előregyárlott elemekből készülnek a házak Sverma- és a Tesla-gyárak termeke. A Tesla híradás­technikai üzem is például a második ötéves tervben épült, s korszerű műhelyei­ben több ezer ember dolgo­zik. Brnóban készülnek a ma­gyar mezőgazdaságban is na­gyon kedvelt, a paraszti munkát könnyítő Zetor-trak­torok. A modern és a város peremén épült hatalmas üzem futószalagon ontja a kitűnő gépeket, de még sincs belőlük elég. Ezerszámra ke­rül Zetor hazánkba is, de — mivel nagy az igény — ki­prós Super. Természetesen mindegyik gépnek megvan a maga feladata. A traktorok lóerőben és a hengerek szá­mában különböznek, de ösz­szeállításuk azonos alkatré­szekből történik. Természetes dolog, ha kül­földön járunk, akkor azt is figyeljük, hogyan élnek az emberek. Megfordultam munkások, pedagógusok és színészek körében, láttam ré­gi és most épített emberi hajlékokat. A kereset és a különféle árak • felsorolása helyett elég. ha summázva írom: a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaságban vala­mivel magasabb az életszín­vonal, mint nálunk. Érthető ez, hiszen a szocializmus épí­tésében iá előttünk járnak, technikailag fejlettebbek. Igaz, azonban, hogy — bár kalóriadós ételeket fogyasz­tanak — nem esznek úgy és annyit, mint a magyarok. Nálunk csinosabbak a nők és a férfiak. Természetesen ott is, rendesen, korszerűen öltöznek, de a divatot nem hajszolják. Csehszlovákiá­ban és Brnóban is sok a mo­torkerékpár, az autó, ame­lyek között jócskán futnak, a célnak megfelelően, *a ré­gebbi típusok is. A háztar­tásokban sok a különféle gép, amely a -második mű­szak- munkáját könnyíti, gyorsítja. A mozik, színházak és egyéb szórakozóhelyek zsú­foltak. A munkások körében rengeteg a színházrajongó, és belépőjegyhez bizony ne­héz hozzájutni. Brnóban négy színház tart előadáso­kat. Külön otthona van az res, és rangsorban első he­lyen áll egész Csehszlovákiá­ban. Jó elbolyongni az óváros vén házai között, amelyek­nek legtöbbje talán gót és mór stílusban épült a ka­nyargós utcákon. Aki régi érdekességet, valamiféle le­gendát keres, az könnyen rá­talál. Érdekes tény például, hogy a brnói operaház volt az első egész Európában, ahol villanyvilágításra tértek át. A villamosítási terveket maga Edison készítette es nagy figyelemmel kísérte a hosszadalmas munkát. Az 1511-ben épült öreg vá­rosháza félkör alakú, ala­csony bejárati boltíve alatt szúette fa kerék áll. A le­genda szerint a XVII. század tájékán az egyik bognár fo­gadott, hogy a város kapu­nyitásától annak zárásáig el­megy egy 35 kilométerre fekvő falucskába, s annak erdejéből fát vág ki, kocsi­kereket készít és még aznap haza is gurítja. A bognár el­csigázottan és halálos fárad­tan, éppen kapuzárás előtt, hazaguritotta a kereket.. A fogadást a nagyfizikumú ember megnyerte, de mégis vesztett, mert boszorkány­sággal vádoltók meg. Az örökös üldözést nem bírta és öngyilkos lett. Biztos, történelmi tény vi­szont, hogy Napóleon 1805­ben november 20-tól decem­ber 2-ig Brnóban ütötte fel főhadiszállását. Ma is telje­sen épen és nagyobbára kor­hűen magasodik a Spielberg­re néző, csúcsos tornyú épü­let, ahol Napóleon lakott. Lenyűgöző a sok ú.j ház; falait szinte néhány esztendő alatt húzták fel. A lakások kényelmesek, korszerűek és általában két-három szobá­sak. A háztömbök földszint­jén különböző üzleteket he­lyeztek el, s ezek is a lakók kényelmét szolgálják. Százszámra épültek és épülnek a családi otthonok a Hybes-negyedben is. (Hy­bes a munkásmozgalom meg­teremtésében vezető egyéni­ség volt Brnóban. 1920-ban halt meg.) A városban a má­sodik ötéves tervben 5514 la­kás épült. De többre, jóval többre van szükség, hiszen hajlék kell a fészekrakó fia­taloknak, s az igények is egyre nőnek. A harmadik ötéves tervben — célkitűzé­seinek megvalósítását idén januárban kezdték — 10 723 újabb lakás építését jelölték meg. Ebből eddig már 1100 lakásegységet építettek meg. Amikor azt kérdeztem, hogy meglcsz-e a közel 11 ezer új lakás, akkor kicsit nehezte­löen néztek rám. — Elhatároztuk, megcsinál­juk — mondták. — A terv az emberek véleménye alap­ján készült, végrehajtása törvény. Sokfelé daruk magasod­nak, szinte óráról órára nő­nek a falak. A munkáknál a korszerű és gyors építési elveknek megfelelően több­nyire előregyártott elemeket, paneleket használnak. A múlt sok téglakészitő üzeme helyébe — bár természetesen vannak és kellenek nagy tel­jesítményű téglagyárak — épületelemgyárak léptek. A lakásépítési program meg­valósításáért teremtették meg a cementgyárat, amely fontos anyagát adja az új otthonoknak. A cementgyár­ban. ahol magasfokú az au­tomatizálás, hetenként 42 órás a munkaidő. Egy-egy lakás összterülete eddig általában 50 négyzet­méter volt. Most az is cél, hogy 54 négyzetméterre nö­velik egy-egy család lakásá­nak területét. A tervezés és a kivitelezés már ennek fi­gyelembevételével történik. Brnóban a vásárváros ma­gával ragadja a szemlélőt hatalmas arányaival, épité­A felszabadulási emlékmű szeti megoldásaival. A hí­res brnói nemzetközi vásár és kiállítás épületei, kiállítá­si csarnokai, virágos sétá­nyai, beton gépkocsi parkí­rozóhelyei 65 hektárnyj terü­letet foglalnak el. A pavi­lonok jaáost még üresek, de a vásár vezetősége már készül az idei megnyitóra. — A vásár és a kiállítás — mondotta dr. Jiri Vondra­cek, a vásár sajtóirodájának vezetője, szíves útikalauzunk — szeptember tizedikén nyit­'ja kapuit, s szeptember 24-ig tart nyitva. — Hány ország vesz részt a kiállításon? — Az idei vásáron és kiál­lításon 34 ország vesz részt. A szocialista országokkal együtt eljönnek Brnóba a legjelentősebb európai kapi­talista országok iparának képviselői is. Maga az egész vásár jelképezi és szolgálja a népek békés együttélését, gazdasági együttműködését. — Magyarország bejelen­tette-e már részvételét? — Természetesen. Akár­csak^tavaly, most is itt lesz­nek a magyar ipar termékei. A vásárt és kiállítást évenként milliók keresik fel Csehszlovákia minden részé­ből. Az idei vásár iránt is igen nagy az érdeklődés, már előre látható, hogy nem jut­hat el oda mindenki, aki sze­retne. - • Remekmű a hatalmas, 42 méter magas, köralakú kiál­lítási pavilon és 27 tonna sú­lyú üvegkupolája. Érdekes, hogv a kupolát a földön ál­lították össze és azután emel­ték a magasba. Több ország­ból érkezett igény, hogy szá­mukra is építsenek hasonló pavilont. Ilyen kéréssel je­lentkeztek Kanadából is. A csehszlovák építészet gyöngy­szeme egyébként a vásárvá­ros minden épülete. Tizeme­let magas a tavaly épített irodaház, amelyben kényel­mesek és a legmodernebbül berendezettek a tanácskozó­termek, társalgók. A roppant méreteket mu­tatja az is, hogy a vásár és kiállítás idején ötezer ember végez ott munkát. Brnót megőrzi az emléke­zet. A legmaradandóbbak az emberekkel való találkozá­sok. Kedvesek, előzékenyek — barátaink. Tudják, hiszen a lapok írtak erről, hogy Szeged és Brno testvérváro­sok. Idézik, hogy a szegedi látogatást viszonozva, a ml városunkból a városi pártbi­zottság és a tanács képvise­lői felkeresték Brnót, s ek­kor is tovább szövődött az őszinte barátság. Brnóban sokat tudnak Sze­gedről és eredményeiről a munka, az alkotás minden frontján. Amikor búcsúz­tunk. azt is mondtuk: "Ügy éreztük Brnóban magunkat, mint otthon.- Ezt válaszol­ták: -Biztos, hogy fordítva is igy lenne." Szeged és Brno között nagy a távolság, a két vá­ros népe azonban mégis egy­másra talált Morvay Sándor Az erdős magaslatról, ame­lyen a történelmi nevezetes­ségű és a múltat idéző egy­kori hírhedt Spielberg vára áll, belátni az egész Brnót, Szeged hatalmas testvérvá­rosát, ahol 315 ezer ember él. Megkapóan szép a pezs­gő életű, domboktól övezett város, patinás műemlékeivel, legkorszerűbb új lakóházai­val, a most is gyors ütemben épülő családi otthonaival, a modern technikával dolgozó gyáraival, iskolaival, színhá­zaival éa tereivel. Kí­vül a városon víztükör csil­log. rajta csónakok. Az ide­valósiak azt mondják a tó­ról, amelynek partján taka­ros üdülőházak sorakoznak: "A mi Balatonunk". Brno nemcsak a tudomány és a művéazet kiemelkedő otthona, hanem elsőaorban a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság egyik legjelentő­sebb gyárvárosa. A tekin­télyes számú munkásosztálv a múltban is határozottan az emberi haladást, a szabadsá­got akarta, keményen küz­dött érte. A munkásmoz.ga­lomnak tiszteletet parancsoló emlékeit találjuk a vidéken. Klement Gottwald, a cseh­szlovák és a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő egyénisége aZl920­as években asztalosként Brnóban dolgozott és a nép között a szocializmus igaz­ságát hirdette. Amikor a fa­sizmus előretört, a munkás­osztály megálljt kiáltott. Brnónak és környékének né­pe 1938-ban, a város melleit! völgyben nagyhöfokú gyűlé­sen tiltakozott az. embertelen fasizmus előretörése ellen. Klement Gottwald tartott beszédet, és harcra szólított. Ma a völgv Gottwald nevét viseli. Amikor elcsitultak a fegy­verek, vége lett a második »Xelt ha.z- tapsol estéről estere ai operabazbaa

Next

/
Thumbnails
Contents